Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-26 / 30. szám
új ifjúság 9 Az. aki megpróbálkozik a legutolsó Világifjiisági Találkozó eseményeit papírra vetni, egyetlen tényről nem feledkezhet meg, éspedig arról, hogy a Xlll. éppen a harmadik földrészen, Ázsiában volt. Mert ugye, tizenegy volt Európában, egy Latin-Amerikában, Kuba fővárosában. Havannában, és most július 1-től július 8-ig Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa adott otthont a világ Ifjúságának, hogy több mint egy héten át véleményt cseréljenek a világ dolgairól, vitatkozzanak j napjaink problémáiról, találkozzanak, szórakozzanak a zene ütemei mellett, nemes versengésre keljenek a sportpályákon, s országuk kultúrájának gyöngyszemeit megmutassák, más országok fiataljainak, tömören fogalmazva, a béke és barátság szavakat tartalommal töltsék meg. Elkészült a kimutatás Is. A Világifjúsági Találkozón 176 országból több mint tizenháromezer küldött és ötezer turista vett rés?t. Hazánk ifjúságát 600 küldött és 300 turista képviselte. Először történt, hogy a VIT-re a cseli- szlovák küldöttek többségét a járási. Illetve a kerületi SZISZ-konferenclákon választották meg. A küldöttség további tagjai pályázat útján kerültek ki Phenjanba. Akik hazánkat képviselték, voltak közöttük munkásfiatalok, diákok, művészek, sportolók, SZISZ-tagok és a szervezeten kívüliek is, a további politikai pártok küldöttei, sőt a hívőket is képviselték a világ ifjúságának a nagy találkozóján. Phenjan, ez a közel kétmilliós főváros jól felkészült a világ haladó ifjúságának fogadására. Az utóbbi időben számos épület emelekedett ki a földből, hogy ha néhány napra is, kellemes otthont adjon a fiataloknak. Valóban impozáns látványt nyújt a város- központban épülő, már csaknem kész százöt emeletes szálloda. Ez a piramis alakú építmény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az egész ázsiai földrész rohamos előrehaladását és jövőjét is szimbolizálja. Csupán mellékesen jegyzem meg: nagyon sok VIT-kül- dött készült arra, hogy közhasznú munka gyanánt ledolgozik néhány órát a szálloda építkezésén, de munkabiztonsági okokból ezt vendéglátóink nem tehették lehetővé. A főváros térképén néhány évvel ezelőtt még nem találtuk volna meg a Kvanbok sugárutat, mert akkor még nem létezett. Megérkezésünkkor autóbuszunk már ezen a nyolc kilométeres és száz méter széles úton száguldott végig. Az út két oldalán lakótelep húzódik húszezer lakással, és van itt úttörőpalota, nemzetközi szálloda, telefonállomás. A számos sportlétesítmény már tavaly is készen állt a vendégek fogadására. Küldöttségünk tagjait is itt, a Kvanbok sugárúti házakban szállásolták el. Közvetlen szomszédságunkban laktak a szovjet, a lengyel, a kubai, a magyar és az angol küldöttek. Ha már a szállást említem, hadd említsem meg, hogy vendéglátóink a napi étkezést is a szállásunk közvetlen közelében biztosították. Az éttermekben hosszú asztalokra rakták ki az ínyenc falatokat. Igyekeztek az európai ember szája Izéhez igazodni, és mindenki annyit rakott tányérjára, a- mennyit csak akart. Mindig volt miből válogatni, hiszen ha valamelyik étel elfogyott az asztalról, a felszolgálók azonnal hozták. Voltak küldöttek, így a mi küldött- ségük egy része is már a Vllágifjúsá- gi Találkozó megnyitása előtt néhány nappal megérkezett Phenjanba. A koreai fiatalok gondoskodtak arról, hogy a találkozót megelőző napokat is kellemesen töltsék a vendégek, l^erke- dés a várossal, történelmi múltjával és forradalmi jelenével, barátkozás a koreai emberekkel, színházlátogatás és kirándulás Namphóba, a Sárga-tenger partján levő kikötővárosba vagy Von- szanba, erre a gyönyörű japán-tengeri fürdőhelyre. Ezekkel az élményekkel kedveskedtek vendéglátóink. Ki ne élt volna a lehetőséggel, ki ne örült volna a bő kínálatnak? Mindenki! Mi európaiak, illetve közép-európaiak, mikor engedhetjük meg magunknak azt, hogy negyvennyolc óra leforgása alatt két tengerben is fürödhetünk. E két tenger csupán 220 kilométerre volt egymástól. Az ünnepi megnyitó pillanata. Milyen is volt a tizenharmadik? És elérkezett a megnyitó napja. A Tongumunn sugárúton sorakoztak fel a küldöttségek, és vidám zene ütemére indultak el a Tedong folyó szigetén levő százötvenezer főt befogadó stadionba. Pontonhldakon keresztül haladt át 176 országból érkező közel húszezer küldibtt, illetve vendég és azok a szerencsés koreaiak, akik tiszteletbeli meghívót kaptak a megnyitóra. A fedett stadion tetőszerkezete hatalmas ejtőernyőre hasonlít. Építéséhez harmincezer tonna acélt, százezer tonna cementet és kilencvenezer négyzetméter márványlapot használtak fel. A létesítmény 200 milliárd dollárba került. A megnyitón hetvenezer koreai fiatal gyakorlatozott. Hatalmas tapssal fogadták a nézők az utolsóként bevonuló koreai küldöttséget. A fesztiválok történetében először vonult fel a paraguayi küldöttség. És itt voltak a VIT-en a nemrég kikiáltott palesztin állam fiafaijainak képviselői is. Harminc évnelc kellett eltelnie ahhoz, hogy a kínai zászló is ott lobogjon a hosszú fesztl- válmenetben. Dél-Korea egytagú küldöttséggel „képviseltette“ magát. Nem véletlenül került idézőjelbe a képviseltette szó, mert közismert, hogy a VIT előtt Észak-Korea kitárta kapuit a világ Ifjúsága előtt, de Dél-Korea nem engedélyezte, hogy országa fial, lányai ott legyenek Phenjanban. Egyetlen dél- -koreal lány, a huszonegy éves Rím Szu Kjong, a szöuli egyetem francia szakos hallgatója jutott el Tokión keresztül a XIII. VIT-re. Itt jegyzem meg, hogy ez a szimpatikus és nagyon energikus lány osztatlan sikert aratott mindenütt. Láttam őt és meghallgattam a nemzetközi sajtótájékoztatón, ott voltam a fesztlválmérföld utolsó métereinél, ahol Rim Szu Kjong egy autó tetejére fölállva mondott beszédet, és több tízezres tömeg tapsolta meg szavait. A kultúrpalota előtt, háttérben a 105 emeletes szálloda. Megnyilatkozásaiban Korea egyesítését szorgalmazta mindenütt a hatalmas tömeg előtt. Visszatérve a megnyitóhoz: 1978-ban a XI. VIT-en Havannában, már ámulatba ejtettek az élőképek. 1985-ben Moszkvában pontosan számba vettük, hány élőképet tudnak elővarázsolni a luzs- nylkl stadion nézői elé. Az Itteni bemutató minden várakozást felülmúlt. Ezt különben a tévé jóvoltából itthon is láthatták a nézők. Negyvenhat középiskola harmincezer diákja hatvanhét színes tábla segítségével még a prágai vár képét is „kirajzolta“, emlékeztetve arra, hogy 1947-ben nálunk volt az első Világifjúsági Találkozó. A fesztiválzászló felvonása, a fesztivál- láng meggyújtása, a mosoly, a tánc, az ének, az önfeledt lelkesedés, a megany- nyi ünnepélyes pillanat, perc és óra mind-mind a megnyitó feledhetetlen kísérő jelensége volt. Á megnyitó után autóbuszaink a csehszlovák nemzeti klub felé vették az irányt, amely pont éjfélkor nyitotta meg kapuit küldöttségünk előtt, és nyolc napon keresztül számos tanács^ kozás, baráti találkozó, a fesztiválon tartózkodó kulturális küldöttségünk fellépéseinek színhelye volt ez a kluJk Még ki se pihenhették a megnyitó fáradalmait a küldöttek, amikor a város különböző pontjain már annyi esemény zajlott, hogy a programból igazán nehéz volt válogatni. í. Nyolc tematikus központban kez- 'dődött el a munka. Meghatározott témákról rendeztek vitákat, kerekasztal- -beszélgetéseket, találkozókat, klubrendezvényeket, kiállításokat. Ezek a centrumok a következő témákban nyújtották lehetőséget az eszmecserére: # béke, leszerelés, biztonság, atomfegyvermentes világ # antiimperialista szolidaritás, nemzeti felszabadulás, függetlenség, társadalmi haladás, demokrácia és emberi méltóság # el nem kötelezettség # társadalmi-gazdasági fejlődés, új nemzetközi gazdasági irányzat, adósságprobléma, leszerelés • környezetvédelem, a globális problémák megoldása # a fiatalok, a. diákok és a gyerekek jogai — mint az emberi jogok elidegeníthetetlen része • a nők jogai • oktatás, tudomány, út] technológiák. 2. Találkozók, beszélgetések a béke, a demokrácia, az emberi jogok kérdéseiről, a szabadságért küzdők ellen elkövetett bűnökről, a faji megkülönböztetés bűneiről, a kizsákmányoláséi stb. 3. Fesztlválvásár és -bazár. 4. Fórumok a fesztiválmozgalom jövőjéről, valamint az ázsiai és a csendes-óceáni térség helyzetéről, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáról. 5. A turizmusnak, az ifjúsági cseréknek szentelt programok, rendezvények, diákok és gyermekek részvételével; a vallásos fiatalok találkozója. 6. A különböző régiók és országok fiataljainak ‘ szolidaritási nagygyűlése, fáklyás felvonulás, karnevál. 7. A különböző rétegekhez tartozó küldöttek — parlamenti képviselők, munkások, falun élő fiatalok, szakszervezeti aktivisták, a nemzetközi önkéntes munkában résztvevők — találkozója. 8. Kulturális programok, sportrendezvények. 9. A nemzetközi nyel. klubok rendezvéKora reggeli hangulat a fesztiválvárosban. 10. A házigazda ország programjai. Ugye, kedves olvasó, még felsorolni is sok, és valóban bő választékot kínált minden egyes résztvevőnek a XIII. VIT programja. E program igazodott a nemzetközi igényekhez, a fesztlválha- gyományokhoz és a világ mai helyzetéhez is. Hogy mi hogyan vettük ki részünket e gazdag kínálat megvalósításából, arról majd következő számunkban szólunk.' CSIKMÄK IMRE
