Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-05 / 27. szám

ijüjáságS] Az ifjúságot sokféleképpen lehet kategorizálni, csoportokra osztani, ré­tegeire bontani kor, zenei irányza­tok, Iskolai végzettség, sőt még ne­velhetőségük szempontjából is. Ez utóbbi szerint van egy kategória, mely a „nehezen nevelhető fiatalok“ terminus technicust kapta, amely olyan fiatalkorúakra vonatkozik, aki­ket kUlőnbőző nevelő- és Javítóinté­zeteinkben igyekeznek feikésziteni a felnőttek közötti életre, hogy aszo­ciális magatartásukat megváltoztatva zökkenőmentesen tudjanak beillesz­kedni a társadalmi és gazdasági é- letbe. A nehéz fiúk egyik szakmunkás- képzővel egybekötött intézete a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) járás aprócska városában. Tornaiján (Ša­fárikovo) található, ahová Szlovákia minden részéből érkeznek fiatalok, hogy a bírósági döntés értelmében börtönbüntetés helyett különböző ne­velési folyamatokon menjenek át, s szakmával a kezükben térjenek visz- sza családjukhoz, vagy kezdjenek ön­az Iskolakerülés vagy biciklilopás — úgynevezett intézeti nevelést szabnak ki rájuk, míg a nagyobb méretű rablásokért, nemi erőszakért és egyéb súlyos cselekményért „védő. nevelés“ jár. Ez alapján s az elő­írásoknak megfelelően történik a ne­velők hozzájuk való viszonyulása. Ezek a fiúk, persze, nem angyalok, állandóan foglalkoztatni kell őket, hogy ne a szlpózáson, dohányzáson, alkoholon törjék a fejüket, s még ennek ellenére Is előfordulnak rend­zavarások. Igaz, a tizenöt éven fe­lülieknek engedélyezve van a do­hányzás, mert titokban úgy is füs­tölnének, de volt rá eset, hogy a fiúk egyéb ajzószerekhez jutottak az éjszakai órákban, amikor kevésbé el­lenőrizhetők, s akkor szlpóztak és ittak. Ha ilyesmit észlelünk, külön­böző büntetéseket alkalmazunk ve­lük szemben. Megvonjuk tőlük a ki­menőt, esetleg éjszakára elkülönít­jük őket a többiektől, s külön erre a célra berendezett helyiségben kell aludniuk. Tömmel végzi a munkáját. Képtelen­ség. Ezt igazolja az állandó mun­kaerő-vándorlás, sokan egykettőre csalódottan távoznak körünkből. Én is úgy kerültem ide, hogy lakásra volt szükségem, s az intézettől kap­tam. Könnyen bele lehet fáradni ebben a munkába, a fiúkkal való foglalkozás felőrll az idegeket. Ezek a fiatalok igencsak jó színészek, könnyen arcot cserélnek. A nevelő jelenlétében megjátsszék a jó fiút, míg valójában állandóan valamiben sántikálnak. Három nehéz fiúval beszélgetek. Az egyikük félénk, befelé forduló típusnak tűnik, a másik kettővel könnyebb kontaktust teremteni. Nem kívánják, hogy nevük nyomtatásban szerepeljen. Az első; — A szüleim meghaltak, s utána sokat csatangoltam városunk utcáin. Idősebb barátaim közremű­ködésével megismertem a különféle tabletták hatását, a végén már fecs­kendőt Is használtam, ami oda ve­EHEZ FIÚK álló életet. Hogyan működik egy ja­vítóintézet? Ml jellemzi leginkább? A tornaijait egy szigorú rezsimu bentlakásos szaktanintézethez hason­líthatnám, ahol a fiatalok napjai megszabott harmonogram szerint tel­nek, s kimenőt csak azok kaphat­nak, akik ezt tanulmányi eredmé­nyeikkel és magavlseletilkkel kiér­demlik. De kezesség ellenében ki- mahetnek azok Is, akik — a neve­lés részeseként — a város tánccso­portjának, futballcsapatának vagy más egyesületnek a tagjai. Az inté­zet teljes és ingyenes ellátást ad neveltjeinek, szakmára tanít — fém­megmunkáló vagy mezőgazdasági gépszerelőire és ennek speclallzáció- ra —, és munkahelyről gondoskodik a végzősüknek. Egy szimpla tanítási nap a következőképpen zajlik: hat órakor ébresztő, utána mosakodás, reggeli, nyolctól fél egyig szakokta­tás, ezt követi az ebéd, majd a dél­utáni foglalkozások a nevelők veze­tésével este hatig, utána vacsora, ta­karítás, tévézés, két óra szabadidő és a lámpaoltás. Ladislav Filadelfi már jó pár esz­tendeje az Intézet Igazgatója. Nincs könnyű dolga, hisz „nehéz fiúk“ vannak a gondjaira bízva, akiket a- zonban könnyelműség lenne egy ka­lap alá venni. A nehezen nevelhe­tőségnek is léteznek fokozatai, sőt a bírósági döntések is kétféle íté­letet hozhatnak az esetükben. — Tizennégy-tizennyolc ^ves fiata­lok kerülnek hozzánk — adja tud­tomra az igazgató. — Vannak kö­zöttük mindenfélék, könnyebben és nehezebben kezelhetők, szipósok és depressziósok, agresszívek és szelí- debbek, teljes árvák és alkoholista szülők csemetéi, meg olyanok is, akikről szeretet, felelősségtudat hiá­nyában egyszerűen lemondtak a szü­leik. Aszerint, hogy milyen törvény­be ütköző kihágásokat követtek el a fiatalok, kapták meg a bírói vég­zést. A kisebb vétségekért — mint — Hogyan .fogadják ezek a fiata­lok ezt a katonás legyeimet, s mi­lyenek a nevelési eredményeik? — érdeklődöm tovább. — Neveltjeinknek saját önkor­mányzata van, élén a tanáccsal, a- mely arra hivatott, hogy a nevelők­kel együttműködve segítsen a töb­biek gondjait orvosolni, javasolja, jóváhagyja a családlátogatást és ki­menőt, s kezességet is vállal az el­távozásra engedettek fölött. Persze, ez nem egyszerű dolog, többször elő­fordul, hogy aki kiérdemelte az ön- kormányzat tanácsának, a pedagó­gusoknak s a nevelőknek is a bi­zalmát, nem tér vissza ideiében a családlátogatásról, vagy egyszerűen megszökik a kimenőről.-- S mivel a baj sosem jár egyedül, sokszor bűn­cselekményekbe keverednek a szö­késben lévők. Mint már említettem, sokféle és eltérő szociális környe­zetből származó fiatalunk van. Hogy mennyire hatásosak a nevelési mód­szereink, nehéz felmérni. Miután ki­kerülnek tőlünk, ml továbbra is fi­gyelemmel kísérjük a sorsukat. A katonaságra, munkahelyre kérdőíve­ket küldünk, de az így szerzett in­formációk nem elég meggyőzőek, sokszor nem is nyújtanak hiteles ké­pet. Sokkal eredményesebb, ha ml magunk keressük fel őket. Meg aztán, akik sikeresen beilleszkedtek a társadalomba, meglátogatnak ben­nünket, beszámolnak sikereikről. Az ilyen intézetnek, mint a miénk, az talán a legfőbb érdeme, ho.gy meg­védi a társadalmat azoktól a bűn­cselekményektől, amelyeket ezek a srácok elkövetnének, ha szabadon mozoghatnának. S már ez sem el­hanyagolható tényező. Dudra Géza főnevelö az intézet­ben. Rengeteg tapasztalattal rendel­kezik, amelyből egy regény Is ösz- szeállna. — Nekem ne mondja senki, hogy aki ilyen srácokkal foglalkozik, ö­zetett, hogy teljesen a drogok rab­jává váltam. Kétszer kezeltek Pezl- nokban, de mindkétszer megszöktem. Végül ide kerültem, s itt mivel nem juthattam drogokhoz, az absztinálás következtében rohamokat kaptam. Most már sokkal jobb, nem nagyon hiányoznak a gyógyszerek. Nem is szeretnék újra rászokni. Itt az Inté­zetben már otthonosan érzem ma­gam, ha jöl viselkedem, a nevelők is jól bánnak velem. A második: — Neofasisztának tar­tottak, pedig csak az SS-]elvényt hordtam, hogy feltűnést keltsek. Me- tálkoncertekre Jártam a barátaim­mal, s egyszer szétvertük a beren­dezést. Ehhez még jött egy lopás. Iskolakerülés, s most itt vagyok. Ki­próbáltam már én is az alkohol- tabletta kombinációt, nem voltam tő­le elragadtatva, az alkohol magában sokkal jobb. Itt az intézeíoeu is hozzá lehet jutni. A harmadik: — Verekedésbe ke­veredtem egy bálon, amiért börtön­ben is ültem, utána kerültem ide, mivel még nem töltöttem be a tl- zennyolcadiUaí. A nevelőket el lehet viselni, töleg pszichikailag igyekez­nek bennünket befolyásolni. A leg­szörnyűbb az egészben a korlátozott mozgásszabadság, de hát tudomásul kell venni, hogy ez nem Internátus, bár van a városban egy, ahonnan nem járnak gyakrabban kimenőre a lányok, mint mi. Ha kinn vagyunk a városban, az idősebbek hétpróbás gazemberekként kezelnek, a fiatalok viszont tudják, hogy tőlünk rosszab­bak is vannak szabadon. Nehéz fiúk, tapasztalom magam Is, pedig nem tudhatom, most is nem komédiáznak-e. így Is, úgy is gon­dot okoznak társadalmunknak. Ezért Is — de nem csak ezért — apellál­nék a szülői felelősségre .,. D. Kovács József ^ Mikro-inform Oj és még szokatlan, de egyre erőteljesebben hangsúlyozott szem­pont a használati érték. Manapság ugyanis lépten-nyomon számolunk. Előállítási, gyártási költség, piaci ár, mi, mennyiért szerezhető be, adható el nálunk vagy a világpiacon. Akár tetszik, akár nem, ezért kell a dol­gokat, a gyártmányokat, a készülé­keket abból a szempontból megítél­ni, hogy mennyire, milyen mérték­ben hasznosak a számunkra, mi a használati értékUk. Most következő híreink és rövid tudósításaink is arra szolgálnak, hogy gyakoroljuk érték- itéletünket. Három irányba (előre, fel, hátra) sugározza magából a hangot a ja­pán SHARP cég legújabb típusú rá­diómagnója, amelynek típusjelzése QT-S 360 H. A háromirányú hang­sugárzást a hat, 9 cm átmérőjű be­épített hangszóró biztosítja. Külön­legességnek számít még ebben a ké­szülékben az úgynevezett BASS BOOST rendszer. Ennek segítségével az alacsony frekvenciájú hangokat lehet kihangsúlyozni. A készülék rá­dióvevője a közép- és ultrarövid hul­lámú adókat képes fogni. Hálózatról történő üzemeltetése esetén 2X3,5 watt a hangteljesítménye, elemekkel pedig 2X1,8 watt. A készülék mé­retei: 457X103X103 mm. A súlya elemek nélkül 2 kg. A vakáció idején kezdik el Prá­gában, a Sušlcei utcai alapiskolában az adminisztrálás leegyszerűsítését a számítástechnikával. Az elsőosztá­lyosoknak már nem lesz sem osz­tálykönyvük, sem osztályozónaplójuk, mellőzni fogják a sokféle kimutatást is, mert a számítógép adatbankjában fogják tárolni a tanulókra vonatko­zó adatokat. Az iskola igazgatója, Kvéta Hlávková kiszámította: a tan­testület a számítástechnika jóvoltá­ból adminisztrálás helyett havonta i 52 órával többet foglalkozhat a diá­kokkal, és a tanév végén egy-egy nyolcadikos tanuló komplex értéke­lése 10 perc alatt elkészíthető. FU3:át uugyaágúra is képes kü­lönbőz* Iratokat esetleg rajzokat má­solni a japán Fuji cég legújabb má- i solókészüléke. A cég ebben az egyet- I len készülékben igyekezett a legjobb és legújabb elektronikai áramkörö­ket felhasznáiai. Kicsit furcsának hat viszont, hogy az olvasórésza (scanner! egyszerűbb felépítésű, de a nyomtatója termonyoratató, amely- i hez természetesen csakis terruopapír használható. Nyomtatni lehet vele fekete-fehéren, esetleg rózsaszín, kék vagy sárga alapra és színesen is. A másolandó anyag eredeti nagysá­ga A4 formátumtól B4 formátumig használható. A készülék a képet (esetleg ssiöveget] beolvassa a me­móriájába, analizálja, és kimér!. hogy mekkorára lehet felnagyitattí. Ezután pedig A1 formátumúra ki­nyomtatja. De nem kell az Al for­mát használni, lehet kisebbet mint amilyen az A2-es. Egyetlen hát­ránya az, högy fényképről nem ké­pes másolatot készíteni, de nem la ez a küldetése. Méretei; 1084X270 X142 mm. A súlya 13 kg. Programkészítő központot szerve­zett tavaly szeptemberben Karlovy Varyban a járási nemzeti bizottság fiatal, 26 esztendős számítástechni­kusa, Emil Fidler. Munkatársa, a 22 éves Josef Sysel közreműködésével munkaszervezési, könyvelési progra­mokat szerkesztett a szolgáltatóvál­lalatok számára, amelyek iránt nagy volt az érdeklődés. Az egyik köny­velési programot például 12 000 ko­ronáért vásárolta meg a Trnaval La­káskarbantartó Vállalat. Egyébként a fiatal számítástechnikusok a prog­ramkészítő központ fél évi (szep­tembertől február végéig) működé­sének gazdasági mérlegét is elké­szítették: a kiadás (benne a saját munkabérük is) 784 ezer korona volt, a bevétel 790 ezer korona. Tiszta haszonként 26 ezer koronát fizettek be a jnb folyószámlájára. Elektronika 25 AS-132 az elneve­zése annak a szovjet gyártmányú Hi-Fi hangszórókészletnek, amelyet nemrégen kezdtek el gyártani, áe máris sikert aratott. Különlegessége, hogy a három hangszóró (mély, kö­zép és magas hangokra) külön do­bozban van elhelyezve. Ezzel elér­ték, hogy a hangszórók által keltett rezgés csak kismértékben zavarja • másikat. A hangszórók maximális ze­nei teljesítménye 35 watt. A mély frekvenciájú hangszóró méretei 360 X 330X270 mm, a közép frekvenciá­júé 200X230X200 mm, és a magaséi pedig 130 X160 X130 mm. A három hangszórónak ugyanolyanok a mű­szaki adottságai, és egymásra köl­csönösen rá vannak kötve. A gyártó ajánlása szerint kitűnő hangzás úgy érhető el, ha a mély frekvenciás részt valamilyen stabilabb helyre, például asztalra vagy szekrényre hch lyezzűk, a közép és magas frekven­ciás egységeket pedig a falra erő­sítjük. Hajdú Kndrs Gondolatok a jövőről i A beszélgetés, amelyet egy APN-kiadványban találtunk, a leningrádl Dmitri] Szergejevics Lihacsov akadémikus és Nyikolaj Szamvelian szovjet frú között olyan aktuális gondolatokat tartalmaz, amelyeknek számunkra is van mondanivalójuk. — Napjaink egyik jellegzetessége az ún. kronologikus provincionalizmus. Ez bonyo­lult jelenség, és itt-ott találkozunk olyan igyekezettel, amely megkísérli megmagya­rázni ezt a jelenséget. A kronologikus pro- vincionalista nem szükségszerűen vidéki, mint ahogy azt az elnevezés sugallná, lak­jáét akár a fővárosban is. Egy olyan gon­dolatmenetről van szó, amelyre az jel­lemző, hogy hordozója nem igyekszik va­lamit megérteni vagy önállóan elemezni. Az illető megelégszik azzal, hogy „infor­málva van“ a dolgokról. Létezik ilyen ki­fejezés: informálva van. De miről? Min­denről, amit mondanak, beszélnek, Írnak. Így keletkezik egy olyan igyekezet, amely megpróbálja elkapni a divatos kulturális információkat, de ennek semmi köze az igazi kulturáltsághoz. Erről a kronologi­kus provincionalizmusrúl majd még bőveb­ben beszélünk, most csak azért említem, mert egy így gondolkodó ember — és saj­nos, hovatovább, egyre több van belőlük — nem lehet komoly partner egy beszél­getésben. mert nincs semmi mondanivaló­ja mások számára. Csak azt mondhatja el, amit már mások megmondták, és amit nélküle is tudunk. Ezzel szemben az önnel való beszélgetés ajándék, és sok tanul­ságot tartalmaz. De most már beszélges­sünk a jövőről. Mit rejteget az ember szá­mára a XXI. század? Tudunk erről, egyál­talán valamit? Vajon szükséges-e, hogy az ember tudatosan megváltoztassa gondolko­dásának módját, stílusát? — Igen, erre szükség lesz. Mindenek­előtt szeretném megmondani, hogy néze­tem szerint a XXI. század a humánus kul­túra időszaka lesz. Vagyis a humánus kul­túra lesz a domináns, a technikának szi­gorúan behatárolt szerep jut. Ez Így is lesz jól. Ha ez nem így történik, ha a technika nem válik csak „segítőtársává“ az embernek, akkor ellene fordul. A ter­mészet az évek milliói folyamán képes volt megoldani a felmerülő nehézségeket, az élet bármilyen körülmények között ké­pes volt létrejönni. A természet az összes csodák közül a legnagyobb. És a technika tulajdonképpen a természeten élösködik. Az ember a természet fejlődésének csúcspontja, de nem várhatja el a ter­mészettel, hogy végtelenségig türelmes lesz, és azonnal mindent megad az em­bernek, amit az kér tőle. Az embernek vannak kötelességet a természettel szem­ben. Mint a világmindenség legöntudato- sabb lénye, kötelessége segíteni az álla­toknak, növényeknek és az „élettelen“ ter­mészetnek Is. Segíteni anélkül, hogy ezért azonnal jutalmat kapna. „Az ember — ez büszkén hangzik“,'de csak akkor, ha Iga­zán Ember, nagy E-vel, és nem olyan lény, aki mindent elfogyaszt, tönltfetesz. — Az a véleményem, hogy jelenleg az a legfontosabb kérdés, vajon az ember képes-e tudatosítani minden következmé­nyével, hogy a természet része. Azzal, hogy lerombolja a természetet, a saját környezetét rombolja, és a végén önmagát is tönkreteszi. De mégis, mi lesz a tech­nikával és fejlődésével? Ezt a fejlődést nem lehet megállítani. — Megállítani természetesen nem lehet, de erre nincs is szükség, a technika fej­lődésének átirányítására viszont Igen. Nem szabad a technikát kalandor, be nem lát­ható következményekkel járó célokra hasz­nálni, például az ún. évszázad építkezé­seire, az azonnali és óriási haszon hajhá- szására, a gigantománia megnyilvánulásai­ra. Nem lehet vég nélkül „kizsákmányolni