Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-02 / 31. szám

új ifjúság 3

Az aratás még napjainkban is a legrangosabb nyári munka. Az idén az időjárásnak köszönhetően a szokásosnál is korábban. vagyis Péter-Pál napja előtt megkezdték egyes helyeken az őszi árpa aratását. Már hagvományosan a napfényes Csallóközben. az ország legjobb gabonatermő földjein zúgtak fel először a gépek. Az már az új igények új munkaszervezésének a következménye. hogy még július közepén sem fejezték be. Az idei szokatlanul száraz első fél év a csapadékszegény május és június hatására egyes helyeken mélyre süllyedt a talajvíz szintié, ami elgnndnikndtató tanulságokat tárt fel a jelen és a jövő szempontjából. Hiszen a vízlépcsőrendszer hatalmas gátjainak árnyékában araszoló kombájnok látványa nemcsak a csallóközi emberekben. hanem minden Idevetődő idegenben felvetette a kérdést; Vajon hogyan alakul a talajvfz szintje a jövőben? De né vágjunk a dolgok elébe, hiszen ma még a hét tonnányi átlagtermés jó gazdasági eredménynek számit a vddék gazdái számára.

Kellemes és kellemetlen dolgokról

Baka és Nádasd (Trstená na Ostrove) határa ma a már megépült gátak árnyékában terül el. A víz szintje az új mederben itt állítólag 17 méterre tesz maid a falu és szántóföldek fölött. A dercs'kal durová) szövetkezethez tartozó parcellákról az Idén még rekordtermést — búzából a 6.7, árpából 5.7 tonnányit várnak, de az öt falu határát egyesítő szövetkezet szakembereinek a környék vízháztartása sok fejtörést okoz. Csak találgatni lehet, hogy a csapadékban szegény Időjárás vagy az 500 hektár jó termőföldet Is felemésztő gigantikus beruházás miatt süllyedt vagy egy métert a talajvíz szintje. Mindenképpen az aratásról — a felkészülésről és lefolyásáról, a betakarított gabonával való további munkálatok menetéről, sikereiről és gondjairől akartam helv^otképet kapni pár nappal az Idei aratás vége előtt, de gondolatban már a jövő kilátásait, talán már az elkövetkező év aratását Is képzeltem magam elé.

Stollár András mérnökhöz, a nlvéiiyter- mesztési ágazat vezetőjéhez azzal a szándékkal kopogtattam be, hogy az idei a-a- tást a dercsikal Barátság Gfsz háza tálán összefüggéseiben Is megismeriero.

— A huszonhetedlk aratást értem Itt meg a Duna mentén, és egészében véve sikeresnek tartom. A talajelőkészítés, a vetés Jó ütemben, az agrotechnikai Időpontok szerint, zajlott le. A téli hónapokban javítottuk az aratógépeket, a szalmafelszedő kocsikat és szárítóberendezéseket, miközben vártuk a csapadékot. Hiába! Sajnos, mifelénk egyre kevesebb eső efelk. Két évvel ezelőtt még 370, tavaly 261, az Idén pedig már csak 183 mllltméter csapadék esett az első félévben. Van ugyan egy 1200 hektáros öntözőrendszerünk, de ez nem a Duna mentén, hanem távolabb, Egyházkar- csa I Kostolné Kraöanyl és Klrályflakarcsa (Kráľovské Kračany) határában. A Dunához közelebb a múltban a talaj megfelelő vízháztartása miatt nem voltak gondjaink, tehát mozgó öntözőberendezésünk van 50 hektár teljesítménnyel. Ennek ellenére jól beérett a gabona, különösen a Danúbla és Ágra bűzafajták fizettek jól. mfg a későbbiek, a Vlglnta és az iris kissé megsínylették a csapadékhiányt. Aratógépeink bírták az iramot, beleértve a hat darab Brno- -vldékit ts. Az alkatrészellátással persze vannak problémák, de mindig Is voltak. A huszonhét év alatt egyetlen aratásra sem emlékszem, amikor minden rendben lett volna Más kérdés, hogy mibe kerül ez nekünk, mert ha kell lárásszerte vagy az egész kerületben hajkurásszuk az alßatGÁT MENTI ARATÁS

Gődány László

részt, de ha kell, akár még Észak-Csehor- szágba Is elmegyünk érte. A szem nedvességtartalma aratáskor 17—18 százalékos, és ml 14 százalékosan szolgáltatjuk be, így szárítóberendezéseink állandóan üzemelr nek. A felvásárlással nincsenek fennakadások, csupán 76 tonnát nem tudott elfogadni a lelvásárlóvállalat, ezt nekünk kell elraktároznunk. Mindent egybevetve aránylag sima lefolyású volt az Idei aratás, és ' remélem, nyereséges is. De ezt csak később tudjuk megmondani.

