Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-13 / 50. szám
új ifjúság 3 DÉLEN A HELYZET. . i.. vSltozó. akárcsak szerte az országban. Igaz, közgazdaság] területenként Kisebb nagyobb eltérések adódnak, különböző a helyi hatalom és az állampolgárok hozzáállása, más-más erősségű a félelem foka. A félelemé, amely még mindig ott tappang az emberekben, különösen azokban, akik átélték 68-at s az azt követő „konszolidációt“. Az ebből fakadó traumákat nehéz leküzdeni. Az elmúlt uapnkban sok szó esett arról, hogy Dél-Szlovákia lakosai, mintha még nem ébredtek volna fel, s a forradalmi mozgások hullámai lelassulva gyűrűznek be erre a tájékra. Körülnéztünk hát, s Ízelítőül álljon itt néhány példa. Teljes bizalomvesztés Komáromban {Komárno 1 a nagy áttörést november huszonhetedike hozta meg. A járás valamennyi üzeme csatlakozott valamilyen módon a diákok sztrájkfelhívásához, a Nemzeti Front székháza előtt dél körül 4—5 ezer ember gyűlt össze. Érdekes módon e békés tüntetés kezdeményezője a SZISZ volt, amelynek járási apparátusa teljes egészében csatlakozott az aznap alakult komáromi Polgári Fórumhoz. A Fórum képviselői megkezdték a tárgyalásokat a helyi hatalommal. amely itt is engedmények- , re kényszerült. A járási pártvezetés szinte alig hallatja a hangját, amikor utolsó erőfeszítése is kudarcba fulladt, tudniillik nem tudta megakadályozni a sztrájkot. A jnb elnökét, Varga Ernőt pedig kifütyülték a hu- szonhetedlkei nagygyűlésen. Teljes bizalomvesztés. A komáromi Polgári Főrum lázasan tevékenykedik, szervez, követel. Többek között azt — ami azóta már meg is valósult — hogy a Matesznak saját színházépülete legyen, meg független szakértői bizottság vizsgálja felül a Bős (GabCíkovo)-^Nagymaros Vízlépcsőrendszer építését, s a bizottságban legyen csehszlovákiai magyar Is. Átalakulóban a helyi nyilvánosság. Bár Itt nincs annyi falragasz, mint mondjuk a fővárosban, annyiban viszont egyezik a kép, hogy a Jelszavak többsége szlovák nyelven frődott.- A jápásl újság, a Dunaj, fütyülve a felsőbb utasításra,, elzárkózott a sztrájkellenes felhívás közlésétől, s a tiltó sző ellenére képeket Is közöl a sztrájkról. Nem maradhatott ki a lapból — a különféle polgári kezdeményezések nyilatkozatai mellől — a dolgozók véleménye sem. Mint például Fodor Sándoré és Stefan Si- moneké, akik az „emberi jogokért és az elnyomás ellen“ léptek sztrájkba. „Legyen egyenjogúság és demokrácia az egész országban. Ha most nem következik be döntő fordulat, akkor soha.“ Morovlö Lajos, a lap főszerkesztője — bár azzal fenyegették, hogy pozícióját veszti — azon a véleményen van, hogy húsz évig hazudtak eleget, most végre az Igazat szeretnék megírni. Komárom, december 1. Mondjanak le! Kéménden (Kamenín) december másodikén kissé rendhagyó módon alakult meg a Polgárt Főrum. Cse- madok-aktlvaülésre gyülekeztek össze az emberek — talán ezzel magyarázható, hogy számuk nem haladta meg a negyven főt — s a Fórum üléséről Komáromi tüntetők távoztak. Eljöttek az ülésre a falu vezetői is, a hnb elnöke, titkára és a pártelnök. A jelenlevők egyhangúlag elítélték a párt eddigi politikáját, s a szabad, pluralista fejlődésre voksoltak. Majd terítékre kerültek a helyi gondok, a falu áldatlan állapota, a tanács elnökétől és titkárától való számonkérés, akik azzal védekeztek, hogy ők Is direktívák áldozataivá váltak. A lakosság pedig egyre inkább belemelegedve vágta a vezetőkettős szemébe a mulasztásokat, a védekezésük egyre erőtlenebbé vált, így hát az első adandó alkalmat kiAz éiet lovábl A Dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Agrostav közös vállalat október végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját Harminc éve alakult a vállalat jogelődje', az Albán (Dolný Bar) Meliorációs Szövetkezet, amelynek az vollt a küldetése, hogy kiépítse a járás árnientesltő és öntözőrendszerét. Ezt a feladatát jó' ellátta, aztán ahogy változtak a körülmények, úgy bővült a vállalat termelésszerkezete 1976 tói Agrostav néven működött, mígnem az utóbbi évtized elején igazi építövállalattá vált, ami azt jelenti, hogy bármilyen építőipari munkát képes elvégezni Sőt, az egyre nehezedő gazdasági toltételek között mind több olyan vállalkozásba kezdett, amelv a nyereség növelését, a fennmaradáshoz szükséges eszközök előteremtését szolgálta. Szemléltetésként álljon Itt egyetlen kézzelfogható összehasonlítás: 1969- ben a vállalat évt gazdasági teljesft- ménve mindössze 18 millió koronát tett ki, idén meghaladja a 93 millió koronát. A szerény, félezer alkalmazottat számláló vállalat tehát fejlődött, főleg az utóbbi évtizedben elég észrevehetően, annak ellenére, hogy a felsőbb, állami és pártvezetés sorozatosan elhibázott gazdasági döntései kísérletezései szinte gúzsba kötötték <az egészséges vállalkozó kedvet, mint ahogy most már azt mindannyian tudjuk. A Dunaszerdahelyl Agrostav Ilyen körtilménvek közötl Is töretlenül fejlődött. Szinte nincs a járásnak egyetlen olyan települése, mezőgazdasági üzeme, ahol dolgozói ne hagyták volna ott a néviegyüket. Számos olyan létesítményt kiviteleztek, amelyre építészeti szempontból is büszkék lehetnek. Különösen figyelemre méltó, hogy a gazdasági telepek léfesítésé- nél messzemenően tiszteletben tartották a Csallóközre vonatkozó szigorú előírásokat, egész sor környezetkímélő trágyatelepet, silógödröt, szárító üzemet, gépi központot építettek Ezért mondhatta a jubileumi ünnep ségen a vállalat elnöke. Nagy lózsef: „Tetemesen hozzájárultunk ahhoz, hogy a járást, a Csallóközt ma az ország éléskamráiaként emlegetik.“ Építeni kell — Aki Ismeri az építőiparban, az anyagellátásban uralkodó körülményeket, az bizonyíthatja, hogy nem is olyan egyszerű a helyzetünk — mondia ezzel kapcsolatban az elnök. — Az anyagellátás sohasem volt valamilyen rózsás, de ami az utóbbi évben bekövetkezett, arra eddig még Ú nem volt példa. A napokban tartottuk a vállalati elöljáróság rendes időszakos gyűlését, amelyben a ^járás mezőgazdasági üzemei, vállalatunk tagszervezetei Is képviselve vannak. Ezen hangzott el a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium járási osztálya .munkatársának a szájából, hogy Szlovákiában az egész reszort huszonötezer téglát kapott az utolső negyedévre. Ezt hallva mindenki nevetőgörcsöt kapott, de még az is, aki bejelentette, és természetesen nem értett egyet vele. Hiszen ez lőszerével egy nagyobb családi házhoz is kevés, nemhogy egy Ilyen ágazatnak, mint a mezőgazdaság és élelmezés. A cementet, különböző ügyeskedéssel, Kelet-Szlovákiából, Brnóből és Ostra- váből. szerezzük be. Hát nem pazarlás, hogy Ilyen messziről hozzuk?! De örülünk, hogy van. Amíg a legtöbb helyen a felhalmozódott anyagkészletek miatt fizetnek bírságot, nekünk másfél millióval kevesebb a készletünk a tervezettnél. Ez sem jó. Szóval ez a helyzet az anyagellátás terén. Szerintem sürgősen rendbe kellene már tenni a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat, mert így soha nem lépünk előbbre. Még szerencse, hogy van egy törzsgárdánk, amely minden körülmények között feltalálja magát, és az itteni emberek amúgy Is közmondásosan dolgosak. Egyébként nem tudom, ml lenne velünk. Általános vélemény, hogy az ún. új gazdasági mechanizmus bevezetése sem hozott változást. Sőt, még csak nagyobb káoszt idézett elő. Magyar lőzsef mérnök, az elnök gazdasági Nagy József helyettese mondta, hogy ami az év elején uralkodott, az egyenesen horrorra emlékeztetett. Bevezették az új gazdasági mechanizmust anélkül, hogy ismertették volna a szabályzókat, az ÚJ nagykereskedelmi árakat anélkül, hogy tudták volna, mi menynyibe kerül. — Gazdasági tervet követeltek tőlünk — mondja —, de könyörgök, hogyan tervezzek, ha azt sem tudom, mibe kerül majd egy tégla vagy egy tonna betonacél?! Megint csak az a vélemény uralkodik, hogy a legfelsőbb vezetés sorsára hagyta a gazdasági szervezeteket. Lesz, ami lesz, közben görcsösen ragaszkodott a direktív Irányításhoz. Sokan feltették az utóbbi napokban a kérdést, hogy minek ragaszkohasználva megfutamodtak. A Jelenlevők meg aláírásukkal megerősítve követelik a két vezető azonnali lemondását. A pártelnök, szokásához híven, lavírozik. Most a követelések mellé állt, élő példát szolgáltatva, hogy a köpönyegforgatás még korántsem kihalófélben lévő jelenség. Az az ember, aki pár hónappal ezelőtt még az ún. 68-asok házi őrizetét indítványozta, egyszeriben a Fórum támogatőja lett. — Kéménden, december másodlkán. D. Kovács József dott valaki valamihez olyan görcsösen, ha képtelen volt rá. Nem lett volna jobb működésbe helyezni a piaci mechanizmust, hogy döntse el az, ml a fejlődőképes és ml nem. Reméljük — és a Dunaszerdahelyl Agyostav közös vállalatban is ebben reménykednek —, hogy ez a korszak lejárt. Ezért Is csatlakoztak egy emberként a polgárjogi főrumok első sztrájkfelhívásához. Késlekedés, nélkül koordinációs bizottságot alakítottak, és a kérdéses Időpontban a vállalat vezetőségével egyetértésben nagygyűlést tartottak, amelyen mindenki felsorakoztatta az érvelt, elmondta, ami a szívét nyomja, s megpróbáltak közös nevezőre jutni. A koordinációs bizottság elnöke über Tibor, alelnöke, dr. Dömény Tamás. Velük beszélgettem. — Először sztrájkbizottságnak neveztük magunkat, de mivel ennek a kifejezésnek elég rosszalló jelentése van, koordinációs bizottság lettünk azzal, hogy ha a helyzet megköveteli, végeredményben szabályos sztrájkbizottság leszünk. Mivel magunk mindenekelőtt demokratikus elveket vallunk, ezért megkérdeztük a vállalat vezetését, a szakszervezet üzemi bizottságát és az egyes részlegeket, hogy csatlakoznak-e hozzánk Csatlakoztak. Hogy mit tartunk a feladatunknak? Majdnem azt mondtam, hogy a dolgozók érdekvédelmét, de az Inkább a szakszervezet feladata lenne, ha nem Is jár el eszerint Mondjuk inkább úgy, hogy a dolgozók jogvédelmét látják el. Bizottságunkban vannak párttagok és pártonklvüllek, szakszervezeti tagok és mások. Nem az a célunk, hogy kommunistaellenes hangulatot szítsunk, vagy a termelés rendes menetét akadályozzuk. Ilyesmitől élesen elhatároljuk magunkat. Mlndannylunk jól megfontolt érdeke, hogy a termelés folyjon tovább. Az élet nem áll meg. Erre lyukadtunk ki a vállalat elnökével és a szakszervezeti bizottság elnöknőjével, Cagala Mártával, aki kérdésemre, hogy hogyan látja Ilyen körülmények között a szakszervezet jövőjét, ezt felelte- „Ilyen körülmények között a szakszervezet valóban teljesítheti küldetését. A megoldás az lenne, ha a szakszervezeti tisztségviselőket függetlenítenék.“ — Ha a régi rómaiak azt mondták, hogy hajózni kell, akkor én azt mondom: építeni kell — zárta le a vállalati elnök. — Nekünk minden szövetkezet és állami gazdaság tagszervezetünk, amelyekkel szemben kötelezettségeink vannak. Viszont ezek biztosítják a lakosság élelmezését. Enni meg szintén kell. A Nagymegyeri Állami Gazdaság Gépészeti és Diagnosztizáló központja, amely úgy épült, hogy egy csepp olaj sem szivároghat a talajba. PALÄGY1 LAJOS (A szerző felvételei) ROZSIiVél lifí žCäiei) Rozsnyón (Rožňava) a Bányászok tere sok történelmi pillanatot megért „kulisszái“ előtt körülbelül négy és fél ezer ember gyűlt össze a kétórás általános sztrájk kezdetére. Senki sem tartott névsorolvasást, de rögtön kiderült, a diákságból leginkább a gimnazisták hiányoztak, viszont a helyi üzemek és vállalatok trlkolóros munkabeszüntetöl mellé a vidéki szövetkezetek képviselői Is felsorakoztak. A kétórás nagygyűlés, mely mindvégig a SZISZ járási bizottságának irányításával zajlott, több helyi, de az egyetemes állásfoglaláshoz kapcsolódó problémát Is felszínre hozott. A teljesség igénye nélkül azzal kezdeném a beszámolót, hogy Itt is csatlakoztak a prágai és bratlslaval diáktüntetéseken elhangzott felhívásokhoz. Követelték, hogy a november 17-1 prágai diáktüntetésbe valö beavatkozás kivizsgálása sürgősen valósuljon meg, a szabad választások deklarálását, az 1988-as események átértékelését és a párt vezető szerepe alkotmányos determlnálásá- nak megszüntetését sürgették. A gyülekezési és sajtószabadság megteremtése kapcsán sokan a helyi körülmények és .a valóság ostorozását helyezték előtérbe, rámutatva a hatalmukkal visszaélő pártfunkclonárlu- sok, üzemi és vállalati vezetők privilégiumaira. A járási laptői kezdve a központi sajtóorgánumokig kapjanak az olvasók nyílt tájékoztatást. Magyar nyelven hárman szólaltak fel. A Hosszúszól (Dlhá Vesj Efsz dolgozója az 1968-as események objektív megvilágítását és a párt vezető szerepének alkotmányából való törlését kérte. A járás magyarajkű polgárainak egyik képviselője, a Cse- madok jb dolgozója, juhász Ilona rövid felszólalásának a lényege ez volt: egyenlő jogokat Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei számára. Kinlzs- ka Katalin a Csehszlovák Állami Autóközlekedési Vállalat járási üzemrészlegének 22 éves alkalmazóija pedig az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának egyetemes nyilatkozatából olvasott fel aktuális fejezeteket. A lakóhely szabad megválasztásáról, az utazásról, az emberi méltóságról, a gondolati, a lelkiismereti és vallásszabadságról szólt egyebek között. A demokráciának további megnyilvánulása volt, hogy felszólaltak a Járás cigányságának képviselői is. A Járásban azóta Is az országos Polgári Főrum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságai szervezi a diákság és a dolgozók egyetemes fellépését. Dialógusok folynak a tömeges összejöveteleken, állásfoglalásokat fogadnak el a politikai és a társadalmi élet újabb fejleményeiről. Ilyen állásfoglalás volt az Is, amelyt a Csemadok jb tett közre azzal kapcsolatban, hogy a keleti országrészben állftőlagos aláfrásgyúj- tés folyt egy magyar autonóm terület létrehozása érdekében. Egyértelműen hangsúlyozták, hogy elhatárolják magukat ennek még a gondolatától Is, hiszen egy Ilyen lépés az erők széttorgácsolását, az egység megbontását Idézhetné eló a demokratizálódás kiszélesítésének és gyakorlati megvalósításának útján. — polgári
