Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-05 / 11. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL UJ KILET II 1994. április 5. 3 Az Expo jegyében Túra Tiszabecstől Sárospatakig Megáll a busz a templom előtt, kiözönlenek a turisták, egy kattanás, két kattanás, kész a fénykép, vissza a buszba és már mennek is tovább. Aztán később amikor előkerül a fényképalbum el lehet mondani, hogy itt járt az illető. Pedig a természet és a kultúra igaz értékeit így nem nagyon lehet megismerni. Ezt vallja Várady György is, aki már közel 15 éve szerelmese a Tiszának és a folyót övező tájaknak. Régi gondolata, hogy az itt fellelhető szépségeket mások is megismerjék, meghitten felfedezzék, rácsodálkozzanak. Ezt szem előtt tartva nyújtotta be pályázatát ötletét, mely az 1996-os Expo kiegészítő rendezvényét tartalmazza. Úgy gondolta, hogy aki eljön Magyarországra megnézni a világkiállítást, 3-4 nap alatt megtekintheti a budapesti központot. S ez után következhetne a túra Tiszabecstől Sárospatakig. A legfeljebb tizenöt túrázóból álló csoport tagjai saját maguk finanszíroznák az utat, Budapestről autóbusszal érkeznének Tiszabecsre. Az első hat napon leeveznének a Tiszán Lónyáig, esténként előre elkészített sátortábor és népi ételekből álló vacsora várná a társaságot. A tábortűz mellett megbeszélhetnék az aznap látottakat, sőt vendégeket is hívnak. A további napokon megtekintenék a szabolcsi földvárat, majd elmennének Tokajba, innen pedig Füzérre vezetne az út. Az ezt követő Bodrogon való evezés után érkeznének meg Sárospatakra a 12. napon. Az evezés mellett szerepelne a programban kerékpározás és gyalogtúra. így a résztvevők testközelből ismerhetik meg a természeti, kulturális értékeket, s az itt élő embereket. A pályázat elbírálói díjazták Várady György ötletét és nem sokkal a beadást követően megérkezett a válasz: elfogadták... F.Sz.Zs. Svájci órák Demecserből A svájci órák megbízhatósága, pontossága fogalommá vált, a szakemberek és a vásárlók körében. A nagy tekintélyű óraüzeme egyre inkább keresik a Svájcon kívüli leányvállalatok létesítésének lehetőségeit. Legutóbb Demecserben nyitottak összeszerelő üzemet. Erről kérdeztük Fekete Attilát, az üzem vezetőjét. — Jelenleg a demecseri élelmiszeripari vállalat egyik helyiségében végezzük a munkát. Úgy tervezzük, hogy 30—35-en dolgoznak majd itt. Főleg fiatalok és elsősorban hölgyek jelentkezésére számítunk, mert ezekre a nagy pontosságot igényelő munkákra leginkább a nők képesek. —hiány óra összeszerelését tervezik egy évben? — Egy esztendőben várhatóan körülbelül 500 ezer svájci karóra összeállítását, és csomagolását fogjuk elvégezni. Minden Régi módon Amúgy éppen tavasz van. A polgármesteri hivatal előtt (vélhetően köz-)munkások ül- tetgetnek facsemetéket. Lehetnek nyolcán, meg a hozzájuk csapódott haverok. Szerszám csak kettő. Egy ásó, egy lapát. Az ásóra kiképzett piszkálja a gödröt, a lapátos a nyélen támaszkodik. A többi meg zsebre dugott kézzel figyel. Nyilván azért vannak itt, hogy ha az ásó- és lapátfogásban szakmai vita támadna, azt kellő mélységig megvitathassák. Az ásást végző megfelelő mélységűnek találja a gödröt, kiválik egy a zsebre dugott ke- zűek közül, komótosan elhelyezi a facsemetét, s most a lapátos kezd dolgozni, az ásós támaszkodik. Úgy megy minden, mint az „átkosban”. Aki pedig eme „közhaszonért” fizet, az pedig még mindig nem érti: miért ennyi az adója, tB-je, s miért emelkedik mindennek*az ára. _Cl_ órát eredeti svájci alkatrészekből állítunk elő. Később szeretnénk az órák külső megjelenését, a számlapok készítését itthon elvégezni. — Hol fogják eladni az órákat? — Részben itthon, részben külföldön. Azt hiszem, hogy az exportra kerülő termékek alkotják majd a termelésünk gerincét. Ugyanis a kinti partner teljes egészben le tudja kötni az üzem kapacitását. Az általunk összeszerelt órák márkaneve egyébként Pointer Claro. — Tudja-e tartani ez az üzem a már megszokott svájci minőséget? — Minőségellenőrzési normánk sokkal magasabb, mint a hasonló svájci üzemeké. Mi pedig mindenben meg kívánunk felelni a külföldi partner elvárásainak. Garamvölgyi Veszélyes elemek a megfeleld helyen Nem egészen félszáz nap alatt 1733 újfehértói iskolás 543 és fél kiló, a környezetre roppant veszélyes szárazelemet gyűjtött össze. A Fidesz által kezdeményezett akció eredményes volt. hiszen — gondoljunk bele — ez a mennyiség éves szinten egy jól megrakott teherautónyinak felel meg. A gyűjtés egyáltalán nem mellékes tanulsága, hogy az önkormányzatokat a hulladék szelektív gyűjtésre ösztönözheti, környezetünk fokozottabb védelmére inti. A három újfehértói általános iskola öt-, tíz-, illetve tizenötezer forintos jutalmat kapott, amit fásításra, környezetük szépítésére használhatnak fel. (fa) Új fiókkönyvtár nyílt Fejlesztésre nincs pénz Hogyan és miből lehet a könyvtárak állományát fejleszteni akkor, amikor egy népszerű képes ismeretterjesztő könyv ára 2-3000 Ft? Tény az is, hogy a megyében lévő könyvtárak közül néhány megszűnt, a többségnek pedig korlátozottak az anyagi lehetőségei. Ennek ellenére igény van a könyvtárakra. Ennek jele, hogy a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár városi fiókhálózata márciusban újabbal gyarapodott. A nehézségekről, és tervekről kérdeztük Nagy Lászlót, a megyei könyvtár igazgatóját. — Könyvtárunk megyei és városi könyvtár, és mint városi könyvtár, a nemrégiben megnyitott Vécsey utcaival együtt tíz fiókkönyvtárt működtetünk a városi szolgáltató rendszerben. Szabolcs-Szat- már-Bereg megye 225 településéből 175- nek van, a statisztika szerint, működő könyvtára. A települési könyvtárak az önkormányzatokhoz tartoznak és mi szakmai tanácsadást biztosítunk nekik. A kiskönyvtárak működhetnek önállóan, ám gyakori eset az is, amikor a művelődési házakkal összevonva általános művelődési házakat hoznak létre. Meglévő könyvtárakat az iskolai könyvtárral is összevontak, amelyek így két funkciójú (iskolai— lakossági) szolgáltatást végeznek. Mindemellett van olyan település is a megyében, ahol csak iskolai könyvtár van, amely a lakosság részére nem is szolgáltat. A könyvtárak tehát szerencsére inkább csak átszerveződnek, a megszűnés annyira nem jellemző. Az viszont sajnos, tény, hogy sok olyan könyvtár van, amely ebben az évben új könyvet nem vásárolt, mert nem volt rá pénze. — A települési önkormányzatok adnának, de nincsen rá keret. Van-e reális megoldás? — A megyében működő 12 városi könyvtár tavaly decemberben létrehozott, egy egyesületet, 10-10 ezer forintot beadva működési költségre. Közvetlenül a kiadótól és nagy tételben vásárolva a lehető „legolcsóbb” áron vásárolunk könyveket, főleg a rossz anyagi helyzetben lévő települési könyvtárak részére. Ezzel tá- mogatjunk őket és bizony az a 2-3 ezer forint nagy segítség akkor, amikor jó e- setben egy községi könyvtár éves gyarapítási kerete csak 30 ezer Ft. Az egyesület szoftverek és könyvtári jelrendszerek fejlesztésével és értékesítésével is foglalkozik, ezzel jelentős bevételt szerezve az egyesületnek. —Milyen fejlesztési lehetőségei vannak a megyei és városi könyvtárnak? — Könyvtárfejlesztésre tulajdonképpen nincsen pénzünk, így a 400.000 kötetes könyvtárat nagymértékben a szolgáltatásaink bevételéből tartjuk fenn: CD- kölcsönzés, hanglemez másolás stb. A 70—80-as évek elején nem az volt a kérdés, hogy melyik könyvet vegyük meg, hanem az, hogy harmincat vagy negyvenet vásároljunk-e belőle. —Az aluljáró-irodalom megjelenése és térnyerése mennyiben készteti kompromisszumra a könyvtár vezetését? — Ezek a könyvekét 300—350 Ft-ért árusítják, így sokan meggondolják a megvásárlásukat. Ebben az esetben a könyvtárakhoz fordulnak, és bizony mi nem mondhatunk nemet. így ezek a könyvek nálunk is megtalálhatók 2—3 példányban. A kereslet nagyobb lenne, viszont ennyire telik. Nem jut mindenki könyvhöz, de előjegyeztetheti egy minimális, az értesítés postaköltségét fedező összegért. Ez merőben új módszer, ám az igények lehetővé tették, hogy így döntsünk, ezzel is növelve a bevételeinket. Ugyanakkor a sikerkönyvek esetében a 30 napos kölcsönzési időt a gyorsabb átfutás miatt lecsökkentettük 10—15 napra. Az emberek igénye ez, akkor nekünk szolgáltatnunk kell! A Vécsey utcai új fiókkönyvtár munkatársa, Szász Anikó elmondta, azt szeretnék ha könyvtáruk Nyíregyháza harmadik legnagyobb fiókja lenne. Reméli, a kölcsönzői létszám mihamarabb ezer körül lesz, amire minden esélyük megvan, hiszen a nyitást követő első három napon már 138 kölcsönzőjük volt. A fiatalok ismeret- terjesztő irodalmat és ifjúsági regényeket olvasnak, a felnőttek a szórakoztató irodalom mellett a természetgyógyászati témájú és a közelmúlt történelmi feldolgozásait tartalmazó könyveket keresik. Varga Attila Műemléknézegető A két Április szép háza Oh, ha ezek a falak mesélni tudnának...! A több napos kártyacsatákról, amelyeken olykor egész földbirtokok cseréltek gazdát, a kisebb háborúval felérő tisztújításokról és követválasztásokról, nemesi hadakról j és veszekedő kisnemesekrők, a Krúdy megírta megyebálok karcsú kisasszonyairól és snájdig urairól... Megyénk egyik legszebb, leghíresebb műemlékéről, a nagykállói egykori vármegyeházáról, a mai elme- és ideggyógyintézetről hosszú-hosszú történetet lehetne írni, ezúttal azonban elégedjünk meg a legfontosabb tényekkel: a telket évenként megfizetendő 1 körmöd arany ellenében engedte át a Kállay család á vármegyének. A tervszerű építkezés bizonyítéka, hogy már 1765-ben megvásárolták az építőanyagokat, 1767-ben már készen állott kétszázezer tégla! Maga az építkezés 1769-ben Salvatore és Giuseppe Április tervei alapján kezdődött és tíz év múlva vették használatba (a melléképületek még éveken át készültek). A ház jelenlegi állapotáról dr. Vágvölgyi János, a kórház igazgató főorvosa beszélt lapunknak: — A kórház 1895 óta működik ebben az épületben. Hogy minimálisan megfeleljen a kórházi követelményeknek, az 1980-as évek elején halaszthatatlanná vált egy nagyszabású rekonstrukció. — Mi történt ekkor? — Elnyerte jelenlegi külső és belső képét, sor került a teljes szigetelésre, ezer adagos konyha épült. Mindezek költsége százmillióra rúgott. — Változott a tulajdonos is. — A ház korábban állami tulajdon volt, majd a megyei önkormányzat nem elidegeníthető törzstulajdonába került. A tőlük kapott pénz az állagmegóvást nem fedezi, a műemléki felügyelőség is szegény, így jószerivel csak magunkra számíthatunk... — Végül essék szó két érdekességről... — Kevesen tudják, hogy a belső udvar környezetvédelmi terület. Amikor ki kellett vágni néhány fát (pótoltuk!), a környezetvédelmi felügyelőségtől 1 kellett engedélyt kémünk. Fényképes I bizonyítékom van arról, hogy a horn- I lokzatot az ötvenes évekig egy három I osztató, fajanszból készült címer I ékesítette, alatta felirattal. Nagy vá- I gyám ezt visszaállíttatni, ám ehhez is I kellene három-négy százezer forint... ; (fa) I
