Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-17 / 47. szám

le El ET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. május 17., kedd 3 Vállalkozók laktanyája Százmillió a megyének A nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett 312 millió helyett 383,5 millió forintot osztott ki a Népjóléti Minisztérium azon a pályázaton, amelyet a szociális alapellátás fejlesztésére írt ki a tárca. A legnagyobb érdeklődés az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránt mutatkozott. Miután a bíráló bizottság előnyben részesítette a hátrányos térségekről pályázókat, így viszonylag nagyobb összegű támogatáshoz jutott többek között megyénk is. A kapott pénz elosztásáról Gálné Márk Borbála tájékoztatott. Megtudtuk, hogy megyénkben 100 millió forintot osztottak szét négy körzet között. így Fehérgyarmat és környéke 50 millió, míg Vásárosnmény, Nyírbátor és Tiszavasvári körzete 15-20 millió forinthoz jutott. Ma már ötven tagot számlál az 1994 januárjában megalakult Nyírségi Lóte­nyésztő Egyesület. Nyíregyháza és kör­nyékének lovasai, lótenyésztői és lószerető emberei a szabolcsi ló presztízsét igye­keznek visszaállítani, hiszen az utóbbi időben - úgy érzik - a megyei lósportot elhanyagolták, nem sok szó esett róla.- Ma már értékes lovak vannak magán­kézben, a fedezőménektől kezdve a teljes ménesig, és gyarapszik a lovas sportem­berek száma, akik eddig nem tudtak szer­vezetten, egyesületi .színben versenyezni. Az egyesület szeretné ezt a problémát is megoldani. Legelőből repülőtér A Julius Meinl vezetői levonták a tanulságot Ingyenblokk - vádaskodással Érettségivel szabnak Kezelők inkubátorban A világkiállításra repülőtere is lesz Fehérgyarmatnak, mert a szükségből kovácsol erényt az önkormányzat.- Ez a szükség pedig nem más, mint az európai átalakulás, új gazdasági régiók képződése - ismertette a le­szállótér építésének fejleményeit ár. Nemes István polgármester.- Sok szóbeszéd terjed az építkezés körül, ha igazán részletes információt akar, nézze meg a városi tv. video­felvételeit, mert ebben a témában már annyit nyilatkoztam, de most már kö­zel vagyunk a befejezéshez. Húszonöt- millió forint állami támogatást kaptunk a kivitelezés utolsó szakaszára, amely­nél most tartunk. Az irányító épületen és a világító berendezésen, az utolsó simításokat végezzük. Ezután a na­gyobb mennyiségű munka a vízelve­zetés lesz. Valamikor legelő volt ez a terület, most alakítjuk ki belőle a leszállópályát. A végső fázisában bitu­menes kifutók lesznek, de azt valószínű már az üzemeltető építi.- Úgy tervezzük, hogy Ukrajna, Románia közelsége miatt fontos árufor­galmat bonyolíthat le elsősorban kár­pátaljai és erdélyi területekkel. Tíz hek­tár vámszabad területünk van a repülő­tér mellett, amelyet az objektumok ki­építésével a légi forgalommal közösen hasznosítunk. A.BA. Sok kritikai észrevétel hangzott el a Csemege Julius Meinl „Egy nap aján­dékba” akciójával kapcsolatban. Ki­váncsiak voltunk rá, mindezt miként látják a cég munkatársai, így felkeres­tük a nyíregyházi Kossuth téri áruház vezetőjét, Takács Józsefnét.- Törzsvásárlók mesélik, hogy feb­ruár óta, amióta ez az akció tart, több vitának voltak szem- s fültanúi dolgozók és blokkot szerzők között. Ön tud-e ha­sonlóról?- Igen, s ennek alapja az, hogy az emberek nem értik meg, hogy a ked­vezményt a Julius Meinl a tényleges vásárlóinak kívánja adni, nem azoknak, akik csupán egy-egy kosárban hagyott blokk reményében térnek be az üzlet­be.- Ugyanakkor azt is szemére vetik a dolgozóknak, hogy nem egy esetben ők is eltulajdonítanak egy-egy nagyobb összegről szóló blokkot.- Dolgozóink is csak az általuk vásárolt áru fizetésekor kapott blokkra jogosultak. Ezt a tőlünk telhető módon igyekszünk is betartatni minden alkal­mazottal, de mindenki mellé őrt nem állíthatunk, így nem merem állítani, hogy alaptalan lenne a vásárlók ezzel kapcsolatos észrevétele.-Az a szóbeszéd is járja, hogy ez az akció a Julius Meinl vezetőinek egy jó! leplezett trükkje arra, hogy adózatlan jövedelemhez juttassa dolgozóit. Mi er­ről a véleménye?- Ezt kizárt dolognak tartom. Mun­katársaim nevében is mondhatom, tisz­tességes fizetést kapunk. A havi bérün­kön túl a vezetők félévenként, a többi dolgozó negyedévenként prémiumot is kap, így nyíltan és nem burkoltan hono­rálják teljesítményünket.- Miután ennyi kritika éri az akciót, nem gondoltak arra, hogy valamiképp változtatni kellene?- De igen. Május 9-én voltam egy országos értekezleten. A gondokat értékelve a Julius Meinl vezetői úgy döntöttek, hogy május végével befeje­zik ezt az akciót, másként fogják ked­vezményhez juttatni vásárlóikat. Hogy konkrétan mire gondoltak, arról még nem nyilatkoztak.- Végezetül kaphatnánk egy szám­szerű értékelést az Ön által vezetett Csemege akciós eredményeiről?- Februárban a kisorsolt nap forgal­ma 940 ezer forint volt, ebből a vevők a megőrzött blokkokkal 313 ezer forin­tot, márciusban a nyerő nap bevétele egymillió 450 ezer forint volt, ebből 950 ezret vásároltak le. Látszik tehát, hogy tetszik a lakosságnak az akció. D. Nagy Katalin- Az új tanévben szakközépiskolai osz­tályt indítunk, tanboltot nyitunk - kezdte beszélgetésünket Bereczky Lászlóné, a fehérgyarmati szakmunkásképző igaz­gatója. - Válságkezelő programunk van, mert mondjuk ki, hogy a szakmunkás- képzés válságban van. Az elmúlt években egyes szakmákból túlképzés volt, és az most üt vissza. A profilváltáshoz a szellemi tőkénk a jól képzett pedagógu­sokban megvan, de ehhez anyagi források is kellenek.- Mi az újdonság?- Több alternatíva között választva, egyes szakképzéseket szüneteltetünk, de a kifutó osztályokat még végigvisszük. Új képzési formaként indult iskolánkban a vegyesbolti eladó, felszolgáló, gáz­készülék-szerelő osztály. Iskolánk hu­szonöt éves történetének lényeges fejlő­dése, hogy szeptembertől egy nőiruha- készítő szakközépiskolai osztály kezdi meg tanulmányait.- Honnan teremtik elő az anyagiakat az új szakokhoz?- Pályázaton nyert pénzekkel segítjük terveink megvalósítását. Legutóbb egy­millió forintot kaptunk a nőiruha-készítő tanműhely eszközkorszerűsítésére. Igazán nagy öröm, hogy a Munkaügyi Minisztéri­um szakképzési alapjából ötmillió forin­tot adtak pályázatunkra. Ebből kétszintes, több mint száz négyzetméteres tanbolt, Óra a nóiruha-készítók osztályában büfé és oktatóterem épül, amit szeptem­bertől már használatba vesznek a képzés­ben résztvevők. Ez a kiegészítő épületszámy szervesen kapcsolódik a fő épülethez, így a me­gyében egyedülálló megoldást alkalma­zunk, tudniillik vállalkozási formában üzemeltetjük az üzleteket.- Segítenek azokon is, akiknek nincs munkája?- Természetesen, ez csak kezdete e pro­filváltási programnak, mert a társadalmi háttér szüntelen változásához alkalmaz­kodnunk kell. Több pályázatunk megva­lósítása folyamatban van jelenleg is. Ezek közül a legérdekesebb, hogy munkanél­küliek továbbképzésében is részt akarunk venni. Indokolja elképzelésünk helyes­ségét, hogy az ilyen helyzetbe került em­bereknek Mátészalkára, Nyíregyházára kell utazniuk, amikor a képzéshez szük­séges szakembergárda intézményünknél szívesen segít. Aradi Balogh Attila Több mint két sikeres évet tudhat maga mögött a Vállalkozói Inkubátorház és In­novációs Központ Nyíregyházán. Céljuk továbbra is segíteni mindenkinek, akinek vállalkozása fejlődésre esélyes, de egy rövid időre még támogatásra van szük­sége.- A cégek akár 4-5 évig is itt maradhat­nak. Általában azok költöznek ki, akik kinövik ezeket a kereteket, és megállnak a saját lábukon - mondja Zsukk István igazgató.- Hol tart most az inkubátorház fejlesz­tése?- Központunkat három ütemben fejlesz­tettük. Az első kettőben, mintegy kétezer négyzetméteren 25 vállalkozásnak adtunk helyiséget, valamint menedzserirodát hoz­tunk létre azok számára, akik nem igényel­nek bentlakást, és a cégképviselethez elég egy íróasztal. Természetesen ez utóbbin kívül széles körű szolgáltatást - telefon, fax, titkárnő, tárgyalóhelyiség, tolmács - nyújthatunk.- Kik kapnak helyet az épületben?- Elsősorban termelő és szolgáltató cégek találhatók itt. Van például pékség, varroda, fogtechnika, filmnyomó, mosás, vasalás, de működik produceri iroda is. Az inkubátorház fejlesztésének utolsó ütemé­ben létrehoztuk, és május elején átadtuk a Primom Marketing Centrumot. Ezzel az orosz laktanya utolsó nyomai is eltűntek. Ma mar rá sem lehet ismerni Nyíregyházán az egykori szovjet laktanyára Fotó: B. K.- Miben segíthet a centrum?- Nyíregyháza előbb-utóbb kereske­dővárossá szeretne válni. Földrajzi elhe­lyezkedése alapján a határ menti együtt­működés kereskedelmi központja lehet. Ennek a megvalósításában, a feltételek kiépítésében tud a marketingcentrum segí­teni, például egy agrármarketing-központ létrehozásával. A PHARE program keretében az Euro-Info központ alköz­pontja működhet. A Nemzeti Üzleti és In­novációs Központ alközpontja is helyet kap, amely speciális, mezőgazdasági fej­lesztéssel kapcsolatos feladatokat lát el. Az új létesítményben található egy kon­ferenciaterem, és egy 200 négyzetméte­res kiállítócsamok. Ez jó lehetőséget nyújt oktatási programok, konferenciák, kiállí­tások és egyéb szolgáltató rendezvények megtartására. Most már van egy vállal­kozásbarát központunk is, ahol a sikeres vállalkozáshoz egy helyen megtalálható minden. Fullajtár András Gondolatok a gondolák között. Válságkezelő program már van Mindent a lósportért ■M

Next

/
Thumbnails
Contents