Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-13 / 50. szám

ÁR MINDENKI HAL A Fűggeilen Magyar Kezdeményezés ideiglenes működési szabályzata December 3 án tanácskozott Vágsellyén (Sala) a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés koordinációs bizottsága, és elfogadta a mozgalom Ideiglenes működési szabály-' zatát. Ez a működési szabályzat az FMK közgyűléséig van érvényben, amely majd Jogosult lesz dönteni az ál­landó szervezeti szabályzatról. A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szer­vektől független, alulról építkező állampolgári kezde­ményezés. Mozgalomként folytatott tevékenységének alapelveit a Független Magyar Kezdeményezés elvi nyi­latkozata tartalmazza. 1. A FUggetle'n Magyar Kezdeményezésnek rendes és támogató tagjai vannak. 2. A Független Magyar Kezdeményezés rendes tag­jává válik minden 18. életévét betöltő csehszlovák ál­lampolgárságú személy, akt egyetért a Független Ma­gyar Kezdeményezés elvi nyilatkozatával, kitölti a belé­pési nyilatkozatot és eljuttatja a mozgalom Szóvivőt Testületé valamelyik tagjához. 3. A Független Magyar Kezdeményezés támogató tag­jává válik minden 18. életévét betöltő személy, aki alá­írta a Független Magyar Kezdeményezés Alapító Nyilat­kozatát. 4. Az egész mozgalom nevében a Független Magyar Kezdeményezés Szóvivői Testületének ragjai nyilatkoz­nak. A Szóvivői Testület tagjainak névsorát a Függet­len Magyar Kezdeményezés tájékoztatója, a Szabad Ka­pacitás közli. 5. Legalább öt rendes tag alapíthat egy helyi csopor­tot, a helyi csoport ügyelnek képviseletére képviselőt választ. 6. A helyi csoportokkal szemben a Szóvivői Testület tagjai nem rendelkeznek utasítási Joggal. 7. A helyi csoportok megvitatják az egész mozgalmat érintő állásfoglalásokat. 8. A helyi csoportok kötelesek megvitatni minden, az egész mozgalmat érintő állásfoglalásukat annak nyilvánosságra hozatala előtt a mozgalom Szó­vivői Testületének tagjával, és annak beleegyezését megszerezni Ezen állásfoglalások megvitatása az elvi nyilatkozatból kiindulva történjék. 9. Helyi ügyekben minden helyi csoport önállóan dönt. 10. Két vagy több helyi csoport közös cél elérése ér­dekében szóvivőt, szóvivőket választ, akik ezen helyi csoportokat képviselik. 11. A Független Magyar Kezdeményezés Szóvivői Tes­tületének tagjai minden helyi kérdést vagy több helyi csoport közös célját érintő állásfoglalásukat annak nyilvánosságra hozatala előtt kötelesek megvitatni a helyi csoportok képviselőivel, illetve több helyi csoport választott szóvivőjével, szóvivőivel, és azok beleegye­zését megszerezni. Ezen állásfoglalások megvitatása az elvi nyilatkozatból kiindulva történjék. 12. A mozgalom Jövendő szervezeti felépítéséről a Független Magyar Kezdeményezés közgyűlése dönt. 13 A mozgalom állandó szervezeti szabályzatát a Független Magyar Kezdeményezés közgyűlése hagyja Jóvá. NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN Javaslat a NYEE akciós csoportok munkójóra Egész életünket utasítások tel­jesítésével éltük le, tanuljunk meg magunk dönteni önmagunk­ról. 1. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen olyan polgári kezdeménye­zés, amely feltárni, megnevezni és elemezni kívánja a különböző problémákat. Javaslatokat akar tenni ezek megoldására és köve­telni a kezelésüket. 2. Az akciócsoportot öt vagy ennél több polgár alkotja, akik egyetértenek a NYEE programjá­val (12 követelmény). Az alapító Irat mintája: 1989 . . . (dátum) . . . megalakult . . . (hol?) . . .a NYEE csoportja. A mai napig . . . . (mennyi?) . . . tag Je­lentkezett tevékenységre. Pontos cím és a csoport vezetőinek név­sora. Javaslat az aktivisták kiválasz­tására: a NYEE-ben olyan embe­reknek kellene csoportosulni, a- kiknek egymás Iránti bizalma azon a felismerésen alapszik, hogy képesek a nyilvános érde­keket személyes érdekeik fölé helyezni, ha kell, akár áldozatok árán Is. 3. A NYEE-nek ebben az idő­szakban az legyen a fő célja, hogy Igyekezzen minden tisztség­be olyan személyeket támogatni, akik képesek lesznek ellátni fel­adatukat, általános bizalomnak és tekintélynek örvendenek, ja­vasoljuk, hogy követeljék a CSKP helyi, alap- és járási szervezetei­től, az FSZM-től és az üzemek ve­zetésétől, hogy gyakorlatban elle­nezzék az egy párt hatalmi mo­nopóliumát. (A politikai pártok­nak nem szabadna a munkahe­lyek keretében működni. Javasol­juk szétverni a csoportérdeke­ket, (korrupció, protekció, sógor­ság-komaság, élősködés). Fontos tisztázni a polgári álláspontokat, megtanulni felismerni az erőszak legfinomabb formált Is, az embe­rek manipulációját, létrehozni és támogatni a manlpulálhatatlansá- got, főleg a többségét a kisebb­séggel, az erős manlpulálhatat- lanságát a gyengével szemben. Tanuljuk meg mindenkor a saját eszünket, bátorságunkat, találé­konyságunkat és kezdeményező­képességünket használni. Csele­kedjünk saját lelkiismeretünk szerint. 4. A NYEE-nek teljes mértékben ki kell használnia a járási és üzemi sajtót, a televíziót stb. Óv­nia kell szabadságát, és megvé­deni a csoportérdek nyomásától és befolyásától. 5. A NYEE valódi, nem látszat­gyógyulást kíván- elérni életünk minden területén (a munkában, emberi kapcsolatokban, a környe­zetben, a politikában stb.), s mindezt a pyilvánosság bevoná­sával. Elvből a nem erőszakos formákat alkalmazza. Minden NYEE-csoport, munkájának első szakaszában gyűjtse az eddig meg nem gldott problémák és kérdé­sek „csomagját“. Erre a legalkal­masabb eszköz a nyilvános pár­beszéd egyrészt egymás közt vagy a gyár vezetőségével, falvakon a nemzeti bizottságokkal stb. Néze­tünk szerint néhány szabad fó­rum után képesek leszünk össze­gezni és megnevezni a problémá­kat. A NYEE igyekezzen a hely­színen hozzájárulni a problémák megoldásához. A bonyolultabb problémák megoldásában segítsé­'get nyújt a szakemberek függet­len csoportja, amely szintén a NYEE bázisán szerveződik. így lehetőségünk nyílik a saját ke­zünkbe venni az ügyet. X A Csehszlovákiai Magyarok Fórumának felhívása A Csehszlovákiai Magyarok Fóruma mint önálló, szabad kezdeményezés, olyan társa­dalompolitikai mozgalom, amely alapelv­ként a demokratikus néphatalom, a jogál­lamiság megteremtését tűzte célul, a min­denkori szabad váiasztásokért, az emberi Jogok betartásáért, azok teljes törvénybe iktatásáért és megvalósításáért küzd. A CSMF a nemzetiségi politikájában a nem­zetek és pemzeti kisebbségek teljes egyen­jogúságából indul ki, követi a „33-ak doku­mentumát", amelyet a kor követelményei és a fejlődés során felmerülő új igények {eltöltésével akar megvalósítant A CSMF soraiba hívja — pártállásra, fe­lekezeti hovatartozásra, nemre, fajra és szociális állapotra való tekintet nélkül — mindazokat a csehszlovákiai magyarokat, akik az önszerveződés és önigazgatás elva alapján, a cseh és a szlovák nemzet, vala­mint a Csehszlovákiában élő többi nemzeti kisebbséggel közösen, a kölcsönösség és egyenjogúság szellemében, társadalmunk forradalmi átalakulását támogatják és mun­kálják, hogy országunk mihamarabb felzár­kózhasson a fejlett országok sorába, s az egységes Európai Házhoz csatlakozhasson. A CSMF szervezeti felépítésében elveti a demokratikus centralizmus elvét. Ezért az alapsejtek az önigazgatás elva alapján mű­ködnek. Az alapsejtek működését szükség szerint járási koordinációs bizottság fogja össze. A CSMF felvállalva a csehszlovákiai ma­gyar lét gondjait és fejlődésének kérdéseit, alapelvként ragaszkodik ahhoz, hogy min­den szervvel és szervezettel együttműködik, amely a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok megvalósítását szolgálja. Az ilyen irányú cselekvési szándékait minden­kor meg akarja tárgyalni a cseh és a szlo­vák nemzet illetékes képviselőivel. A CSMF megalakítói, akik jelenleg ideig­lenes intézőbizottságként működnek, kérik a vidéki sejteket, mihamarabb küldjék el a megalakulásukról szóló dokumentumot (hely, időpont, a tagok száma, a vezető neve és címe) Reicher Gellért, vagy Görföl Jenő címére (81157 Bratislava, nám. 1. má­ja 10—12.). Tlf ^ református egyház megújulásáról A kommunista párt négy évtizedes hatalmi és Ideológiai monopóliuma, a lelkiismereti és vallás­szabadság alapvető emberi Jogának semmibevéte­le, az állam erőszakos beavatkozása az egyházak belügyeibe erősen béklyózta a vallási mozgalmak, a hívők életét. Természetes tehát, hogy az utóbbi hetek forradalmi változásait a hazai egyházak is lelkes bizakodással .fogadták. Természetes az is, hogy a megújulás az egyházakon belül is elkezdő­dött. November 29 én került sor Pozsonyban (Brati­slava) a Szlovákiai Református Keresztény Egyház lelkipásztorainak országos konferenciájára. A ta­nácskozás szünetében Mikő Jenő püspök, a szlo­vákiai református egyház vezetője válaszolt az 0] Ifjúság kérdéseire. — Püspök úr, hogyan vélekedik ön és az egy­háza az utóbbi hetek Csehszlovákiai eseményeiről? — Tegnap Jöttem haza Rrünnből, ott tartották meg a csehszlovákiai egyházak és egyházi közös­ségek bizottságainak ülését, ahol megvitattuk az utóbbi napok eseményeit, és megkíséreltük fel­mérni azok hatását az egyházak életére. Megálla­pítottuk, hogy egy nyilvánvalóan beteg társada­lomban élünk, amelyik orvoslásra szorul. Ebben a megtisztulást folyamatban sajátos egyházi szol­gálatunkkal ml Is részt kívánunk vállalni. Jóleső érzéssel fogadtuk az ifjúság megmozdulását. Kap­csolatban állunk velük, Azzal az ifjúsággal, ame­lyik az utóbbi évtizedek alatt a félelem nemzedé­kévé vált, s amelyik képes volt legyőzni ezt a fé­lelmet. Az általános, országos mozgalom megindu­lásának Impulzusa a durva erőszak bevetése volt. Ez olyan ellenérzéseket. Indulatokat keltett, hogy hihetetlen összefogás és határozottság lett a kö­vetkezménye. A hallgatás falai leomlottak, s az ifjú nemzedék merészen kimondta céljait, megfo­galmazta azokat a pontokat, amelyeknek teljesíté­se által megszűnik az egy párt monopóliuma. Re­formátus egyházunk szlovák- és magyar nemzeti­ségű tagjai egyaránt készséggel kínálják fel szol­gálataikat a teljesebb, szabadabb, emberibb élet megvalósításához. Egyetlen elszánásunk, hogy az ÚJ nemzetgyűlés által elfogadott új alkotmány sza­vatolja számunkra a szabad mozgás, belső meggyő­ződésünk szabad megnyilvánulásának lehetőségét. Különösen az ifjúság számára tartom ezt fontos­nak. Kívánom nekik, hogy azok az erkölcsi princí­piumok, amelyekről oly fényesen tettek most ta­núbizonyságot, ezután is irányítsák szabad dönté­seiket. — Milyen lesz a református egyház megújulásá­nak útja, hogyan tudja majd visszaszerezni meg­tépázott tekintélyét? — Egyházi közösségünk tevékenységének min­dig fontos része volt a gyermekek és az ifjúság Jellemének alakítása, formálása. Azon leszünk, hogy a református egyház alkotó ereje legyen az újraformálódó társadalomnak, s azok a hagyo­mányok, amelyek ott éltek a 16—17. század nem­zeteket formáló nagy törekvéseiben, a mában Is haladó erőt Jelentsenek. Klinkó Róbert Ni ^omogyl Szilárd másodéves magyar — szlovák szakos hallgatóval, aki a kezdetektől tagja a Szlovákiai Főiskolák Ko­ordinációs Bizottságának Befejezetlen ez a beszélgetés, mert az interjúalany elfoglaltsá­ga miatt nem kerülhetett sor a gondolatok folytatására. Pozsony (Bratislava), november 30. — Most érkeztél vissza Prágá­ból, mik a tapasztalataid? — Prágában nagyon Jó a hely­zet, más az atmoszféra, mint akár Pozsonyban is. A közembe­rek át vannak itatva a forrada­lom felemelő ér­zésével, egysze­rűen „happy“ a hangulat. A Ven­cel tér, a szín­házak falai pla­kátok sokaságától mindenhol a mozgalom felhívásai olvashatók. — Pozsonyban más a hangulat, mondod, Miben más? Pozsonyba két-három nap ké­séssel gyűrűzik be a hangulat, az érdeml*döntések továbbra is Prá­gában a Polgári Fórumban szü­letnek, ezt veszi át a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen központja, s tőle a diákok koordinációs bi­zottsága. — Hol tart ma ez a bizottság? — Túl vagyunk az ösztönössé- gen, mindenki tisztában van a feladatával a huszonnégy órás kapuszolgálattól a bizottsági mun­káig. A bizottság tagjait nem az izgatja, hogy a telefonjaikat le­hallgatják, hanem az, hogy tevé­kenységükért az érvényben lévő törvények értelmében még min­dig 3—8 évig terjedő szabadság- vesztés Jár. — Véleményed szerint mi Je­lenleg a párt taktikájának a lé­nyege? — A kiváltóokot leszámítva a kommunista hatalom nem a klasszikus erőszak eszközeit veti be, hanem az apparátuson ke­resztül igyekszik befolyásolni a Befejezetlen interjú fehérlenek. fejleményeket. A csúcsvezetésben megszabadultak azoktól a sokat szereplt arcoktól, amelyek bal­lasztként húzták vissza a pártot. A pártsajtó segítségével mindent bevetnek — el egész a bűnök be­vallásáig —, hogy a tömegeket a maguk oldalára álllt.sák, a kivált­ságokból fakadó mámorító érzést megtarthassák, s a hatalmi pozí­ciót továbbra is birtokolhassák. Sok közöttük a helyezkedő (ezek a legveszélyesebbek), az olyanok, akik napok alatt színt váltanak, s egyszeriben a ml mozgalmunk mellett verik a mellüket... Aki nem fejezhette be: D. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents