Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-08 / 45. szám
új ifjúság 3 azt mondóin, szolgáltatások... Az igazgató — Papp József Szpigditatni a Csallóközben A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások fenntartásában oroszlánrészt vállal magára a Dunaszer- dahelyl Közszolgáltató Vállalat, mely állami vállalatként működik, és amely az új gazdasági mechanizmus megjelenésével, élve az új feltételek adta lehetőségekkel, felzárkózott a legjobbakhoz. Változások történtek a munka szervezésében és az irányításban, Még 1983-ban kialakult á kétszintes irányítási forma, egy vállalat és három önálló részleg: a járási központon kívül Somorján (Sa- morin) és Nagymegyeren (Calovoj, Ekkor még nem emelkedett ki az átlagosan működő vállalatok közül, a küz^t>tisnél egy árnyalattal minősítették jobban. Nem csoda, hogy csak ennyire futotta abban, az időben, hiszen még erősen érződött a hetvenes évek visszafogott műszaki fejlesztése és a beruházások hiánya. Azé az évtizedé, amelyben többek között tévesen ítélték meg a szolgáltatások népgazdasági szerepét, és ez az ágazat Valahogy a perifériára Szorult. Ezt az örökséget „nyögte“ hát a nyolcvanas évek elején az akkor még Dunaszerdahelyi Járási Köz- szolgáltató Vállalat (ez évtől állami vállalat, és a Járási jelző kimarad a névből). A műszaki és technológiai színvonal jóval elmaradt a kor kívánalmai mögött, a hatékonyság növelése Ilyen körülmények között szóba sem jöhetett, elengedhetetlenné vált hát a műszaki fejlesztés. A vállalati vezetés — élén Papp József igazgatóval — a kis lépések taktikáját alkalmazva, folyamatosan valósította meg a műszaki fejlesztést. Rájöttek, csak úgy lehelnek eredményesek, ha a több mint félszáz tevékenységi forma közül azokat erősítik, amelyek nagy lermelékenység- gel járnak, s ez kedvezően hatott a kisebb produktlvitású ágozatokra is. 1983-tól mára 23 millió koronával nőtt a munkatermelékenység (a redukált teljesítmény alapjánl. s ez megmutatkozott az átlagbér növekedésében is. A hat évvel ezelőtti 2705 koronáról 3300-ra emelkedett. A szerdahelyi vállalatnál jelenleg lat vagyunk, az önfinanszírozás elvét már régebbtől alkalmazzuk. A hatékonyabb munka végett szabadkezet kaptunk a bérpolitikában, de az állam elviszi a fejlesztésre szánt ösz- szeget. Az érdekszféra megoldódott, , de a műszaki haladás nem. Ez egy ...te azt mondod, vannak, de milyenek? 6n azt mondom sokfélék, de még Jócskán javulhatnak, s erre idő után visszaesést hozhat. Aztajánte ajkbiggyesztve azt válaszolod, ez parafrázis. De beszéljünk komolyan a szolgáltatásokról! Megéri, már lották, vegyünk fel kölcsönt a fejesek azért is, mert érdemben csupán ebben az évtizedben kezdték mérlegelni a helyzetét, s tették meg lesztésre. De miért, mondom én. ami- a szükséges lépéseket afelé, hogy legalább látótávolságba kerüljünk a fejlett országok hasonló ágazataihoz, kor magasah nyereséges vállalat va- amelyek már-már eltűntek a horizdnton. Okos emberek állítják, ha Európában fel akarunk zárkózni, a la- gyunkPI A ml pénzünket ne vigye el kosságnak nyújtott' szolgáltatásokon is bőven akad javítanivaló. A társadalom szociális és gazdasági fejlesz- más, ne kapja meg az amúgy 1$ tése — gyorsítás ide vagy oda — enélkül elképzelhetetlen. Sót, abban a pillanatban politikai kérdéssé vá- veszteséges vállalat! Nem helyes, lik, amikor azt taglaljuk, vajon a lakosság elvárásainak megfelelőek-e vagy elégedetlenséget szülnek. Ezért hogy a legjobbakat fosztják meg a aztán a legmagasabb fórumokon fogalmazták meg az amúgy is nyilvánvalót: szolgáltatásaink bővítésére és még minőségibb fejlődés lehetőségé- minőségi javítására van szükség, ami elképzelhetetlen bizonyos átalakítások, újszerű gondolkodásmód és tői. A jobbaknak még jobb feltéte- munkamódszerek nélkül. Követelménnyé vált a hatékonyság és a rugalmasság, ennek pedig már nagyon sok leket kellene biztosítani, helyen nem tudnak eleget tenni. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Közszolgáltató Vállalat kivétel e meg- ■ Mi a véleménye a konkurenciáállapítás alól. jól és nyereségesen dolgozik, mintegy igazolva, hogy hozzáértő menedzser típusú vezetéssel ről? A maszekok megjelenése veszémég a kevésbé rózsás külső feltételek között is el lehet érni kiugró eredményeket.! lyezteti-e az önök szolgáltatásai némelyikének létét? negyvennyolc szakmát és hatvanhét a központi szervek, mint az elmúlt tevékenységet jegyeznek, s továbbra évtizedekben — indul a beszélgetés ,is árgus szemmel figyelik, milyen új az igazgatói irodában —amikor szolgáltatásra lehet még szükség, igencsak lekicsinylőén kezelték. A Mindig akad valami, s azt be is ve- múltban is bántott, s most Is bánt, zetik. hogy nem volt, s ma sincs a centrumban igazi képviseletünk. Hát nem Nem kellett manipulálni furcsa, hogy a belügyminiszterhez n ' tartozunk, ahogy a- büntetésüket tőlu VUiUb^lUbt elítéltek is? Régebben az volt a Kezemben a vállalat munkásta- gyakorlat, hogy felülről megérkezett nácsának értesítése, amelyben az- áll, a parancs vagy utasítás, s azt telje- hogy Papp Józsefet 82,85 százalékos -síteni kellett, bármilyen áron is. Ez szavazattöbbséggel újra igazgatóvá deformációkat szült. Nem tudatosítot- választották ez év szeptember 29-én. ták, hogy a nagy kép apró kis mo- Neki szavaztak bizalmat a dolgozók, zalkokból tevődik össze, jelszavakban s ahogy ők állítják: nem kellett ma- gondolkodtak. Ma ott tartunk, hogy nipulált Igazgatóválasztást szervezni, az új gazdasági szemlélet ke'retében hiszen igazi gazdasági szakembernek, sürgősen meg kell teremtenünk a a már emlegetett menedzser típusú körülményeket is. mert nélkülük a vezetőnek tartják, aki nagy adag reá- szabályok sem tudnak hatni. Ismer- litásérzékkel rendelkezik, s törődik jük ugye, Owen esetét, akinek szlm- munkásalval is. ’ ' patikus és humánus vállalkozása — A szolgáltatásoknak ma sokkal tönkrement, mert nem voltak adva nagyobb fontosságot tulajdonítanak a külső feltételek? Nekünk már nem A teraazo, a dunaszerdahelyi műköelemek híre külföldre is eljutott szabad elszigetelődnünk. N Milyenek ma, 1989-ben a szol— A konkurencia kényszerhelyzet és pozíció kérdése. A konkurenclagáliatások fejlődésének a lehetősé- harc mindig kettős kockázattal járt. gél? — A párt 6. plénuma hozta meg az áttörést, amikor elhangzott, hogy a szolgáltatás nem szolga, amelynek azt mondják, hogy fogja be a- száját, és szó nélkül végezze el a rábízott egyelőre még nem számít konkuren- feladatokat. Lehetőség nyílt a na- clának. Ha nem megyünk bele, akkor is, ha belemegyünk, úgy is elbukhatunk. Az állandó újítás az, amivel legy^hető az ellenfél. Tehát a megelőzés. A Dunaszerdahelyi járásban a maszek gyobb fokú fejlődésre. De hát aki hátul, lemaradva kullog, annál látványosabb a fejlődés. Azonkívül millió egyéb tényezőtől is függ a szolgáltatások színvonala. Példának a szakmunkásképzést említem, amely rossz, s ha rossz, ahol a szakember- gárda nincs eléggé felkészítve, akkor h.ogyan lehet ott jó a szolgáltatás? Július elsejétől állami válla■ Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vállalatvezető legyen? — Könyvek, szakdolgozatok születnek a vezetéslrányítás tudományáról. Én azt vallom, hogy az irányítás nem tudomány, inkább Intuíclós készség, az, ahogyan ráérez az ember- a folyamatokra, a társadalmi- politikai feltételekre, s azokat ki is tudja használni. Jag, felelősség, Iceteíesség Somorján (Samorín) gyermekfodrászat is működik Papp józseffel még hosszasan beszélgettünk a szolgáltatások általános és konkrét szerdahelyi helyzetéről, elmondta, ő hogyan képzeli el a jövőt, jó üzletemberhez illően kizárólag észérvekre támaszkodva. Olyan vállalat igazgatója szeretne lenni, ahol jog. felolősség és kötelesség mindenki számára együtt és egyformán érvényesülnek, ahol az az emberek érdekeltek a minőségi és hatékony munka elvégzésében, ahol minimális az adminisztráció, ahol minden egyes dolgozó szakember, s ahol a mester igen fontos láncszem. Van, ami már a felsoroltakból nagyjából meg is valósult, akad, ami még várat magára. Annak ellenére, hogy a bátor vezetés, a kezdeményező hozzáállás ebben az üzemben még akkor érvényesült, amikor mások parancsokra vártak, rájuk meg ferde szemmel néztek az „új gondolkodásmód“ miatt. D. KOVÁCS JÓZSEF E z volt a mottója a közelmúltban, a Bratislava! Művelődési és Pihenő- parkban megrendezett nemzetközi kiállításnak A RACIOENERGIA '89 elnevezésű nemzetközi kiállítás turtalmával a fűtőanyag- és energiahasznosítás komplex racionalizáláséra, valamint a megújuló és másodlagos energiaforrások felhasználására irányult. E rendezvényen nyolc ország 133 egyiket, pillanatnyilag a legaktuálisabbat és legelérhetőbbet az energialánc másik oldalán kell keresni. Vagyis nem az energia- termelésben, hanem a felhasználásban. .A takarékos, ésszerű felhasználás is .,növeli“ az energiatermelést. Takarékosságon persze nem azt kell érteni, hogy lámpánkba hatvanas égő helyett tizenöt wattosat csavarunk, mert igaz ugyan, hogy energiát taEzekröl a dolgokról és az ezzel a céllal kifejlesztett berendezésekről, műszerekről és elképzelésekről adott tájékoztatást a RACIOENERGIA ’89 elnevezésű kiállítás. A rendezők hat témakörre tagolták a kiállítást. Az első a fűtőanyag kitermelésének új módszereivel, szállításával és nemesítésével foglalkozott. A,másik a höellátás mérési és szabályozási technikáját vette szemEnergiát, kenyeret, békét az embereknek kiállítója vett részt. Vajon ml Is bújik meg B kicsit bonyolultnak hangzó megnevezés mögött? Köztudott, hogy a világ ..energiaéhsége“ óriási. Az energiafogyasztás évről evre növekedik; Megállítani ezt az irányzatot nagyon nehéz, hiszen ez a civilizáció fejlődésének megállításával. lenne egyenlő. Ez viszont elképzelhetetlen. A növekvő energiaigényt kétféleképpen lehet kielégíteni. Az egyik a szokványos, manapság legjártabb út: új energiaforrások megteremlése, vagyis további hő-, víz- vagy atomerőművek építése. Csakhogy ez nem olyan egyszerű Ezek n létesítménvek nagyon nagy beruházásokat igényelnek, vagyis építésük drága, ami azzal lár, hogy a termeléshez felhasz nált energia tetemesen emeli a termékek árát Ráadásul ezek a létesítmények továbh terhelik az amúgy is veszélyeztetett termé szelet. Ennek kiküszöbölésére további na gvon drága létesítményeket kell építeni, ami megint csak a termékek árában jelenik meg. Nem beszélve arról, hogy a természe les ffosszilis) energiaforrások (pl szén, kőolaj, földgáz) végesek, nem újulnak fel, tehát előbb vagy utóbb kimerülnek. Az emelkedő energiaigény fedezésére szerencsére vannak más megoldások is. Az karltunk meg, de tönkretesszük a szemünket. Ugyanúgy a pocsékolás is kihat az energiaegyenlegre, de nem ez a leglényegesebb. A racionalizálás azt jelenti, hogy olyan gépeket, berendezéseket kell előállítani, amelyek jóval kevesebb energia fel- használásával termelnek többet. Valaki megkérdezheti, hogy ezzel mennyi energiát lehetne megtakarítani. Hadd válaszoljál^ rá egy adattal. Hazánkban az egy főre eső évi villamosenergia-fogyasztás azonos a Svájcban fogyasztott villamos energia meny- nyiségével. A különbség csak annyi, hogy Svájcban ezzel az energiamennyiséggel pontosan kétszer annyi árut termelnek, mint nálunk. Ez azt jelenti, hogyha el tudnánk érni az energia felhasználásának azt az ef- fektivitását, mint az említett államban, tu lajdonképpen egyetlen korona befektetés nélkül megkétszerezhetnénk az energiatermelésünket. A „megtakarított“ környezeti ártalomról már nem Is beszélve. Az ésszerű energiatermelésnek persze vannak más úttal Is. Ilyen a felújuló energiaforrások. például a napenergia, a szél. a geotermikus hő stb. kihasználása vagy a másodlagos nyersanyagok, tehát a hulladék energiává való átalakftása. . •. . --Ä..' V ?: '"V ..'.,x \ K \ 'Ki "• ..K ügyre. Külön részlegen láthattuk a korszerű hőszigetelő anyagokat, a felújuló és másodlagos források kihasználására Irányuló megoldásokat, a villamos energia fogyasztásának racionalizálását, valamint az energiatakarékos szállítást, mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést szolgáló berendezéseket. Ebből az utolsó témakörből szeretnénk bemutatni egy kezdeményezést, mivel ez azt bizonyltja, hogy idehaza is történtek jó és eredményes kísérletek. Az egész kiállítást ismertetni amúgy sem lehetne, mert meghaladná egy újságcikk terjedelmét. A fakitermeléskor hulladékként kezelt gallyak Inkább gondot okoznak, mint hasznot látnánk bennük. Az Erdőgazdasági Kutatóintézet ezen kívánt segíteni, egyszer smínd a hulladékot hasznosítani. Megter vezte és már fel Is építették a Breznól Er dőgazdaságban azt az üzemet, ahol a hűl ladék fa lombjából takarmánylisztet gyár tanak. Az üzem belépő részében egy bérén dezés (ezt a Szovjetunióból importálták! különválasztja a levelektől a faanyagot A leválasztott lombot és tülevelet gőzzel desz- tlllállák, minek folytán kiválnak belőle az emészthetetlen anyagok (ezek nyersanyagként a gyógyszer- és kozmetikai Iparban f -r ■ '--1 X; X hasznosíthatók], A megmaradt lombot szá rítják, majd őrlik és mós takarmánykomponensekkel granulátummá sajtolják. A termeléshez szükséges hőenergiát a szétválasztás után megmaradt fahulladék elégetésével nyerik. Tehát Ilyen szempontból nemcsak hasznosítják a hulladékot, mégpedig több Irányban, hanem az energia is ebből származik. Talán a legértékesebb az a tény, hogy a kiállításon nem terveket nutattak be, hanem a már létező üzem nakettjét. Az üzem már termel! Hát így kellene valahogy hozzáállnunk snergiaigényes korunk gondjainak megoldásához! Mert energiaforrásokat építeni különböző erőmüvek formájában nem lehet a végtelenségig. HORVÁTH REZSŐ
