Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-02 / 31. szám

új ifjúság 3 Az aratás még napjainkban is a legran­gosabb nyári munka. Az idén az időjárás­nak köszönhetően a szokásosnál is koráb­ban. vagyis Péter-Pál napja előtt megkezd­ték egyes helyeken az őszi árpa aratását. Már hagvományosan a napfényes Csalló­közben. az ország legjobb gabonatermő földjein zúgtak fel először a gépek. Az már az új igények új munkaszervezésének a kö­vetkezménye. hogy még július közepén sem fejezték be. Az idei szokatlanul száraz első fél év a csapadékszegény május és június hatására egyes helyeken mélyre süllyedt a talajvíz szintié, ami elgnndnikndtató tanul­ságokat tárt fel a jelen és a jövő szem­pontjából. Hiszen a vízlépcsőrendszer ha­talmas gátjainak árnyékában araszoló kom­bájnok látványa nemcsak a csallóközi em­berekben. hanem minden Idevetődő idegen­ben felvetette a kérdést; Vajon hogyan ala­kul a talajvfz szintje a jövőben? De né vágjunk a dolgok elébe, hiszen ma még a hét tonnányi átlagtermés jó gazdasági ered­ménynek számit a vddék gazdái számára. Kellemes és kellemetlen dolgokról Baka és Nádasd (Trstená na Ostrove) határa ma a már megépült gátak árnyé­kában terül el. A víz szintje az új meder­ben itt állítólag 17 méterre tesz maid a falu és szántóföldek fölött. A dercs'kal durová) szövetkezethez tartozó parcellák­ról az Idén még rekordtermést — búzából a 6.7, árpából 5.7 tonnányit várnak, de az öt falu határát egyesítő szövetkezet szak­embereinek a környék vízháztartása sok fejtörést okoz. Csak találgatni lehet, hogy a csapadékban szegény Időjárás vagy az 500 hektár jó termőföldet Is felemésztő gi­gantikus beruházás miatt süllyedt vagy egy métert a talajvíz szintje. Mindenképpen az aratásról — a felkészülésről és lefolyá­sáról, a betakarított gabonával való továb­bi munkálatok menetéről, sikereiről és gondjairől akartam helv^otképet kapni pár nappal az Idei aratás vége előtt, de gon­dolatban már a jövő kilátásait, talán már az elkövetkező év aratását Is képzeltem magam elé. Stollár András mérnökhöz, a nlvéiiyter- mesztési ágazat vezetőjéhez azzal a szán­dékkal kopogtattam be, hogy az idei a-a- tást a dercsikal Barátság Gfsz háza tálán összefüggéseiben Is megismeriero. — A huszonhetedlk aratást értem Itt meg a Duna mentén, és egészében véve sike­resnek tartom. A talajelőkészítés, a vetés Jó ütemben, az agrotechnikai Időpontok szerint, zajlott le. A téli hónapokban javí­tottuk az aratógépeket, a szalmafelszedő kocsikat és szárítóberendezéseket, miköz­ben vártuk a csapadékot. Hiába! Sajnos, mifelénk egyre kevesebb eső efelk. Két év­vel ezelőtt még 370, tavaly 261, az Idén pedig már csak 183 mllltméter csapadék esett az első félévben. Van ugyan egy 1200 hektáros öntözőrendszerünk, de ez nem a Duna mentén, hanem távolabb, Egyházkar- csa I Kostolné Kraöanyl és Klrályflakarcsa (Kráľovské Kračany) határában. A Duná­hoz közelebb a múltban a talaj megfelelő vízháztartása miatt nem voltak gondjaink, tehát mozgó öntözőberendezésünk van 50 hektár teljesítménnyel. Ennek ellenére jól beérett a gabona, különösen a Danúbla és Ágra bűzafajták fizettek jól. mfg a későb­biek, a Vlglnta és az iris kissé megsíny­lették a csapadékhiányt. Aratógépeink bír­ták az iramot, beleértve a hat darab Brno- -vldékit ts. Az alkatrészellátással persze vannak problémák, de mindig Is voltak. A huszonhét év alatt egyetlen aratásra sem emlékszem, amikor minden rendben lett volna Más kérdés, hogy mibe kerül ez ne­künk, mert ha kell lárásszerte vagy az egész kerületben hajkurásszuk az alßat­GÁT MENTI ARATÁS Gődány László részt, de ha kell, akár még Észak-Csehor- szágba Is elmegyünk érte. A szem nedves­ségtartalma aratáskor 17—18 százalékos, és ml 14 százalékosan szolgáltatjuk be, így szárítóberendezéseink állandóan üzemelr nek. A felvásárlással nincsenek fennaka­dások, csupán 76 tonnát nem tudott elfo­gadni a lelvásárlóvállalat, ezt nekünk kell elraktároznunk. Mindent egybevetve arány­lag sima lefolyású volt az Idei aratás, és ' remélem, nyereséges is. De ezt csak ké­sőbb tudjuk megmondani. A kényesebb kérdés, a Jövő évi kilátá­sok, a talajvfzháztartás alakulása és a szö­vetkezet ez üpvben várható „óvlntézkedésl csomagtervének“ elemzése elől Illedelme­sen kitért a tapasztalt agronómus, mond­ván, jelenleg ez még nyitott kérdés. Sze­rinte senki sem tudja, ml hogyan fog ala­kulni a vízlépcső feltöltése után, így azt sem, kell-e, és ha Igen, mennyit öntözni. jóslásokba nem akart bocsátkozni, ki­forrott véleménye pedig az adatok hiánya miatt nincs. Már-már úgy tűnt, meg kell elégednem az Idei sikeres aratás beszámo­lójával, de végül GódAny László, a szövet­kezet alelnöke és az üzemi pártbizottság elnöke kötélnek állt, s néhány konkrét dol­got Is felvillantott. — Az öntözés nálunk 75 százalékra van megoldva. Jelenleg további 200 hektár ön­tözését készítjük elő a karosai részlegen. Baka és Nádasd határa problémásabb lesz, mivel Itt a múltban nem építettünk öntö­zőberendezést 'őzért, mert nem volt rá szük­ség. Az Idei szárazság már elgondolkodta­tó. A földjeinken áthaladó, a Kis-Dunába vivő csatornákban Is jócskán megcsappant a víz, a pártgyűléseken Is sürgetik az em­berek az öntözést ezeken a területeken. Hogy ml lesz a talaj vízháztartásával a vízlépcső gátjának feltöltése után, ezt sen­ki nem tudja eddig biztosan megmondani. A vélemények szerint, ha a gát tökélete­sen szigetel, akkor a talajvfz csökkenése várható, ha meg szivárgás lesz, az nagy­mértékben emelhet! a talajvíz szintjét. Saj­nos, nem tudjuk, milyen Irányú és mek­kora méretű lesz a változás, ezért nem Is tudunk felkészülni rá. Arra Is gondoltunk, hogy az öntözőhálózaton kívül zslllprend­Bodó András szert építhetnénk a csatornákra, s „házon belül“ szabályozhatnánk a vízellátást. Ezt egyébként járható útnak tartjuk, sok pénz kellene hozzá, amit önerőből nehezen tu­dunk előteremteni, csak az Illetékes mi­nisztérium segítségével valósítható meg. De a konkrétumok hiányában eddig ók sem tudnak mit mondani.. Nem akarunk vaklármát csapni Pár kilométerrel odébb, a Duna és a vízlépcsőrendszer derlváclós medre mentén húzódnak a cslllzradványi (Clllzská Rad- vaft) CslllzkOz Efsz búzatáblái. Nyárad (To- pofovec) után, Szapnál (Palkovičovo) ta­lálkozik majd az ú] meder a régivel, s mindez még a hét falu határát összefogó, öt és fél ezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet belterületére esik. A szövetkezet élén nemrég személycserére került sor, így már az ÚJ elnök, Beringer Arpád mérnök üdvö­zölt a központi épületben. Először a vé­géhez közeledő aratásról faggattam. — A nagy szárazság ellenére jó termés várható. Megfelelő búzafajtáink vannak, és dolgozóink Is Jő szakemberek. A Duna víz­állása, persze, minket is érint, néha ked­vezően, néha nem. Az Idén alacsony volt a vízállás, Így a talajvfz nem öntötte el ezúttal a legmélyebben fekvő 200 hektáros területünket, viszont másutt vízhiányt oko­zott. Egyébként huszonnyolc kombá|nnaI aratunk, köztük nyolc besegít, öt gazda­sági egységre osztottuk területünket, ezek önállóan gazdálkodnak. Ügy ígérkezik, mind­egyiknél meglesznek a tervezett hozamok; búzából 6,5, árpából az 5,5 tonna hektá­ronként. Arra is ügyelünk, hogy standard nedvességtartalommal