Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-14 / 96. szám

Boross—Horn-találkozó Boross Péter ügyvezető miniszterelnök saját kezdeményezésére szerdán hivatali dolgozószobájában találkozott Horn Gyulával, a kormányalakítással megbízott MSZP-elnökkel. Boross Péter, az MTI munkatársának nyilatkozva, a találkozót személyes jellegűnek nevezte, amely megítélése szerint természetes egy leköszönő és egy leendő kormányfő között. Az ügyvezető miniszterelnök a megbeszélésről nem kívánt részleteket elárulni, csak annyit mondott, hogy tájékoztatta Hóm Gyulát az ország gazdasági helyzetéről s a megítélése szerint legfontosabb teendőkről. Békesi-vélemény A béreket követő automatikus nyugdíjemelés csak addig tartható, amíg a bérnövekedés elmarad a fogyasztási árindex emelkedésétől. 1994-ben azonban ez a trend megfordult, idén a bérkiáramlás reálértékben mintegy 9 százalékkal fölötte volt a fogyasztási árak növekedésének. Jövőre a bérnövekedés elmarad az infláció emelkedésétől. Mivel az államháztartás egy részét a külföld felé történő eladósodás finanszírozza, ha a jelenlegi rendszer továbbra is fennmarad, a nyugdíjemelést is csak külföldi hitelekből lehet fedezni — vélekedett Békési László pénzügy­miniszter-jelölt. Ma és holnap elöntés A törvényhozás csütörtökön és pénteken egyszerre határoz az új miniszterelnök személyéről, valamint az alakuló kormány programjáról. A megválasztáshoz, illetve a kormányprogram elfogadásához az Országgyűlés tagjai többségének igenlő szavazata szükséges. Ma Horn Gyula, az MSZP miniszterelnök-jelöltje egyórás szóbeli kiegészítést fűz a képviselőkhöz eljuttatott 162 oldalas kormányprogram­tervezethez. Ezután frakciók vezérszónokai 25 percben fejthetik ki álláspontjukat. Elnökök csatornánként A Magyar Televízió és a Magyar Rádió élére kinevezendő új vezetőkről folytatott hatpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok médiaszakértői új javaslatokat terjesztettek elő. A KDNP szerint Horváth Adámot — akit a koalíció a Televízió elnökének javasol — csak a TV 1 -es csatornája élére kellene kinevezni, a 2-es csatorna elnö­kének pedig Kása Ferenc MSZP-s politikust javasolták, a Rádió élére Pozsgay Imrét szeretnék kineveztetni. A fiataldemokraták az alelnöki posztokon — amelyekre a koalíciós pártok Székely Ferencet és Somosi Pétert kívánják jelölni — Peták Istvánt és Heltai Pétert látnák szívesen, rádió-elnöknek pedig Gálik Mihályt javasolják. Az FKGP Tv-elnökként Kulcsár Kálmánt, alelnökként pedig Ilkei Csabát nevezte meg. Az MDF már kedden kinyilvánította, hogy számára elfogadhatatlan a Televízió vezetőire vonatkozó koalíciós javaslat. Tv-elnöknek Kosa Ferencet, rádió-elnöknek pedig Glatz Ferencet javasolták. Új elnökjelölt a Rádió élére Átérezve a helyzet súlyosságát, a médiatörvényig Szirányi János, a Magyar Rádió volt zenei főszerkesztője, az elbocsátott 129-ek egyike, elvállalná az elnöki teendők ellátását. SZDSZ-frakcióülés A kormányprogram parlamenti vitájában az SZDSZ vezérszónoka Kuncze Gábor, a leendő koalíciós miniszterelnök-helyettes lesz. Felszólalnak a plénum előtt a pénteken esküt tevő kormány szabaddemokrata tagjai is, a miniszterek és az MSZP-s miniszterek mellett tevékenykedő politikai államtitkárok —jelentette be Pető Iván frakcióvezető az SZDSZ képviselőcsoportjának szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatón. Magyar kirakat Londonban London szeretné, ha Lengyelország és Grúzia után Magyarország is kereskedelmi központot nyitna a brit fővárosban — ezzel az ajánlattal érkezett Budapestre küldöttség élén Sir PaulNewall, London City főpolgármestere, aki Demszky Gábor meghívására tartózkodik hazánkban. Az érkezését követő szerdai városházi sajtótájékoztatón Sir Paul Newall leszögezte: reményei szerint a kereskedelmi központ, amely Magyarország kirakata lehetne Londonban, már néhány hónapon belül megnyílik. Nagykövetek Gál Zoltánnál Gál Zoltán házelnök szerdán közép-kelet-európai országok Budapesten akkreditált nagyköveteivel találkozott az Országházban. Az eszmecserén részt vett Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Ukrajna misszióvezetője. A találkozót követő sajtótájékoztatón a házelnök elmondta: most másodízben ül tárgyalóasztalhoz nagykövetekkel. Első alkalommal a nyugati országok misszióvezetőivel találkozott. Kim Dzsong II lesz az egyeduralkodó A katonai vezetők már hűségükről biztosították Kim Dzsong lit, aki várhatóan mindhárom hatalmi funkciót átveszi pénteken elhunyt apjától, Kim ír Széntől. Dél­koreai kormánykörökben korábban azt tartották valószínűnek, hogy „kettős hatalom” jön létre: Kim Dzsong II a párt elnökeként gyakorolja majd a tényleges hatalmat, de az államfői tisztséget Kim Ír Szén öccse fogja betölteni. Klaus Kinkel Bukarestben — Segíteni kívánjuk Romániát, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind az Európai Unión belül — nyilatkozta a német külügyminiszter szerdán bukaresti megbeszéléseit követően. — A Romániában tapasztalt gazdasági haladás és reformok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország hamarosan tagja lehessen az Európai Uniónak, ám nem olyan gyorsan, mint azt Bukarest kívánná, vagy ahogy azt más kelet-európai államok szeretnék a maguk részére, mivel még teljesíteni kell bizonyos feltételeket — tette hozzá Klaus Kinket. UJ KELET A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG DÖNTÖTT Baja meghallgatása Badarság, hogy először a gazdaságot kell rendbe hozni, s csak ezután követ­kezhetnek környezetvédelmi intézkedések — mondta Baja Ferenc az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A környezetvédelmi miniszter­jelölt bemutatkozásakor rámutatott: hatá­rozottan fellép az ilyen nézetekkel szem­ben, mert kis lépésekkel már ma is lehet eredményeket elérni ezen a területen. Eh­hez fogadókészség tapasztalható az új pénzügyi kormányzatnál is. A „pénzköltő tárcák” és a költségvetés között mindig is konfliktushelyzet tapasztalható, ennek megfelelő feloldása alapvető fontosságú. A kormányprogram szerint ez a szak­terület nem az eredetileg felvetett ezred­fordulói időpontra, de már a ciklus végére el kell hogy érje felhasználásban a GDP 1,5-2 százalékát. Ez a tárca jelenlegi költ­ségvetésének duplájára jelent ígéretet. Mindezt nem lehet háttérbe sorolásnak nevezni. A minisztérium új vezetése általában folytathatónak ítéli meg az elődök munká­Londoni vélemény Tájékoztatva ügyfeleit világszerte arról, hogy Magyarországon alaku­lóban van a szocialista-liberális kor­mány Horn Gyula elnökletével és Békési László pénzügyminisztersé­gével, a Salomon Brothers nemzet­közi befektetési bank kiemelkedő piacokat vizsgáló csoportja stabilról pozitívra javította Magyarország ajánló megítélését. Arra a kérdésre, hogy miért épp a Szocialista Párt győzelme utánra időzítették a megí­télés javítását, Dirk Damrau, a cso­port igazgatója ezt felelte az MTI-nek szerdán: — Magyarország az utóbbi időben is alapjában rendben volt, de az előző kormány, politikai korlátái és a koa­líciójában kialakult bizonytalanság miatt, elmulasztott több sürgős lépést. Az alakulóban lévő új kormány már kijelölt személyiségei, mindenekelőtt Békési László nyilatkozataiból vi­szont az derül ki, hogy e? a kormány meg akarja tenni a lassacskán két éve mind veszélyesebben halogatott in­tézkedéseket. Mindez nagyon bíztató. Románia' veszélyei Minden kétséget kizáróan léteznek irredenta megnyilvánulások Romá­niában, ám nem csak a magyar etni­kum körében. Ezek a jelenségek azonban nem veszélyeztetik a román állam egységét — nyilatkozta a Ro­mán Hírszerző Szolgálat (SRI) veze­tője a Romania Libera című lapnak. Virgil Magureanu kérdésre vála­szolva elmondta: „Romániára nem leselkedik semmilyen azonnali ve­szély külföldről”. Ám ez nem jelenti azt. hogy az ország nemzetbiztonsága ne lenne kritikus állapotban, hiszen — mint az SRI vezetője rámutatott — a Romániát körülvevő egyes országokban a jogrend megdöntésére szövetkező bűnözők, a maffia-típusú szervezetek veszélyt jelenthetnek Romániára is. A hírszerzés vezetője szerint ennél is nagyobb veszély az. hogy a román társadalom nem hisz céljaiban, nincs nemzeti egyetértés. — A politikai élet egyik résztvevőjének sem sikerült olyan reális megoldásokat felmu­tatnia, amelyek a lakosság nagyobb részét követésükre késztetnék — vélekedett Magureanu. ját. A korábbiaknál jóval nagyobb ered­ményeket kívánnak elérni viszont a saj­tókapcsolatokban, a nyilvánosságban. A korábbinál offenzívebb magatartásra van szükség, nem folyamatos magyarázkodás­ra, annak ismertetésére, hogy a kormányon belül a tárcát miként szorították háttérbe. Ahhoz, hogy a környezetvédelem társadal­mi megítélése jelentőségének megfelelő helyre kerüljön, elsősorban nyíltság, őszin­teség, társadalmi párbeszéd szükséges. A problémákkal a széles nyilvánosság elé kell lépni, megszerezve szövetségesnek a közvéleményt, a sajtót. Ennek a szakterü­letnek nagy segítséget adhat a nyilvá­nosság. A tárca korábbi vezetése megkezdte a kapcsolat kiépítését a civil szervezetekkel, de ezen a területen is számottevő előre­lépést ígért a miniszterjelölt. A mozgal­maknak fontos jelzőszerepük lehet, szá­mos lényeges információ máshonnan nem szerezhető be. Érdemibb kapcsolat szük­séges a tudományos élet, a szakma képvi­selőivel. A közvélemény előtt e szakterület fontossága nincs még megfelelően, tu­dományosan alátámasztva. Olyan szemé­lyekre, műhelyekre van szükség, akik a nyilvánosság előtt is hitelesítik: a környe­zetvédelem létkérdés. A miniszterjelölt felvállalja a korábbi minisztériumi vezetés által kidolgozott, átfogó környezet- és természetpolitikai koncepció, illetve a környezetvédelmi tör­vényjavaslat képviseletét. A nyári újabb vitát követően ezt a törvénytervezetet ősz­szel, de legkésőbb év végéig a parlament elé terjeszti. Több más törvény előkészí­tését is megfelelőnek ítélte a miniszter­jelölt, a területfejlesztési törvénytervezet­nél viszont megjegyezte: ezzel minden­képpen meg kell várni az önkormányzati törvényt, a kellő összhang miatt. Szük­ségesnek tartja, hogy még ebben a ciklus­ban a természetierőforrás-védelmi tör­vényt is megalkossa a parlament. A bizottság titkos szavazáson döntött Baja Ferenc támogatásáról. A 19 tagból 17-en vettek részt a szavazáson, közülük 15-en támogatták a jelöltet, 1 képviselő tartózkodott, 1 nemmel szavazott. Ahogy a kutatók látják Magyarországnak tudatosítania kellene az Európai Unióval, hogy az integrációra való alkalmasság megítélése során nem a piacgazdasági normák számszerűségét, hanem az átalakulási folyamat dinamikáját kellene mércének tekinteni — olvasható a Világgazdasági Kutatóintézet „Kihívá­sok” sorozatban megjelent legutóbbi munkájában. A Kritériumok és teendők Magyarország Európai Uniós tagságával kapcsolatban címmel napvilágot látott ta­nulmány szerint az integráció érési folyamatot kellene meghatározó kritéri­umnak tekinteni. Az önmagukban is két­séges mennyiségi mutatók helyett a mi­nőségiekre kellene helyezni a hangsúlyt, hiszen a piacgazdasági átmenetet, még inkább pedig a csatlakozni kívánó orszá­gokban rejlő jövőbeli potenciát ilyen ada­tokkal lehet csak jellemezni. Az unió által meghatározott kritéri­umoknak egyelőre egyetlen csatlakozni kívánó kelet-európai ország sem tud meg­felelni. Magyarország teljes jogú tagsága is legkorábban az ezredfordulóra prog­nosztizálható. A tanulmány megállapítása szerint az addig rendelkezésre álló idő alatt el kell indítani a magyar gazdaság moder­nizációját, amely a gazdaságpolitikai pri­oritások átrendezésével, a növekedés újraindításával, és a beruházások fel­lendítésével érhető el. Bizonyos feladatok megvalósításában, így például az ipar re­konstrukciójához, a magyar mezőgaz­daság közösségi illesztéséhez, élni kellene az unió pénzügyi támogatásával. Ezek során következetesen kell képviselni azt az álláspontot, hogy ez a pénzügyi segít­ség nem a szociális újraelosztást, hanem a modernizáció finanszírozását szolgálja. Fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy a teljes jogú tagságra való felkészülés rendkívül alapos munkát igényel, s az így kialakult elképzeléseket egységes nemzeti álláspontként kell képviselni. Ha a terv bármelyik elemében is országon belül nincs egyetértés, az a magyar fél tárgyalási alkupozícióját rontja. A Fidesz bizakodó és újrakezdő Sértő megjegyzések (Folytatás az I. oldalról)- Milyen politikára számíthatunk a jövőben a Fidesz-től?- Tudomásul vesszük a választók dön­tését, és nem vonjuk kétségbe a kormány­zat hatalmát. Az eddigihez hasonló ellen­zéki politikát folytatjuk, azaz csak azért, mert ellenzékben vagyunk, nem fogjuk nem támogatni a kormány döntését. Min­den esetben a tárgyilagosságot nézzük, és vesszük majd ellenzéki kritika alá a javas­latokat. A párt Szabolcsban tevékenykedő szek­cióján belül uralkodó hangulatról a Fidesz egyik megyei alelnöke számolt be, aki ezúttal névtelenségben kíván maradni. Az országos nagy átlaghoz hasonlóan, a me­gyebeliek többsége is az Orbán Viktor-féle politikai irányvonalat kívánja követni, je­lenti ki. Természetesen itt is van kisebb­ség, mely más állásfoglalás mellett kar­doskodik, ám véleménye szerint az eltérő vitáknak és véleményeknek helye van a párton belül, ez úgymond, természetes és szükségszerű is. Ugyanakkor elítéli dr. Sértő-Radicsékat. akik anélkül nyilatkoz­tak a Népszabadság tudósítójának, hogy előtte a párton belül megbeszélték volna véleményüket, és sértő megjegyzéseikkel viszályt próbáltak szítani az egységen be­lül. Szándékaikat nem ismerve, az alelnök nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon a két úriember kilép-e a pártból, vagy sem. A megyei vezető, dr. Helrrieczy László meg nem választásával kapcsolatban is véleményét nyilvánította. Bár sokan sza­vaztak rá a megyén kívüli képviselők közül is, egyelőre nem sok eséllyel indult harcba az alelnöki tisztségért. Véleménye szerint vidéki embernek nehéz bekerülni az országos politikai életbe. Ahhoz, hogy valaki országosan elismert személy le­gyen, hosszú évek munkája szükséges. Jelöltünk elindult ezen az igen rögös úton, ami jó kiindulópont lehet a jövőre nézve. A beszélgetést azzal fejezte be, hogy a megyében növekvő szimpátiával figyelik az emberek a párt ténykedését, jó pont­nak tartják, hogy - más pártokkal ellentét­ben - nem adták fel elképzeléseiket és ere­deti állásfoglalásukat. O sem számít je­lentős mértékű kilépésre, hiszen a válasz­tások óta eltelt idő tapasztalatai azt mu­tatják, többen lépnek be a pártba, mint ki... Úri Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents