Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-22 / 47. szám
új ifjúság 5 tässal tudja mfigkülönböztetni a jót és rosszat, s nem hoz elhamarkodott döntéseket. Realisták vagyunk, tudjuk, nem lehet mindent azonnal megoldani. De mint az ifjű nemzedék képviselői, mindenütt őszintén el kell mondanunk, mit gondol, mit akar valójában az ifjúság. Észrevételeink és nézeteink ne csak a tanácskozások jegyzőkönyveibe kerüljenek be, hanem intézzék is azokat. Ez Is része az Irányításban való részvételünknek. A fiatahság számára különösen nagy jelentősége van a szociális biztonságnak, sőt, az egész szociális politikának. A jogos szükségletek és Igények kielégítése alapján értékeli az ifjúság a társadalmat. Úgy vélem, jelenleg az lenne a legfontosabb, ha a legégetőbb szociális kérdések megoldására összpontosítanánk a társadalmi eszközöket. Az eddigi árkiegészítéseket át kellene csoportosítani, hogy a rászoruló réteg kapja meg. E rétegbe tartozik az ifjúság, főként a fiatal családok. A családi nevelést tartjuk ugyanis a gyermek, a család és a társadalom fejlődése természetes alapjának. A SZISZ ezért szorgalmazni fogja a gyermekgondozási segély folyósítását három évig, az a- nyák munkaidejének rövidítését és módosítását és a gyermek színvonalas családi nevelésének egyéb anyagi elismerését is. Ehhez pénzforrás lehet az az alap, amelyből ma a bölcsődéket és az óvodákat működtetik. Olyan támogatási rendszer kialakítását és előnyös kölcsönök folyósítását fogjuk szorgalmazni, amelyek megkönnyítik a családok helyzetét induláskor. A család küldetésének teljesítéséhez a lakás nyújtja az alapot. Az ifjúság lakáshelyzetét riasztónak tartjuk. Ügy véljük, ennek okát az eddigi lakásgazdálkodási rendszerben kell keresni. Ennek köyetkeztében olyan különbségeknek vagyunk szemtanúi egy-egy kerületen bélül is, mint például Észak-Csehországban: Mostban üresen állnak az új lakások, Liberecben pedig szinte lehetetlen lakáshoz jutni. Prágában az egymillló- -kétszázezer lakosra félmillió lakás Jut, vagyis egy lakásra 2,4 polgár, miközben negyvenezer lakásigénylést tartanak nyilván. Mi erről a véleményünk? Először is rendet kell teremteni a lakásnyllvántartóban, s pontosan felmérni a meglévő lakásalap kihasználtságát: Olyan anyagi ösztönzést kell kialakítani, mindenekelőtt differenciálni a lakbéreket, amely megakadályozná, hogy egyszerre több lakást Is fenntartson valaki. Meg kell szüntetni azokat a megin- dokolhatatlan szociális különbségeket Is, amelyek az állami és a szövetkezeti lakás fenntartásának költségei között jelentkeznek. A laká.sgazdálkodásban is be kell vezetni a személyes felelősséget. Azok felelősek a fiatalokban megnyilvánuló társadalmi bizalmatlanságért, akik Jelenleg agyafúrtan manipulálnak a lakáselüsztással. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, nem kellene-e a SZISZ korábbi javaslatát megvalósítani a lakáselosztás nyilvános ellenőrzését illetően, amelyre eddig a népi ellenőrző bizottság elutasítása miatt nem kerülhetett sor. Pedig lehet, hogy választ kapnák arra a kérdésre, miért azok kapják az állami lakásokat, akiknek a bére messze az országos átlag felett van, miközben kis jövedelműek szövetkezeti lakásra kuporgatnak. De önkritikusan valljuk be, hogy nekünk sem sikerült eddig megvalósítanunk az ifjúsági lakásépítési és -rekonstrukciós programunkat. Lebecsültük ugyanis a meglévő adminisztratív és ellátási akadályokat, miközben eltávolításukért sem harcoltunk eléggé energikusan Hasonlóan nem elég energiával védtük a fiatalok érdekeit a nemzeti bizottságok, üzemek és szövetkezetek lakásosztó ülésein. Talán pozitív eredményt hozhat a nemrég megvalósított találkozó a SZISZ CSKB és a cseh lakásszövetkezet között, s talán az ifjúsági önsegélyező lakásépítés plzeňl, ostraval, bratislaval és galántal példája Is ragadós lesz. A Csehszlovák Vöröskereszttel és a Rokkantak Szövetségével közösen nagyobb gonddal kell figyelnünk az e- gészségkárosult fiatalokat. Üdülő- és politikai-nevelő központjainkat ajánlhatjuk tel utókezelésük céljaira. De kötelességünk lesz védeni jogaikat Is, hogy ne kerüljenek eleve hátrányos helyzetbe, hogy megfelelő körülményeik legyenek a tanuláshoz, a munkához. Hiszen ők Is közülünk valók, A gyermekeket és fiatalokat, de főleg a fiatal családokat érzékenyen érinti az egészségügyi szolgáltatások színvonala. Meggyőződésünk, hogy a lakosság egészségi állapotának gyökeres megváltozásához nem elegendő csak az egészségügyi tárca erőfeszítése. Keveset propagáljuk az egyén A SZISZ KB BESZÁMOLÓJA felelősségét saját egészségéért. De sok minden változhat az egészségügy szervezeti módosításával. Itt fontosnak tartjuk a beteg szabad orvosválasztását, ami elősegítené a csúszópénzek visszaszorítását, és lehetővé tenné az orvosok differenciált bérezését. Tudatosítjuk, hogy szociális vívmányaink a társadalmi források függvényei. Ha többet akarunk kapni, többet is kell adnunk, nagyobb mértékben hozzájárulni a források bővítéséhez. A szocialista ország szociális és gazdaságpolitikájának kulcsfontosságú irányzata az lehet, ha többet invesztálunk az emberbe és annak Jövőjébe. A nyílt informáltsággal összefüggésben az ifjúságot egyre inkább a gazdasággal szemben tanúsított kritikus szemlélet Jellemzi, miközben többen is szkeptikusak, merthogy vállalatuk ugyan állami lett, de maradt minden a régiben, csak a név változott. Az ÚJ gazdasági mechanizmus része következetesen és alkotó módon betartani olyan alapelveket, amelyek közel állnak a fiatalokhoz. Ezek a következők: önelszámolás, vállalkozói és versenyszellem, önkormányzat. Ezek teremtenek lehetőséget olyan tulajdonságok kiteljesedéséhez, mint az igényesség, a kiemelkedés vágya, bátor vállalkozás, rizikóvállalás, valamint a tudás és a képességek kamatoztatása a szocializmus fejlődése érdekében. Állandó téma gazdaságunk szerkezetváltása. A fiatalok véleménye szerint azonban mindeddig csak beszéltünk róla, megvalósításától húzódozunk. Valóban radikális beavatkozásról van szó, hiszen eleddig gazdaságunk a nehéziparra, a bányászatra és az energiatermelésre épült. S most eljött az idő, amikor a gazdaságosság, a hatékonyság és a környezetvédelem miatt ezeket kell_ leépíteni, ami munkaerő-csökkentéssel is jár, holott tudjuk, hogy Itt kiemelt fizetések voltak. A váltás tehát annál nehezebb. Mit tehet-a SZISZ? Segíthet azzal, hogy az oktatásüggyel és a termelő szférával közösen megteremti az átképzés feltételeit. Azzal is segítjük a fiatalok elhelyezkedését, hogy munkaközvetítő ügynökségeket hozunk létre. Az első ilyenre Prágában kerül sor közösen a prágai 5. kerületi szolgáltatóüzemmel. A nemzetgazdaság helyzete és jövője lehetőséget ad a vállalkozásra, szövetségünkön belül is különböző szövetkezetek , megalakítására. Az ilyen kezdeményezéseket támogatni fogjuk. A munkatermelékenységgel és a gazdaság helyzetével összhangban szorgalmazni fogjuk a munkaidő lerövidítését. Különösen nagy Jelentőségűnek tartjuk a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazást. Ha az elvégzett munkát nem bérezzük megfelelően, a munka mennyisége és minősége látja a kárát. Ennél is rosz- szabb, ha a Jutalom meghaladja az elvégzett munka értékét, ami egyenesen demoralizál. Ez azonban nem a fiatalok kiváltsága, viszont gyakran találkoznak ezzel Idősebb munkatársaik esetében. Ennek gyökerei a meglévő előírásokban vannak — a normákban, a tarifákban, a bérkategóriákban és a táblázatokban. Ml egyszerű logikával mondjuk: azonos munkáért azonos bért — a rosszért keveset, a Jóért többet! Bármennyire népszerűtlen ez a kezdeményezésünk, harcolnunk kell érte. A kornak és a nemnek semmi köze a bérezéshez. Keményen ki kell ezért állnunk központi szinten is, ahol az előírások születnek, de a munkahelyeken is, ahol megvalósulnak az elvek. A fiatalok Jutalmazása s annak igazságossága összefügg az adórendszerrel is. A mai legnagyobb fogyatékossága, hogy állandóan más és más mércét alkalmaz, miközben azok fizetik a legnagyobb adót, akik éppen családalapításra fordítanák pénzüket. Arra Is rá akarunk mutatni, hogy míg ez az adórendszer ezer meg ezer alkalmazottat igényel, mégis mll- liárdok maradnak adó nélkül. Azt javasoljuk, használjuk fel azok tapasztalatait, ahol hatékonyan működnek a független pénzintézetek. Ilyen Intézmény létrejöttét Javasoljuk. Nemcsak az államnak lenne ez bevétel, hanem hozzájárulna a szociális Igazságossághoz Is. Egyébként amíg megvannak a feltételek a lefizetésekre, a csencselés- re, a funkcióval való visszaélésre, a szolgáltatások és ellenszolgáltatások rendszerére, addig ezzel élni is fognak az emberek. Sajnos, a fiatalok között is vannak olyanok, akiknek tetszik ez a forma, s keresik a vlsz- szaélés lehetőségeit. Úgy ítéljük meg, hogy ezek a negatív jelenségek gazdaságunk eredménytelenségében gyö. kereznek, de hozzájárulnak terjedéséhez olyan mozzanatok is, mint az elégtelen erkölcsi tartás, a társadalmi tudat alacsony színvonala. Árnyékgazdaságunkból olyan társadalmi viszonyok nőttek ki, amelyek e- gyenesen ellenségei az átalakításnak. Ezért kell következetesen harcolni az ilyen jelenségek ellen, nyíltan és őszintén rámutatni a visszásságokra. A gazdasági életben pedig a fő feladat az, hogy visszaadjuk a „Made In Czechoslovakia“ felirat rangját e piacon. Köztudott, hogy hatalmas termelési képességünk van. Az egy személyre átszámított átlagban az egyik legnagyobb a világon. Ki tudjuk ezt azonban ésszerűen használni? Elegendő összehasonlítani néhány hazai kiváló minősítésű terméket ugyanilyen minőségű külföldivel. Első pillantásra észlelhető a különbség. Persze, a legnagyobb a különbség a minőségben. A munkatermelékenység mutatóival azonban egyszerűen kifejezhetjük az összes különbséget. A fejlettebb országok munkatermelékenységének az ötven százalékát érjük csak el. De hát mit is gondolhatnánk munkánkról, milyen is lehet a viszonyunk hozzá, ha munkahelyünkön olyan termékeket kell előállítanunk, amelyek senkinek nem kellenek, sőt, a nevetség tárgyát képezik?! A hozzánk hasonló gazdaságokkal még fel tudjuk venni a versenyt, a további változások pedig csak rajtunk múlnak. Senki semmit nem tesz meg helyettünk, ezt fontos tudatosítani. Ebből nekünk az a feladat származik, hogy fel kell tudnunk venni a versenyt a más országokban élő korosztályunkkal. Nem vagyunk butábbak, tehetségtelenebbek náluk, de változást csak akkor érhetünk el, ha az első sorokban foglalunk helyet azok társaságában, akik a munka hatékonyságának és a minőségének javítását akarják. A 8. ötéves törv gazdasági és szociális fejlődésének fő irányvonalához, amelyet közvetlenül a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa után hirdettünk meg, mi a Méta 90 programunkkal kapcsolódtunk. Megvalósítása sok pozitívumot hozott, de számtalan negatív Jelenséggel is találkoztunk. Aki nem értette meg a Méta 90 lényegét, megint csak papíron jelentkezett, hatalmas számú kilókat és métereket tüntetve tel. A- zonban többen voltak azok, akik a minőséget Jelölték meg célként, új ötleteket és megoldásokat próbáltak megvalósítani. Központi bizottságunk szerint meg kell változtatni a Méta 90-et mint szervezetünk legfontosabb aktivitását, és ilyen szellemben kell alkalmazni a SZISZ V. kongresz- szusáig. A gazdasági és szociális átalakítással kapcsolatosan nekünk is másként kell gondolkodnunk és döntenünk tevékenységünkről és kezdeményezéseinkről. Ezért tettünk fel téziseinkben az országos ifjúsági építkezésekkel kapcsolatban kérdéseket. Tudjuk, az ÚJ gazdasági feltételek közt, amikor az üzemek meg akarják tartani legjobb dolgozóikat, egyre nagyobb akadályokba ütközne szabaddá tételük. Már most Is gyakran beleütközünk, IV. országos ifjúsági építkezésünk zárószakaszában. Ennek ellenére további országos építkezést készítünk elő. Mérlegeljük, lehetne-e az Ifjúság V. építkezése a lakásalap felújítása. Főként Prágában, de a többi városban Is. Az országos akció egyszerre lehet így kerületi és Járási Is. Részvételünk sokféle lehet, a tervezéstől az építő- munkákig minden. Javaslatunk első változatát az „Ifjúság a gazdasági átalakításban“ szekció tárgyalja meg. Az ÚJ gazdasági feltételek alapvetően megváltoztatják a nyári építőtáborok szervezését. Az idei tapasztalatok azt mutatták, az új állami vállalatoknak már nem kell annyi Idénymunkás, mint korábban. Ezért már Jövőre is azoknak kell felajánlani szolgálatainkat, akiknek arra szükségük van. Ügy látjuk, legnagyobb szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a környezetvédelemben és a szolgáltatásokban lesz ránk. Differenciáltan kell viszonyulnunk a csoportos és egyéni nyári munkához, így teret adunk a főiskolai SZISZ- -blzottságoknak a gazdasági tevékeny ségre. Az Olomouci Palacký Egyetem az idei nyári építőtábor során tisztán 300 000 koronát keresett. Az ilyen tapasztalatot általánosítani kell. A népgazdasági változások, az önigazgatás növeli a társadalmi ellenőrzés fontosságát. Ilyen értelemben kell újrafogalmaznunk az Ifjúsági Fényszóró szerepét az országos ellenőrzésben. Ellenőrizni kell a termékek minőségét, a szociális feltételeket, a fiatalok munkahelyi besorolását, a fizetések nagyságát. Hasonlóképpen figyelni kell a szociális körülményeket a fiatalok lakóhelyén. A közellátást, a szolgáltatásokat. Nyilvános ellenőrzés alá kell vonni az árképzést is. Az NF KB Elnöksége megtárgyalta a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos tanácsok létesítését szorgalmazó javaslatot. Ezek tevékenységében ml Is részt a- karunk venni. A SZISZ KB ezért szerződést köt a Szövetségi Árhivatallal, hogy részt vesz az új termékek árazásában és értékelésében, nyilvánosságra hozza a javasolt árakat is az ifjúsági sajtóban. Nem mások helyett akarunk dolgozni, hanem az ellenőrzésben akarunk részt venni. , Kevés tevékenységi formánk változott olyan dinamikusan, mint a tudományos-műszaki. Bár a tudományos-műszaki fejlesztési programunkkal vannak problémák, sikerült elmélyítenünk olyan munkaformákat, melyek elősegítik a gyerekek és fiatalok felkészítését jövendő hivatásukra, emelik műveltségük, szakképzettségük színvonalát és jártasságukat, főként a természettudományi és műszaki állomásainkon, a közép, és főiskolai tudományos diákkörök által, a Zenit mozgalomban stb. Ezekről sokat mondanak a tanácskozásunkhoz mellékelt „Tények és érvek“ adatai. Még így is elégtelen a tudomány és technika eredményeinek a gyakorlati megvalósítása. Törekvéseinket tükröznie kell az Ifjúsági kezdeményezés számlájának is. Ez adekvá- tan kifejezi korunk szükségleteit, igényeit, célszerűen kapcsolja össze a fiatalok érdeklődését a konkrét feladatok megoldásával. Ma már e mozgalom munkáját a problémamegoldó csoportok ösztönzőerejének tarthatjuk. Ugyanakkor hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatalok tudományos-műszaki tevékenységének rendszerét továbbfejleszthessük. A kiépített műszaki-tudományos klubokban a fiatalokat a korszerű technika használatára kell legelőbb megtanítanunk. E klubokban segítséget talál a fiatal; ötleteit, terveit megbeszélheti, véleményét megvédheti. Itt kellene pl. megvitatni, ml is az átalakítás, hogyan működhet jól egy állami vállalat, a gazdaság stb. E klubok célja nemcsak a számítástechnikával való Ismerkedés, hanem a robotika, a biotechnológia, az informatika, a tudomány további progresszív ágainak megismerése. A helyi adottságoknak megfelelően, persze, de létre kellene hozni e klubok kutató-fejlesztő központjait, a fiatal építészek stúdióit, a tervezők, formatervezők központjait. Ezen az úton kellene járnunk a Jövőben. Az ifjúsági tudományos-műszaki klubok az új 'gazdasági feltételekkel összhangban ne legyenek csak nevelő, módszertani, konzultációs és alkotó központok, hanem ügyeljenek a dolgok anyagi oldalára is. Mindezt tegyék az egyensúlyt megőrizve. Hisz a SZISZ egyik fő feladata ma az önfinanszírozás kiterjesztése. Nem kevésbé fontos feladatot kell Játszaniuk a kluboknak nemzetközi téren. A fiatal szakemberek csere- és tanul- mányutainak szervezésében, a nemzetközi feladatmegoldó csoportok létrehozásában. Szervezetünk gazdálkodása a SZISZ eddigi léte során nem tartozott azon területek közé, melyek nagyobb figyelmet váltottak volna ki. Az ellenőrző szervek Jelentése a SZISZ gazdálkodásáról és vagyonáról mindig önálló programpont volt, de általában nem befolyásolta a tanácskozás végeredményét. A határozati feladatok, a beszámolók, a szocialista kötelezettségvállalások és a költségvetési Javaslatok közti ellentétek keveseket érdekeltek. A tevékenység gazdasági tervezése ismeretlen fogalom volt. Ha nem volt pénz, az Jó ok volt az unalmas, nem vonzó tevékenység megmagyarázására. Fokozatosan korlátoztuk e választott szervek befolyását a gazdálkodásra. És túlságosan gyakran folydogáltak a pénzeszközök a személyes ismeretségek útjain. A legutóbbi Ilyen, a gazdasági realitástól teljesen elszakadt politikai döntésünk volt az új pionír-egyenruha javaslása. Ez 30 millió korona Jóváírását köve- vetelte volna meg. Ennyit ér ugyanis a Jelenlegi egyenruhából meglévő ruhakészlet. Korábban ezeket a kockázatokat átvállalta az ország. Most ez is a mi zsebünkre megy. Így hát nem fecsérelhetjük el a pénzünket, és nem is tesszük azt. Minél kevésbé gazdálkodtunk mi, annál inkább gyanúsítottuk azokat, akik érdekeiket és szükségleteik fedezését gazdálkodással támasztották alá. Az volt a Jelszavunk, aki gazdálkodik, aki saját erejéből is gyarapítja gazdasági lehetőségeit, az valószínűleg lop is. Minden dotáció ellenére — főleg az iskolákban és a pionírszervezetben — megnőttek az ellentétek a fiatalok érdekei és azok érvényre juttatása között. Ezen az állapoton mielőbb változtatni kell. A kis SZISZ- es gazdasági átalakítás változást kíván meg a SZISZ szerveinek és szervezeteinek munkamódszereiben és -stílusában. Gazdálkodásunknak egyszerű elveken kell alapulnia. Legyen mindenkinek Joga a saját erejéből megszerzett eszközökkel szabadon és célszerűen gazdálkodni, aki pedig pénzt ad valamilyen célra, az ellenőrizhesse is, hogyan fektették be a pénzét. Mindenkinek, aki a gazdasági tevékenységet engedélyezi, ezzel támogatja és szavatolja is azt, tehát joga van az anyagi részesedésre. Ezen elvek megvalósításához már korábban hozzáláttunk több belső gazdasági dokumentum kidolgozásával. Több mint egy éve döntött a SZISZ KB arról, hogy a SZISZ kerüljön ki a Nemzeti Front gazdasági hatásköréből. A CSSZSZK kormányával való találkozónkra már kész az a dokumentum, amely szabályozza a SZISZ és az állam gazdasági kapcsolatait. Ez tartalmazza az ifjúsági alapok létrehozásának javaslatát az állami vállalatokban. A SZISZ gazdasági önállósága fontos lépés a szervezet gazdasági erejének növelésében, az egyre teljesebb gazdasági önállóság felé vezető úton. Hisz ma az állami dotáció csökkentése szövetségünknek súlyos gondokat okozna és veszélybe sodorná tevékenységét. Az állami dotációt továbbra is átfogó társadalmi érdekeket szolgáló tevékenységekre fogjuk fordítani. Egységes gyermek, és ifjúsági szervezetünk szervezeti életében nagyobb jogkört adunk a tervek és költség- vetés meghatározására, az egyes tanácsoknak, főleg a pionlrszerveze- tedfuek és-a főiskolai szerveknek a eszközökről való döntésre. Á Telatív önállóság és a differenciált viszony így gazdaságilag alátámasztott valóság lesz. ^ A gazdasági önellátás toka mindig a bevételektől, a források képzésétől, a lehetőségek effektiv kihasználásától, a takarékosságtól függ. A gazdasági önellátást a SZISZ irányításának minden szintjén ki kell alakítani. A legfontosabb Jövedelemforrásnak a Jövőben a SZISZ-szervek és szervezetek által fenntartott, ill. végzett gazdasági tevékenységnek kell lennie. El kell érnünk, hogy gazdasági és céiintézményeink tevékenységükkel összefüggésben gazdasági partnerekként lépjenek fel, a legyünk barátok, de a tartozásainkat fizessük meg elv alapján. Alapszervezeteink és pionírcsapataink gazdasági tevékenysége új minőségeket teremt szervezetünkben. Az alapláncszemek egészen új helyzetbe kerülnek így. A gazdasági tevékenység megkezdésének alapfeltétele, hogy jogi személlYÓ váljanak alapszervezeteínk és járási bizottságaink is. Ez lehetővé teszi a járási szerveknek a saját gazdasági tevékenységen kívül, hogy alsóbb láncszemeinek is engedélyezze a gazdasági tevékenységet, s így bevételhez jusson a nyereségeik utáni elvonásokból. Ez a tagdíjakból és további kiegészítő Jövedelmekből származó bevételekkel, az esetleges dotációval együtt lehetővé tenné, hogy a SZISZ Járási bizottságai önállóan gazdálkodhassanak, az alap- szabályzat keretein belül maguk döntsenek tevékenységükről. Oj távlatokat nyit az októberben jóváhagyott külgazdasági tevékenység Is. Más szemmel nézünk majd azokra az egységekre, amelyek a külgazdasági tevékenységet bonyolítják majd, tehát a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodájára, a SZISZ Zenitcentrumára, a SZISZ M- -ART stúdiójára. Kiegészítő bevételeink lesznek bizonyos részvények után, és olyan új formákból is, mint a sorsjáték. Fontos forrásunk lesz az anyagi és pénzügyi lehetőségek hatékonyabb felhasználása és a megtakarítás. Ez főleg a gazdasági-igazgatási kiadásokat illeti, amelyeket saját bevételeinkből elsőkként kell fedeznünk, legkésőbb 1991. 1. 1-jétől. Minden változást az ellenőrző és re(Folytatása a 6. oldalon)
