Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-01 / 44. szám

új ifjúságT Újból a hullámok hátán '""1 ■V ? '‘íX /v , ; Huszonhárom évszázaddal ez­előtt, egy nyári napon Ciprus szi­gete mellett vihar lepett meg egy hajót Előzőleg Kilrenalka kikötő­jét hagyta el és azután a hullá­mos vízben , oly gyorsan .süllyedt, hogy a kapitánynak ideje sem ma­radt személyes holmijainak meg­mentésére. A mai kutatók a ha­jón megtalálták azokat a korabe­li bronzérmeket, amelyekről ki­tűnt, hogy végzetes útjára Szá- mosz szigetéről Indult el malom­ikövekkel megrakva Rhodosz szi­gete felé Rhodosz kikötőjében borral telt amfórákat vett fel a malomkövek ellenében, de a ne­héz malomkerekek egy részét nem sikerült becserélnie, mert .több darab még a hajón maradt ballasztként. A bort — minden valószínűség szerint — Ciprus szigetén akajfa értékesíteni, de a patt közelében ;a vihar meglepte és a hajó min­denestül a víz alá merült. Vajon mi okozhatta a gyors süllyedést? Akik rátaláltak 2300 év után a 30 méteres mélységbei), sehol nem láttak alattomos záto­nyokat vagy víz alatt rejtőző szik­lákat. Az első tapogatózó kutatá­sok mindenesetre megállapították, hogy a Földközi-tenger csodálatos ajándékkal lepte meg az archeo­lógusokat, a történészeket és az örökké kíváncsiskodó embert. Víz alatti fényképek és mérések alap­ján jöttek rá egy laboratórium­ban. hogy azokat a fákat, ame­lyekből a hajó vastag deszkákké- szOltek, Időszámításunk előtt 400 évvel vágták ki valahol Közép- Keleten A szakértők szerint leg­feljebb 40 éves eltérésről lehet sző. Persze a Ciprus melletti víz a- latti hajó nem az első ilyen ó- korl lelet, amellyel a Földközi- -tenger szolgált a kutatóknak, de annyi bizonyos, hogy valameny- nyiük közül ez a legöregebb, azt is mondhatni, hogy a világon a legöregebb. És mint szinte min­den ilyen esetben, most is a vé­letlen segítette hozzá a felfede­zéshez az embert, név szerint Mi­chael Katzev amérlkaai archeoló­giái főiskolást, aki a tengerfenék kutatására szakosította magát. Ebben a minőségben vett részt egy amerikai archológus társaság munkálataiban a török partok kö­zelében, ahol egy ókori római ha­jó roncsai után kutattak Katzev 196ö ban nyári szabadsá­gát Cipruson töltötte, ahol össze­barátkozott egy helybeli öreg spongyahalásszal A diák gyakor­lott könnyűbúvár volt és ahnyi spongyát talált öreg barátjának, hogy a halász szíve megmozdult. A hozzá hasonló, tengerből élő szegény emberek sok titkát isme­rik a rejtelmes víztakarónak. És — mint a mesékben szokás — jó tett helyébe jót várj: elvezette fiatal segítőjét egy csakis általa sok éve Ismert helyre, amelynek titkát addig féltve őrizte. And- reasz Karjulu, az öreg spongya- halász, nem messze a parttól, szemben egy keresztes hadjára­tokból visszamaradt kastély rom- .jaival, lemutatott az átlátszó víz fenekére, ahol régi amfórák fe­küdtek. Katzev lesiklott a mély­be és óvatosan csupán néhány le­tört darabot hozott fel magával a sok érintetlen kőedény közül. Katzev azután a talált tárgya­kat megmutatta kollégáinak és az expedíció tudós vezetőjének. A csoport különböző segédeszközök­kel felszerelve követte Katzevet, aki a víz alatt nyugvó sok száz amfórából minden kétséget kizá­róan megállapíthatta, hogy mind­ez csakis egy Itt elsüllyedt hajó­ról származhat. Eljött a tél és megindult a gon­dos laboratóriumi vizsgálat. A ku­tatásokat Athénben végezték és megállapították, hogy egy ókori gálya süllyedt ott el, amelyet Rho- dosban építettek 40 évvel időszá­mításunk előtti A kutatóintézet a kőkorsók letört fül- és nyakrészé- böl állapította meg ezt. Az archeo­lógusok tehát szemben találták magukat a világon eddig felfede­zett legrégibb hajótöréssel, ha el­tekintenek a török partok men­tén talált régebbi bronz korszak­beli tenger alatti leletektől. A felfedezés megmozgatta az egész nemzetközi archeológus vi­lágot. Nyolc ország szakértőiből állítottak össze egy hatalmas ku­tatócsoportot, amely különböző alapítványok segítségével felsze­relte magát a tenger alatti kuta­táshoz szükséges legkorszerűbb eszközökkel. Laboratóriumot ren­deztek be a keresztes lovagok romkastélyában, itt helyezték el a különböző vegyi anyagok rak­tárát és ide hordták a víz alól felhozott amfórákat, szám szerint négyszáz darabot! Ezután tovább folyt a víz alat- . ti kutatás, amelynek eredménye­ként csakhamar a felszínre ke­rültek a régészek számára rend­kívül izgalmas további leletek: 29 malomkerék, számos serleg, két- fülű kőedény, sótartók, ékszers«k. Lassan kialakult a kép az elsüly- lyedt hajó kapitányának fedélzeti életéről Is. A talált tárgyak elá­rulták, hogy kabinjában három valószínűleg hozzá hasonló ran­gú férfi és még két nöszemély u- tazott. Egyes amfórákon tisztán leolvasták az A. P. I. kezdőbetű­ket, ami számoszi eredetre vall. Mindenki lázasan dolgozott a tenger színe alatt, hogy ráakad­janak a hajóra Is. Észre sem vet­ték, hogy közben elmúlt a nyár, de azért 1969 augusztusára már kirajzolódott a tengeri növények­kel, moszatokkal és kagyl.ó^'kal ellepett vízfenékből egy ókori ha­jó orra. A hajótest többi részét iszap takarta. És amikor a '-(kuta­tók a víz alatt közelebbről meg­vizsgálták a hajóorrt, megtalálták az addig megmagyarázhatatlanul gyors süllyedés okát is. A vastag palánkot az erős és hatalmas hul­lámok kétségtelenül betörték. De hogyan is törhették be a gályá­nak ezt a legizmosabb részét? Erre is fény derült: a szerencsét­lenül járt hajó már legalább nyolcvan éve rótta a barázdákat a tengereken és nagyon is rászo­rult volna a javításra. A kapitány nem is tudta, amit a mai kutató- csoport megállapított. A vastag deszkák erezetét ezer és ezer, szemmel alig felfedezhető lyu- kacska, fafrégek munkája gyengí­tette le annyira, hogy a csapko­dó hullámok könnyen szakítottak hatalmas rést a hajó orrán és rántották az egész gályát súlyos terhével együtt a mélybe. A következő telet a tudósok ar­ra használták fel, hogy a víz a- lattl fényképek, a hajó orrának iránya és egyéb adatok, fémjelző készülékek irányítása alapján megállapítsák a hajó pontos hely­zetét. Ugyanakkor rendkívül bo nyolult vegyi kísérletek segítsé gével próbálták ki a felszínre ho­zott kisebb farészeken, milyen el­járásokkal és anyagokkal konzer­válhatják majd a felszínre hozan­dó gályát. Miután újból klmelegedett az idő, nekiláttak a hajó kiemelésé nek, egy rendkívül érdekes mun­kafolyamat keretében. Először a víz alatt lefényképezték minden egyes alkatrész, deszkadarab stb. helyét, maid külön-kűlön felhoz­ták és a felszínen pontosan újból a helyére erősítették, míg végül teljes egészében rekonstruálták az egész gályát. A kettős lapát­ból álló és lánccal összekötött kormány teljes egészében épen került ki, ugyanígy a kapitány többrészes kabinja. Csupán a ha­jófenék egy része tűnt el a mély­ben. Ezt a részt szakíthatta át a súlyos szállítmány. Ettől függet­lenül az ókori gálya, a világ leg­régibb hajója, kissé nehézkes mozgású görög teherhajó, erede­ti formájában, hosszú Időre kon­zervált, viaszolt, ellenállóképes állapotban, egyetlen árbócával, horizontális vitorlájával és élénk színeivel ott ring újból, útra ké­szen, ahol Időszámításunk előtt 400 évvel elsülyedt. A kürenaikai hajó több mint hu­szonhárom évszázados víz alatti álom után folytathatja útját a tenger felszínén. A TuristaMagazin nyomán Kalifornia Kalifornia csábereje a legen­dákban és mítoszokban, valamint az ellentmondásokban és parado­xonokban rejlik. Modern városok és Ipartelepek a Szilícium-völgy­ben, vonzó tengerpart és nemzeti parkok különleges látnivalókkal. Sehol az USA államaiban nem ke­rül a látogató olyan közel a ter­mészethez — tengerhez, erdőhöz, sivataghoz és hegyekhez —, mint itt Kaliforniában. A moderp vá­rosok ellentéte, hogy az állam te­rületén roppant kiterjedésű szűz- vadonok találhatók, olyanok, mint a Death Valley, a Yosemite és a Sequoia nem.zeti parkok. A földek gazdagon teremnek, jobban, mint bárhol az egész a- merikai kontinensen. A San Fran- ciscot övező szőlőkertek és na­rancsligetek világhírűek és a ha­talmas Central Valley-ben minden gyümölcs és zöldség gazdag ter­mést hoz. Itt minden nagyobb az átlagnál: a hegycsúcsoktól kezd­ve a tengerpart szépségein át a kaliforniai vörösfenyők hihetet­len méretéig. Nem csoda tehát, hogy mind az itt élők, mind az idelátogatók hihetetlen vonzódást tanúsítanak a természet Iránt. William Saroyan írót Kalifornia gyümölcs- és zöldséggazdasága nyűgözte le. így írt: „Fresnóban már érezni lehet a levegőben a sivatag homokját, a napégette sziklákat, a kopárságban növek­vő kaktuszokat, a medrekben fo­lyó vizet, a gyümölcsös és a sző­lőkerteket, a loifibokat, a virágo­kat. S megannyi zöldségféle sza­gát, a petrezselymet, a mentát, bazsalikomot, hagymát, paradi­csomot, a fűszerpaprikát. Hogy a narancs-, citrom- és grape fruit ligetek illatáról ne is beszéljek. Volt író, akit Kalifornia külön­leges éghajlata bűvölt el. Mert Itt nincsenek évszakok. Nincs tavasz, ősz és főleg tél. Itt mindig nyár van. Az emberek az egész évet kinn töltik a szabadban, nem szo- .rulnak be sosem a házakba. He- mingwayt az erők ejtették'c rabul. Pontosabban a sequoia fák, az ő- rlás kaliforniai vörösfenyők. „Eu­rópában sehol sincsenek liven fák, amelyek több, mint kétezer évesek. Az Itteni erdőségek az er­dő eszméjének megtestesítői. Ezek a fák magasabbak a temp­lomtornyoknál és a fák közé be­sugárzó fénysugarak templomi hangulatot ébresztenek az ember­ben. Az ember törpének érzi ma­gát nemcsak a fák óriási mére­teihez képest, hanem a páfrá­nyokhoz, a ledőlt, mohalepte nagy ágakhoz viszonyítva is. A vörös­fenyők földre hullott ágai nem pusztulnak el. Örökké élnek.“ A turisták kedvelt célpontja azon­ban a Yosemite Nemzeti Park. U- gyanls itt mindenki kiélheti 5,zen- vedélyét. Itt nincs tiltva a tábo­rozás, itt lehet sziklát mászni, vadvízen kajakozni és tavakban horgászni. Kalifornia szépségei immár fél évezrede csábítják az embereket és a csábítás úgy látszik, nem akar megszűnni. *} írásunk nyomdába való elű- készítése során kaptuk a szomo­rú hírt, hogy Kalifornia északi te­rületeit hatalmas földrengés ráz­ta meg és több százan életüket vesztették. Osztozunk a kalifor­niai nép gyászában. fn?ED] a 9^^ Hordóban a Niagara vízftíggönyén Két vakmerő kanadai egy hordóban ülve több mint 50 métert zuhant, ami­kor leereszkedtek a Kanadát és az E- gyesüll Államokat elválasztó Nlagara- -vízesésen Ok az elsők, akik párosán ki.sérelték meg a nagy esést. Az eddi­gi tíz egyéni hordós próbálkozásból hét végződött sikerrel, három jelentke­ző az életével fizetett merészségéért. A 42 éves Peter Debernardi és a 25 esz­tendős jeffrey Petkovich (csupán ap­róbb sérüléseket szenvedtek a nem mindennapi kalandban) a parton került igazán nehéz helyzetbe, amikor a rendőrség őrizetbe vette őket az enge­dély nélküli halálugrás miatt. A ren­J díthetetlen kanadaiak azonban az ú.- jabb akadályt Is sikerrel vették. Sza­badlábra helyezték őket: igaz, október végén meg kell jelenniük a bíróság e- lőtt. A Niagara-vízesésnél egyszer egy hordó nélküli ugró Is életben maradt. 1960-ban az akkor kilencéves Roger Woodward véletlenül esett bele a fo­lyóba és bár csak egy mentőmellény volt rajta, csodával határos módon él­ve került ki a partra. Műanyag bilincs A British Airways és a Dán Air brit légitársaság műanyag bilincset rendsze­resített járatain, hogy szükség esetén ezzel kötözzék ülésükhöz a randalíro­zó utasokat. Mint a szóban forgó légi- társaságok közölték, ezt a szokatlan fegyelmező eszközt csak rendkívüli kö­rülmények között alkalmazzák, olyan­kor, ha az utasok vagy a repülőgép biz­tonsága forog kockán. Elsősorban nem garázda futballszurkolók, hanem olyan labilis idegzetű utasok ellen szánják a kényszerintézkedést, akik a repüléstől való félelmüket nagy mennyiségű alko­holban próbálják oldani. Szirénázni is tud az öltöny Naponta átlagosan 35 millió dolláros kárt okoznak az áruházi és bolti tol­vajok az Egyesült Államokban. A szö­vetségi nyomozóiroda, az FBI jelenté­se szerint az utóbbi négy évben a bű­nözésnek ez az ága fejlődött a leggyor­sabban. A tolvajlás 33 százalékos fel­futásával még a rablásokat, erőszakos nemi közösüléseket is megelőzte az al­világi listán. Természetesen az áruhá­zak tulajdonosai mindent megtesznek, hogy a technika legújabb vívmányait is csatasorba állítva füleljék le a tol­vajokat. A kísérletezés, a biztonsági be­rendezések felszerelése évente 200 mil­lió dollárt emészt fel, de megéri... Az már a régi trükkök közé tartozik, hogy olyan árcédulákkal látják el az árukat. amelyek hangjelzést adnak, ha lesza­kítják azokat, vagy a pénztárnál meg­próbálnak kisurranni velük. Néhány helyen mostanában apró festékes kap­szulával szerelik fel a ruhadarabokat, ezek illetéktelen kezekbe kerülve fel­robbannak és vörös ragaccsal kenik be a tolvajt. Egy másik áruházi láncolat a próbababákba helyezte minden hitét. A feltűnően pásztázó videokamerák he­lyett a babák szemébe és orrába helye­zik el a parányi kamerát, a részleg így dlszkrétebben és jobban ellenőrizhető. Akadnak, akik a megszégyenítésre épí­tenek: a pszichológia bajnokai kismag- nókkal szerelték fel az árukat. A fér­fiöltöny, ha kell, szirénázik vagy ép­pen monoton hangon Ismételgeti: lopni csúnya dolog.

Next

/
Thumbnails
Contents