Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-05 / 11. szám

2 1994. április 5. UJ KELET Húsvéti szentmise Rómában A forrás a család A békéért és a családért való gon- I doskodást kérte vasárnap, a húsvéti I szentmise „Urbi et Orbi” (a városnak — Rómának — és az egész világnak) üzenetében II. János Pál pápa. A hús­véti mise rendkívül rossz időben, heves szélben, el-eleredő esőben zajlott. A vatikáni Szent Péter teret, melyet az al­kalomra százezer, Hollandiából hoza­tott virág és élő növény díszített, a kellemetlen időjárás ellenére hatalmas tömeg — százezernyi hívő, zarándok és turista — töltötte meg. Rajtuk kívül a világ lakosságának fele láthatta élőben a misét pontifikáló pápát: 57 országban közvetítették a televíziós állomások egyenes adásban a vatikáni húsvéti mi­sét. II. János Pál az „Urbi et Orbi” üzenet­ben azt kívánta, hogy zengjen teljes erővel a Krisztus halál felett aratott győ­zelme „dicsőséges híre mindenekelőtt Jeruzsálemben, ahol először felhang­zott. Zengjen a Balkánon, a Kaukázus­ban, Afrikában és Ázsiában, mindazok­ban a nemzetekben, ahol még fegyverek | dörögnek, ahol a nacionalizmus vészé- y lyes, szélsőséges formákat ölt, ahol § kíméletlenül csapnak össze az etni- 1 kumok és társadalmi osztályok”. Az idei húsvéti üzenet elsősorban a I család védelmével foglalkozott (1994- I et az ENSZ a család évének nyilvání- I tóttá). II. János Pál közölte, hogy leve- I let küld a világ valamennyi országa | vezetőjének, s ebben arra kéri a poli- g tikusokat, hogy „tegyenek meg minden I erőfeszítést annak érdekében, hogy ne | csökkenjen az emberi lény értéke sem | az élet szentségének, sem a szeretet és I odaadás emberi képességének szem- I pontjából”. „A család továbbra is az em- I beriség első számú forrása: minden ál- I lantnak drága kincsként kell óvnia azt” I — hangsúlyozta a pápa. II. János Pál 1 57 nyelven mondta el hagyományos I húsvéti jókívánságait. A „Krisztus feltá- I madott, halleluja” magyar szavak e sor- 1 ban a 9. helyen, a román és a cseh I nyelvű köszöntés között hangzottak el. § Moravcík a meg­Az együttműködés iránti elkötele­zettségünknek, a társadalmi érdekek hangsúlyozottságának a más álla­mokkal való kapcsolatainkban is mély gyökereket kell eresztenie — vélekedett Jozef Moravcík szlovák kormányfő, aki a Národná Obroda szombati számában, húsvét ünnepére írt vezércikket Moravcík e vonatkozásban külön hangsúlyozta Szlovákia kapcsolata­inak jelentőségét Csehországgal és Magyarországgal. „Ha eléggé öntu­datosak leszünk, akkor saját gyanak­vásunkat is vissza tudjuk majd szorítani, s találunk önmagunkban elegendő erőt ahhoz is, hogy beleéljük magunkat partnereink gondolkodás­menetébe — ily módon könnyebben győzzük meg őket saját igazunk­ról’— írta a szlovák miniszterelnök. (MTI) Folytatódnak az izraeli-palesztin tárgyalások A rendőrök már csomagolnak Párbeszéd az emberek között is Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselői vasárnap Kairóban felújították a hebroni mészárlást követően, még február végén megszakadt tárgyalá­saikat. Az Űzi Dajan tábornok vezette izraeli küldöttség a délelőtti órákban érkezett az egyiptomi fővárosba. A palesz­tin tárgyalóküldöttséget Nabil Saat, Jász- szer Arafat tanácsadója vezeti. A kétna­posra tervezett megbeszéléseken a palesz­tin rendőrség felállításával kapcsolatos, még vitás kérdésekben kell dönteniük a küldöttségeknek. Gázában és környékén, valamint Jerikó­ban az izraeli rendőrök már csomagolnak, s megkezdődtek az előkészületek az új hatóságok fogadására. A kairói tárgyalá­sokon szóba kerül az izraeli hadsereg kivonulásának, a hatalom átadásának üte­mezése, valamint a palesztin foglyok sza­badon bocsátásának kérdése is. Az izrae­li-palesztin tárgyalások felújításáról a múlt héten született megállapodás, miután Izra­el hozzájárult ahhoz, hogy 160 külföldi megfigyelő érkezzen Hebronba. Mint emlékezetes, a Jordán folyó megszállt nyugati partján lévő városban február 25-én egy izraeli telepes 30 palesztint 'mészárolt le, s a palesztin tárgyaló- küldöttség mindaddig nem mutatott haj­landóságot a megbeszélések folytatására, amíg Izrael nem szavatolja a Hebronban élő palesztinok védelmét. Dán, norvég és olasz képviselők is csatlakoznak a kairói tárgyalásokhoz, hogy egy külön meg­beszélésen előkészítsék a nemzetközi megfigyelők hebroni misszióját. (MTI) a szlávokat" események kivizsgálását követelte, és azt állította, hogy Jelcin elnök hívei polgár- háborúra készülnek és fegyveres csopor­tokat hoznak létre. Szorgalmazta, hogy akadályozzák meg a nyárra tervezett uráli közös orosz—amerikai hadgyakorlat meg­tartását, mivel Washington Oroszország harckészültségét felmérve, azt arra akarja felhasználni, hogy jobban felkészüljön Oroszország elfoglalására. Sztyerlingov a hadgyakorlat elleni tömeges akciókra hívott fel. (MTI) „A balkáni háború egyesíti Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőséges nacionalisták vezére szerint a közép- és kelet-európai szláv államoknak össze kell fogniuk, és szövetséget kellene alapítaniuk, hogy a XXI. század a „szláv civilizáció” százada legyen. Zsirinovszkij erről a „szláv és keresztény népek” vasár­nap kezdődött moszkvai kongresszusán beszélt. — Eljött az idő, hogy ne Párizs és Lon­don útmutatása szerint éljünk — szögezte le, és kifejtette: a balkáni háborúnak szlá­vokat egyesítő szerepe van, és Orosz­országnak katonai-politikai szövetséget kell szerveznie Kelet-Európábán. Az orosz csapatok a Balkán földjére lépve nem hagyják a szlávok megalázását. — Annyi hadosztályt küldünk a Balkánra, ameny- nyit csak szláv testvéreink kérnek! — har­sogta Zsirinovszkij a résztvevők heves tetszésnyilvánítása közepette. A felszólalók között volt Alekszandr Sztyerlingov, az Orosz Nemzetgyűlés vezetője is, aki a fél évvel ezelőtti véres Több ortodox zsidó hívő kigú­nyolta a siratófalhoz látogató dalai lámát, akit bolondnak és őrültnek neveztek. Amikor az izraeli és tibeti testőrök gyors mozdulatokkal elve­zették a lámát a faltól, az egyik imádkozó azt üvöltötte: „Intelligens embernek nézel ki, de mégis bolond vagy, menekülsz a realitástól!” Egy másik fehér szakállú zsidó hívő pedig azt kiabálta: „Te dilis politikai mániákus!” A meglepett láma értetlenül állt a váratlan dühkitörések előtt, hiszen látogatásának célja az volt, hogy imádkozzon a siratófalnál. Ironikus módon a dalai láma azért utazott öt napra Izraelbe, hogy elősegítse a különböző vallások szorosabb együttműködését. (InfoNet) Kárpátaljai helyzetkép Gazdasági káosz és kolduló gyermekek Kárpátalja 1 millió 250 ezer lakosa közül minden harmadik 18 éven aluli. A róluk való gondoskodása jövőnk szem­pontjából meghatározó fontosságú... lenne... Sajnos a gazdasági káosz köze­pette a felnövekvő nemzedékkel való törődés anyagiak híján csupán jámbor szándék marad. Kárpátalja iskoláinak majd a fele egészségügyi szempontból még a legszerényebb követelményeknek sem felel meg. 35 %-ukban nincs folyó víz, 54 %-ukban hiányzik a csatornázás, mind­össze 40 %-uk rendelkezik központi fűtés­sel, minden negyedik iskolában rossz a tantermek megvilágítása, s csak 40 %-ot tesz ki azon oktatási intézmények aránya, amelyekben van tornaterem. Az óvodák esetében ezek az adatok még aggasztób­bak. A falvak 15 %-ában semmilyen tan- intézmény sincs. A gyerekek mintegy felének utaznia kell, ha általános iskolába akar járni. Még lehangolóbb a helyzet az egész­ségügyi ellátás területén. Az utóbbi tíz esz­tendőben a megbetegedések száma folya­matosan növekszik, az ellátás színvonala pedig fokozatosan romlik. 1990-ben 268, 1993-ban 290 csecsemő halt meg egyéves kora előtt (a csecsemőhalandóság három év alatt 12 ezrelékről 15 ezrelékre nőtt). Ugyanezen időszakban a megbetegedések száma 40 százalékkal növekedett. Tíz esz­tendő alatt a rokkant gyerekek részaránya 20 százalékkal növekedett. Évről évre csökken a születések száma. 1990-ben 21 251 újszülöttet regisztráltak, 1992-ben már csak 20 559-et. Az összkép ugyan­csak riasztó. Vizsgáljuk az élet bármely vetületét, sajnos egyetlen pozitív tényre sem bukkanunk. A társadalom betegségére utal a fiatalkorú-bűnözés terjedése 1991- ben 985 fiatalkorú szerepelt a rendőrségi nyilvántartásban, számuk most 200-zal több. Tavaly közel 500 olyan bűncselek­mény történt, amelyben kiskorú is részt vett. Ennek csupán egyik oka az életszín­vonal rohamos zuhanása. Legalább ugyan­ilyen negatív hatású az a tény, hogy egyre több család bomlik fel. Mintegy 30 ezer gyerek nevelkedik anya vagy apa nélkül. S számuk még növekedni fog, mivel évente átlagosan mintegy 2500 házasság bomlik fel. Kárpátalján jelenleg közel 16 ezer alko­holistát, illetve kábítószer-élvezőt tartanak nyilván. Közülük minden negyediknek van kiskorú gyermeke. Ezek a száraz tények, melyek arra utal­nak, hogy a társadalmi leépülés kritikus pontjára juttottunk. Talán a tényéknél is elkeserítőbb az, amit nap mint nap tapasz­talhatunk Ungvár vagy Kárpátalja bármely más városának utcáin. A kolduló gyerekek tucatjai, a feketepiacokon csencselgető ti­zenévesek sokasága, a magukat kamiono- soknak áruló fruskák... Félve kérdezem: mi jön még? Horváth Sándor Az önkormányzati választásokról Ki viszi el a balhét? Fogas kérdés, mert erről sem az alkotmány, sem az önkormányzati törvény nem tartalmaz pontos előírá­sokat. Korábban felmerültek a jelen­legi ciklus meghosszabbítását célzó el­gondolások. Részint abból a megfon­tolásból, hogy a parlamenti választá­sok utáni politikai erőviszonyok nem teszik lehetővé a kormányalakítást, s ezért meglehet, nyár végén, kora ősz­szel nem is az önkormányzati válasz­tások lesznek napirenden... Másrészt olyan elképzelés is felmerült, hogy az országgyűlési és a helyi választások „felezzék” egymást, ezért az 1990 őszén megválasztott képviselő-testü­letek mandátumát fél évvel meg kellene hosszabbítani, s csak vala­mikor jövő tavasszal választani. Az előbbi az ország szempontjából aligha lenne kívánatos, az utóbbinak pedig ma már alig van tábora. A szakemberek — dr. Kara Pál he­lyettes államtitkár és dr. Köllner Fe­renc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára — egyaránt úgy ítélik meg, hogy — mivel a jelenlegi képviselők mandátuma szeptember 30-án többnyire lejár—az önkormányzati választások praktikus időpontja október első fele lehet. A későbbi időpont már csak azért is veszélyeket hordoz magában, mert az új testület felállásáig a hivatalukban maradó polgármestereknek, jegyzők­nek kell „elvinni a balhét”. (fa) Beruházások és tőkepiac Az ipari beruházásoknál a legnagyobb korlátozó tényező nem a magas hitelkamat, hanem a gyenge kereslet az előállított termékek iránt. Az előrejelzés szerint az agrárszférában a beruházások az idén már nem csökkennek tovább, ez részben annak köszönhető, hogy a 100 ezer forint alatti beruházások a költségek terhére teljesen leírhatók, de ennél jelentősebbnek tűnik a mezőgazdasági vállalkozások közvetlen költségvetési támogatása. Az agrárgazdálkodók 13 százaléka már jelentős beruházást is kilátásba helyezett, további 65 százalékuk kisebb fejlesztésekkel is beéri. A fejlesz­tések alig 18 százalékát tervezik belföldi hitelekből fedezni, 21 százalékban külföldi forrásokra szeretnének támaszkodni. (MTI) Dolgoznak a zsilip helyreállításán Búvárok a víz alatt A húsvéti ünnepek alatt is folyamatosan dolgoznak a bősi erőműnél bekövetkezett balesetek okozta károk felszámolásán, a zsilip helyreállításán. A hajózást várhatóan csütörtökön tudják majd újraindítani. A hibák elhárításán és a jobb oldali kamra berendezéseinek ellenőrzésén folyama­tosan csaknem 170 különféle szlovák szakember és húsz könnyűbúvár dolgozik. A búvárok a víz alatt furatokat készítenek a zsilipkamra betonjában. Ezekbe a fura­tokba rögzítik majd a kamra üzembizton­ságát növelő merevítő elemeket. A Zer­nograd nevű ukrán tolóhajó február 11-én bekövetkezett balesetének okait még min­dig nem sikerült feltárni. Az ukrán hajót nemrég vontatták ki a jobb oldali kamrából, ahol a hajózás felújításának lehetősége egyre valószí­nűbbnek ígérkezik. A baloldali zsilip­kamra összeroppant acélkapujának el­távolítása, az új kapu megépítése és beillesztése akár fél évig is eltarthat. A bősi erőmű előtt árral szemben tizenhat, lefelé pedig tíz hajóvonta várakozik továbbhala­dásra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents