Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-09 / 32. szám
Hogyan tiszteljük őseinket? A Muzsla — Csenke-pusztai (Mužia—Cen- ko¥) régészeti lelőhely az 1735,5-ös folyam- kilométernél fekszik, a Duna bal partján. A három oldalról sánccal körülvett sik terület szemmel láthatóan kiemelkedik a Kisalföld északi lapályából. Bár az archeológusok már a harmincas években fölfedezték a lelőhelyet, hosszá ideig mégis feltáratlan maradt, mivel semmilyen veszély nem fenyegette létét. A helyzet azonban a hetvenes évek végén a bős (Gabéikovo — nagymarosi vizlépcsőrendszer építésével lényegesen megváltozott. A Duna vízszintjének emelkedése ellensúlyozására építendő gátnak ugyanis épnen a lelőhely teljes hosszán kellene végighúzódnia, a régészeti feltárások emiatt a jövőben lehetetlenné válnának. A földben nyugvó fölbecsülhetet- len értékű titkok megmentése végett a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrán íNitra) székelő Archeológiái Intézete 1980-tól rendszeres munkát végez. A körülbelül öt- venhektáros területből eddig 5400 négyzet- métert tártak fel, több mint 700, különböző korból származó leletet emeltek ki és vizsgáltak meg. A feltárás jelenleg, a nyári hónapokban is folyik. Mit mond a régész? A lelőhely gazdagságát a helyszínen dr. Ivan Kuzma, az Archeológia! Intézet régésze próbálja érzékeltetni: — Az eddig feltárt legrégibb település a korai kökorbó! származik, az 1. e. 6. évezredből. Az erre települt késő kőkori és az 1.- e. 3000 körüli, már a bronzkor küszöbén Itt élő csoport értékes tárgyakat, kerámiákat hagyott hátra. A mai Szlovákia területén egyedülállóak a bronzkor korai és középső szakaszából, az 1, e. 1600 körüli Időből származó leletek. — Milyen leletekről van sző pontosabban? — Számunkra legfontosabbak a mindennapi életben használt munkaeszközök, mert eleink életéről ezek árulnak el legtöbbet. Uvvanígy a szálláshelyek maradványai, valamint a gabonatároló és egyéb gödrök, amelyekben az elásott, teljesen ép vagy töredékes edények, kerámiák mellett egészséges magvakat Is találtunk. Szakembereink megállapították, hogy milyen füyek. bokrok, fák éltek Itt az egyes korokban, így azt Is tudjuk, hogy ezer éyvel ezelőtt nemcsak bú záh hanem példán!' lenóséf Is ter^ mesztettek ezen a környéken. Természet«i sen Igen értékesek a különböző szertartások alkalmáyal használt eszközök és az ékszerek Is. Ezek segftségéyel próbáljuk megérteni az egves kultúrák embereinek hltyilágát, gondolkodását, művészetét. —- Találtak-e Ilyen anyagot az elmúlt hetekben? — A napokban leltünk az egyik sír feltárásakor egy csaknem tellesen eredeti ál- lanotban megmaradt ezOstfflggőt. Valószínűleg egy 9—10. századi nagymorya erődítmény emlékeinek egyikéről yan szó. Ebből az Időből betyennél több „lakóház“ nyomaira bukkantunk íeddlg ez a legmagasabb szám országunkbanl. melyeknek alapja négyzet alakú, a sarokban kőből rakott tűzhely maradványalyal, középen gabona- őrlő kőlappal. Az ebből az Időből származó leletek közül legtöbb a kerámia, de csont- és yasszerszámokat tls találtunk, to- yábbá harci felszerelés részelt és egyéb tárgyakat. A település melletti temető még újabb meglepetésekkel szolgálhat... — Minek alapján feltételezik, hogy nagymorya település emlékeire bukkantak? — Ha erről bizonyosságot szerzünk, ie- lentőségét nöyeli njajd, hogy a déli részeken ez yolt az egyetlen nagymorya erődltményt, amely igazgatási centrumként működött, és egész biztosan fontos szerepet Játszott a történelmi Magyarország kialakításában és a ml nemzeti történelmünk kezdeténél Is. — És mi történik akkor, ha felépül a gát? — Nyllyányaló, hogy az anyag egy részét Időhiány miatt nem tudjuk feltárni, s ami a földben marad, tönkremegy. A gáton kfyül eső területek lelőhelyeinek sorsa szintén kétséges, hiszen senki sem tudhatja előre, müven következményekkel jár az építkezés. Annyi sejthető, egyes részeken emelkedik majd a talajyíz szintje, s ez a régészek számára nem kíyánatos. A feltárás aprólékos, finom munka, amely türelmet és időt Igényel. Az ásatás azonban nem azért folyik lassan, mert a régésznek nincs segítsége. Főleg a felsőbb rétegek és a kitermelt földanyag eltávolításához kell sok segítő kéz. Ezért a lelőhelytől pár száz méterre fiatal természet- védők csoportja verte föl sátrát, hogy a Gyermeksir feltárása Dr. Ivan Kuzma tudós kutatóknak állandóan rendelkezésére álljon. Zora Paulínlová mérnöktől a tábor vezetőjétől megtudom, hopv háromszor háromhetes turnusban folyik a nyári táborozás. A részvétel önkéntes, egyetlen feltétel, hogy 17 évesnél idősebb legven a jelentkező. Közép- és főiskolások Jönnek leginkább, a környező falvakból, városokból ugvanúey, mint a távolabbi tájakról vagy a fő ./árosból. Napi nyolc órát dolgoznak a fiatalok, s mivel anyagiakkal nem tudják jutalmazni segítőkészségüket, szellemi foglalkozás, előadás, beszélgetés, közös szórakozás lehetősége várja naponta az áldozatvállalókat, akik segítsége nagyon szükséges. Segítenek, mert megértik a régész aggodalmát: a teljes feltáráshoz még 3—4 évre lenne szükség, de legjobb volna, ha az egyedülálló lelőhely egyáltalán nem kerülne megsemmisítésre. Tudatosítják: őseink kultúrája tiszteletre kötelez, s önmagunkkal és jövőnkkel szegülünk szembe, amikor felelőtlenül elpusztítjuk azt. Ugyanakkor táplálkozhatunk is belőle, ha tisztelettel mutatkozunk iránta, s jövőt építhetünk feltárt és elismert közép-európaiságunk tudatából. PATUS JANOS A szerző és Ivan Binder felvétele A legutóbbi években — a visszahúzó törekvések ellenére (vagy éppen azok következményeként? — Ifjúsági mozgalmunk országszerte új erőre kapott. Pezsgő élet jelei mutatkoznak azokban az Ifjúsági klubjainkban Is, amelyekre — akkor talán úgy tetszett, nagyon hosszú időre — az enyészet hatalmas ökle nehezedett. Biztató, hogy a legvlsszafogottabb Időszakban sem maradtunk hitetlenek, erőtlenek, hanem újabb és újabb próbálkozások teremtettek módot és formát kitörni az elszigeteltségből, tunyaságból, némaságból. A nyári szórakozási lehetőségek tere bővült, új táborok szerveződtek. Lehetőség nylít a specializálódásra, ezáltal a minőségibb művelődésre. Ma a nyári táborok egész skálája várja a különböző korú és érdeklődésű üdülni, szórakozni, tanulni vágyókat. Van művelődési Szabad közösségi légkör A II. Honismereti Ifjúsági Táborban táborunk, amelyet a középnemzedék érez leginkább magáénak, s van, amelyikben a legkisebbektől az Idősekig minden korosztály képviselve van. Szakosított táborainkban képzőművészek, népzenészek gyarapíthatják tudásukat, mindnyájunk gazdagodására. Természetes volt hát az elvárás, hogy létrehozzunk egy olyan táborj:, amely a tizen-huszonéves fiatalok szórakozási, művelődési Igényeit hivatott kielégíteni. A Honismereti Ifjúsági Tábort az idén rendezzük meg másodszor. A tábor vezetője Badin Ädám, az Ady Endre Diákkör elnöke. A vezetőség a Klapka György Művelődési Klub, a Kazinczy Ferenc Diákklub. a juhász Gyula Ifjúsági Klub, a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub és a lózsef Attila Ifjúsági Klub aktivistáiból szerveződött. Onkor- mánvzat jellelgű. tehát szoros egységben dogozik a táborlakókkal. Példaképünk az immár klasszikusnak számító nyári ifjúsági táborok szellemisége, bár mi a szigorú fegyelem helyett sokkal Inkább a szabad közösségi légkör megteremtésére összpontosítunk. Támogatjuk^ a résztvevők elképzeléseit, ötleteit, a gondolatiságot. A programot az érdeklődés alapján témakörök szerint csoportosítottuk. Elsődleges célunk a középéé főiskolás, egyetemista fiatalok közösségének megteremtése. A tizenévesek a legérzékenyebbek a változásokra. különböző hatások érik őket, amelyeket nem mindig sikerül idejében és helyesen megérteniük. Mi, akik bizonyos értelemben tapasztaltabbak vagyunk, szeretnénk fölhívni a figyelmüket az általunk fontosnak tartott jelenségekre, gazdagítani látásmódjukat, elindítani őket a közösség! gondolkodás útján. Azt akarjuk, hogy később ne érjék őket meglepetések. A más nemzetek felé való nyíltságot hirdetjük. A családi értékek helyreállítását egy olyan korban, amelyben a család profán gazdasági sejtté degradálódott. Célunk, hogy önmagukra Is rádöbbentsük őket. Tájékoztatni kívánjuk őket a főiskolák, egyetemek és a mellettük működő Ifjúsági és diákklubok életéről, a továbbtanuásl és a művelődési lehetőségekről. Munkánk sikeréhez nemcsak az ő érdeklődésük, hanem a fiatal középiskolai tanárok és a szülök megértése és segftőkészsége Is hozzájárulhatna a jövőben. (Vörös Péter és Boleniant Éva gondolatai nyomán: P. |.) Amikor az alkalom szül... A fiatal járási székhely. Nagykürtös (Vel- ký Krtíá] Il-es számú Közép lakótelepének szívében, emeletes lakóházakkal övezve óvoda épül. Ha az arra Járó netán egy pillantást vet az épület ablakaira, az a gyanúja támadhat, mintha valamiféle felelőtlen lövöldözés színhelye lett volna az építkezés, ugyanis minden második-harmadik ablakszemen kisebb-nagyobb lyukak éktelenkednek. Nem lövöldözés, hanem ennél jóval prózaibb esemény nyomait viselik magukon ezek az ablakok. Állítólag a környékbeli srácok szemelték ki maguknak a terepet ablakbetörősdl játékuk gyakorlására. Ah( gy hallottam, a gyanúsított gyerekek szüleivel is beszélgettek a reaJőrök, és az okozott kár megtérítésére kötelezték őket. Nem sokkal a történtek után az épülő óvoda az ifjú (vagy felnőtt?) vandálok romboló játékszenvedélyének kiélésére szolgált. Ezúttal az épület belsejében a villanyvezeték kábeleit tépték ki a falból. Egyesek szerint az érintett gyerekek szülei reagáltak így a „fejmosásra“. Az igazság és a tettesek kl(és fel)derí- tése nem az én feladatom. Én csak azt nem értem, hogy a munkanapokon délután háromtól este kilencig őrzött építkezésen szombaton és vasárnap miért nem alkalmaznak őrt? Két egymást követő vasárnap a délelőtti órákban tartottam „terepszemlét“ a szóban forgó helyen, s a kaput nyitva, a felvonulási bódékat zárva találtam. Az egyik, közvetlenül a bejárat mellett álló bódé előtt mindkét esetben békésen pihenő kutvusra lettem figyelmes, „aki“ érkezésemre még csak a fejét sem emelte fel, nemhogy ugatni kezdett volna. Nem csoda, hogy ilyen nemtörődömség láttán vandálok Is „ügyködnek“ az épftkeSzálkák, fricskák, cikornyák zésen. Vagy netán a kivitelező vállalat úgy vélekedik az egészről, hogy a vandálok okozta kár koronára átszámolva még mindig kisebb, mint az a pénz, amit bér fejében kellene kifizetni az éjjeli-, ül. nappali őröknek? Esetleg a vandálok és tolvajok okozta kárt téríti a biztosító, minek hát bért fizetni? Nem tudom, de a megbüntetett „betörőkön" kívül biztosan van még néhány bűnös ...' Tűnődés Tíz éve vagyunk házasok. Azóta kivétel nélkül minden évben terveztünk egy tíznapos hazai vagy külföldi kirándulást, a- szerlnt, miként álltunk anyagilag. A bolgár tengerpartra hatezret, egy évre rá a román tengerhez ötezret előlegeztünk a családi költségvetésből. A magyarországi üdülőhelyek közül először a Balatont, majd egv másik alkalommal Harkány fürdőt szemeltük ki magunknak. Egyik Is, másik Is meghaladta az ötezret. Tervbe vettük a szlovák tengert, Síravát is, utána a Magas- Tátrát. Ezekre jóval kevesebb pénzt szavaztunk meg, hogy a következő évi, jugoszláviai nyaralás költségeibe beférjünk. A tíz év kirándulásainak, üdüléseinek kiadásai az ötvenezer koronát Is meghaladták. Azaz, haladták volna, ha elmegyünk e kiszemelt helyekre. Csakhogy ml e tíz év alatt mindig Itthon kuksoltunk, és a tervezett pénzösszegeket gondosan félretettük. így megvehettük a Skodát. Jövőre nyugat- európai körutat tervezünk, kb. tizenöt-húszezres költségvetéssel. S ha megint itthon maradunk, a tizenötezer koronából vehetünk egy garázst. Elnézést! Ez egy képzeletbeli vallomás. Netán valóságosnak tűnik? Bodzsár Gyula Önmérséklet, tolerancia Eredményes munkát akkor végezhetünk, ha jó a közérzltünk. A közérzetünk meg akkor jó, ha lelkileg „egészségesek“ vagyunk. A lelki egészség viszont alapfeltétele a test egészségének Is. Mit tegyünk, hogy „ép testben ép lé- lélek“ — módra élhessünk? Hiszen manapság rengeteg ártalomnak vagyunk kitéve. Itt van mindjárt a már unalomig emlegetett környezetszennyeződés, füst, por, zaj, savas eső. Ihatatlan Ivóvíz, billegő biológiai egyensúly. Ml mással Is lehetne mindjárt folytatni, mint a stresszhatásokkal, a- mi kapkodással, rohanással. Ingerültséggel, Idegességgel jár? Mindezek a tényezők kihatnak az emberi kapcsolatokra Is. Száguldó, ideges életmódunk megrontja a családi légkört, a munkahelyi hangulatot, de még a baráti kapcsolatokat Is. A legszomorúbb, hogy ezekre a többségében gazdasági és társadalmi folyamatokra még a peresztrojka és a glasznoszty hirdetésekor sem tud az egyszerű ember hatással lenni, vagyis úgymond objektív stresszhatások ezek. Tele va- gyünk konfliktusokkal, problémákkal, s ilyen állapotban nem figyelünk eléggé másokra, sőt olykor nem is törődünk másokkal, pedig az Ingerültség, a gorombaság a másik fél részéről Is epéskedéshez vezet. A jó szó pedig — legtöbb esetben —• hasonló kellemes hangnemet vált kl a partnerből. Ez viszont már a ml dolgunk, embereké. Vagy Inkább — önmérséklet és tolerancia gyakorlásakor — Embereké! Próbáljuk meg, megéri. Talán kiderül az Is, jogosan ragaszkodunk-e közép-európaiságunkhoz. Takács Izabella Vonatmese... A minap vonaton utaztam haza Ipolyságra (Sahy). Velem szemben középkorú felnőtt férfiak és nők ültek. Eleinte jókat beszélgettek, s itt-ott nevettek a vaskosabb szövegeken. De nem ezért ragadtam tollat, hanem azért, ami azután történt. A szóban forgó utasok ugyanis elővették az útra becsomagolt ennivalót. Míg ők kényelmesen lakmároztak, én az ablakon kifelé néztem, s gyönyörködtem az aranysárga búzatáblákkal övezett tájban. Egyszer csak a levegőben megjelent egy lerágott csirkecomb. — Ez meg hogy kerül ide? — csodálkoztam. De nem volt rá nehéz válaszolni, mert röviddel utána repkedni kezdtek más egyebek Is: kiflimadékok, szalvéták, újságlapok. Láthatóan befejeződött a lakmáro- zás. A fogpiszkálás végeztével repült még a gyufásdoboz is, minthogy elfogytak a gyufaszálak. Mindehhez megpróbáltam jó képet vágni, de egy kérdést szívesen föltettem volna nekik. Ha történetesen osztálytársaimmal ml csűrik tesszük ugyanezt, figyelmeztetnek-e szidva bennünket, hogy ne viselkedjünk alpári módon nyilvános helyen? S hozzátették volna-e, hogy vajon kitől tanulják ezt a viselkedést a mai fiatalok?! Jónás Korénlia