A kényesebb kérdés, a Jövő évi kilátások, a talajvfzháztartás alakulása és a szövetkezet ez üpvben várható „óvlntézkedésl csomagtervének“ elemzése elől Illedelmesen kitért a tapasztalt agronómus, mondván, jelenleg ez még nyitott kérdés. Szerinte senki sem tudja, ml hogyan fog alakulni a vízlépcső feltöltése után, így azt sem, kell-e, és ha Igen, mennyit öntözni.

jóslásokba nem akart bocsátkozni, kiforrott véleménye pedig az adatok hiánya miatt nincs. Már-már úgy tűnt, meg kell elégednem az Idei sikeres aratás beszámolójával, de végül GódAny László, a szövetkezet alelnöke és az üzemi pártbizottság elnöke kötélnek állt, s néhány konkrét dolgot Is felvillantott.

— Az öntözés nálunk 75 százalékra van megoldva. Jelenleg további 200 hektár öntözését készítjük elő a karosai részlegen. Baka és Nádasd határa problémásabb lesz, mivel Itt a múltban nem építettünk öntözőberendezést 'őzért, mert nem volt rá szükség. Az Idei szárazság már elgondolkodtató. A földjeinken áthaladó, a Kis-Dunába vivő csatornákban Is jócskán megcsappant a víz, a pártgyűléseken Is sürgetik az emberek az öntözést ezeken a területeken. Hogy ml lesz a talaj vízháztartásával a vízlépcső gátjának feltöltése után, ezt senki nem tudja eddig biztosan megmondani. A vélemények szerint, ha a gát tökéletesen szigetel, akkor a talajvfz csökkenése várható, ha meg szivárgás lesz, az nagymértékben emelhet! a talajvíz szintjét. Sajnos, nem tudjuk, milyen Irányú és mekkora méretű lesz a változás, ezért nem Is tudunk felkészülni rá. Arra Is gondoltunk, hogy az öntözőhálózaton kívül zslllprendBodó András

szert építhetnénk a csatornákra, s „házon belül“ szabályozhatnánk a vízellátást. Ezt egyébként járható útnak tartjuk, sok pénz kellene hozzá, amit önerőből nehezen tudunk előteremteni, csak az Illetékes minisztérium segítségével valósítható meg. De a konkrétumok hiányában eddig ók sem tudnak mit mondani..

Nem akarunk vaklármát csapni

Pár kilométerrel odébb, a Duna és a vízlépcsőrendszer derlváclós medre mentén húzódnak a cslllzradványi (Clllzská Rad- vaft) CslllzkOz Efsz búzatáblái. Nyárad (To- pofovec) után, Szapnál (Palkovičovo) találkozik majd az ú] meder a régivel, s mindez még a hét falu határát összefogó, öt és fél ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet belterületére esik. A szövetkezet élén nemrég személycserére került sor, így már az ÚJ elnök, Beringer Arpád mérnök üdvözölt a központi épületben. Először a végéhez közeledő aratásról faggattam.

— A nagy szárazság ellenére jó termés várható. Megfelelő búzafajtáink vannak, és dolgozóink Is Jő szakemberek. A Duna vízállása, persze, minket is érint, néha kedvezően, néha nem. Az Idén alacsony volt a vízállás, Így a talajvfz nem öntötte el ezúttal a legmélyebben fekvő 200 hektáros területünket, viszont másutt vízhiányt okozott. Egyébként huszonnyolc kombá|nnaI aratunk, köztük nyolc besegít, öt gazdasági egységre osztottuk területünket, ezek önállóan gazdálkodnak. Ügy ígérkezik, mindegyiknél meglesznek a tervezett hozamok; búzából 6,5, árpából az 5,5 tonna hektáronként. Arra is ügyelünk, hogy standard nedvességtartalommal vágjuk a gabonát. Van ugyan szárítóberendezésünk, de így gazdaságosabb, még ha tovább tart Is az aratás. Az új felvásárlási árak kedvezőek, de az érvénybe lépett új gazdasági mutatók is megkövetelik az odafigyelést. Meg kell válogatni a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő búzatajtákat, az alőkászltő

munkálatokat és körültekintéssel kell végezni a vetést, majd az aratás Igényel odaadó, precíz munkát. A csallóközi ember ezt mindig szlvvel-Iélekkel végzi, ezért Is Jók már évek óta a ml 'betakarítási eredményeink.

— Jövőre a szövetkezet egyik részén már ÚJ medrében hömpölyög a Duna. Hoz ez önöknél változásokat? Hogyan készülnek az új viszonyokra? — tettem tel az errefelé kényes kérdést.

— Kár erről beszélni, amíg nem tudunk semmi biztosat. Vaklármát meg minek csapjunk? Nekünk se a Dunával, se a talajvízzel semmi gondunk nem volt eddig, reméljük a jövőben sem lesz. Annyit azonban elmondhatok, hogy az évről évre kevesebb csapadék miatt Patas (Pastuchy), Balóny (Baloft) és Csilizradvány térségében 2000 hektáros öntözőhálózat kiépítését tervezzük.

Ezek után — vissza az aratáshoz

— A cslllzradványi szövetkezet 1900 hektáron arat, így bizonyára a sok géppel a Javítóknak Is akad munkájuk bőven, — fordultam a főgépesltóhöz, Bodó András mérnökhöz.

— Az aratás előtt mindent kijavítottunk és előkészítettünk, de más az, ha a gép belemegy a gabonába és teljes megterhelést kap. TIzedszer-tizenkettedszer aratnak például az E 512-es aratógépek, s Ilyenkor már Jönnek a törések. Sok az' ékszíjcsere, csapágy- és tengelytörés. Érdekesmód az Idén a Bizon típusú kombájnokkal volt a legkevesebb baj. Három NDK gyártmányú bálázónk közül az egyik most Is a prése- lökar cseréjére vár. Szalmalelszedö kocsiból van tizennégy saját és tíz Morvaországból, így van munkájuk a gépjavítóknak. Az alkatrészellátás nem a legjobb. Az Agrozet üzemel most már szakosodtak, a hozzánk legközelebbi, a dunaszerdahelyl például a cukorrépatermesztés gépeire. Az aratőgé- pekre Szencen (Sénec) van, de ez nagyon kevés. Ezért a csallóközi szövetkezetek összefogtak, és kölcsönösen segítik egymást. Bevezették a számítógépes nyilvántartást, így gyors az Információszerzés és némelyest enyhíti gondjainkat, persze a krónikus alkatrészhiányt nem szünteti meg. A központi raktárakból rendszerint azokat az alkatrészeket kapjuk, amelyek máshol Is könnyen beszerezhetők, és nincs Is rájuk égető szükségünk. Tehát ami az alkatrészellátást Illeti, van elég problémánk, de hát azért vagyunk Itt, hogy megoldjuk őket, ami eddig a nehézségek ellenére Is sikerült.

Az aratás még napjainkban is a legnagyobb nyári munka — ezt lépten-nyomon tapasztaltam a Csallóköz két nagy szövet- kezétében. Az emberek minden idegszálukkal a veszteségmentes betakarításra törekednek. Amikor azonban ebédszünetben vagy az esti órákban, munkájuk végeztével rövid eszmecserére is sort kerítenek, mindig szóba jön a jövőkép; a horizont fölött ószó hajók árnyékában vajon milyen lesz a következő évi termés? Mennyi időbe telik majd, amikorra kiderül, mit is okozott ez az építkezés, s milyen beruházásokra lesz szükség, hogy évek múltán a mostani hektárhozamokkal dicsekedhessenek? S mi lesz addig? Félreértés ne essék, én sem akarok vaklármát csapni, hiszen bízom a szakemberek tudásában, a csallóközi ember akaratában, becsületességében. Csak hát az ország éléskamrájáról van szó, ezért nem árt a nagyobb odafigyelés. S nemcsak a hektárhnzamok, hanem az itt élő ember miatt Is. Hogy ne legyenek kényes témák.

POLGÁRI LÁSZLÓ (A szerző felvételei)