Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-22 / 47. szám

(iiiisžilB (Folytatás az 5. oldalról) víziós tevékenység javításának kell kísérnie, az adminisztráció csökken­tésével, az egész Információs rend­szer javulásával együtt, és új adózá­si rendszert kell kidolgoznunk a be­vételek és nyereségek után. A gazdálkodás az egész szervezet munkájának szerves része, a neveló munka fontos eleme Ifjúsági szerve­zetünkben. Ez továbbra Is érvényes és érvényes lesz. Egyre Inkább tu­datosítanunk kell, hogy a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség munkájának a- lapfeltételelről és önállóságáról van most szó. Ahogy gazdálkodunk, olyan lesz az életünk! Az Ifjú nemzedéket, közvetve vagy közvetlen, minden cselekedetünkkel befolyásoljuk. Mindennel, amit meg­vagy nem teszünk. Közben állandóan formáljuk az erkölcsöt, az értékorien­táltságot, az emberek közti kapcso­latot. Ezt kell azonban szolgálnunk a tudptos neveléssel is, főleg a SZISZ- oktatással. A IV. kongresszusunk u- tán új oktatási tormát vezettünk be, araikor is az alapszervezetek választ­hatták ki a témát annak alapján, ami a tagságot érdekelte, amelyről vitatkozni, hallani akartak. Néhá- nyan felvetették, kompetensek-e erre alapszervezeteink. Igen, azok, ez az ő joguk. De nemcsak a konkrét té­máról van szó, hanem arról, hogyan adják elő s milyen hozzá a vita. Az Ifjúság párbeszéde — így kellene festenie az oktatásnak, vagyis be­szélgetés, a nézetek ütköztetése, a gondolatok kibontása a cél. KUlöit^sen nagy az érdeklődés a történelmi témák iránt. A történelmi események taglalása, az összefüggé­sek feltárása azonban nenicsak szak­mai kérdés, hanem erkölcsi is. Ezért támogatjuk, hogy a történelemben és a kultúrában azon személyek és mü­vek kapjanak helyet, akiket és ame­lyeket az megillet. E folyamatban szerepet kaphat a Nemzeti Front kez­deményezése, a Források. Általa job­ban megismerhetnénk az eseménye­ket, az embereket körülhatárolt hely­ben és Időben. A legrégibb időktől napjainkig számítva, A nevelés fontos mozzanatának tartjuk, hogy a gyermekek és a fia­talok a legjobb példaképeket kan ák. De milYenek azok a példaképek, amelyek a fiatalok előtt állnak? Egy élsportoló, aki az egyik nap eszmény­kép, a másikon már emigráns, majd egy, hónap múlva vezeklő megtérő, hogy egy év múlva a címeres mez­re és jövedelmező külföldi szerződés­re várhasson. Az ilyen és ehhez ha­sonló eset csak negatív hatással van ifjúságunkra. Eközben azt is tudjuk, hogy gyermekeinket és fiataljainkat sok ilyen negatív hatás éri A köl­csönös tiszteletlenség, durvaság, az erő jogának fltogtatása nem hagyhat hidegen bennünket, segítenünk kell keresni és eltávolítani ennek okalt. Hasonlóképpen kell eljárnunk az al­koholizmus és a toxikománia eseté­ben is. Nemcsak jó és hatékony neveléssel, hanem a valóban vonzó és színes mű­sorajánlattal is védhetjük fiataljain­kat a rossz hatásoktól. Példaként szolgálhatnak eredményeink a ter­mészet- és környezetvédelem terén. A Brontosaurus és az Életfa mozga­lom lakosságunk körében a legnép­szerűbb környezetvédelmi akció. Meg­győződésünk, hogy az ifjúság joga és kötelessége ifjúsági szervezetünkön keresztül a minisztériumokhoz, álla­mi szervekhez, társadalmi szerveze­tekhez és üzemekhez fordulni abból a célból, hogy partnerként kezelje­nek bennünket minden olyan döntés­kor, amikor a természetbe vagy a környezetbe akarnak beavatkozni. Ez érvényes abban az esetben is, ami­kor koncepciókat és programokat dol­goznak ki a természetes erőforrások ésszerű felhasználásáról. De részt ve­szünk az egyszerű hétköznapi öko­lógiai kérdések megoldásában Is, hi­szen azokra saját erőnkből is telik, A SZISZ KB BESZÁMOLÓJA hárommillió példányban. Ez hatalmas erő, amelyet okosan kell tudnunk ki­használni. Gyermek, és Ifjúsági lap­jaink nem pusztán Információkat kö­zölnek. Agitálnak, propagálnak, szer­veznek Is, de természetesen bírálnak is. Nem vagyunk a bírálat ellen. Ha a bírálat személyre szóló, igaz, felvázolja azt is, hogyan lehetne a gondokat megoldani, külön örömmel fogadjuk, hiszen nekünk segít a munkában. De azok az információk, amelyek nincsenek leellenőrizve, fél­igazak vagy egyoldalúak, az olvasó­hoz jutva ártanak — nekünk is, a társadalomnak is. Valóban az néhány újságírónk meggyőződése, hogy sem a szövetségben, sem a társádalom- ban semmi jó nem történik? Hogy tagjaink, kollektíváink, a fiatalok kö­zött nem találni pozitív példát? Olyat, amelyet érdemes követni, mert arra méltó? Gyermek- és Ifjúsági lapjaink­nak kiadójuk politikáját kell követ­niük. Tehát azt a szervezetet, amely részt vesz az átalakításban és a de­mokratizálódásban a szoriallzmus megújítása végett Csehszlovákiában. A fiataloknak a fiatalokról kell Írni elsősorban. A Mladá fronta és a Sme­ná intenzíven keresi arculatát. A jö­vőben nem lehetnek csak „idősebb testvéreik“ hasonmásai. Tudjuk azon­ban, hogy napilapjainkat az idősebb nemzedék is olvassa. A tartalmuk­ban jelentkező változások napjaink­ban azonban ingerük az idősebbeket. Igen, az őszinte tájékoztatást még szoknunk kell. Az újságíróknak is, az olvasóknak is. Azt akarjuk, hogy lapjainkat elsősorban közép- és fő­iskolások olvassák, vagyis a fiatalok. A televízióban az utóbbi Időben gyakran beszélnek a SZlSZ-esekről, a fiatalokról. Harmadik hónapja he­tente kétszer láthatjuk a Kontakt stúdió műsorát, mely az Ifjúságról szóló egységes müsorblokk. A stúdió munkatársaival közösen keressük an­nak a lehetőségét, hogy a műsor a gyermekek és a fiatalok számára még vonzóbb, még színesebb legyen. Re­méljük, rövidesen azt is elérjük, hogy müsoruk-at naponta láthatjuk. A Cseh­szlovák Rádióban is sikerült elérnünk, hogy egy csak a fiatal nemzedékhez szóló műsor induljon, az EM stúdió adásáról van szó. Sajnos, a hullám­hossz miatt nem mindenütt hallgat­hatják még a fiatalok, de remélhe­tőleg idővel ez is megoldódik. A CSKP KB 13. ülésén alapvető in­tézkedéseket fogadtak el a csehszlo­vák oktatási-nevelési rendszer javí­tására. A határozatokba számtalan észrevételünk és javaslatunk beke­rült. Az iskola a ml legnagyobb és legközelebbi partnerünk. Alap-, kö­zép- és felsőfokú intézményeiben ta­lálható a SZISZ és Pionírszervezete tagságának jelentős része. Az okta­tásüggyel közös célt kell szolgálnunk. A gyermekek és az Ifjúság önállósá­gát kell elérnünk a munkában és döntéshozatalban. Az alkotó gondol­kodást kell ösztönöznünk, s felelős­ségérzetet ébreszteni minden iránt, amit tesznek, összhangba kell ugyan­akkor hozni a nevelési és a műve­lődési folyamatot. Fontosnak tartjuk szintén a szakmai és a nyelvi elő­készítést, az informatika elsajátítá­sát, az esztétikai és a humánus ér­tékrend elmélyülését. Ezzel összefüggésben itt is fontos­nak tartjuk kiemelni a pedagógus fontosságát és felelősségét, aki a szü­lők után a gyermek első példaképe az életben. Különösen most, az át­építés és a demokratizálódás idősza­kában, amikor a tanító nem várhat kész magyarázatokra, elméleti segéd­anyagokra, nem használhatja a tan­könyveket és a vázlatokat, mert sok már Idejét múlta. A tanítónak tud­nia kell vitatkozni, érvelni, meggyőz­ni tanítványait, a fiatalságot. Nyílt Az ökoló^a terén ma tanulunk és párbeszédet kell velük folytatnia. Jó igyekszünk okos gazdaként viselked­ni. aki a jövőre gondol. Példaként említem a tavaly létrehozott közpon­ti ökoalapot (Ekofond), mely kezde­ményezést néhány járás már a ma­gáévá tett. A központi alapon már több mint 2,5 millió korona van. Ezt az összegei az első időszakban Sum- perkoan és a Fehér Kárpátokban hasz­náljuk fel olyan növények nevelésé­re, amelyeknél nem használják majd a klasszikus vegyszereket. A SZISZ Központi Bizottsága és a köztársasági központi bizottságok két napilapot és huszonnégy gyermek- és ifjúsági lapot jelentetnek meg Ezek egyszeri példányszáma 3 millió 750 ezer sajtótermék. Évente több mint 140 könyvet Jelentetünk meg közel példával szolgálhatnának e tekintet­ben a társadalomtudományi szakok pedagógusai, a főiskolákon a marxlz- mus-lenlnizmus oktatói. Célunk a gyermekek és a fiatal em­berek személyiségének harmonikus fejlődése, szellemi gazdagságuk, kul­turális hátterük biztosítása, egyúttal aktív pihenésük és az, hogy örömük teljék a mozgásban. Ehhez kell meg­szervezni szabadidejüket okos, von­zó színes programmal, olyannal, a- mely kielégíti igényeiket és érdeklő­désüket. A fiatal szabadidejének eltöltése hosszú ideig mellékes kérdés volt. Ez alatt az Idő alatt sok probléma fel­gyülemlett. Kevés a megfelelő helyi­ség, gyönge az anyagi-műszaki fel­szereltség, ami összefügg a hazai szórakoztató elektronikai termékek elmaradottságával, de találkozunk gazdasági és káderellátottsági nehéz­ségekkel Is. Ez utóbbiakat azonban a lelkesedéssel le lehet küzdeni. Kulcskérdés viszont a szabadidős programok tartalma. A kultúra új irányzataira, mindenekelőtt az új ze­nei hullámokra, a ■ velük összefüggő táncokra, szórakozásra sokan úgy te­kintenek mint követhetetlen külföldi hatásokra. Ennélfogva néhány Irány­zatot Ignoráltak, másokat betiltottak. Mihez vezetett mindez? Ahhoz, hogy amit a fiatalok látni, hallani akar­tak, kénytelenek voltak másutt ke­resni. Itthon nem tudtuk nekik biz­tosítani azt, ami érdekelte őket. így lehetővé tettük, hogy szocialistának semmiképp nem nevezhető nézetek befolyásolják őket. Bár manapság sok minden változik, a parancsolásl rend­szer, hogy mikor mit szabad a fia­taloknak szabadidejükben, még él. E- közben paradox helyzetek állnak elő: az egyik kerületben engedélyezik egy csoport vagy énekes szereplését, a másikban nem. A SZISZ KB 4. ülése óta szövetsé­günkben igyekszünk reagálni a fiata­lok érdeklődésének és igényeinek minden új irányzatára. Igen, néhány közülük nagyon eredeti és nem ha­gyományos, olykor a recesszió jegyeit hordozzák. Azon a véleményen va­gyunk azonban, hogy a gyermekek­nek és a fiataloknak szabadidejük­ben azt kell nyújtani, ami érdekli, leköti őket. Egyetlen feltétel van csu­pán: mindez nem lehet ellentétben a szocializmussal és szocialista orszá­gunk jogrendjével. Ezt az elvet a SZlSZ-ben és Pionírszervezetében be fogjuk tartani. De minden új érde­kességet és értékeset figyelni, támo­gatni fogunk. S ebben meg kell e- gyeznünk a különböző intézmények­kel. Csak így akadályozhatjuk meg azt, hogy a gyermekek és fiatalok szabadidejükben olyan kulturális ren­dezvényeket, olyan tartalmú progra­mokat keressenek maguknak, ame­lyek sem nekik, sem a társadalom­nak nem jók. Fontos ezért az, hogyan tud a jö­vőbeli a SZIS^ együttműködni a fia­tal művészekkel, szerzőkkel, előadók­kal. Az utóbbi hónapok is azt igazol­ták, mennyire fontos velük közeli kapcsolatban lenni, ismerni őket. Azt szeretnénk, ha a különböző al­kotásokban hús-vér fiatalok jelenné- nek'meg, olyanok, amilyenek a valóságban. De egyre érzékenyek leszünk min­dig. Arra tudniillik, hogy a SZISZ-t bárki, akár művészi szélsőségességgel is, a nyilvánosság előtt ostobának mutassa be a régi, már túlhaladott, tehát Igaztalan múlt alapján. A mű­vészi túlzásnak és a szatírának pon­tos címzettjének kell lennie, s nem, ahogy mondani szokás, egy zsákba varrni mindenkit. Mellesleg, szívesen elbeszélgetnénk Hanák úrral és Chy- tilová asszonnyal. Megpróbáljuk őket meggyőzni arról, hogy nem vagyunk olyan ütődöttek, amilyennek filmjük­ben megpróbáltak ábrázolni bennün­ket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a megjegyzéseket sem, hogy miért kell oly gyakran látnunk olyan Jeleneteket és eseteket, amelyek a válásokat dolgozzák tel, az alkoho­listák és narkősok életével foglalkoz­nak, s olyan személyekkel, akik csal­nak, lopnak, önmaguknak és mások­nak ártanak? Az a véleményünk, hogy a SZISZ együttműködésének a Csehszlovák Televízióval, a Csehszlovák Rádióval és más intézményekkel, ahol művé­szeti alkotások és műsorok szület­nek, arra is ki kell terjednie, hogy mit és hogyan, milyen minőségben nyújtunk a fiatal hallgatónak 'és né­zőnek. Sokkal fontosabb azonban az, hogy az Ifjúság a szabadidejét aktívan tölt­se el. Ez azonban nem lehet csak a SZISZ ügye. Meggyőződésünk, hogy sok gondot megold majd a gyerme­kek és az Ifjúság szabadidejét befo­lyásoló intézkedésrendszer, amelyet intenzíven készítenek elő — termé­szetesen a SZISZ aktív részvételével. A SZISZ-nek és Pionírszervezetének nincs, és belátható időn belül nem is lesz annyi klubja, klubhelyisége, sportpályája, hogy az érdeklődő fia­talok valamennyien itt tölthessék szabadidejüket. Viszont léteznek Ilyen létesítmények, csak más tulajdoná­ban, gondnoksága alatt. A nemzeti bi­zottságok, a különböző intézmények, a társadalmi szervezetek birtokolják. Néhányan azonban nem kölcsönzik nekünk. Érvük: és ha valami törté­nik? De a fiataloknak nem adják meg a lehetőséget arra, hogy — semmi ne történjen. Mások szívesen kölcsönöznék létesítményeiket, a megállapodást azonban akadályozzák különböző előírások, rendeletek, sza­bályzatok. Ki, mikor, hogyan és mit használhat. Vannak olyan „partnere­ink“ is, akik kérvényünkre sajnálat­tal terjesztik elő intézményük túlter­heltségének dokumentumait, miköz­ben mi tudjuk, hogy elegendő egy piros, vagy zöldhasú bankót a gond­nok zsebébe csúsztatni, s máris van egy kis üresedés a nagy műgonddal telített intézmény programjai között. S a fiatalok csoportja szó nélkül ösz- szeadja a pénzt, hogy egy órácskát röplabdázhasson vagy kosarazhasson, mert más lehetősége nincs. Aztán van még egy teremtulajdonos-fajia. űk szó szerint sokkolnak bennünket az igényelt terembér összegével. Az a véleményünk, hogy az új gazdasági rendszerben — amelyet egyébként ér­tünk és támogatunk — sem szabad minden esetben csak a nyereségre menni, különösen nem az Ifjúság ro­vására. Elsősorban a sportra és e- gyéb mozgáslehetőség megteremtésé­re vonatkozik ez, hiszen szervezetünk­nek e téren gazdag hagyományai, si­kerei vannak. Hiszen továbbra is ér­vényes — ép testben ép lélek. Ezzel összefüggésben újra kérdez­zük: miért tűnnek el különösen vá­rosainkban sorozatban a kis sport­pályák? Hová tűntek az Ilyen léte­sítmények a tervezők rajzaiból? A lakótelepeken az ifjúsági klubok, mű­velődési központok helyett sorozat­ban épülnek a vendéglők. Ügy kell ezt értelmeznünk, hogy edzőtáboro­kat építünk ahhoz, hogy a sör-, a bor- és más szeszesitalfogyasztásban világméretekben megmaradjon vala­melyik érem hazánknak? De ebből a kritikából nekünk is jut, a ml szervezetünknek. Az ifjúsá­gi kluboknak a szabadidő értelmes eltöltése központjaivá kellett volna válniuk. Munkájuk színvonala azon­ban erősen ingadozó. alapjában véve elégedetlenek vagyunk velük. Hetente egy két diszkó, néhányszor alapszervezeti gyűlés, és kész. Többek között ez a helyzet indo­kolja, miért hoztunk létre egy újabb központi intézményt, miért alakult meg a SZISZ M-ART ügynöksége, s a köztársasági szabadidőközpontok. Megújhodást és minőséget kell jelen­teniük ezen a téren. A módszertani segítségtől kezdve a fiatal művészek bevonásán keresztül a vonzó műso­rok megszerkesztéséig és szervezésé­ig minden a feladatuk. Szervezetünknek nagy tekintélye van a nemzetközi gyermek-, ifjúsági és diákmozgalmakban. Aktív, meg­bízható és érdekes partnernek tarta­nak bennünket azáltal, hogy nem­zetközi tevékenységünknek a társa­dalmi elismerése ad hátteret. Nemzetközi tevékenységünket sze­retnénk jobban kihasználni arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk, szakmai és nyelvi ismeretekre te­gyünk szert, felkeltsük a fiatalok ér­deklődését a világban lejátszódó ese­mények iránt, de arra is, hogy gaz­dagítsuk szövetségünk munkáját, nö­veljük autoritását. Állandó erőfeszítésekre van szük­ség, hogy a fiatalokat tömegesen be-' vonhassuk a nemzetközi kapcsolatok különböző formáiba, például a szo­cialista országok Ifjúsági szervezetei­vel való együttműködésbe, a decent­ralizált kapcsolattartási formákba a nem szocialista országok Ifjúsági szervezeteivel, a tudományos-műszaki, az ökológiai és a békemozgalmak bő­vítésébe, a szolidaritási akciókba, a nálunk tanuló diákokkal és dolgozó fiatalokkal való együttműködésbe. Alapszervezeteink a nemzetközi kapcsolatokat tömegesen az európai szocialista országokban élik ki. De nem történlk-e meg gyakran, hogy fiataljaink egy-egy kirándulásról úgy térnek vissza, hogy nem is volt le­hetőségűk megérteni az adott or­szágban lejátszódó folyamatok mély­ségeit és bonyolultságát, meg hogy ezek a folyamatok hogyan tükröződ­nek az ifjúsági szervezet munkájá­ban? Valóban szükséges, hogy a plze- iil fiatalok mindig Szverdlovszkba, a bratislavaiak mindig Kijevbe menje­nek? Hiszen a közös ökológiai kér­dések, a sport, a kultúra, a terme­lés, a tudományos-műszaki fejlesztés Iránt megnyilvánuló érdeklődés hasz­not hozhatna társadalmunknak. U- gyanakkor nem biztos, hogy a hason­ló érdeklődésű partnert csak a ba­ráti kerületben, megyében vagy te­rületen találjuk meg. Erről a tanácskozásról Is üdvözöl­jük testvérszervezeteinket és a szom­szédos országok minden ifjúsági szervezetét. Őszintén mondjuk, hogy mi, csehszlovákiai fiatalok jó szom­szédok akarunk lenni a közös euró­pai házban. Segíteni fogunk építeni azt. Olyan házat kell építeni, amely nemcsak a kor követelményeinek fe­lel meg, hanem az eljövendő nemze­dék is jól érzi majd magát benne. A szocialista országok ifjúsági szer­vezeteivel hosszú éveken át kialakí­tott viszonyt nem szakíthatjuk meg, még ha egy vagy tucatnyi kérdés­ben más is a véleményünk. Ellenke­zőleg, a Komszomollal, az FDJ-vel, a Demisszel és a lengyel szervezetek­kel keresnünk kell azokat a ponto­kat, amelyeken keresztül érintkezhe­tünk, olyan területeket kell talál­nunk, ahol fejleszthetjük az együtt­működést. Az egész nemzetközi kap­csolatrendszerünkben, a kerületi, a járási és a helyi szintű kapcsolatok­ban is arra kell törekednünk, hogy megtaláljuk partnereinkkel a közös nevezőt, hogy keressük az utakat egy­más jobb megismeréséhez és megér­téséhez. E munka egyik tormája le­het a CSSZSZK és az NDK között kö­tött szerződésben foglaltak megvaló­sítása. Hasonló szerződés van előké­születben Lengyelországgal, az NSZK- val és Ausztriával. Dinamikusan fejlődnek devizamen­tes kapcsolataink a nem szocialista, főként a nyugat-európai országokkal központi és nem központi szinten egyaránt. 1988-hoz viszonyítva mini­mum ötven százalékkal emelkedik s kapcsolatok aránya, s eléri a 12 000 érintett személyt. Megszüntettük az ún. devizamentes kapcsolatok éves tervét, s minden kérvényt 21 nap a- latt intézünk, nem úgy, mint eddig, hogy egy évre előre. A további in-. tézkedések is az ügyintézés és az ad­minisztrálás egyszerűsítését szolgál­ták az állami szervek irányába Is. A CKM szervezte ifjúsági turizmus­ban is előbbre léptünk. Javaslatunk alapján a szövetségi kormány úgy döntött, hogy január 1-től a CKM-re a 100 százalékos devlzanormatlv lesz érvényes. Meg kell majd beszélnünk, hogy az individuális vagy a csopor­tos turizmusnak adunk-e nagyobb te­ret. Az egyszerű üdülésnek, vagy o- lyan formáknak , amelyek többet ad­nak a fiataloknak? A központi bizott­ság véleménye az, hogy ebből az ösz- szegből nagyobb mértékben támogat­hatnánk a legjobb dolgozók, feltalá­lók, újítók, kutatók utazásait külön­böző jelentős nemzetközi akciókra, kiállításokra, értekezletekre. Ésszerűnek tartjuk azokat a beruházásokat is, amelyeket idehaza valósítanánk meg, így bővítve az elszállásolási kapacitásokat. Olyan intézmények é- pítéséről lenne szó, amelyek iránt a Csehszlováklába érkező fiatalok kö­rében nagy az érdeklődés, ezáltal a befektetés gyorsan megtérülne. Intenzív tárgyalásokat fogunk foly­tatni a megfelelő szervekkel, többek között az utazás költségeinek csök­kentéséről a különböző nemzetközi diák- és Ifjúsági engedmények kap­csán, a szükséges kiutazási és ví­zumigénylések egyszerűsítéséről. A tavalyi döntésünk értelmében a CKM- mel 35 éves korig utazhatnak a fiatalok, csak a SZISZ és Plonírszer- vezete funkcionáriusai és tagjai ese­tében teszünk kivételt. Megszüntettük a különböző ajánlásos-pecsétes rend­szert. Utazni, új ismereteket szerez­ni minden fiatalnak egyként joga van. Elvtársnők és elvtársak! ^ A SZISZ KB a politikai beszámoló végén még egyszer szükségesnek tartja hangsúlyozni országos konfe­renciánk jelentőségét, valamennyiünk személyes felelősségét a konferencia eredményességéért, a határozatokért. A SZISZ közeli jövőjéről döntünk, de a jelentős társadalmi kérdésekhez való hozzáállásunkról Is. Ez nagyfo­kú politikai megfontolságot feltéte­lez. Konstruktívan tárgyaljunk, érvek alapján, keressük és találjuk meg a pozitív megoldásokat. Országunk Ifjúságának százezreit képviseljük. Jogosítványunk van el­mondani nézeteiket. Nem okozhatunk csalódást neklkr Ma a legfontosabb számunkra az alapvető egység, a kö­zös cél — megvalósítani az átalakí­tás és a demokratizálódás program­ját. Itt, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban, itthon vagyunk És va­lóban fontos nekünk, milyen lesz ha­zánk. Ennek szellemében tanácskoz­zunk!

Next

/
Thumbnails
Contents