Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-19 / 29. szám

új ifjúság 5

Négyen voltak — két fiú, két lány. A legidősebb huszonkét éves, a legfiatalabb nem töltötte még be a tizennyolcat. Bizonyára tervezgették Jövőjüket, álmodoztak boldogságukról . Lehet, azt se zárták ki, hogy kettenketten összekötik életüket, de e- gyelőre szabadok voltak, teli életerővel, fiatalos gondjaikkal... Aztán elérkezett az a májusi nap, amikor...

A huszonkét éves Stano hivatásos gépkocsivezető volt Igaz, nem rég, de mégis. fokoMtosan belejött a vezetésbe, mind magabiztosabban ült volánhoz. Idővel kitűnő sofőr lehetett volna belőle. Szerelte munkáját, örült hogy a hatalmas teherautó engedelmes jószággá válik, amikor kezébe veszi a kormánykerekét Nem hiányzott belőle a vakmerőség sem, bizonyára meg volt róla győződve, hogy ö már mindent tud Szívesen szállt be a vezetőfülkébe, és gyorsan hajtott No de melyik fiatal nem szereti a száguldást? Ha ő egyszer autót vesz, az lesz csak a jó — álmodozott. Egyelőre azonban meg kellett elégednie a kölcsönautóval is.

Stano a tizennyolc éves Lenkével barátkozott Gyakran találkoztak, aznap is készültek szórakozni, de nemcsak kettesben, Megegyeztek Misóval és Radká- val, hogy ők is velük tartanak. Kiruccannak valahová négyesben. Ez a másik pár fiatalabb volt — a fiú tizennyolc, a lány tizenhét éves —, de jól kijöttek egymással mind a négyen.

Stanónak sikerült autót szereznie. örültek neki, mert így szabadabban mozoghattak, nem kell majd gyalogolniuk vagy stoppal utazniuk. Stano tehát kitett maÁRNYÉKÁBAN

A vesztükbe rohantak

gáért aznap este. Ha akkor sejtik, hogy rövidesen mi vár rájuk ...

Este fél hét körül egy magyarországi rendszámtáblájú Liaz tartálykocsi haladt ráérősen a kanyarokkal, kapaszkodókkal és lejtőkkel teli hegyi úton. Nem is lehetett sietni, nagyon oda kellett figyelni, ráadásul a sofőr azt Is tudatosította, hogy ismeretlen terepen halad. Egyáltalán nem találta ezt így unalmasnak, sokkal érdekesebb volt számára, mint a nyílegyenes autópályán haladni. Időnként kielözte őt egy-egy személygépkocsi, vagy elsuhant mellette egy szembejövő autó. Kanyar előtt mindig lassított, de — mint már említettük — egyébként se nagyon sietett. Egy újabb kanyar előtt éppen készült visz- szafognl a sebességet, amikor szemben felbukkant egy Škoda kocsi. Ebben még nem lett volna semmi különös, ha az a Skoda a saját sávjában halad, de ahogy bevette a kanyart, átlendült a másik sávba. Lehet, a vezető megkísérelte uralni a helyzetet, de olyan sebesség mellett, amellyel a személygépkocsi haladt, még egy autóversenyző se tudott volna mit tenni.

Az addig nyugodt külföldi sofőr rémülten látta, hogy a Skoda rohan egyenesen feléje. A vezetőfülke a Liaz kocsikon magasan van, közvetlen veszély őt nagyon nem fenyegette, de valami furcsa érzés kerítette hatalmába. Közben természetesen minden e- rejéböl fékezett. A nehéz teherautó kerekei széles fekete csíkokat rajzoltak az aszfaltra, füstfelhőt és égett gumíszagot hagyva maguk után.

Az óriási gyorsaság, miatt szinte lehetetlen volt a csúszás után visszajuttatni a Skodát saját sávjába. Az összeütközéstől csak valami csoda menthette voliu meg, de ez a csoda, sajnos, nem következett be. Az elszabadult személygépkocsi még mindig óriási sebességgel rohant egyenesen a fékező teherautó felé.

Vérfagyasztó látvány volt — a személygépkocsi a felismerhetet- lenségig összehúzódott. A teherautó vezetője egy pillanatig der- niedten ült a volán mögött majd magához térve a rövidke sokkból, tudatosította; az események gyors egymásutánban követték egymást. Alig telt el néhány másodperc azóta, hogy a kanyarban feltűnt az őrülten száguldó Skoda kocsi, és most félelmetes csend veszi körül Csak a kerekekből felszálló füst tekergése törte meg ezt a kísérteties mozdulatlanságot. A Liazba ékelődött személygépkocsiban semmi jele az életnek. A szörnyű látványt élete végéig nem felejti el. Cudarul érezte magát, jóllehet ő semmiről se tehetett. Nem ő volt az előidézője a tragédiának. Elkövetett mindent, amire csak erejéből tellett abban a kilátástalan helyzetben, hogy megakadályozza az összeütközést. Talán nem is igaz, amit lát, nem, lehet igaz! Talán csak egy rossz álom a felé rohanó személyautó, a fékek csikorgása, a csend ... Aztán tudatosítania kellett, hogy nem álom, tragikus valóság. A roncsok között négy élettelen fiatal test, ők már nem felelnek könnyelműségükért — életükkel fizettek érte. Borzalmas képi És ő látta az egészet, az öngyilkos rohanást, a csúszást, az összeütközést. E néhány másodperc eseményei peregnek le újra meg újra lelki szemei előtt. Ö ártatlan, nem tehet semmiről, de erre a májusi alkonyaira, míg él, emlékezni fog.

A Signál nyomán: -jMikro-inform

X ■

Ötlet, kfinnyen és gyorsan, olcsón és hatékonyan megvalósítható ötlet kell csupán ... Sokszor biztatjuk ezzel egymást. A legtöbben persze elfeledkeznek a biztatásról, különösen ilyenkor, nyaralás és vakációzás idején, ami nagyon is érthető. Nem árt azonban, ha pihenés közben elolvassák, hogy másnak azért ilyenkor is van néhány sikeres ötiete.

Konstruktőrként alkalmazták a Barum állami vállalat tervezőirodájában a számítógépet, ami nagyszerűen és sokoldalúan bevált. A kamionok és az autóbuszok számára alkalmas NR—34 és NR—39 típusú kerekeket és gumitömlőket számítógép tervezte. Az öt rétegű, acélszálas szerkezetű tömlők rendkívüli teher- bfrásüak. A nyugatnémet, svéd és spanyol cégek több tételt is rendeltek már ebből az áruból.

Zx Spectrum + 3 a típusjelzése a híres Sinclair számítógépgyártó cég legújabb termékének- Ezt a típust azután fejlesztették ki, hogy a holland Amstrad cég megvásárolta a Sinclair licencét. Ezen az új típuson már egy sor újítás található, a- melyekkel még az angol gépek nem rendelkeztek. Ilyen például az új formájú billentyűzet, a beépített interface és a mágneses lemezmeghajtó egység, amely 3 colos lemezekkel üzemel. Ezeken kívül az integrált áramkörök számát is csökkentették. Igaz, hosszú pangás után, de a Sinclair újra „él“, és sikeres.

Az EDK—87 jelzésű távolságmérő készülék, amelyet Leoš Váciavík mérnök vezetésével két, brnól fiatal technikus, František Klein és Stanislav Komínek tervezett, ma már számítógéphez is kapcsolható. A találmányt, vagyis a kapcsolásra vonatkozó műszaki leírást már meg Is vásárolta a lenlngrádi Izmeron társaság.

Működőképes robotot lehet összeállítani az angol Personal Robots cég egyik, legújabb gyártmányából. Ez a robot, melynek elnevezése Roboklt, egy ATARI 520 STM típusú számítógéppel együtt működik. A cég 79 angol fontért nemcsak az alkatrészekből összeállítható robotot adja, hanem egy floppy discet (mágneses lemez] is mellékel hozzá, amelyen a 360 kB-nyi program a robot használati utasítását és az irányítását tartalmazza. Ehhez hasonló építőkészle- tet ugyan már a Lego és a Flscher- technlk cég is forgalmaz, de ennek a legbővebb a felhasználói programja, ugyanis a 360 kB-t, az ATARI 520 STM nek több mint a fele memóriáját foglalja el. Ez a programrendszer, melynek elnevezése PROSE (Personal Robot Operating System and Environment), lehetővé teszi, hogy ennek a kis robotnak az alapján nagyobb és tökéletesebb ipari robotok Is kifejleszthetők legyenek. Nagyon jól felhasználható azonban a robotika tanítására és szemléltetésére is.

Hibakereső műszer a számítógépek számára a PRÉS 80/87 Jelzésű készülék, amelyet a plzeňl Gépészeti Főiskola műhelyében terveztek az elektrotechnikával foglalkozó hallgatók. A készülék ellenőrzi a számítógépek memóriájának, vagyis az erre a célra szolgáló integrált áramköröknek a működését, valamint a kapcsolásokat. Természetesen, a készülék ellenőrzésének menete monitoron (képernyő.) is nyomon követhető.

HAJDÚ ENDRE

A beszélgetés^ — amelyet kivonatolva, az APN jelentette meg. s a leningrá- di Dmitrij Szergejevics Lihacsov akadémikus és Nyikolaj Szamvelian fró között zajlott. A közölt részek számunkra is sokat jelentenek.

— Tehát ha valaki valamit nem tanul meg az iskolában, azt később már csak nehezen tudja pótolni.

— Ez így igaz, csak mint ahogy az már lenni szokott, sokan nem tudatosítják ezt az igazságot. Mert mi az Iskola? Egyáltalán mire van az Iskola? Lehet, valakinek ez a kérdés egyszerűnek, sőt értelmetlennek tűnik. De ez csak nagyon felületes nézet. MI az Iskola? Elsősorban nevelőintézmény Hangsúlyozom, nevelő és nem oktató. Nem lenne helyes, ha ugyanis csak a tudás ellenőrizhetetlen mennyiségét „öntené“ a diákok fejébe. Párhuzamosan azzal, ahogy emelkedik az ismeretek színvonala, és fejlődik a tudomány, minden oktatott tantárgy bonyolultabbá válik. Vagyis, aki elvégezte az Iskolát, annak késznek kell lennie bármely foglalkozással megbirkózni, amelyet az élet bármilyen okból az útjába hoz. Már ma is így van, de a jövőben ez még gyakoribbá válik. Közben állandóan új szakterületek keletkeznek. Minden foglalkozást gyorsan el kell sajátítani. Sokszor mások segítsége nélkül. A korai szakosodásnak kétesek az eredményei. Az ismeretek gyorsan Időszerűségüket veszítik. Állandóan újra kell a dolgokat tanulni, és ez a folyamat végtelenné válhat. Egyetlen kiút van csupán; meg kell tanítani a diákot tudományosan gondolkodni, mert ez hasznára lesz bármely tudományágban. A tudományos gondolkodás képessége lehetővé teszi gyorsan elsajátítani bármilyen foglalkozást, e mai követelmények szintjén, olyat is. amely éppen csak most keletkezett. Ezen túlmenően, ha egy fiatal birtokolia ezt a tulajdonságot, a minimumra csökken a téves pályaválasztás.

— A magas szintű gondolkodás rendszerint mindenben visszatükröződik. Például Szuvorov és Napóleon kiváló irodalmárok is voltak. Szuvorov misztikus színjátékokat Irt, Napóleon viszont Voltaire szellemében

Gondolatok a jövőről

III.

irt regényeket. Talán nem oktalan emlékeztetni, hogy minden igazi adottsághoz több képesség párosul. Másképpen fogalmazva, a magas fokú és tág szellemi látóhatár már a régmúlt korokban is lehetővé tette uralni nemcsak a rokon, hanem a teljesen ellentétes foglalkozásokat is, magasan képzett szakemberré válni mindegyikben. A szűk metszetű képesítés beszű- kftette a látóhatárt, béklyóba kötötte a gondolatot. Ami a legrosszabb, hatására megszűnt a tudományos vagy esztétikai művészeti problémák társadalmi összefüggésekben való szemlélése. A szűk specializá- cló rutint idéz elő, és egyre ritkábbak a felelősségteljes bátor tettek.

— Pontosan ezt akartam én Is mondani. Nézetem szerint az iskolában nagyobb figyelmet kellene szentelni a logikának, fejleszteni kellene a logikus gondolkodásmódot. Nem arra gondolok, hogy egyszerűen tanulják a logika névvel illetett tantárgyat, vizsgázzanak belőle, és ezzel vége. Egészen másról van itt szó. Arról, hogy a fiatalok sajátítsák el a logikus gondolkodást, egyébként képtelenek lesznek vitatkozni, me«'védeni, hitelesíteni saját nézeteiket, ami szintén fontos. Az, aki képtelen logikusan gondolkodni, nem képes önmaga tökéletesebbé tételére, nem tud szellemileg fejlődni. Az embernek tudnia kell hitelt szerezni önmagának és másoknak Is. És ml van az Iskolában? Rendszerint valamilyen, sokszor alapvető kérdéshez egyetlen véleményt mondanak, és megkövetelik a tanulóktól, hogy ezt Jól (egyezzék meg. Ha azután a diák az életben találkozik ettől eltérő véleménnyel, amelyet ugyanolyan vafv talán még nagyobb hangsúllyal adnak elő, mint az iskolában, könnyedén ezt Is elsajátítja, bár lehet, ez a vélemény hamis. Ilyen diáknak nincsen meg a képessége és eszköze az ellenőrzésre, hiányzik a logikus gondolkodás. Nincsenek képességei a védekezésre, ezért bármire, az erkölcstelenségre vagy a bűncselekményre is rá lehet venni. Ez nagy veszélyeket rejteget magában. Feltétlenül fejleszteni kell az embereknek ezt a képességét, önállóan tudjanak nézetet alkotni. Erre már kicsi koruk ^ta vezetni kell az embereket, ugyanígy meg kell őket tanítani vitázni és nézeteiket megvédeni. Csak így lehet szavatolni, hogy minden fiatal megőrzi szocialista nézeteit bármilyen bonyolult helyzetbe kerüljön Is.

— Ön azt akarja mondani, hogy a meggyőződés csak akkor szilárd, ha az ember saját gondolkodásán keresztül jut el hozzá, ha szabadon alkotja, illetve választja meggyőződését. Ma, amikor a tömegtájékoztatási eszközök egyre tökéletesebbek, naiv- Ság lenne feltételezni, hogy bárki is kikerüli a találkozást az ellenséges nézetekkel. Ha a belső ellenállásunk nincs megfelelő szinten, ha hiányzik belőlünk a kitartás és rugalmasság, csak nehezen tudunk ellenállni a jól szervezett és felkészült ellenségnek. A belső szilárdság viszont sokban a logikus gondolkodás színvonalától fÜRS-- '

— Pontosan így van. A meggyőződés csak akkor lehet szilárd, ha a polémián erősödött, ha az ember tudatosítja, hogy senki sem tévedhetetlen. A legnagyobb tudós, művész vagy vezető is tévedhet. Nagyon rossz, ha az ember nem képes kritikusan gondolkodni, és vakon hisz az autoritásban. Ha egy olvasó valamilyen művet akar értékelni, nem tudja ezt helyesen tenni akkor, ha úgy áll hozzá a dologhoz, hogy megnézi, vajon a mű szerzője híres szemé- lyiség-e vagy sem. Az Ilyen hozzáállás eleve lehetetlenné teszi az objektív és kritikus véleményt. Ha egy könnyen befolyásolható személynek azt mondjuk, hogy ez vagy az a művész kiválóság, és minden műve kitűnő, értékes, az illető személy isteníteni kezdi az említett művészt, és ezzel eleve kizárjuk, hogy tárgyilagos nézetet alkosson róla magának. Ez veszélyes dolog. A rádió és főleg a televízió fejlődése oda vezethet, hogy nagy befolyással lesz az emberekre, és az említett logikus gondolkodás híján azt eredményezheti, egyre , több ember szűnik meg önállóan gondolkodni. Meggyőződésükké válik, hogy csak azok az írók, képzőművészek, tudósok és vezetők a jók, csak azoknak van Igazuk, akiket a tévé és rádió dicsér. De a tévében és a rádióban Is csak emberek dolgoznak, és tévedhetnek a propagált személyek megítélésekor. §öt nemcsak tévedhetnek, egyéni érdekekből szándékosan is propagálhatnak olyanokat, akik nem a legjobbjai a társadalomnak. Ha még tovább meevünk, és figyelembe -vesszük a mindenkori hatalom viszonyát a tömegtájékoztatási eszközökhöz, akkor ... Ami a hangszóróban, újságpapíron vagy képernyőn megjelenik, abból előbb-utóbb közvélemény lesz, ráadásul sem a hangszórónak, sem a képernyőnek nem lehet visszaszólni... Egyetlen lehetőség van, megírni a véleményünket, de ennek közlése a kiadóktól függ. Ezért elsőrangú feladatunk olyaf személyiségeket nevelni, akik önállóan és egyedileg gondolkodnak. Csak ilyen lehet igazi gazda az országában, igazi hazafi, aki mint egészet érti, érzékeli a társadalmat, és az önmaga szerepét e társadalomban. Csak így tud majd kezdeményezően, önállóan és szilárdan érvényesíteni olyan gondolatokat, amelyeket jónak tart.

Az ilyen gondolkodás alapjait már az iskolában le kell rakni. Olyan művelt embert kell nevelni, aki logikusan és pontosan gondolkodna, aki felelős lenne saját magáért és társaiért. E téren vannak hagyományok, amelyekből kiindulhatunk, de erről majd legközelebb.

(Folytatjuk) Feldolgozta: —hr—