Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-08 / 45. szám

Dj ifjúság 6 ÉVADNYITÄS VIDÉKEN A Thálla Színpad évadnyitó bemu­tatójára — műszaki okokból — a közeli Buzltán (Buzica) került sor. A lelkes falusi gyermeksereg kapva az alkalmon feszült érdeklődéssel Iz­gulta végig lékely Zoltán „Mátyás király juhásza“ című darabját. A szerző a Nyugat harmadik nem­zedékéhez tartozó, sokoldalú író- egyéniség volt. Magas vonulatú Ural életművet hagyott az utókorra. For­dított klasszikus drámákat Is (Shake­speare A makrancos hölgy, Goethe Fauszt I része], de költői pályája a leggazdagabb, számtalan érzelmi- gondolati telítettségű értékes kincset hagyott az utókorra. A most bemu­tatott versben írt művében a Mátyás királyról keringő mondák népmese- világa elevenedik meg a színpadon. Pazar nyelvezete teszi különösen ér­tékessé, Drámaírói szakavatottsága érződik a darab egyszerű és tiszta szerkezeti felépítésében, jól szolgálja a gyermek gazdag képzelet- és érze- lemvllágát A kétfelvonásos mesejá­ték nem nélkülözi a szokványos jó és rossz világ képviselőinek találko­zásait és szikrázó ütközéseit, a go­nosz furfangon győzedelmeskedő be­csületességet és az Igazság diadalát. A hiányzó műsorfüzet helyett rövi­den leírjuk a darab tartalmát. A Burkus király w nagy napra virradt. Szép, ám hűvös Kuni­gunda lánya születés­napját ünnepli. Ebből az alkalomból fogadja Mátyás király három híres emberét, akik a lány kezéért versen­genek. Am Vakáclusz- tudós, valamint Bara- boly-vltéz nem állják ki a próbát, mire a minden hájjal meg­kent Fűrtagyú-ezer- mester úgy dönt, hogy „próbára sem áll.“ Vakáciusz és Bara- boly börtönbe kerül. Ezt Mátyásnak a vlsz- szutérő Fúrtagyú je­lenti, hírül adva a Burkus király látoga­tását. Az érkező r r- kus és Kunígund a két fogoly váltságdí­jául a király arany­bárányát kéri, melvet Mátyás derék juhá­sza a Rákosháton őriz. Helyette Mátyás fel­kínálja a birtokában levő varázssarkantvút és varázsken lót Ezt Kunigunda visszauta­sítja, és elhatározza, hogy megszerzi az aranybárányt másképpen. Amint apjával elindult azt megkeresni, kö­veti ót Kölönte, Mátyás bolondja és annak menyasszonya. Csuporka. Csa­varos eszükkel rémítgetlk a vándorló Burkust és Kunigundát. Minden fur- fangjuk ellenére ezek mégis megta­lálják Mátyás juhászát. S mivel az semmi pénzért, még Kunigunda két szép szeméért sem hajlandó az arany­bárányt eladni, álomport szórnak Italába, s míg alszik, ellopják a bá­rányt. A juhász — amikor a kábulat hatása elmúlik — jelenti a történte­ket Mátyásnak. A király meggyőződ­ve a derék juhász becsületességéről. Igazságot tesz. A bajkeverők és gono­szok meglakolnak, s ' Mátyás végre örömmel adhatja beleegyezését Kö­lönte és Csuporka házasságához. A mesejáték klasszikus jegyeit fel­vonultató színpadi művet modern ki­fejezési eszközökkel Rencz Antal ma- gyarprszági vendég rendezte alapos következetességgel, talán csak az előadás ritmusát éreztük olykor visz- szafogottnak, ez a hiba azonban a színészek lendületesebb játékával ki­küszöbölhető. Tetszettek a kellemes színharmóniát tükröző korhű kosz­tümök (Rencz Antal], Hatásos volt a modern, változtatható elemekből álló. ötletes és esztétikus, bő játékteret hagyó jelzett díszlet is (Rencz An­tal], A darab zenéjét Kocsár Miklós szerezte. A népes szereplőgárda közül min­denki egyforma igyekezettel és sal­langmentes játékkal bizonyított. Hadd soroljunk fel ezért mindenkit: Bara- boly vitéz — Tóth Tibor, Vakáciusz — Érsek György, Gergő, a juhász — Bajcsi Lajos, a juhász anyja — Gom­bos Ilona, Beréngár udvarmester — Lengyel Lajos érdemes művész. Má­tyás király -— Pólós Árpád, Beatrix, a felesége — Küvesdi Szabó Mária, Burkus király — László Géza, Kuni­gunda, a lánya — Krausz Mária, Kö­lönte, Mátyás udvari bolondja — Fa- bó Tibor és Csuporka, a menyasszo­nya — Dér Lívia. Végezetül meg kell még emlékez­nünk a színészek szép színpadi be­szédéről Is. Egyenértékűen adták vissza a szerző csodás szövegét, amely a közönségnek önmagában is nem mindennapi élményt jelentett. A látottakat összegezve e darab műsor­tervbe való Iktatása telitalálat volt, mert értékes színházi élményt képes nyújtani nemcsak a fiatalabb, hanem a korosabbak nemzedékét képviselő nézőknek is. SZŰKE ISTVÁN A Bratlslaval. Zenei Ünnepségek napról napra tudtak újat, ér­dekeset nyújtani. Ezt kellett megállapítanom akkor, amikor októ­ber 9-én végighallgattam egy nagy­szabású, több részből álló koncert­estet, majd néhány nappal később örömmel állapítottam meg, hogy a zene szárnyán érkező őszi dallam­parádé az utolsó napig tartalmasnak és érdekesnek bizonyult. A Moyzes-terem említett október 9-1 programja nemcsak hogy töhb részből állt, személyi összeállítása Is vegyes volt. Mindenesetre a műsor gerincét a Prágából érkező Dvofák­szélső két tétel (az „Allegro aperto“ és „Rondeau“] legjobban Vivaldi „évszakaira“ hasonlított. Mindkét — kezdő és befejező — részből az ud­vari szerenádok és divertlmentók hangulata áradt, míg a középső a végletekig emocionális, Mozarttól egyébként szokatlanul mély és egy­szerű „Adagio“ volt. A három rész egysége hűen bizonyította a szerző kiváló hegedűjáték-lsmeretét. Ráadá­sul a darab mai életre keltője, a bratislaval Juraj Clzmaroviö bizonyí­tani akart a hazat közönség előtt. Hiszen bár csak két éve végzett a zeneakadémián, számos külföldi ven­Külföldi feidégsk H Moyzes-teľeMÔeii \ kamaraegyüttes alkotta, amely a Cseh Filharmonikusok és a Prágai Szlm- fónikus Zenekar tagjainak soraiból verbuválódott még 1969-ben. Az azóta eltelt húsz évben a koncerteken kí­vül főleg stúdióban dolgoztak, de szívesen játszanak közönség előtt is. Az ö közreműködésükkel csendült fel aznap este a műsor első nagyobb részét alkotó „Nyári éj“ című való­ban romantikus nyári estét Idéző In­termezzo. A zeneszerző, Othmar Schoeck 1945-ben komponálta a „Som- mernacht“-ot. A mű hangulatáról és felépítéséről tudni kell, hogy Othmar Schoeck a karmesterségtől pártolt át a zeneszerzéshez, s már kezdetben szívesebben próbálkozott a dal mű­fajával, mint szimfonikus darabok komponálásával. Főleg hegedűre és vadászkürtre hangszerelte művelt. A ..Nyári éj“ már az érett zeneszerző tollából származik, s tisztán érezhető rajta az a dalhatás, amit a svájci komponista Goethe, Heine és Mörlke verselnek megzenésítésénél alkalma­zott. Sokkal jobban Idézi a század- forduló straussl hangulatát, mint a kortárs avantgárd törekvéseket. Nem véletlenül került műsorra svájci szerző műve. A csehszlovákiai vendégszereplésen lévő karmester, Ewald Körner pontosan tudta, hová nyúljon témáért. A deres hajú maes­tro óriási lelkesedéssel vezényelte honfitársa művét Mellesleg róla meg kell említeni, hogy nagy érdemeket szerzett a csehszlovák zeneszerzők műveinek külföldi népszerűsítésében. Elsősorban Smetana és Cíkker szim­fóniáit és operáit vezényelte a berni és genfi pódiumokon. Az est másik Instrumentális része Wolfgang Amadeus Mozart három, egymásra fokozatosan felépülő da­rabját tartalmazta .A fiatal Mozart pontosan és sikeresen alkalmazta a XVIlh századi olasz hegedűversenyek hagyományos hármas tagoltságát: a dégszereplésen bizonyította már tu­dását és tehetségét. Ez a fiatalember aratta az est legnagyobb sikerét, ami hosszan tartó tapsban nyilvánult meg, s a svájci karnagy meg Is ölel­gette a műsor közepén ráadást Ját­szó Clzmaroviöot. Hegedűjátéka való­ban magával ragadó és bravúros volt, plasztikus képet adott a szerző egyé­niségéről. A szünet után került sor a műsor harmadik, énekes részére. A Viktor Ikonnylk alapította és vezette Kijevi Kamarakórus, amely 1973-tól, meg­alakulása óta sikerrel adja elő Bach, H. Schütz és Haydn művelt, most ná­lunk mutatkozott be. Egy hat tétel­ből álló Haydn-mflvet Interpretálták, melynek partitúráját éppen Prágában találták meg 1961-ben! Előadásuk, énekük nemcsak a zeneszerzői egyé­niség Iskolapéldája volt, hanem zene- történeti kuriózum Is. A harminc­nyolc tagú kijevi énekkar kiváló ér­zékkel találta meg az énekek súly­pontjait. A lelkét gyönyörködtető mo­numentális együttes hangzás felejt­hetetlen élmény marad. Technikai szempontból nagyon érdekes volt lát­ni — és főleg hallani — a politona- litás (egyidejűleg több hangnem használata] mesteri alkalmazását. A cseh filharmonikusok kíséretében elő­adott Haydn-szerzeraények közül ta­lán a „Sanctus“ és a „Credo“ volt a legszebb, amelyek a barokk és a ro­kokó templomi atmoszférájából nőt­tek ki. Néhány szóban összegezve: eredeti­ség. szellemesség és hangzásheli tob­zódás jellemzi a koncertet. Érzelem­gazdagsága vitathatatlanul bizonyí­totta, hogy a muzsika lényünk elvá­laszthatatlan része. Arra ösztönöz, hogy bennünk is az a harmónia ala­kuljon ki, amely hasonlatos a zene­hangok tökéletes harmóniájához. VAJDA BARNABAS Kolozsvári Grandpierre Emil A BETON VIRÄGAI A szerzó a harmadik Nyugat-nemzedék jelentős prózaírója. Első regénye. A rosta című 1931 ben az Erdélyi Szépmüves Céh gondozásában jelent meg. Aki a szerző művelt ismeri, nyilván jel­lemzőnek találja a választékos, intellek­tuális előadásmódját, így pl. az önéletrajzi hármasregényében (Az utolsó hullám, Hul­lámtörök, Béklyók és barátok], amely századunk magyar valóságának nagy for­mátumú körképét tárja elénk. Kolozsvári Grandpierre Emil új esszé- gyűjteményében is e magyar valóság jele­nik meg — noha áttételesebben, hiszen a Szerb Antal-1 sors tipikusan magyar sors. De szólhatnánk az irodalmi és társadalmi problémákat fejtegető többi munkáiról is, például a könyv egyik legkiemelkedőbb, legérdekesebb írásáról, amelynek címe: Né­meth László és Trianon. Az író esszéiben többek közt olvasha­tunk véleménvnvilvánltást Mlkszáthról, Ka- rlnthv Frigyesről. A könyv középső részében Sorsfordító pillanatok címmel Kabdebó Lóránt készített interjút a szerzővel A zárószakaszban pedig a színházzal kapcsolatos írások következnek Ezek,közül n Plrandellóról szóló esszét említem meg Minden kornak megvan a sajátos. Irodai ml műfaja. Századunké az esszé, amely mindig az átmeneti korok kísérleti műfaja volt. Olyan időszakban, történelmi korszak ban éli reneszánszát az esszé, amikor újra kell fogalmazni az elavulttá vagy érvény­telenné vált történelmi, társadalmi, szociá­lis, művészeti definíciókat. Az esszé a láttatás és a gondolkodás műfaja, írója pedig nem a múltban, és szinte már nem is jelenben, hanem az el- jövendöben, a küszöbön álló évtizedekben gondolkodik. Soha még ennyi Ismeretanyag nem állt a gondolkodó emberek rendelkezésére, mint manapság. Csakhogy a káosz miatt szegény­nek és üresnek érezzük világunkat. Soha ekkora összevisszaság nem volt még a vi­lágban, mint éppen most. írónak és olvasó­nak évtizedenként-ötévenként kell újragon­dolnia a korát, újraolvasnia korunk „ro­vásírását“. Kolozsvári Grandpíerre Emil legjobb esz- széi méltán kérnek maguknak helyet a szé­pen gazdagodó, egyetemes magyar esszé- irodalomban. Olvassuk ezeket az íráso­VAJKAI MIKLÓS Dán Greenbui^ — Marcia Jacobs Hogyan legyünk boldogtalanok A budapesti Gondolat Könyvkiadó érdekes olvasmánnyal lepte meg az olvasók népes táborát: Benedek Mihály fordításában meg­jelentette e vékony, 108 oldal terjedelmű könyvecskét, amelyet Marv Rubin illusztrált A fedélterv M. Beck Anna munkája,« A könyv az átlagos mazochista olvasók­hoz szól, A mazochlzmust túl sokáig a tu datlanság fátyla borította, inkább kuruzslás nak tartották, mint tudománynak. Az elneve­zést L. Sacher-Masoch (1836-1895] osztrák író nevéhez fűződik. A mazochizmns tágabb értelmében megfogalmazva: a szenvedésben, önkínzásban, önmegalázásban talált öröm Mazochistáknak nevezik azokat a személye­ket, akiknek különös örömük telik abban ha megalázzák, szidják, lelkileg bántalmaz zák őket. Mind a férfi, mind a női nem kö zött is szép számmal akadnak mazochisták A mazochlzmust a lelki betegségekhez sorol juk. E könyv szerzői is mazochisták. Lelki szorongásokkal toli életet élnek. A könyv először két évtizede látott nap­világot Amerikában, s azóta egyre több em­bert vezetett rá, hogy miképpen teheti tel­jesen szerencsétlenné magát. Idővel nem­csak az Egyesült Államokban terjedt el e tan, hanem fordításokon keresztül Svédor­szágban, Dániában, Norvégiában, Belgium­ban, Argentínában, Franciaországban és Ja­pánban is. 'A most megjelent könyv újabb, bővített kiadás. Az eltelt két évtized felfedezései és betegségei — a herpesz, az AIDS, az új raélesztési módszerek, a mesterséges léle­geztetés, az üzenetrögzítés, a repülőgép-ka­tasztrófák, az aeroblk, a terhesség, a nem­zetközi terrorizmus stb. tette szükségessé a bővítést. Manapság a világ sokkal kevés­bé ártatlan, és sokkal morbldabb (betege­sen kifinomult], mint két évtizeddel ez­előtt volt. Az olvasó őszinte beszámolót kap kéz­hez. A könyv két részből és nyolc fejezet­ből tevődik össze. Első része a Magányos önsorsrontó módszereket taglalja három fe­jezetben; Az önkínzás alapismeretei Klasz- szlkus kedvrontó helyzetgyakorlat (aggá­lyok], valamint a TOT (Tépelődés optimá­lis feltételei]. A könyv második része, a Társas önsors­rontó módszerekkel foglalkozik öt fejezet­ben. Lépésről lépésre vezet végig az önkín­zás és a megszégyenülés minden fázisán. Az eljárás során megosztja az olvasóval azokat a módszereket, amelyeket a múlt­ban sikerrel alkalmaztak. A könyv célja, hogy ötleteket, eszközöket nyújtson ahhoz, hogy a valóban fájdalommal teli, értelmet­len és szörnyűséges életet mellőzni lehes­sen. A befejező rész: Végre egyedül vagyi „Gratulálunk! Végre sikerült boldog-bol­dogtalant, minden valamirevaló ismerősö­det kisöpörni az életedből Mostantól nem akadályoz se a munkád, s a szeretőd, se a barátod, végre a nap huszonnégy Orájábóll huszonnégyben szabadon búsonghatsz azon, hogy milyen rohadt az élet, és hogy végül mindenki elárult, megcsalt, elhagyott, pon­tosan úgy. ahogy előre megjósoltad. A Szorongásképzés és a Hogyan vehetők rá embertársaink a visszautasításra? tárgy­körben vázolt trükkök segítségével végre sikerült eljutni a végső célhoz, amely nem más, mint a Személyre Szabott Totális Gyötrelem. És végre megbűnhödtél minden bűnödért. „Vagy nem“ — írja a szerző. Nem lehet tudni, de tény, a negatív példa is hozhat pozitív eredményt, így e könyv Is szolgál­hat felüdülésként s bujáink orvoslásául Is. A könyv megrendelhető a prágai Magyar Kultúrában. MÉRT JÚLIA UBtl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents