Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-12 / 94. szám
4 1994. július 12., kedd KÜLFÖLD ÚJ KELET r Kelet-keleti közeledés ^ Soros György lengyel alapítványa Kevesen tudják, hogy Lengyelországban működik egy, a magyarok számára ismerősen csengő nevű alapítvány, Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról nevezték el, aki a lengyelek számára mintegy szimbóluma a két nemzet barátságának. Az alapítványt 1988-ban Soros György hozta létre, s a társadalom megteremtése, a demokrácia, a kultúra, a nemzetek egymásra találásának segítése a célja. Az alapítvány idén már várhatólag 3.5-4 millió dollárral gazdálkodhat, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. Két éve azonban, működésének kiszélesítése érdekében, más alapítványokhoz hasonlóan külső szponzorokat is keres—és talál—nem csak külföldön, de a hazai szervezetek, elsősorban a bankok köreiben is. Az idén a támogatandó célokra fordítható összegnek mintegy 65 százaléka származik Soros Györgytől, a magyar származású amerikai pénzembertől, a többit a külső szponzorok biztosítják megadott célra. Az alapítvány oly sokrétű tevékenységet folytat, amit egy cikk keretében felsorolni nem lehet. Mint Piotr Hal- bersztat, a Báthory-alapítvány szóvivője az MTI tudósítójának elmondotta, elsősorban a tudomány és az oktatás, valamint a kultúra világára összpontosítanak, bár a legismertebb a politikai pártoktól teljesen függetlenül folytatott, bizonyos szempontból politikainak minősíthető tevékenységük. Az a különös helyzet állt ugyanis elő Lengyelországban, hogy a Soros-alapítvány vált azzá a mindenki által semlegesnek elismert területté, amelynek kongresszusaira, rendezvényeire szívesen jönnek el, sőt folytatnak azokon eszmecserét olyan politikusok is, akik egyébként találkozni sem igen hajlandók egymással. A lengyel önazonosság megtalálásában, s az ország jövőjében egyaránt fontos, de nemzetközileg is égető kérdést tárgyaltak meg például a Kereszténység és demokrácia címmel június végén szervezett konferenciájukon. Ezen több mint 20 ország vezető értelmiségijei, politikusai, tudósai és papjai jelentek meg, olyan személyiségek, mint Leszek Kotakowski, Ralf Dahrendorf \ Paul Thibau, Adam Mich- nik, Tadeusz Mazowiecki és sokan mások. Legutóbbi tanácskozásuk témája is égető kérdés volt: új németek az új világban. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével többek között Von Weizsäcker, akkor távozó német államfő. A kelet-nyugati közeledés mellett legalább akkora hangsúlyt kap a Kelet-Kelet program, amelynek célja, hogy a térség országai, jobban megismerve egymást, szorosabbra fűzhessék kapcsolataikat, s tanulhassanak egymás tapasztalataiból. Az alapítvány meghatározó szerepet játszott az angol nyelvtanárok lengyel- országi képzésének országos programjában, s természetesen biztosítanak ösztöndíjakat diákoknak és tudósoknak, lehetővé teszik, hogy lengyel szakértők és tudósok eljussanak olyan nemzetközi értekezletekre, ahová a pénzhiány miatt nem tudnának elmenni, s ez értékes kapcsolatoktól és tapasztalatoktól fosztaná meg az ország tudományos életét. Számos olyan értékes irodalmi és tudományos alkotás megjelenését tették lehetővé, amelyek fontosságát senki sem vonta kétségbe, de a megjelentetésükkel járó piaci kockázatot senki nem merte vállalni. Az alapítvány emellett jótékonysági tevékenységet is folytat: segíti a munka nélkül maradt nőket, a nyomorban élő gyermekeket, a fogyatékosokat és a betegeket. Mint az alapítvány szóvivője elmondotta, nemegyszer érték támadások szélsőjobbról az alapítványt, de ezek közös nevezője a politikai jelleg volt, hiszen az alapítvány nem csak éves jelentésében számol el tevékenységéről a nagy nyilvánosság előtt, havonta is ad ki tájékoztató levelet, amelyek élő cáfolatai a' megalapozatlan támadásoknak. Másfél évtized alatt harmint lopás HIÁNYOS ŐRZÉS AZ ERMITÁZSBAN A július 5-én ellopott, csaknem félmillió dollár értékű óegyiptomi csészével immár harmincra emelkedett a szentpétervári Ermitázsban elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt másfél évtized alatt. A mostani esettel kapcsolatban még sok minden felderítetlen, de a szakértők már próbálják rekonstruálni, hogyan is történt a lopás. Véleményük szerint a tárgy elsősorban mint csésze érdekelhette a tolvajt, mivel a harmincas évek észak-kaukázusi ásatásai során megtalált edény külsőleg nem sokat sejtet: mindössze 15,5 cm átmérőjű, és 8,5 cm magas. (Ekkora tárgyat minden nehézség nélkül ki lehet csempészni a múzeumból.) Értéke azonban rendkívüli, mivel hasonló, a Krisztus előtti III—II. évezredből származó leletből csak néhány található az egész világon. A kétrétegű üvegből készült és arany levélrátéttel díszített csésze, amelyet minden bizonnyal Alexandriában készítették, az Ermitázs keleti osztályának egyik ékessége volt. A 60-as terem első vitrinje nem volt riasztóberendezéssel felszerelve, ezért a tolvaj különösebb nehézség nélkül kiemelhette belőle a csészét. Bár a közelben vannak a biztonsági és teremőrök „posztjai”, a terem védelme egyáltalán nem biztosított. A Téli Palota és a környező épületek több mint háromszáz kiállítótermében hárommillió, különféle korból és helyről származó kulturális emléket őriznek. A bonyolult infrastruktúrájú „múzeumváros” azonban csak nemrég kötött szerződést egy amerikai céggel, amely az épületegyüttes 1200 helyiségét szereli majd fel tűz- és biztonsági riasztóberendezéssel. A két és fél millió dolláros munkálatok több évet vesznek majd igénybe. — A múzeum jelenlegi riasztóberendezése. noha állandóan korszerűsítjük, nem nyújt százszázalékos biztonságot, mivel nincs minden egyes vitrinen riasztó — mondta Mihail Pjotrovszkij, a múzeum igazgatója. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek lopásait, köztük a mostanit is, profik követték el. 1988-ban a Krisztus előtti IV. évezredből származó két antik ezüstérme tűnt el, 1991-ben egyebek mellett Dionüszosz és Ariadné márványból készült kettős hermája az I—II. évszázadból, 1992-ben pedig két XVIII. századi német porcelán üvegcse. Idén februárban három, ugyanebben az évezredben vert római pénzérmét loptak el. Csak remélni lehet, hogy az elektronikának és a múzeumi őrök éberségének köszönhetően a jövőben nem tűnik el több kiállított tárgy, és az ellopott kincsek is visszakerülnek méltó helyükre — írta az ITAR-TASZSZ. Funar: — Távozzatok innen, magyarok! KOLtZSVU, 1994. JUUUS 7. A közelmúltban a tévéből, rádióból, sajtóból folyamatosan tájékozódhattunk a kolozsvári Főtéren, a Mátyás szobornál, Funár polgármester által tervezett ásatásokról. Hírek szerint az ásatások tervezői pontosan tudják, hogy a legértékesebb római kori leletek a Mátyás szobor alatt vannak. S hogy miképpen indokolnak Funárék, arról álljon itt egy idézet amelyet a Szabadság című kolozsvári közéleti napilaból vettünk át. vannak határai! Az RMDSZ - tanácsok szemtelensége odáig fajult, hogy még magyarul írott dokumentumokat is osztogattak a tanácsban! Ez már több a soknál! A magyarok távozzanak innen, menjenek külföldre! Az RMDSZ- tanácsosokat pedig, ha itt lennének — az első sértő mondat után kivonultak a teremből —, kényszeríteném, hogy kérjenek bocsánatot. ” A továbbiakban a polgármester kifejtette, hogy azt csinál, amit akar, olyan táblát helyez a szoborra, amilyen éppen eszébe jut, és annyi trikolort lobogtat a téren, amennyit akar. Nincs szüksége törvényes jóváhagyásra. Pillanatnyilag fegyverszünet van Meteorológiai és politikai szempontból forró július köszöntött Kolozsvárra. Az elmúlt hét eseményei ugyancsak izgalomban tartották a város lakóit, s odafigyelt Európa egésze a román szélsőségesek Mátyás-szobor- ellenes lépéseire. A bukaresti kormány múlt hét végén megjelent közleményével a szoborügynek újabb szakasza kezdődött el. Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszélgettünk a történtekről s a várható fejleményekről.- Úgy fogalmazhatunk - nyilatkozta -, hogy pillanatnyilag fegyverszünet van. Rákényszerítette Funárékat a kormány erre, de az az érzésem - s bárcsak tévednék!-, hogy a csata még nem zajlott le. Az elmúlt tíz napban egyetlen esetben sem tudtak felülkerekedni. Kétszer bejelentették a munkálatok elkezdését, sőt az ökumenikus istentisztelet megtartása előtt meg is jelentek a munkások. Azonnal ott teremtek azonban a kolozsváriak, s Lazaro- viciékat - a múzeumosokat - elűzték. Ez történt múlt csütörtökön is. Ami nagyon lényeges: nem a mennyiség, a tömeg, hanem a minőség, a tüntetők hozzáállása számított. Képesek voltak - magyarok mellett románok is - a testükkel védeni a Főteret. Lefeküdtek, leültek - mert ez történt! -, hogy azt a területet, ahol az ásatásokat meg akarják kezdeni, megvédjék. Számomra kellemes meglepetés volt ez. Attól féltem ugyanis, hogy Kolozsvár lakossága egy istentiszteletre, egy körmenetre kapható csupán, olyan megmozdulásra, ahol nem kell félnie. Itt megmondtuk - annak is, aki be tudott jönni, sőt aki kinn állt a rendőrkordonon kívül -, el lehetnek készülve mindenre. Ezrek vállalták a tűző napon az őrséget. Állandó jelleg- Milyen segítséget várnak, várhatnak Erdély többi városától?- Helységektől függ. Hatékonyan a tömbmagyarság segíthet. Például: a SzéA fotókat Papp Tibor július 7-én készítette Kolozsváron gél - cserélve egymást - 1500-2000-es tömeg volt mindig a Főtéren. Nem eredménytelenül. S ez a siker remény arra, hogy szükség esetén még nagyobb tömeget tudunk megmozgatni. Nem önáltatás, nem dicséret: az RMDSZ és Kolozsvár nyert eddig. Hozzátenném: nem csak a magyarok! Hogy mi lesz holnap vagy holnapután? Nem tudom. Funárék nagyon leleményesek. Nem hagyják annyiban, nem nyugszanak bele a vereségbe - ez biztos. kelyföldön sztrájkokkal. Arra jobban odafigyelnek, mintha 500 ember eljön tüntetni valahonnan Kolozsvárra. A hegyekből Funárék kétszer annyit lehozhatnak. Azonban ha Csíkszeredán leáll a forgalom vagy a termelés, az egész ország megérzi. Jól jön ugyanakkor egy-egy állásfoglalás, közösen a román ellenzékiekkel. Megyei szerevzetünk továbbra is teljes készenlétben van. A múlt hetet főpróbának tekintjük. Reméljük: „a bemutató” elmarad. Igazi siker az lenne számunkra... Mvzsnay Árpád „Térjetek végre észhez! Két hete terrorizáljátok a várost! Azt hiszitek, hogy a Főtér a tiétek? Jegyezzétek meg végre, hogy Romániában éltek, és nincs jogotok a polgári engedetlenség eszközével élni! Őrizzen meg a Jóisten benneteket attól, hogy szándékainknak ellenálljatok! Türelmünk elfogyott! Dicső múltunk értékeinek a felszínre hozatalában senki sem akadályozhat meg bennünket. Az RMDSZ pedig különösképpen nem! Hogy képzeli az a 20 százalék magyar, hogy ő fog nekünk diktálni, hogy mit ne tegyünk, és mit tegyünk?! A pimaszságnak is Látványosság az „utolsó Berlini FaI" helyett Hová menjünk nyaralni? Nyitva a kapu, be lehet sétálni a két Koreát elválasztó feggyerszüneti zónába. A nyár a messzi Koreában is főszezon a nyaralásban. S nemcsak a tenger vagy a hegyek várják az itteni polgárokat vagy külföldi vendégeket: különleges programként lehetőséget kaphatnak arra is, hogy az idegenforgalmi hivatal szervezésében Panmindzsonnál besétáljanak a demilita- rizált övezetbe is. Ide korábban csak egyenruhás emberfia tehette be a lábát. A helyi adottságokból fakadóan e tekintetben is a déliek vannak előnyben: az északik inkább a drótkerítésen kívülről szemlélődhetnek. A külföldieknek csupán az útlevelüket kell bemutatniok, s egy kevés koreai pénzt (30 ezer vont) kell vásárolniok, és már át is léphetik a bűvös küszöböt. Azt a vonalat, amely annak ellenére, hogy már 40 éve hallgatnak a fegyverek, még mindig a hadiállapotot jelzi a két koreai állam között. A 38. szélességi kör mentén található 240 kilométer hosszúságú zóna — eredeti funkciója mellett — egyfajta „történelmi skanzen is”. A látogatók ugyanis a hidegháború korszakának minden bizonnyal utolsó maradványát láthatják — hiszen a Berlini Fal már évekkel ezelőtt végérvényesen leomlott. A szögesdrótok „látványosságai” közé bunkerek, őrbódék és észak-koreaiak által ásott „inváziós alagutak” tartoznak. Tavaly a Koreába érkező 4 millió külföldi közül 24 ezren léptek be a fegyverszüneti zónába. Az idén a látogatók számának közel 20 százalékos növekedésével számoltak, de lehetséges, hogy az 'északi „nagy kormányos” halála, valamint a két Korea közötti hosszas civakodás az atomlétesítmények körül, végül is „betesz” e várakozásoknak. A legtöbben egyébként Japánból választják a különleges kirándulást. Az idegenforgalmi illetékesek már kivetették hálójukat Amerikára és Európára is. Csak tessék, tessék hölgyeim és uraim, jöjjenek, míg el nem tűnik a drót, mint a Berlini Fal! A helyzetet ismerők szerint ezt a múzeumot sokáig nem fenyegeti a bezárás.