Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-01 / 44. szám

új ifjúság 5] Egy nagy múltú gimnázium Sok a felvételre Jelentkező diák, kevés a hely — sajnos, ez a gond nem nagyon jellemzi hazai magyar tannyelvű gimnáziumainkat. Szeren­csére akad azért kivétel. — Most végre engedélyezték, hogy az első évfolyamban öt párhuzamos osztályt nyissunk — mondja Kustyán Györgyné Igazgatóhelyettes. — Az el­múlt tanévben ugyanis olyan sok nyolcadikos jelentkezett hozzánk, hogy a négy osztály engedélyezett keretszámába csak azok a tanulók fértek volna be, akik 1,2-es tanulmá­nyi átlagnál jobb eredményt értek el. Úgy gondoltuk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy annyi tehet­séges, kitüntetett diákot eltanácsol­junk. Nagyon nagy gondunk azonban a teremhiány. Épületünk, a hajdani bencés gimnázium egyébként nagyon szép épülete nekünk már meglehe­tősen szűk. Ráadásul a földszinten még a szlovák gimnáziumnak Is van négy tanterme, amelynek a főépüle­te a miénkkel közös udvarra néz. A baj az, hogy egyáltalán nincs remény arra, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozik. A mostani épület bőví­tésére nincs elég hely, újnak az é- pítését még nem tervezik. Eredmények tükrében Nagy múltú város nagy múltú kö- zépiskolájáről van szó. Elég csak annyit említeni, hogy a második vi­vői az országos fordulónak. De nem­csak a természettudományok terüle­tén érnek el országos eredményeket, a Jókai Napokon Is mindig szerepel, és nagyon gyakran győz egy-egy sza- valójuk, prózamondójuk, s rendszere­sen bemutatkozik e rendezvényen a Gáspár Tibor tanár vezette diákszln- pad Is. Sok lenne felsorolni a komáromi diákok kiváló eredményeit, egyet a- zonban még érdemes megemlíteni: a Csintalan Miklós és Mohos Ernő szü­lők által vezetett sportlövészcsapat sorozatos győzelmeit. A gimnázium lövészcsapata — Csintalan Zsuzsa, Mohos Valéria és Csintalan Éva ösz- szeállításában — Idén a csehszlovák Ifjúsági bajnokságon a nyílt Irányzé- kos kategóriában új országos csapat- rekorddal országos bajnok lett. Mo­hos Valéria pedig egyéni országos csúcsot lőtt. A nyári szündőben bo­nyolították le a kisöbű sportpuska kategóriájában a csehszlovák Iflbaj- nokságot, amelyet ugyancsak meg­nyert a csapat, s mivel Mohos Valé­ria Itt Is győzött, abszolút csehszlo­vák bajnok lett. Az előírások béklyói Az Iskola élére 1984-ben Keszegh István személyében új Igazgató ke­rült, s az utóbbi években a tanári kar Is jelentősen kicserélődött, meg­koznak a tehetséges tanulókkal — kezdtem a beszélgetést. — Valóban, iskolánkban rengeteg szakkör működik, s elég sokszínű a nem kötelező tantárgyak palettája Is. A tehetséges tanulókkal való foglal­kozásnak azonban akadályai Is van­nak: a tanárok órakötelezettsége he­ti 19 óra, de általában 23—24 órát tanítanak. Ez kivétel nélkül minden­kire vonatkozik, így pedig Igen ke­vés Ideje jut egy-egy jó pedagógus­nak a tehetséges tanulókra. Szerin­tem azoknak a tanároknak, akik hosz- szú Ideig jó eredményeket mutatnak fel, csökkenteni kellene az óraköte­lezettségüket, lehetőséget kellene te­remteni arra, hogy több időt fordít­hassanak a kiváló diákokra. Ilyen kérdésekben az iskola yezetésének kellene döntenie, de az előírások szerint nem teheti meg. Sajnos, nap­jainkban egy gimnáziumi Igazgató­nak nagyon kicsi az önállósága. Még tanárokat is csak úgy vehet fel, hogy ha a felvételt jóváhagyja a kerületi nemzeti bizottság illetékes osztálya. Nekünk, tanároknak sok kifogásolni­valónk van a tantervvel kapcsolatban is. Fölöslegesnek s a diákok számá­ra megterhelőnek tartjuk például a kötelező érettségi vizsgát a fakulta­tív tantárgyakból. Nem tartjuk jónak, hogy matematikából viszont csak írásbeli vizsga van áprilisban, s mi­re a diákok a főiskolai felvételi vizs­gát, hogy diákjaink túlterheltek, ma­gas a heti és a napi óraszám. S hát ha még egy gimnázium a kötelezően előírt Ismereteken kívül másra Is meg szeretné tanítani diák­jait! Kustyán Györgyné Igazgatóhe­lyettestől megtudtam, hogy a sok nem kötelező tantárgy között jutott hely a művészeteknek Is. Stubendek Ist­ván karnagy vezetésével énekkar mű­ködik az iskolában, Kopócs Tibor pe­dig a Harmos Károlyról elnevezett képzőművészeti kört vezeti. Ez utób­bit főként azoknak hozták létre, a- kik tanítóképzőbe készülnek. A Komáromi járásban egyébként kevés a pedagógus és az orvos, így a pedagógiai és az orvosi karra eb­ből a gimnáziumból az elmúlt tanév­ben elég sokan jelentkeztek, s a leg­többjüket fel Is vették. A koníároml gimnázium főiskolai felvételi eredmé­nyei egyébként nagyon jók, a közel­múltban volt olyan huszonhatos lét­számú osztályunk, amelyből valameny- nylen jelentkeztek főiskolára, s há­rom diák kivételével első próbálko­zásra mindenkit felvettek. Tavaly a nyolcvan érettségizett diáknak 78,7 százaléka jelentkezett főiskolára, s a hatvanhárom végzősből első nekifu­tásra negyvenkettőt vettek fel. Azért szeretjük ezt az iskolát Négy komáromi gimnazistával ülök le beszélgetni. Ezúttal kivételesen nem olyanokkal, akik a matematika, fizika vagy más természettudományi tárgyban értek el eredményeket, ha­nem olyanokkal,, akik humán érdek­lődésűek. A másodikos Mácza Sarolta a kiejtési verseny országos döntői­nek rendszeres résztvevője, az ugyancsak másodikos Števko E- leonőra szaval és tagja a dlák­lágháború után Itt jött létre az el­ső magyar tannyelvű középiskolánk, az első tabló az 1950/51-es tanévből való. A Komáromi (Komárno) Magyar Tannyelvű Gimnázium, mely ma Szlo­vákia legnagyobb nemzetiségi gimná­ziuma, eredményei alapján az ország legjobbjai közé sorolható. Lapunk ha­sábjain többször Is foglalkoztunk már az Iskola kiváló fizikusaival és ma­tematikusaival. Ezért erről most csu­pán annyit, hogy az elmúlt tanévben a Nyugat-szlovákial kerület Iskolái közül a komáromi magyar gimná­ziumnak volt a legtöbb eredményes megoldója a fizikai olimpia verseny­ben. Ehhez hasonlóan a matematikai olimpián Is az élvonalhoz tartoznak, mindkét tárgyban állandó résztve­Mácza Sarolta fiatalodott. Az új tanárok legtöbbje hajdan szintén a gimnázium diákja volt. Az Iskola vezetői arra töreksze­nek, hogy volt diákjaikból neveljenek tanárutánpótlást. A jelenlegi negy­venkettes létszámú tantestületben hu­szonkilenc olyan tanár van, aki eb­ben a középiskolában érettségizett. Sajnos, Keszegh István Igazgatóval nem tudtam találkozni, mert ottjár- tamkor éppen távol volt, egyhetes kurzuson vett részt a fővárosban. így az 1986-ban Igazgatóhelyettessé vá­lasztott Kustyán Györgyné fogadott. Hosszasan elbeszélgettünk az iskola örömeiről és gondjairól. — Diákjaink kiváló eredményei ar­ra engednek következtetni, hogy Itt céltudatosan és módszeresen foglal­Csontos Róbert gára kerülnek. Ismereteik egy részét természeftszerűleg elfelejtik. Kifogá­sainkat már többször tudomására hoztuk a felettes szerveinknek, de még csak választ sem kaptunk rá. Rengeteg a megtanulandó anyag, sze­rintem fölöslegesen sok. Ennek elle­nére nem folyhat zavartalanul a ta­nítás, mert egy gimnáziumnak szá­mos más „kötelessége“ Is van. Jelen­leg hat osztályunk dolgozik a környe­ző szövetkezetekben, néhány osztály éppen kötelező honvédelmi gyakor­laton vesz részt. Sajnos, még mindig mérce az is, hogy az Iskola egy-egy ünnepségen vagy más rendezvényen képviseltetl-e magát vagy sem. Nem csoda hát, hogy csak nehezen tudjuk átvenni a kötelezően előírt tananya­Stevkó Eleonóra színpadnak Is. A III. D osz­tályos Bódls Auréllá a múlt tanévben az orosz nyelvi olimpia országos ver­senyének győztese volt. A negyedi­kes Csontos Róbert ugyancsak a diák­színpad tagja, az Idei Jókai Napo­kon a legjobb férfialakítás díját kapta. Robi mint színész nemcsak a komá­romi gimnazisták körében Ismert, hi­szen főszerepet játszott a Mielőtt be­fejezi röptét a denevér című film­ben, melyet Tímár Péter magyaror­szági rendező forgatott 1987-ben. — írtam a rendezőnek, Tímár Pé­ternek, hogy tetszenek a filmjei, en­gem is érdekel a filmezés, és nagyon szeretnék valamilyen epizódszerepet eljátszani. Először nemleges választ kaptam, végül elhívtak meghallgatás­Kustyán Györgyné ra, 5 megkaptam a főszerepet — mondta Robi a bemutatkozáskor. — Az Irodalmi színpadnak nincs olyan tekintélye, amilyet az eredményei a- lapján megérdemelne — kezdte az- tőn ő a tulajdonképpeni beszélgeté­sünket. — A próbákra nemigen en­gedik el a diákokat... — Ml szeretjük a matematikát — vette át a szót Sára —, de azért azt már egy kicsit soknak tartjuk, hogy a fizikával együtt annyira előtérbe került. Hiszen mi, akik most e be­szélgetésen jelen vagyunk, valameny- nylen humán pályára készülünk, a- hol nem lesz szükség annyi matema­tikára. — Jobb volna, ha újra visszaállíta­nák a hajdani humán és reáltagoza­tos osztályokat — fűzte hozzá Auré­lia —, s mindenki kedve és hajlama szerint választhatna, hogy hol sze­retne tanulni. — Milyennek tartjátok a komáro­mi magyar gimnáziumot? — Én Jó Iskolának tartom, szere­tek Ide járni, nem mennék máshová — válaszolta Csontos Robi. — De azért sok mindent hiányolok Itt. Mint már mondtam, szeretném, hogy ha a humán műveltségnek Is meglenne a tekintélye. Az sem jó, hogy a diá­kok allg-allg Ismerik egymást, nincs igazi diákélet, nincsenek dlákcsfnyek. Talán azért, mert a sok tanulnlvaló mellett nagyon kevés Időnk marad a művelődésre, ismerkedésre, szórako­zásra. — Sokan vannak olyanok, akik a- llghogy hazaérnek, máris előveszik a tankönyvet, naphosszat tanulnak — erősítette meg a Robi által mon­dottakat Nóra. — Hogy ha mindent lelkiismeretesen meg szeretnénk ta­nulni, bele Is szakadhatnánk. Talán ezért van, hogy a diákokból hiány­zik a kezdeményezőkészség, s bár vannak jó társaságok, kisebb csopor­tok, de a komáromi gimnazisták nagy családja nem nagyon létezik. — A gimnáziumok általában el­vesztették alma materi jellegüket, így a miénk Is — mondta Mácza Sá­ra. — Ez az Iskolafajta manapság tulajdonképpen csak ugródeszka, a főiskola felé vezető út egy „epizód­ja“, de nem „a“ gimnázium. Azért Sára Is meg a többiek is ar­ra kértek hogy azt feltétlenül ír­jam meg: szeretik ezt az Iskolát. Mert ez mégiscsak egv olyan közép­iskola, amelyről volt diákjai büszkén mondhatják: a komáromi gimnázium­ban érettségiztem. KLINKO ROBERT (A szerző és archívum felv.) A megoldás használhatósága — ez az, amire ügyelni kell. Az elekt­ronikában, a számítástechnikában feltétlenül, mert lehet a megoldás öt­letes, látványos, de ha drágán, csak drága anyagok és alkatrészek alkalma­zásával használható, nem sokat ér. Most következő híreinkben azonban csak jól használható megoldásokról tudósítunk. Nagyven személyi számítógép mint elektronikus vendégtájékoztató rend­szer (rövidítve EBi) állt a látogatók rendelkezésére a legutóbbi Hannoveri Vásáron. A rendszer 18 000 adatot tá­rolt a memóriájában. Csúcsforgalom­kor angolul és németül írta ki a kép­ernyőre a szakmák áru- és szolgáltatás kínálatát, hogy a látogató a nyüzsgés közepette is könnyen megtalálhassa a számára érdekes tárlót vagy irodát. A kért tájékoztatást kinyomtatva is meg­kaphatta az érdeklődő. Egyébként az EBi több mint 1,2 millió kérdésre adott választ Az NDK-ban megszerkesztették azt a tévékészüléket, amely teljesen új gene­ráció sorát nyitja meg, és a felhaszná­M Míkro-inform lók számára is új lehetőségeket kínál. Röviden így jellemezhető a Signum RET Color 40 típus, amely PAL és SECAM rendszerű vételre egyaránt képes. Kép­ernyője sarkított, átmérője '67 cm. A vevőkészülék 99 csatorna vételére ké­pes, de az érdekességeihez tartozik még az is, hogy az összes funkció táv­vezérlővel működtethető. Ezzel állítha­tó be valamennyi csatorna, a hangerő, a hangszín, a színkontraszt stb. A szte- reohangzás' elérésére a két beépített 20 watt teljesítményű hangszóró szolgál. A készülék beépített teletext dekóder- rel és videobemenettel van .felszerel­ve, amelyen keresztül akár számító^p is csatlakoztatható. További kimenetek­kel rendelkezik a magnetofon és a kül­ső hangszórók számára. Méretei: 787 x 545 X 470 mm. Súlya: 37 kg, formater­vezése modern. Az elektronikus funk­cióvezérlés a megbízhatóságot Is sza­vatolja. Hordozható szteieomagnót kezdtek el gyártani a szovjetunlóbell Elektronika vállalat üzemeiben. Az Elektronika 331 típusjelzésű sétálómagnó az első ráné­zésre semmiben sem különbözik az ál­talánosan használt társainál. Valójában minden olyasmivel rendelkezik, ami megtalálható a nagyobb magnetofonok­nál. A hangfelvételen és lejátszáson kí­vül másra is képes, mert kazettavégi kikapcsoló és szalagtípusváltó is he­lyet kapott benne. A legfőbb újdonsága viszont az, hogy képes kikeresni a ka­zettán a lejátszandó dal elejét. Az á- ramellátást négy ceruzaelem szolgáltat­ja. A magnó méretei 9 x 18 x 4 cm, a sú­lya 0,6 kg. Kicsi, de ügyes masina a japán Olym­pus cég legújabb típusú automata fény­képezőgépe. A cég az AM—100 jelzésű termékét főleg azok számára tervezte és készítette el, akik szeretnék, ha az összes felvételük éles és jól exponált lenne, de ne Időzzenek sokat a beállí­tással sem, és természetesen a gép le­hetőleg olcsó is legyen. A készülék ob­jektíve enyhén széles szögű, a gyújtó­távolsága 35 mm, és 1,5 métertől a vég­telenig mindent élesen „kirajzol“. 0,5 és 1,5 méter távolságból is készíthető vele fénykép, csak a megfelelő gombot kell lenyomni. A helyes exponálásról a beépített elektronikus zárszerkezet gon­doskodik, amely automatikusan állítja be a megvilágítási Időt. A nem megfe­lelő fényviszonyok melletti fényképe­zést lehetővé teszi a beépített villanó­készülék. A fényképezőgépet motoros filmtovábbítóval Is ellátták, amely min­den egyes exponálás után működésbe lép. Az áramellátásról egy 3 voltos lí­tiumelem gondoskodik, a méretei pe­dig 116,5 X 63 X 45 mm. A súlya mind­össze 205 g. HAJDÚ ENDRE A XXL századra készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents