Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-06 / 49. szám
eaescaBaa iilság'4 ÁLLÁSPONTOK, ÁLLÁSFOGLÁLÁSOK Magyar diákok a demokráciáért ;,A Magyar Diákszövetség programjával egyetértek, úgy érzem azonban, hogy Jelen pillanatban még nem Jött el az idő bármilyen diákszövetség létrehozására. Most, amikor még semmi nem dőlt el, nekünk elsősorban az a dolgunk, hogy diákként vegyünk részt a sztrájkbizottságok munkájában, legyünk Jelen maximálisan a történésekben, magyarként pedig segítsünk, hogy országunk magyar lakossága támogassa a demokratikus követeléseket“ — nyilatkozta november 25-én Badln Adám, a prágai magyar diákság vezetője. E diákok a kezdet kezdetétől együtt dolgoztak a prágai diáksággal, részt vettek a sztrájkoló diákok koordinációs bizottságának munkájában. Erről tanúskodik november 22-1 nyilatkozatuk, amelyet a Vencel téri nagygyűlésen is felolvastak: „Ml, magyar nemzetiségű diákok, Csehszlovákia állampolgárai, egyetértünk a prágai felsőoktatási intézmények diákjai által 1989. nov. 20—21-én megfogalmazott követelésekkel. Fontosnak érezzük, hogy kinyilvánít suk: ml magyar nemzetiségűek támoga* tásunkról biztosítjuk cseh és szlovák diáktársainkat. Hiszünk abban, hogy sajátos nemzetiségi problémáink része közös gondjainknak, melyek megoldása csak demokráciában képzelhető el. Mint főiskolás diákok, egyes főiskolai és egyetemi karainkon továbbra Is részt veszünk a sztrájk szervezésében, valamint segítünk abban, hogy országunk magyar lakossága támogassa követeléseinket. Országos Diáktanács“ Hasonlóan Jártak el a brünnl és a pozsonyi (Bratislava) magyar diákok is. A pozsonyi magyar diákok amellett, hogy tagjai a Szlovákiai Főiskolások Koordinációs Bizottságának, megkezdték a magyar diákok szövetségének szervezését Is. November 23-án, csütörtökön Pozsonyban megalakult a Magyar Diákszövetség (Politikai Programnyilatkozatukat mellékelten közöljük), mely nem szervezetként, hanem mozgalomként kíván működni. Nyitrán, az erős és erőszakos izoláltság, a keménykezű neosztálinista iskolai vezetés erős pozíciói miatt csak nehezen történt meg az áttörés. Szerdán, november 22-én bejelentették, hogy a Nyitral Pedagógiai Fakultás diákjai is csatlakoznak a sztrájkfelhíváshoz. A dolog azonban nem volt egyértelmű, hiszen másnap (ottjártunkkor) az iskola diákjainak nagygyűlése nagy veszekedésbe, káoszba fulladt. Pénteken még mindig letépték a dlá,kok felhívásait a falakról, ezért azt a megoldást kellett választaniuk, hogy élő hirdető- táblákként, „magukra vették“ a felhívásokat. A mezőgazdasági főiskola diáksága ott Jártunkig (csütörtökig) nem csatlakozott a sztrájkhoz. Klinko Róbert Bölcsészkari vélemények A Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karénak diáksága volt az egyik fő kezdeményezője a viharos gyorsasággal zajló és tömeges méreteket öltő eseményeknek. Elsőként próbálták tanáraikkal felvenni a párbeszédet, itt fogalmazódtak meg az első politikai Jellegű diákkövetelések. Ösztönösen kezdték, majd egyre tisztább fejjel, céltudatosan álltak ki igazukért. Megfogalmazták az iskolareformmal kapcsolatos kérelmeiket, de a fő hangsúlyt a politikai reform szükségességére helyezték, amely biztosítéka az oktatásügybe!! változásoknak is. Szerdára már világossá vált, mit akar diák és munkás egyaránt. Szerda, november 22. A bölcsészkar magyar tanszékén is megkezdődik a párbeszéd. Fónod Zoltán tanszékvezető elítéli az erőszakot. Kulcsszónak a demokráciát tartja, az eseményeket meg rapszodlkusnak, amelyeket fékezni lehet,' de megállítani aligha. 68-cal kapcsolatban megjegyzi, az akkor! történések megítélése nem tárgyilagos, s át kell értékelni az elmúlt 21 esztendőt. Demokratikus szocializmust vázol fel, amelybe át kell ültetni a polgári demokráciák haladó értékeit. Nézeteiért bűn üldözni az embert. A diákok követeléseinek többsége szerinte elfogadható, dicséri a fiatalok realitásérzékét. — Ha sztrájkolnak a diákok, legyen, nem akarom megváltoztatni az elhatározásukat, de a sztrájk kétélű fegyver. Lenne más megoldás is. Vörös Péter hallgató véleményé: a kompromittált politikai vezetésnek le kell mondania. A pártnak lel kell adnia vezető szerepét. Csütörtök, november 23. A kar vezetése alapjaiban egyetért a diákok követeléseivel. A diákok elutasítják, hogy továbbra is foglalkozzanak iskolai kérdésekkel. Kifejtik, addig sztrájkolnak, amíg a legfelsőbb vezetés nem teljesíti követeléseiket, amelyek időközben az ország lakossága többségének követeléseivé váltak, s ragaszkodnak az általános sztrájkhoz. Egységben az erői — hangzik tel újra és újra a leggyakoribbá vált jelszó. A kar egyik magyar diákja, félve a következményektől, nem járul hozzá neve közléséhez. Egyetért a sztrájkkezdeményezéssel, addig kell folytatni a harcot, míg a politikai vezetés érdemben nem tesz lépéseket. Szerinte együttesen kellene az iskolai és politikai reformokat megvalósítani. Péntek, november 24. Jozef Vatrál, a bölcsészkar prodékánja elmondja, hogy a pedagógusok valamennyien a diákokkal közös platformra helyezkedtek, amelyet a párbeszéd kiindulópontjának tartanak. — De a diákok nem akarnak velünk dialógust' hogy megtartsák akcióegységüket — mondja. — Nem tisztelik a pedagógust, nem értik meg, hogy a dékánnak a minisztériummal szemben is vannak kötelezettségei. Nem tetszik a mozgalomban, hogy a diákok a pártot mint egészet is támadják, nemcsak a hibás vezetőket. Hétfő, november 27. A bölcsészkar, kitartva követelései mellett, folytatja a sztrájkot. Más tormában, mint eddig, de az előadótermek továbbra is üresek maradnak. A meghátrálás a vereségüket jelentené. D. Kovács József \ / )(^ Magyar Diákszövetség Akcióbizottságának Politikai Programnyilatkozata Ma Csehszlovákiában nincs demokrácia, tehát azt nem elmélyíteni kell, hanem intézményes keretek között kiépíteni. A kiépítendő demokratikus államberendezkedés nem képzelhető el egyéni és kollektív ál- lamporgári Jogok (gyülekezési Jog, szólás- és 'sajtószabadság, közösségi képviselet) szabadsága nélkül. Ogy véljük, hogy mindezeket csak egy szabad népképviseleten alapuló parlamenti demokrácia garantálhatja. Véleményünk szerint ez kizárólag egy valódi többpártrendszer keretein belül teremthető meg. Ezért követeljük: 1. Az erőszakmentesség tiszteletben tartását, mert az erőszak a fejlődés legnagyobb ellensége. 2. A CSKP vezető szerepének megszflnteté- sét, mivel ez gátolja a politikai élet plu- rallzálódását. 3. A szabad választásokat, amelyek biztosítják a társadalom demokratikus politikai képviseletét. 4. Az államhatalmi ágak (törvényhozás, bíráskodás, végrehajtás] szétválasztását, a népkéviseleten alapuló törvényhozást, a független bíróságokat, a szakszerű végrehajtást! 5. A helyi önkormányzatok Jogkörének kiszélesítését; az állam tevékenysége hely- hatósági önkormányzat útján kapjon legitimitást. 6. Jogállamot! 0], demokratikus alkotmányt, világos, tiszteletben tartható törvényeket. Továbbá: Elítéljük a demagógia valamennyi formáját és megnyilvánulását — különösen a szociális és nacionalista demagógiákat. Elutasítunk minden faji, nemzetiségi, vallási és nemi előítéleten alapuló diszkriminációt. Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovákiában élő magyarság törekvései nem választhatók el a demokrácia kiépítésétől. 1989. nov. 25. A Magyar Diákszövetség Akctóblzottsága A Ffiggellen Magyar Kezdeményezés elvi nyilatlíozata A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szervektől független, alulról építkező állampolgári kezdeményezés. Folytatója kíván lenni mindazon politikai, -^rsadalml és egyéni törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben a független, autonóm gondolkodást . és magatartást képviselték a hatalmi önkénnyel szemben. Magáénak vallja Európa, ezen belül Csehszlovákia polgárjogi mozgalmainak eszmeiségét, demokratikus és szabadelvű hagyományait, Közép-Európa erkölcsi megújhodást sürgető törekvéseit, mindazokat az erőket, melyek Csehszlovákia Európába való integrálásán fáradoztak. Elődjének tekinti a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát mint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség egyetlen független érdekvédelmi kezdeményezését. Ugyanakkor kinyilvánítja, hogy nem kíván annak helyébe lépni, mert úgy véli, az egyéni és kollektív jogok védelmének erre a formájára a Jövőben is szükség lesz. A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. Tagadja, hogy a közösségiség és az egyenlőség eszméje jogosult lenne az egyéni szabadság bárminemű korlátozására. A Független Magyar Kezdeményezés a modern Individualizmus és a liberális humanizmus híve. Olyan tagolt, autonóm társulási és közösségi formák kialakítását sürgeti, amelyeket tagjai önként vállalnak, illetve választanak, amelyek nemcsak érdekeik és akaratuk kifejezői, hanem védelmük biztosítéka is mindenfajta manipulációval szemben. A Független Magyar Kezdeményezés elveti mind a nacionalista, mind pedig a sztálinista kollektivista ideológiákat. A Független Magyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a tolerancia és a szolidaritás. (Részlet — átvéve a Szabad Kapacitás című tájékoztatóból.) Információ: Balia Kálmán, Rajőianska 22, 82107 Bratislava, telefon (67) 241058 (este) Grendel Lajos, Vazovova 15, 811 07 Bratislava Gyurovszky László, Kukučínova 9, 927 01 Safa, telefon (0706) 5595 Németh Ilona, Ružový háj 1352, 929 01 Dunajská Streda, telefon (0709) 22876 Öl lös László, Družstevná 5, 93101 Samorín, telefon (0708) 3968 Tóth Károly, Febr. víťazstva 10 927 01 Sala, telefon (0706) 5897 A demokratikus magyar Jíezdeményezések támogatóinak nyilatkozata üdvözöljük és támogatjuk a cseh és a szlovák társadalomban a diktatúra, az erőszak, az önkény, a manipuláció, a sztálini módszerek ellen létrejött kezdeményezéseket, a Polgári Fórumot és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen csoportosulást. Támogatjuk a Független Magyar Kezdeményezést, a Magyar Diákszövetséget, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz Fiataljainak Körét. Megítélésünk szerint a Jelenlegi helyzetben szükséges és lehetséges a köztársaság belső életének demokratikus újrarendezése. Részesei és alakítói kívánunk lenni a jelenlegi demokratikus népmozgalomnak. A demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánjuk újraértelmezni a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetét. Egyenjogú szövetségben kívánunk élni az ország nemzeteivel és nemzeti kisebbségeivel. A demokratikus kibontakozás érdekében szükségesnek tartjuk: 1. Az 1968—69-es események újraértékelését, az igazságtalanul megbélyegzettek, a másféle gondolkodás miatt vádlottak padjára jutottak rehabilitálását. 2. Az 1968—1969 óta eltelt idő társadalmi, nemzeti kisebbségi viszonyainak újraértékelését. Az elmúlt húsz év politikai gyakorlatának utópisztikus programjai, a hamis távlatoíiat idéző szavak áradata, az internacionalizmus és a szocialista hazafiság frázissá koptatott szólamai maguk alá taposták életünk elemi dolgait és realitásait. Két évtized alatt nemzeti kisebbségünk helyzetéről egyetlen érdemi párbeszédre sem kerüit sor. A politikai párbeszédet a vádlottak padja, az ideológiai ítélőszék, kinyilatkoztatások, tiltások, és Duray Miklós esetében a börtön helyettesítette. A csehszlovákiai magyarság elemi érdeke, hogy a demokráciáért és a jogállamért folytatott küzdelemben a cseh és a szlovák demokratikus kezdeményezésekkel együtt haladjon. Az elmúlt két évtizedet a „rólunk nélkülünk“ kisebbségi politika! gyakorlata jellemezte. E felismeréstől vezérelve szükségesnek tartjuk a nemzeti kisebbség önszerveződését — az önigazgatás elvi szándékával és gyakorlatának kialakításával. Egyesíteni akarjuk azokat az embereket, akik felelősséget vállalnak a demokráciáért és nemzeti kisebbségünk jövőjéért. 1989. november 25. Megalakult » r X \ Magyarok Fóruma 1989. november 24-én a „Harminchármak“ dokumentumát aláírók zöme és néhány, hozzájuk elsőként csatlakozó magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár megállapodott abban, hogy Csehszlovákiai Magyarok Fóruma név alatt a társadalom minden rétege felé nyitott, demokratikus kezdeményezést indít. Pártállásra, felekezeti hovatartozásra, nemre, fajra, és szociális állapotra való tekintet nélkül várja azon magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok csatlakozását, akik a demokráciának, a jogállamiságnak, a szabad választásoknak, a tényleges egyenjogúságnak, a nézetek pluralizmusának elvét vallják, és cselekvőén akarnak hozzájárulni az emberi Jogok érvényesítésének gyakorlatához. A fórum teret kíván biztosítani a vélemények szabad áramlásának, az egyéni és kollektív kezdeményezéseknek, és minden jogos igény képviseletének. A Fórum kiemelt célja, hangsúlyozott figyelemmel kísérni a csehszlovákiai magyarokat érintő politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési változásokat, s összhangba hozni azokat a cseh és a szlovák nemzet, valamint a többi nemzeti kisebbség fejlődésével. Támogatjuk a kisközösségek önszerveződését ős önrendelkezési jogának megvalósítását. Célunk a közös cselekvő részvétel a társadalom fejlesztésében. További információkat Görföl Jenőtől a Csemadok Bratlslava-vldékl Járási Bizottságán és Reicher Gellőrttől a Szőttesben kaphatnak az érdeklődők. Tanácskoztak a Csemadok KB apparátusának dóig ozoi A Csemadok Központi Bizottságának apparátusa 1989. november 27-én megtárgyalta az országban kialakult helyzetet, és arra az egységes álláspontra Jutott, hogy támogatja a társadalom demokratizálása érdekében folytatott harcot, s egyesíteni akarja az erőfeszítéseit azokkal, akik a társadalom mély s átfogó demokratizálását tartják céljuknak. A Központi Bizottság apparátusa rendkívül fontosnak tartja a progresszív társadalmi folyamatokban való részvételt, ezért arra az elhatározásra jutott, hogy javasolja a Központi Bizottság Elnökségének a rendkívüli központi bizottsági ülés összehívását, s már azt megelőzően is folytasson párbeszédet a demokratikus magyar kezdeményezések képviselőivel. Az apparátus fontosnak tartja, hogy a Csemadok alulról Jövő, valós ön- szerveződésen és demokratikus elveken alapuló szövetségként működjék. Mindezek elérése végett a KB apparátusának dolgozói saját körükben a további vita érdemi folytatását tartják szükségesnek. A Csemadok KB apparátusának dolgozói üdvözlik a cseh és szlovák nemzet demokráciáért, szabadságért és emberi Jogokért vívott harcát, mélységesen azonosul vele és egységesen támogatja azt.