a jövőt“. Nem vonhatjuk el az utánunk jövő nemzedéktől a természeti forrásokat. A technikát az alkotó homoszféra kiala­kítására kell használni. Létezik bioszféra, ez a kifejezés közismert, de van homoszfé­ra is. Ez az a közeg, amelyben az ember él. Ide tartozik a kulturális szféra Is, va­lamint az erkölcsi közeg, amelyben az em­ber él. Ezek nélkül az ember megszűnik ember lenni, lett légyen bármilyen fejlett technikája is. — A homoszféra az ön fogalmazása. Ha jól értem, akkor ez az a közeg, amely­ben az ember él, vagyis a kultúra, a ci­vilizáció vívmányai és az erkölcsi fogal­mak. Az évszázadok folyamán ez a homo- sztéra változott. Ami fölöslegessé vált, az elhalt, új dolgok keletkeztek. Az ember szüntelenül formálja homoszféráját, de az is szüntelenül formálja az embert. Ez a kölcsönhatás szemmel látható. Ezért nem lehet elválasztani a tegnapot a tegnap- előttol. a mai napot a tagnapitúl és a holnapitól. Ez viszont azt az igazságot igazolja, hogy valami nem keletkezhet sem­miből, hogy naivitás az az „újítás“, amely mellőzi a hagyományokat és az évszáza­dos tapasztalatokat. A világon minden min­dennel összefügg. — Egyetértek gondolatával, és megkí­sérlem részletesebben elemeznL A legna­gyobb gazdasági eredményt a következő tényezők fogják meghatározni: az erkölcsi eredmények, az emlékezés kultúrájának fejlődése, a társadalom részéről a bete­geknek és öregeknek nyújtott segítség 6s az olyan erkölcsi kategória, mint a be­csület. Attól függően, hogy a homoszfó- rában milyen erkölcsi szabályok lesznek érvényben, olyan lesz az elkövetkező nem­zedékek nevelése, olyan lesz az élet. — Ezt a fogalmat, hogy becsület, mla- denki a maga nézete szerint magyarázza. Szükség van tehát bizonyos normákra, st- vekra, viselkedési szabályokra. — Igen, ez feltétlenül szükséges. A be­csület fogalma szinte kiveszett az életünk­ből, pedig ehhez a kérdéshez vissza kel­lene térnünk. Mert van munkásbecsület, orvos- és mérnökbecsület, az iskola be­csülete, ennek vagy amannak a foglalko­zásnak a becsülete stb. Ha egy hivatalos személy nem tartja meg ígéretét, önmagát gyalázza meg. Ha a munkás valamit „el­fuserál“ a munkahelyén, becsülete ellen vét. Ha egy diák neveletlenül viselkedik az utcán, iskolájának a becsületét sérti meg. És hogyan állunk például az orvo­sok becsületével? Vajon összeegyeztethető-e az orvosi becsülettel, hogy az Idős em­bereket csak úgy tessák-lássék kezelik, mert azok állítólag már terhére vannak a társadalomnak, és jobb, ha minél előbb „eltávoznak“. Hogy előfordulhat-e Ilyen? Azt mondják, nálunk szokássá vált, ha az ügyeletes orvost hívják, jelenteni kell, hány éves a páciens. Ha Idősebb betegről van sző, az orvos „lassan siet“. Különös jelentősége van a tudós becsü­letnek. Társadalmunkban hovatovább, egy­re fontosabb szerepe van a tudománynak. A viszony a tudósok és a társadalom kö­zött, valamint a tudományok közti kap­csolatok manapság nagyon bonyolultak. A tudományban hiányzik egyfajta erkölcsi kódex. Átfogó tudomány-erkölcsi gyűjte­ményre lenne szükség. De erről majd a következő beszélgetésben foglalkozunk bő­vebben. (Folytatjuk) (Feld.: -hr-J

Next

/
Thumbnails
Contents