Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-16 / 98. szám
Marihuana-ültetvény Budapest mellett Indiai kenderültetvényre lelt Budapest környékén a rendőrség, s feltehetően az ország más vidékein, az eldugottabb tanyák közelében is berendezkedtek a kábítószer alapanyagául szolgáló növény termesztésére. A vadkender termesztése rendkívül munkaigényes, pontos technológiát igénylő termesztési eljárás, amihez magas fokú gépesítés szükséges, így a minap felfedezett két előállító farmon is milliós értékű gépeket működtettek. A hazai éghajlat kedvez ugyan nyáron a vadkendemek, ám mégsem kell attól tartani, hogy itt egy dél-amerikaihoz hasonló drogtermesztő kultúra alakul ki, mert nincs lehetőség sokáig lopva nagy mennyiségben termeszteni ezt a növényt. A rendőrség helikopterrel is rendszeresen pásztázza az ilyen szempontból szóba jöhető vidékeket, a Monor és Vác közelében leleplezett termesztőhelyeket is fentről jó előre feltérképezték, mielőtt lecsaptak volna a bűnbandára. Elsüllyedt atomtengeralattjáró A Norvég- tengeren 1989 áprilisában elsüllyedt orosz atomtengeralattjáró orrrészének szigetelése sikeresen folytatódik. A nukleáris robbanófejjel ellátott torpedók többségére már felszerelték a titánötvözetből készült zárdugókat, amelyek csökkentik a tengervíz beáramlását a robbanótöltetekhez - közölte Szergej Hetagurov, a polgári védelemmel, a rendkívüli helyzetekkel és természeti csapások következményeinek elhárításával foglalkozó orosz minisztérium helyettes vezetője. Hetagurov hangsúlyozta: az orosz és a nemzetközi szakértők párhuzamosan elvégzett mérései megerősítették, hogy a Komszomolec reaktorából és torpedóiból nem szivárgott ki radioaktív anyag. Katasztrófa nincs, ám ha nem tesznek időben kellő intézkedéseket, a katasztrófa bekövetkezhet. Gázrobbanás az öregotthonban Huszonhét ember halt meg és hat súlyosan megsebesült csütörtökön a Milánó melletti Motta Viscontóban, amikor egy gázrobbanás romba döntötte a település nyugdíjasotthonát. A tragédia akkor történt, amikor a lakók nagy többsége éppen az étteremben reggelizett. Az eddigi vizsgálatok szerint az építkezési szabályok megsértése vezetett az ország történetének egyik legsúlyosabb, ilyen jellegű balesetéhez. Az előírások ellenére az épület alatt húzódott a fő gázvezeték, s feltehetőleg ez a vezeték sérült meg. Az épület alagsorában a szennyvízcsatorna szivárgása miatt nagy mennyiségű szennyvíz gyűlt össze egy zárt üregben. Két munkás rést ütött a zárt üreg falán, hogy elkezdjék a szennyvíz kiszivattyúzását. A felgyülemlett metán levegővel keveredett és ez a rendkívül veszélyes elegy azonnal berobbant. A két munkás súlyosan megsérült, de életben maradt, bár egyiküket tíz méter távolságra repítette el a robbanás ereje. Drogtámogatás a kolumbiai elnöknek Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy Ernesto Samper megválasztott kolumbiai elnök kampányához több mint hárommillió dollárnyi hozzájárulást kapott egy kábítószer-csempész kartelltől, az országos rendőrparancsnok pedig kapcsolatban áll a drogkereskedőkkel - közölték inkognitójukhoz ragaszkodó amerikai hivatalnokok. Mint a DPA hírügynökség csütörtöki sajtójelentések alapján hírül adta, a washingtoni tisztségviselők e következtetéseiket hírszerzési adatok, illetve a cali kábítószerkartell tagjai között lezajlott, video-, illetve hangszalagra rögzített beszélgetések alapján vonták le. Tájékozott források szerint a Clinton-kormány ennek ellenére arra az elhatározásra jutott, hogy tartózkodik szankciók foganatosításától. 25 éve, 1969. július 16-án indult el az Apolló 11 űrhajó, amelynek legénysége július 20-án elsőként lépett a Holdra (MTI-fotó) UJ KELET Vita a kormányprogramról (Folytatás az 1. oldalról) A kormányprogram külpolitikai, kisebbségi koncepciójáról szólva Csáti György (MDF) aggodalmának adott hangot a megítélése*szerint egyoldalú - nevezetesen német - orientáció miatt. Ugyancsak aggályosnak találta a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásra hivatott szervek apparátusának tervezett csökkentését. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a határon túli magyarság ügye nem lehet pusztán a politikai stílustól függő technikai kérdés. Kétperces válaszában Kovács László (MSZP), a külügyi tárca várományosa az egyoldalú külpolitikai orientáció vádját cáfolva kifejtette: egy kormányprogram nem tartalmazhatja az országok leltárát, csupán elveket, törekvéseket rögzít, illetve a külpolitikai célok megvalósításához szolgáló eszközrendszert vázolja fel. Jelezte egyúttal, hogy a kormányprogram külpolitikai fejezete csak ott említ országokat, ahol az új kormány szándékai szerint alapvető fordulatra van szükség a külkapcsolatok terén. Ezért is szerepel konkrétan Szlovákia és Románia a külpolitikai fejezetben. Kónya Imre (MDF) a kormányprogram belső ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, s példaként említette a külső és belső egyensúly romlásának megállítására irányuló gazdaságpolitikai célkitűzést. Ez ugyanis szerinte nem egyeztethető össze az önkormányzatoknak nyújtandó kedvezményekkel, amelyek összesen 40 milliárd forinttal terhelik meg a költségvetést. Kitért arra, hogy ezek a lépések az egyébként is kedvezőbb helyzetben levő önkormányzatoknak kedveznek. A kiegyensúlyozott, kisebbségi véleménynek is teret adó közszolgálati tájékoztatás törvényi, szervezeti és személyi garanciáit szorgalmazta Hegyi Gyula (MSZP). Üdvözölve, hogy a kormány nem tart igényt saját nyomtatott sajtóra, megfontolandónak nevezte a sajtó támogatását, beleértve ebbe konzervatív lapokat is.- A szakszervezeti vezetők nem diktátumként fogják fel a kormányprogramot - jelentette ki Nagy Sándor (MSZP) ellenzéki bírálatokra reagálva. Felhívta a figyelmet, hogy az új kormány -szemben elődjével - nem egyedül, az érintetteket kirekesztve kíván döntéseket hozni. Fontosnak nevezte, hogy az államháztartási reform ne hozza még nehezebb helyzetbe a bérből élőket. A kormányprogram vitáját az SZDSZ részéről értékelve Pető Iván frakcióvezető megállapította: annyira ellentmondóak a vélemények, hogy ennek alapján a program nem is lehet olyan rossz. Elismerte, hogy a tervezetben akadnak üres mondatok, kevéssé kimunkált részek. Dicséretként értékelte ugyanakkor azokat a megállapításokat, amelyek szerint a program nem táplálja a választók illúzióit. Mint hozzátette, a cél az volt, hogy valós képet vázoljanak, s az ígéretek helyett a tervezett lépéseket írták le. Az SZDSZ elnöke külön is foglalkozott az ellenzék által következetesen használt baloldali blokk kifejezéssel, megjegyezve, hogy nem szokás nem elfogadni egy párt önmeghatározását. Hozzátette: az SZDSZ ennek ellenére sem fogja használni például a „jobboldal legkisebb pártja” meghatározást. Hangoztatta, hogy a kormányzatban való részvételtől még nem változik meg a felek politikai nézete. Kitért arra is, hogy a vita során számos, baloldalinak tekinthető kritika is megfogalmazódott az ellenzék részéről. Megalakult a 64. magyar kormány A kormányprogram vitája után a kormányalakítással megbízott Horn Gyula összegezte az elhangzottakat. Elöljáróban kijelentette: a vitában az ellenzék sikeresen kihasználta, hogy a széles közvélemény nem ismeri részletesen a programot, így a dokumentum több részét és fejezetét is félremagyarázta. Horn Gyula rámutatott: jogosan hangzott elfaz a megállapítás, hogy a kormányprogram nem tökéletes. Egy pártnak ugyanis, amely eddig ellenzékben volt, nincs lehetősége tökéletes programot készítenie a kormányalakításkor, hiszen nem ismeri az ehhez szükséges adatokat és tényeket. A dokumentum azonban nem szentírás, azt később lehet pontosítani, módosítani, az anyag egyelőre azt tartalmazza, amit a koalíciós partnerek végre akarnak hajtani. A megbízott kormányfő úgy vélekedett, hogy az ellenzék kritikáiból hiányzott az elmúlt négy év bírálata. Nem esett szó például arról, hogy az előző kormány már elköltötte az idei költségvetés tartalékalapját. Az ellenzék nem szólt arról sem, hogy azért van vita a nyugdíjemelés mértékéről, mert a Boross-kormány nem juttatott elég vagyont a TB-alapoknak. Horn Gyula reagált azokra a felvetésekre is, amelyek szerint az MSZP a kormány- programban sokat engedett az SZDSZ-nek. Az ellenzéki bírálatok ebben a kérdésben többször is ellentmondtak egymásnak, ez azt igazolja, hogy helyes volt elvi kompromisszum alapján vegyíteni a liberális és baloldali értékeket. Ellentmondóak voltak azok a kisebbségi vélemények is, amelyek egyszerre vádolták a programot azzal, hogy túlzottan részletes, és azzal, hogy csak általánosságokban fogalmaz. A programban később biztosan lesznek módosítások és javítások, de olyan változtatások nem várhatóak, amelyek ellentétesek lennének a koalíciós elvekkel. Hóm Gyula emlékeztette a kisebbségben lévő pártokat arra, hogy az Antall- és a Boross-kormány — parlamenti többségére támaszkodva - a legritkább esetben méltányolta az akkori ellenzéki pártok érveit és ellenérveit; a javaslatoknak mindössze négy százalékát fogadta el. Teljesen természetes, hogy a mostani koalíció változásokat akar, és erre a választópolgároktól megkapta a felhatalmazást. Horn Gyula ezután konkrét kérdésekkel foglakozott, amelyeket a program - tudatosan - csak az áttekintés szintjén érintett. E területeken sürgős döntésre van szükség, de ehhez mindenképpen meg kell ismemi az ijsszes rendelkezésre álló tényt és adatot. Ilyen kérdés például a világkiállítás ügye, hiszen az eddigi előkészületek nem az eredeti parlamenti előterjesztésnek megfelelően zajlottak. Az Expo sorsáról csak azután lehet dönteni, hogy az új kormány megvizsgálja az eddig történteket és a jövőbeni lehetőségeket. A másik felülvizsgálandó terület Bős-Nagymaros ügye, amelyért nem az előző kormányt terheli a felelősség. Sürgős döntésre van szükség, mert ha szeptemberig nem történik semmi, úgy gyógyíthatatlan ökológiai és vízellátási károkat szenvednek az érintett területek. Gyors határozatot igényel az adósságkonszolidáció ügye is, most ennek kihatása több százmilliárd forintra tehető. Horn Gyula ezután azokra a vádakra reagált, amelyek szerint a koalíció - elsősorban az MSZP - teljesíthetetlen ígéreteket tett. A leendő miniszterelnök cáfolta ezeket a felvetéseket, mert - mint mondta - a program csak olyan ígéreteket tartalmaz, amelyeket a koalíció teljesíthetőnek tart, mindössze azt nem tudni még: mikor lehet ezeket a terveket megvalósítani a cikluson belül. Horn Gyula emlékeztetett, hogy Magyarországon más a helyzet, mint nyugaton, nekünk egy nem működő gazdasági rendszert kell lebontanunk. Ez járatlan út, magunknak kell kitalálnunk, hogyan haladjunk rajta. Eközben bármi kiszámíthatatlan történhet, csakúgy mint a korábbi ciklus idején kirobbanó boszniai válság, amelynek kihatásait az előző kormány elismerően kezelte. A kormányfőjelölt hangoztatta, hogy kabinetje gyarló emberekből áll majd, így nem lehet kizárni jövőbeni tévedéseiket. Lehet, hogy bizonyos esetekben a rossz úton indulnak majd el, de ha ez megtörténik, nem fognak ragaszkodni a hibákhoz. Az új kormány tud majd bocsánatot kérni, hibáival elszámolni. Horn Gyula ezután megerősítette, hogy nem járul hozzá olyan tervekhez, amelyek az áldozatvállalást csak azoktól kérik, akik eddig is cipelték a terheket. A társadalom minden rétegének részt kell vennie abban a munkában, ami az ország felemelkedéséhez szükséges. Hóm Gyula végül leszögezte: nincs száz- százalékos garancia arra, hogy a programban szereplő összes elképzelés megvalósul.- Biztosíték lehet azonban az, hogy ez a program a szakértők helyzetfelmérésére, a társadalom támogatására és a dokumentumot összeállítók eltökéltségére támaszkodik- zárta beszédét. A felszólalást követően felolvasták Göncz Árpád előterjesztését, amelyben az államfő Horn Gyulát bízta meg a kor mányalakítással. Az Országgyűlés ezutá egyszerre szavazott a miniszterelnök személyéről és a kormányprogramról. A törvényhozás 265 igen szavazattal, 93 ellenében, egy tartózkodás mellett Horn Gyulát bízta meg a 64. magyar kabinet megalakításával, és egyben elfogadta az elkövetkező négy évre vonatkozó kormányprogramot. A szavazás és Horn Gyula eskütétele után elsőként Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter volt kormányfő, majd a parlamenti pártok vezetői gratuláltak az új miniszterelnöknek. Ezután a kormány tizenhárom tagja tette le a hivatali esküt. A kormánytagokat a miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök nevezte ki azt követően, hogy az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatták a jelölteket. Az ünnepélyes aktussal hivatalba lépett kormány nevében Horn Gyula miniszterelnök mondott köszönetét az ország polgárainak. Fegyveres bűntények Folytatás az 1. oldalról Ilyenkor azokkal szemben is eljárunk, aki korábban birtokolta a lőfegyvert. A beszerzési helyek nagyon széles körűek Bécstől Moszkváig. Ezekre sajnos adottak a lehetőségek, hiszen a határok nyitottsága, az ellenőrzés lazasága mindezt lehetővé teszi. Jelenleg is folytatunk olyan eljárást, ahol ismereteink szerint nagymennyiségű fegyvert csempésztek be az ország terültére, és nagy valószínűséggel Ukrajnában vagy Oroszországban értékesítették. — Eddig inkább azt hittük, hogy keletről hoznak be illegálisan fegyvereket, és nem oda viszik... — Az ,„üzleti” szabályok itt is érvényesek, akik ezzel foglalkoznak, azokat egyszerűen a nyereségi szempontok vezérlik. Nyilván ha nem érné meg, akkor nem kockáztatnánk, hogy több ország területén is átvigyék a fegyvert. — Mennyire becsülhető az illegális fegyverek száma? — Erre egyszerűen azt lehet válaszolni, hogy nem tudom. Én ehhez nem rendelkezem megfelelő információval, így még becslésre sem vállalkozhatok. Azokkal szemben, akikről információink vannak, hogy illegálisan fegyvert tartanak, megtesszük a szükséges intézkedéseket. — Milyen módon deríthető fel az illegális fegyvertartás? — Erre is megvannak a rendőrség módszerei, az október 1-jétől hatályba lépő rendőrségi törvény minden állampolgár számára ismertté teszik ezeket a lehetőségeket. F. A.
