Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-16 / 98. szám

FÖLESKÜDÖTT A 64. MAGYAR KORMÁNY SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 98. szám Ara: 12,50 Ft 1994. július 16., szombat NEM TETTUNK HAMIS ÍGÉRETEKET Július 14-én a déli órákban a Tiszavasvári Zöld Mező Terme­lőszövetkezet tulajdonában, Nagycserkesz határában lévő vetőmag- búza-táblából körülbelül 50 hektárnyi terület leégett. A rendelkezésre álló adatok szerint a fenti időben a területen nem végeztek mező- gazdasági munkákat. A tűz keletkezése során személyi sérülés nem történt, a keletkezett kár tetemes, a becslések szerint eléri a 3,5 millió forintot. Az ügyben végzett adatgyűjtés bűncselekményre utaló körülményt nem állapított meg. A tűz okának vizsgálatára szakértőket vontak be. — mondotta Horn Gyula miniszterelnök Az Országgyűlés pénteki plenáris ülésén folytatódott a kormányprogram vitája. Elsőként Hack Péter (SZDSZ) kapott szót, aki reflektált az ellenzéki képviselőknek a két koalíciós párt túl- hatalmának veszélyét latolgató fel­vetéseire. A szabaddemokrata képviselő elismerte, a koalíciónak lehetősége van arra, hogy — kétharmados törvények révén — akár a teljes közjogi berendez­kedést átírja. Hangoztatva, hogy a kor­mánypártoknak nincs ilyen szándékuk, utalt arra: a kormányprogram számos olyan „gesztust” tartalmaz, amely növeli az ellenzék politikai mozgásterét. Ennek kapcsán említette azt, hogy az ellenzék már egyötödös támogatással kezdemé­nyezhet parlamenti vizsgálatot vagy el­járást. Hack Péter összességében is úgy találta: a kormányprogramban rögzített elvek egyértelműen jelzik, hogy az új kabi­net a nyilvános, átlátható és számon- kérhető kormányzás mellett kötelezi el magát. Módi László, a Fidesz képviselője a kormányprogramnak a munkanélküliség kezelésére, az elmaradott térségek felzár­kóztatására vonatkozó részeivel foglalko­zott. Úgy vélekedett, hogy az infrastruk­turális fejlesztéssel kapcsolatosan mind­össze elnagyolt ígéreteket tartalmaz a kor­mányprogram, és a munkanélküliség prob­lematikájára sem kínál konkrét megoldá­si javaslatokat. Éppen ezért annak a né­zetének adott hangot, hogy a kormány­pártokra szavazó választópolgárokat már fél éven belül keserű csalódások fogják érni. (Folytatás a 2. oldalon) nye nélkül említhetem a kisvárdai ben­zinkút esetét, a nyírgyulaji postarablást, vagy a nyírkarászi emberölést. A legutóbbi emlékezetes esemény az volt, amikor Mátészalkán, a nyírmeggyesi úton lévő benzinkutat rabolta ki egy máig még is­meretlen bűnöző, és az egyik kútkezelőt lelőtte. — Hogyan juthanak ezekhez a fegy­verekhez az elkövetők? — Természetesen egy esetben sem le­gálisan tartott fegyverekről van szó. A fegyverhez jutás körülményeiről legtöbb­ször „legendák” keringenek, de sok eset­ben nyomon követhető az, hogy kitől, ho- Sok francia számára még ma is döbbenetes volt a látvány júiius 14-én: vendégül gyan, mennyiért került birtokába fegyver. hívott német katonák vonultak át a díszmenetben a Diadalív alatt... (Folytatás a 2. oldalon.) (EPA-fotó) Az utóbbi években Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a különféle lőfegy­verekkel elkövetett bűnesetek száma. Jellemző a leszámolás, az üzleti nézetelté­résből fakadó ellentét, bosszúból elkövetett emberölés, vagy a fegyveres rablás. — Mi a helyzet a megyében? — Már­ton Árpádot, a Megyei Rendőrfőkapitány­ság életvédelmi alosztályvezetőjét kérdez­tük. —- Természetesen itt is megnövekedett azoknak a bűncselekményeknek a száma, amit fegyverrel követnek el. Sajnos, a fegyveres elkövetés magában hordozza a veszélyt, hogy az elkövető a bűncselek­mény folyamán azt használni is fogja. Gondoljunk csak 1991 nyarára, amikor az egész ország a pápalátogatás bűvöleté­ben élt. Az egyik este Nyíregyházán fél nyolckor a járókelők átélhették azt a nem mindennapi élményt, hogy tűzpárbaj alakult ki a fegyveres postarablók és a rendőrök között. De említem a Széna téri benzinkút ese­tét is, amikor ugyancsak tűzpárbaj volt a rablóés az épületben tartózkodó rendőrök között. Mint ismeretes, mindkét eset sze­rencsére jól végződött, emberáldozatot nem követelt. Sajnos azonban szinte minden évben adhatunk jelentést arról, hogy fegyvert használtak az elkövetők. A teljesség igé­ARAK ES LÉTMINIMUM ” A fogyasztói árak júniusban májushoz képest 1 százalékkal emelkedtek, az utóbbi 12 hónap alatt pedig — tehát 1993 júniu­sához viszonyítva —19,2 százalékkal nőtt az árszínvonal. Egy évvel ezelőtt 0,3 százalékot tett ki az egy havi, és 20,9 százalékot a 12 havi áremelkedés. A KSH jelentéséből kiderül, hogy a zöldségfélék ára a szokásosnál kisebb mértékben csökkent a szezon kezdetekor, s így a piacon az árak mintegy 30 száza­lékkal meghaladták a tavaly júniusit. Az élelmiszerek közül a nem tartósított húskészítmények — a párizsi, a felvágot­tak és a hurka — ára 5-6 százalékkal, a baromfihúsoké 3-5 százalékkal, a mar­hahúsoké 2-3 százalékkal, a száraztésztáké ugyancsak 2-3 százalékkal, a sajtoké pedig 2-4 százalékkal növekedett. Az élelmi­szereken kívüli fogyasztási cikkek áre­melkedése változatlanul havi 1 százalék körül alakult. Alig valamivel több mint 1 százalékkal nőttek a szolgáltatások díjai, ezen belül azonban a belföldi üdülési beutalók árai 10-18 százalékkal, a gyógy­fürdő díjak 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A létminimum összege a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló váro­si családokban júniusban 52.300 forintot tett ki, májushoz képest 500 forinttal töb­bet. A létminimum egy főre jutó összege legmagasabb az aktív korú városi egyedül­állóknál, a statisztika szerint júniusban 18 300 forint volt. A legkevesebb pénzből — 62 200 forintból — a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló közsé­gi háztartásoknak kellett megélniük. mmm A népszavazást belegrádi kezde­r ményezésre írták ki. Belegrádon '273, Görögszálláson 214, Varjú­laposon 229 szavazásra jogosult állampolgár döntheti el, hogy közösen létrehozzanak-e saját ön­kormányzatot, a tervek szerint Belegrád központtal. A belegrádiak akkor is megpróbálkoznak a falu­alapítással, ha a görögszállásiak és a varjúlaposiak a válás ellen sza­vaznak. A szavazás költségeit a nyírteleki önkormányzat viseli, 100 ezer fo­rintot hagyott jóvá a testületi ülés. Az eredményes részvételhez a la­ll kossag több mint 35 százalékának kell az urnákhoz járulnia, a döntés­hez 50 százalék plusz 1 szavazat szükséges. Eredménytelen szavazás . esetén a népszavazást egy éven be­lül nem lehet megismételni. NÉPSZAVAZÁS lesz ma három Nyírtelekhez tartozó településen: Oörögszálláson, Belegrádon és Varjúlaposon. FEGYVERES BŰNTÉNYEK

Next

/
Thumbnails
Contents