Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)
1994-05-27 / 56. szám
Könyvheti szemelgető T-boy és Mcmótánc A pénz, az a legkevesebb, márpedig üres zsebbel nekiindulni sem érdemes, hogy megnézzük a könyvheti újdonságokat. Meglepően bőséges a kínálat, ember legyen a talpán, aki képes ellenállni a csábításnak. A 122 hazai kötet mellett további 35 újdonsággal rukkoltak ki a határon túli magyar kiadók. A június 2-től 5-ig tartó könyvünnep elmaradhatatlan kellékei immár hosszú évek óta az antológiák. Sajnos, az az idő már elmúlt, mikor a könyvhét ideje alatt féláron kínálták a Körképet, a Szép verseket, a Rivaldát. Ez évben nemcsak árengedmény, de Rivalda sincs, van viszont Az Új Forrás Ezüstkönyve — a tatabányai Új Forrás folyóirat negyed- százados fennállása alkalmából (ára 600 forint). Táncrend címmel pedig a huszonéves nemzedék antológiáját vehetjük kézbe. Ágh István, Dohai Péter, Keresztury Dezső, Márai Sándor, Tompa Mihály — íme néhány név a verseskötetek szerzői közül. A Kossuth Könyvkiadó (árában is) különleges meglepetése Dante Isteni színjátékának megjelentetése Babits Mihály fordításában, Gustave Dóré illusztrációival. A 670 oldalas kuriózum két és fél ezer forintért kerülhet a gyűjtők birtokába. S még egy érdekesség a versek világából: Valaki szólított címmel negyedik könyvével jelentkezik a könyvnapon Lukács Sándor színész-költő. Harminchárom mű közül választhatnak a prózairodalom iránt érdeklődő olvasók. Spiró György T-hoy címmel ezúttal kémnovellákkal jelentkezett. Örök és megunhatatlan téma a szerelem. Erről szól Szentkuthy Miklós varázslatos regénye, a Bianca Lanza de Casalanza, mely közel fél évszázados rejtőzködés után (hiszen 1946-ban íródott), a szerző hagyatékából került elő. Tavaly hunyt el a magyar színjátszás egyik nagy művésze, Mensáros László, akit személyesen is ismerhetett a nyíregyházi publikum. Halála előtt még elolvasta és jóváhagyta testvérbátyja, Mensáros Zoltán regényét kettejük bensőséges kapcsolatáról. A kötet az Európa Kiadótól kerül az olvasók kezébe Párhuzamos magányok címmel. A távoli múltba, a 9—14. század világába kalauzol el a Korai magyar történeti lexikon. A történeti események, a jelentős személyiségek életének, munkásságának ismertetése mellett például régészeti, néprajzi, művészet- és technikatörténeti adatokkal is szolgál a gyűjtemény. A kötet több mint kétezer szócikket tartalmaz mintegy 800 oldalon. Az Akadémiai Kiadó újdonsága 2500 forintba kerül. Érdekes témát választott Kulcsár Szabó Ernő, aki az irodalomértés helyzetét elemzi az ezredvégen. A szerzőre érdemes odafigyelni, már csak azért is, mert megyénkből indult, nagykállói származású. Az új kritika dilemmái címmel azt vizsgálja, változtak-e, s ha igen, valóban megújultak-e az irodalom- kritika szabályai a rendszerváltozás időszakában. Mi van a maszk mögött? — teszi fel a kérdést kétkötetes művében Bóta Gábor, aki művészportrékat gyűjtött csokorba. Neves színészek, ismert rendezők, igazgatók, egy-egy író, koreográfus, balett-táncos, zongora- művész, operaénekes beszél pályájáról. Ä\1 HHiy n LUKACS SÁNDOR valaki szaiion A legtöbben őszintén vallanak önmagukról, de — mint a könyv ajánló soraiban olvasható — az is árulkodó lehet, ha megpróbálnak elhallgatni valamit... Érdemes belelapozni a határon túli jnagyar kiadók újdonságaiba. Az ungvári Galéria Kiadó egy Móra Ferenc-kötettel örvendezteti meg az olvasókat. Pozsonyban jelentették meg . Szegedy-Maszák Mihály Ottlik Géza- monográfiáját, ami bizonyosan sokak érdeklődésére tart számot. S egy hiányt pótló mű Kolozsvárról: a Manótánc, mely gyermekverseket gyűjt csokorba Unipán Helga illusztrációival. A könyvheti választék egyetlen hiányossága, hogy alig-alig látott napvilágot olyan kötet, mely elsősorban a gyermekekhez, fiatalokhoz szól. Házi Zsuzsa Egy művész hozzászólása Cégéres Múzeumba a cégérekkel! — olvasom az újságban. Miért? Veréb József nyilatkozatával teljesen egyetértek, ezek az épületre tett és jól megfogalmazott, gondosan, nemes anyagból kivitelezett szép, míves alkotások az épület díszévé válva várost! az adott építészeti alkotás és utcakép nemes részévé váltak. Miért kell megfosztani a várost ezektől a látványos, jelképi díszítményektől? A múzeumban ezek a művek raktárba kerülnek, kiállításukra nincs hely, és nem is arra valók. Ezek funkciót betöltő alkotások, nem szuverén gondolattartalmat hordozó műtárgyak. Bár megszűnt a díszítmények elsődleges reklámjellege, de díszítő funkciója, városképi díszítő jellege megmaradt. A cégéreket, feliratokat a múltunk tiszteletére, megbecsülésére tekintettel ott kell hagyni, ahol vannak! Tóth Sándor szobrász Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat - nyolc kivételével az ábrában! Egy szót segítségül előre beírtunk. A nyolc megmaradt szóból a következő vicc csattanóját állíthatja össze:- Tanú - szól a bíró a vallomást tevő nőhöz -, Ön a korára vonatkozóan hamis adatokat mondott! (A hölgy válaszát a rejtvényben találja) Kétbetűsek: ET, LZ, MA, PE, RÉ, TÉ, TL, TÓ, ÚR. Három betűsek: AKÓ, ALÁ, ALE, ÁTA, DER, EGY, ELA, ELE, ÉVA, IRI, ISI, KAÁ, KSA, NEM, ROM, RÚT, SER, VIT. Négybetűsek: ATOM, ÁROK, BÍRÓ, CSAK. ELÍR, EPED, EPER, ERES, GEBE, LERÍ, LODZ, MALI, MIRA, PALI, PÓLÓ, RÁTA, ROVÓ, TELE, VOLT. Ötbetűsek: AEROS, AGUTI, AMATI, ASOKA, ÁTÍRÓ, ESETE, EVILA, EVITA, HALLE, HAMIS, HOZZÁ, KAIRÓ, LAVÓR, LISZT, MAGÁZ, MEGÍR, OMEGA, PATAK, REMIZ, RÉVED, TOROS. Hatbetűsek: EMELET, ÍTÉLET, LATOLÓ, MASZAT, OBERON, ODATOL, UTALÁS, VELEMI. Hétbetűsek: AKARATI, ASZALNI, ATOMÓRA, CSERÉLI, EREDETI, ESETLEG, KAMILLA, KELEPEL, KIMARAD, KUTATÁS, LITERES, PA£A20C. RÉGEBBI. KERESZTREJTVÉNY ■ SB ■ _ ■ ■ ■ .X 5 ^44 v v ■ ■ j ■■p ÁRAZOL ■ V ■ _H Két héttel ezelőtti rejtvényünk helyes megfejtése: De apa, ott csak egy vendég ül. A helyes megfejtést beküldők közül Papp Zsuzsanna csenged olvasónk nyereményét postán küldjük el. Fekete, empire csészében — Ezt a kaucsukgumi Donaldot egy tacskó szájából vettem ki — mutatja a 30-35 centiméteres figurát ifjabb Seres Ernő nyíregyházi régiségkereskedő. — Amikor a Walt Disney- mesék a 20-as 30-as években népszerűvé váltak, nagy szériában gyártották a Miki egereket és Donald kacsákat. Ezekből nagyon kevés maradt. A nagy nyugati aukciókon darabjáért akár ezer német márkát is fizetnek. A mi szakmánkban a végletek uralkodnak. Bukni és nyerni. Az unokatestvérem — aki Franciaországban régiségkereskedő — tizenegy év alatt hat Donaldot gyűjtött össze nagy fáradsággal. Nekem pedig egy tacskó hozta a kacsát, csak le kellett érte hajolni. Szerencsém volt, de a kutyának is, mert kapott helyette csontot. Belesüppedek egy — ezt persze most tudtam meg — art deko fotelba és a gőzölgő kávémat kavargatom. A csésze sem mindennapi: 1810— 20-ból való empire darab. Az alátéttel együtt úgy 17 ezer forintba kerül. — Az emberek sokszor kényszerűségből adnak el dolgokat, a kis üvegektől kezdve a szekrényekig. Persze ismerek olyan grófi és nemesi sarjakat is, akik az értékeiktől sohasem válnának meg. Indokuk: „a vér nem válik vizzé. Ha a nagyapám és az apám sem adta el, akkor én sem”. Ez tradíció. Tudok olyan bútorról, aminek az árából ma egy házat lehetne venni, de nem adták el, hanem építkezés idején azzal a bútorral torlaszolták el az ablakot, hogy fogja a meleget, mert azt a szobát nem fűtötték. — A régiségeknél is érvényesül a divat? — Hogyne! Sokszor persze kiszámíthatatlanul. Ami ma 40 ezer forintot ér, az egy év múlva érhet százezret is, de persze ez fordítva is igaz. Nyílik az ajtó. Egy úr Doxa órát kínál eladásra, de 300 forintért nem adja. — Laikusként azt hinném, ez többet ér... — A Doxáknak 3-4 olyan típusa van, ami 10-15-50 ezer forintot kóstál. Egy óra értéke nagymértékben függ attól, hogy mit tud. Az alap a naptár és a másodpercmutató, mindezt sok más funkció egészítheti ki a stoppertől a magasságés mélységmérőig. Egy régiségkereskedőnek mindenhez értenie kell. Elvégeztem egy bizományos-becsüsi iskolát is. Tanultunk iparművészetet, képzőművészetet, épp úgy, mint bútortörténelmet, vagy órásműves- séget, ötvösséget és építészetet, de megismerkedtünk a kövekkel, féldrágakövekkel és drágakövekkel is. — Beszéltünk a „talált pénzről". Elszalasztott lehetőségei és nagy bukásai voltak-e? — Ma már kuriózum a porcelán éjjeliedény. Nekem is volt egy Ferencz József-matricás. Talán nem kellett volna eladnom. Egy másik alkalommal nyolcvanezer forintnyi portékát adtam egy zenélő babáért, gondolván, hogy ér vagy százezret. Évszázadosnak tűnő koszos csipkeruha volt rajta, de ahogy este gondosan megnézegettem, kiderült, hogy a baba pár éve készült másolat csupán. Alig bírtam visszacserélni, de így is vesztettem rajta. Erre mondják azt, hogy a jó pap holtig tanul. Varga Attila — Fotó: Csonka R.