vágjuk a gabonát. Van ugyan szárítóberendezésünk, de így gazdaságosabb, még ha tovább tart Is az aratás. Az új felvásárlási árak kedvezőek, de az érvénybe lépett új gazdasági muta­tók is megkövetelik az odafigyelést. Meg kell válogatni a helyi viszonyoknak legin­kább megfelelő búzatajtákat, az alőkászltő munkálatokat és körültekintéssel kell vé­gezni a vetést, majd az aratás Igényel oda­adó, precíz munkát. A csallóközi ember ezt mindig szlvvel-Iélekkel végzi, ezért Is Jók már évek óta a ml 'betakarítási eredmé­nyeink. — Jövőre a szövetkezet egyik részén már ÚJ medrében hömpölyög a Duna. Hoz ez önöknél változásokat? Hogyan készülnek az új viszonyokra? — tettem tel az errefelé kényes kérdést. — Kár erről beszélni, amíg nem tudunk semmi biztosat. Vaklármát meg minek csap­junk? Nekünk se a Dunával, se a talajvíz­zel semmi gondunk nem volt eddig, remél­jük a jövőben sem lesz. Annyit azonban elmondhatok, hogy az évről évre kevesebb csapadék miatt Patas (Pastuchy), Balóny (Baloft) és Csilizradvány térségében 2000 hektáros öntözőhálózat kiépítését tervez­zük. Ezek után — vissza az aratáshoz — A cslllzradványi szövetkezet 1900 hek­táron arat, így bizonyára a sok géppel a Javítóknak Is akad munkájuk bőven, — fordultam a főgépesltóhöz, Bodó András mérnökhöz. — Az aratás előtt mindent kijavítottunk és előkészítettünk, de más az, ha a gép belemegy a gabonába és teljes megterhe­lést kap. TIzedszer-tizenkettedszer aratnak például az E 512-es aratógépek, s Ilyenkor már Jönnek a törések. Sok az' ékszíjcsere, csapágy- és tengelytörés. Érdekesmód az Idén a Bizon típusú kombájnokkal volt a legkevesebb baj. Három NDK gyártmányú bálázónk közül az egyik most Is a prése- lökar cseréjére vár. Szalmalelszedö kocsi­ból van tizennégy saját és tíz Morvaország­ból, így van munkájuk a gépjavítóknak. Az alkatrészellátás nem a legjobb. Az Agrozet üzemel most már szakosodtak, a hozzánk legközelebbi, a dunaszerdahelyl például a cukorrépatermesztés gépeire. Az aratőgé- pekre Szencen (Sénec) van, de ez nagyon kevés. Ezért a csallóközi szövetkezetek összefogtak, és kölcsönösen segítik egy­mást. Bevezették a számítógépes nyilván­tartást, így gyors az Információszerzés és némelyest enyhíti gondjainkat, persze a krónikus alkatrészhiányt nem szünteti meg. A központi raktárakból rendszerint azokat az alkatrészeket kapjuk, amelyek máshol Is könnyen beszerezhetők, és nincs Is rá­juk égető szükségünk. Tehát ami az alkat­részellátást Illeti, van elég problémánk, de hát azért vagyunk Itt, hogy megoldjuk őket, ami eddig a nehézségek ellenére Is sikerült. Az aratás még napjainkban is a legna­gyobb nyári munka — ezt lépten-nyomon tapasztaltam a Csallóköz két nagy szövet- kezétében. Az emberek minden idegszáluk­kal a veszteségmentes betakarításra töre­kednek. Amikor azonban ebédszünetben vagy az esti órákban, munkájuk végezté­vel rövid eszmecserére is sort kerítenek, mindig szóba jön a jövőkép; a horizont fö­lött ószó hajók árnyékában vajon milyen lesz a következő évi termés? Mennyi idő­be telik majd, amikorra kiderül, mit is okozott ez az építkezés, s milyen beruhá­zásokra lesz szükség, hogy évek múltán a mostani hektárhozamokkal dicsekedhesse­nek? S mi lesz addig? Félreértés ne es­sék, én sem akarok vaklármát csapni, hi­szen bízom a szakemberek tudásában, a csallóközi ember akaratában, becsületessé­gében. Csak hát az ország éléskamrájáról van szó, ezért nem árt a nagyobb odafi­gyelés. S nemcsak a hektárhnzamok, ha­nem az itt élő ember miatt Is. Hogy ne legyenek kényes témák. POLGÁRI LÁSZLÓ (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents