Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-15 / 71. szám
ÚJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. június 15., szerda Folyóirat^tallózó MEGYÉNKRŐL ÍRTÁK A HVG május 14-i számában „Sze- métkeverők” címmel ír a kisvárdai azbeszthulladék-botrányról. E rákkeltő anyagtól nem szabadították meg a CAROFLEX Kft.-t, s ezzel együtt került privatizációra. Az azbeszthulladék egészségkárosító, rákkeltő hatása közismert a fejlett országokban, ezért óvintézkedések tömegét vezették be. Az ÉLET ÉS IRODALOM május 20-i számának Csőposta rovatában arról olvashatunk, hogy Forgách András Móricz Zsigmondról ír színdarabot. Arra a kérdésre, hogy miért ír Móriczról darabot az ember, a válasz így hangzik: „Hogy darabot írjon róla. Fő, hogy ne darabokra törjön, hanem összeálljon.” Várjuk tehát a művet ennek reményében. A KÖZNEVELÉS 22. száma a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ukrán filológiai tanszékével foglalkozik. A tanszék egyébként 1992 óta létezik. Az elsős hallgatók két hétre tanulmányútra mentek Ternapolba. A cikkíró kiemeli azt, hogy eddig még egy tanuló sem morzsolódott le. Szó esik a majdan végzősök elhelyezkedéséről is. Meg kell állapítani, hogy szükség van ukránul tudókra. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 22. száma a biotermesztésről ír. Ezen technológiáról tanácskoztak Nyíregy- háza-Oroson, a Bartha-tanyán. A Bart- ha-család vállalkozása mintaszerű, 5,5 hektárt művelnek meg, s így 20-25 ember jut megélhetéshez. Nemcsak a munkanélkülieket, hanem a GYIVI-ből kikerült fiatalokat is foglalkoztatják. A biotermesztés egyébként jó üzlet, hisz Németország nagy vevő a terményekre. Ez a jövő! A BÉLYEGVILÁG májusi száma egy nyíregyházi kiállításról számol be, melyet a helyi bélyeggyűjtő kör rendezett. Hat éve nem volt városunkban bélyegkiállítás! Ezért hatott az újdonság varázsával a rendezvény. A cikk tartalmazza a kör terveit is, jövő nyáron sport-motívum kiállítást terveznek. Az EXPO évében is lesz egy kiállítás. A mostani bélyeg-napokat több mint ezren látták. Egy hobbi, melyet nem lehet megunni. Gombás Sándor Ferenc 71 DD i n i\vy i w HANGOSFELELŐS Munkába menet, reggel úgy lép ki a családi ház ajtaján Cseh Lajosné főelőadó, hogy még az uralkodó széljárásra is figyel. A nyírkátai polgármesteri hivatal dolgozója a hangosbemondó felelőse is. „Értesítjük a falu lakosságát, a tisztelt szülőket, hogy gyermekeik óvodai beiratkozását...” - mondja a mikrofonba. Hangját az utcai oszlopokra helyezett hangszórókban hallani. — Tizenöt éve itt dolgozom. Aztán az egyik kolléganőm, aki a hangost kezelte, nyugdíjba ment, így pár éve mint rangidős, én vagyok a település tájékoztatásának a felelőse, magyarul a hangosfelelős. Mondják is a szomszédok, hogy: hallottunk a hangosban. Mit is mondtál? - kérdik néha, mert a kiskertekben már nem hallani semmit sem. Az uralkodó szélirány mindig eldönti, hogy érdemes-e bármit is bemondani vagy sem. Napos időben hallani a hangomat a Hodászi úton, a Kossuth utcán és a Császár úton is. Rossz időben viszont a bemondás szünetel. — Sohasem volt lámpaláza? — Eleinte egy kicsit. Már belejöttem. Egyszerű szolgáltatás ez. Nem csak a hivatali híreket olvasom be, hiszen bárki behozhatja beolvastatni a közérdekű információját. Ha szükséges, akkor átírom s már mondom is. Valaki most is kirándulást szervez az aggteleki cseppkőbarlanghoz. — Nem gondolt még arra, hogy jókedvében elénekel a falunak egy népdalt? — Más a munkám, hiszen a bemondó kezelése pluszmegbízatás. Ezen még nem gondolkoztam el. Négy ügyintézőnk van, s ez nagyon kevés. A hangomon biztosan hallatszik az is, hogy néha jókedvű vagyok. A falubeliek megszokták, s ha netán meg vagyok fázva, akkor erről a hangomat hallva mindenki értesül. Ahogy eljöttünk, csendes volt a hangos. Pedig ha szólt volna, akkor Nyírkátán pár percre leáll a munka, mert valami fontosat közölnek a hangszórók. V. A. Fotó: Harascsák Láthatatlan óriások Műanyag borítással vonták be a mozaikburkolatot, szép fehér kerítésféle elemekből kordont vontak, majd felállították a kosárpalánkot. A kordonokon kívül több sorban székeket helyeztek ki. És gyűltek az emberek. És vártak. Várták a legjobb show-csapatot, a Harlem Globetrotterst. Ahogy közeledett az idő, úgy nőtt az izgalom. Valaki felállt az eddig ülőalkalmatosságként használt székére. Ezzel elindult a dominó. A mögötte ülő nem látta a játékteret. Ő is felállt. Aztán a szomszédja, majd az amögött ülő. Fél perc leforgása alatt száznál több ember kapaszkodott fel a székekre, sőt fél lábbal már a támlákon is álltak. A székek mögött ácsorgók egy pillanatra meghökkentek, majd lábujjhegyre állva próbáltak látómezőbe fogni a pályát, de kiderült, hogy ez még a legmagasabbaknak is lehetetlen feladat. Aztán elkezdtek körbejárni, de sehol sem találtak egy kis rést. Néhány kissrác felmászott a méteres virágtartó dézsára, majd elkeseredett vitába kezdtek az őket rendreutasítani próbáló rendőrrel. Egy ügyes fiatalember halálmegvető bátorsággal kúszott fel a kandeláberre. A szerkezet imbolygott egy kissé, de a kiváló „magasles” kárpótolta a tengeribeteget. A büfékocsi személyzetének ismerősei feltornászták magukat a kocsi tetejére, és az odatolakodó idegeneket várvédők módjára egy intéssel visszaküldték a földre. Summa summarum, a téren tartózkodóknak több mint a fele nem látott semmit a produkcióból. Ha a székeket ülésre használják, akkor a háttérben állók is kényelmesen gyönyörködhettek volna a harlemi kosarasok önfeledt bohóckodásában. Ezzel valószínűleg mindenki tisztában volt, de a józan ész gyengének bizonyult a dominóelvvel szemben. Vasas László Nevelőszülők, gyerekek, szülők találkozója A BOLDOGABB GYEREKEKÉRT „Otthon, édes otthon.” Ez az, ami a legnagyobb biztonságot nyújtja a gyerekek számára. Azonban nem mindenki élvezheti azt a szeretetet, amelyet e légkör adni tud. Könyörtelen családi összetűzések, szociális problémák néha odavezetnek, hogy páran nevelőintézetbe, nevelőszülőkhöz kerülnek. A Nemzetközi Családév alkalmából a nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet szerdán családi napot szervez. Alkalmat biztosítva ezzel arra, hogy a nevelőszülőknél élő gyerekek kötetlen, vidám Itt a nyár, az igazi napsütés. A meleg elől elbújhatunk akár az elsötétített lakásunkba is, de mennyire más az erdőbenfca hűs lombok alatt... napot töltsenek el vérszerinti szüleikkel. A program helyszíne a nyírbátori Éles Mátyás Általános Iskola és Diákotthon. A részletekről a nyíregyházi intézet igazgató- helyettese, Nagy Gáhorné tájékoztatott.- Az utóbbi időben egyre inkább szorgalmazzuk a vér szerinti szülők és az állami gondozásban élő gyerekek kapcsolatának erősítését. Éppen ezért szeretnénk hagyományt teremteni.- Milyen programokkal készülnek?- Többek között lesz lovas- és kutyabemutató, modern tánc, tátika, és a Széltoló együttes is fellép. Az érdeklődőknek megmutatjuk a Báthory Múzeumban a Cigányfolklór kiállítást. A „Most mutasd meg mit tudsz” játékra a helyszínen várjuk a jelentkezést. Nem akartuk a műsorokat túlzsúfolni, hogy minél több idő maradjon az ismerkedésekre, beszélgetésekre.- Milyen érdeklődésre számítanak?- Az eddigi visszajelzések szerint körülbelül két-kétezerötszázan várják ezt a napot. Most már csak a jó idő hiányzik. Tóth Katalin Nemere remeke Ha valaki fantasztikus könyvek írásával keresi a kenyerét, könnyen megkérdőjelezhetik szavainak súlyát. Egy vidéki lapban olvastam, hogy Nemere István szerint merénylet készült Göncz Árpád ellen. Az író szerint a köztársasági elnököt akár meg is ölhette volna egy olyan csapat, amely szerette volna megakadályozni az idei választásokat. Hűha! - mondhatnánk, de lehet, hogy nem hisszük el, hiszen ellentmondásokat véltünk felfedezni a „fantasztikusan” népszerű szakíró nyilatkozatában. Ugyanis azt állította, hogy a kezébe került papírok, szám szerint harmincegy dokumentum, tartalmazta a merénylet módját, de a helyét viszont nem. Később Nemere István arról beszélt, hogy az ismeretlen csoport, annak ellenére, hogy Magyarország vízfejű ország, vidéken akarta a merényletét végrehajtani. A fontosnak, ám valószínűtlennek tűnő hír ismertetése mellett az interjúalany ügyes módon kitért eddigi munkásságának ismertetésére is. Ennyi! Puccs ugyan nem volt, ám az interjú lehetőséget adott a most ötvenéves szerzőnek arra, hogy a merénylettervezetről szóló könyvét beharangozza. Puccsmentes születésnapot, Nemere Úr! Varca Attila r----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------’s Csak keményen, srácok A hétvége egy napsütéses órájában önfeledten élveztem erkélyünkön a napfényt. A gyermekek zsibongása, jókedvű kacagása—lévén, hogy a játszótér éppen velünk szemben van — bódítóan hatott rám, pillám le-lepilledt. Egyszer csak oda nem illő szavak zavarták meg nyugalmam: — Add vissza a kocsimat, vagy beverem a pofád — kiáltotta társának egy nyolc év körüli fiúcska. — Gyere próbálkozzál — jött gyorsan a válasz. Szóváltásuknak mások is tanúik voltak, s még mielőtt egymásnak eshettek volna, közéjük állt egy idősebb srác. Na, gondoltam, verekedésmentesen megoldódik a dolog. De tévedtem. A srác ugyanis nem béke-, hanem döntőbírónak ajánlkozott. Kutyafuttában elhadarta az íratlan szabályokat, majd összeeresztette őket. A két kicsi teljes erejével, és megsokszorozódott dühével csapott össze. Ütöt- ték-verték egymást. Természetesen „csak a fejét, hogy meg ne sántuljon” módon.Már rendesen belemelegedtek a bokszba, mindkettőnek céklaszínű volt az arca a sok ütéstől és a vértől, midőn az egyik elkezdett pityeregni. — Állj!- kiabálta a magát bírónak kinevezett srác. — Elsírtad magad, vesztettél- mutatott a kihívóra. Mire is a másik diadalittasan kiálltott föl: mondtam, hogy beverem a pofád! S vértől maszatos arccal, kezében a kisautóval, büszkén távozott a helyszínről. Mary Na bumm! A szegedi robbantásos merényletre épphogy felkaptuk a fejünket. Bár mindannyiunkat felháborított az ügy. mégis azt gondoltuk, ez egy egyedi eset. Na bumm! (stílszerűen szólva) Ez is megtörtént Magyarországon. Tudtuk, és teljes szívvel reméltük, nálunk nem divat a terrorizmus... Aztán telt múlt az idő, és újabb bomba robbant kis hazánkban. Nem is akárhol. Országunk házának ajtaján kopogtatott ilyen módon egy belépésre érdemtelen. Nem tudni mit aktul, kik és miért bízták meg, hogy az addig nyugodt országunkból, robbanásoktól hangos Belfastot csináljon. Politika? Netán egy őrült elme ködös ötlete? Egyelőre nincs válasz. Mindössze kérdések vannak. Kérdések és egyre növekvő félelem. Ki tudja, talán holnap valamelyikünk kocsijában kel életre egy gyilkos szerkezet... Garamvólgyi Imre Melyiket szeressem? Fotó: Harascsák
