Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-05 / 27. szám

új ifjúság 3~[ A TIDOMÄNAOSSÄG TÉRNYERÉSÉÉRT Hr)77.(is/nkhink a jBls7avakhoz, akar­tja akdraiuiii is Hgyui'nulatos megha- táru/asokai választ az ember igy hát enged lessék meg nekem, hogy a leg­utóbb iHzajloti nagyon fontos esemé nyekt:i - a CSKľ KB 14 és az. SZLKP KB R/i kövtító ülését valamint a Szö­vetségi Gyűlés 14 üléséi — én Is igy próba l|am meg oss/egeznl, s az írás címére hivatkoz/am Ügyanakkor hoz­zá kell lennem e ineg.ailapitáshoz. hogy nemcsak azért volt ez a leg|ellemzóbb az említett ülések beszámolóira és a vitára, a hozzászólásokra, mert tör­ténetesen koininunlsta pártunk legfel­sőbb szerve a tudományos műszaki ha­ladás állapotát, a tudományos elméle­tek és a gyakorlat viszonyát vizsgálta, hanem azért Is — s ezt örömmel kell konstatálni a jövőbe vetett ’ hitünket erősítendő —, mert a beszámolók és a vitázók megnvilatkozásalnak többsé­ge ezúttal nem maradt meg a dekla­rálások szili!lén, nem óhajokat és lég­ből kapott elképzeléseket fogalmazott meg Tudományos, tehát reális hely­zetelemzéssel ’ jutottak olyan következ­tetésekre. amelyek adatok halmazával tették a legfelsőbb szinten is teljesen nyilvánvalóvá, miért van szükség a gazdasági reformokra, s ezzel párhu­zamosan miért kell úgy demokratizál­ni a társadalmai, hogy őszinte, nyílt és bő informálással ellátva bekapcso­lódjon a tervezésbe, a célok formálá­sába, s ennélfogva a megvalósításba Is Ezért kapott más értelmezést az, ahogy a tudomány és a gyakorlat vi­szonyát elemezték a felszólalók igy váltak nyilvánvalóvá azok a cselekvési formák, amelyeknek be kell következ­niük e viszonyban — méghozzá azon­nal, hogy a távolság • fejlett ors/ngok Ipara és műszaki poienctálja és a mi viszonyaink között már ne növokedieii tovább Fény derült arra ugyanis, miért csak mi kullogunk a fejlesztéssel — tudniillik iiálimk nem ritkaság az. hogy a tudomány kutatás termelés ciklus lü —14 évig tart miközben a fejlett or­szágokban a terméksz.ei ke-zet-váltásra hetekre, legfeljebb hónapokra van szük­ség, miközben van olyan termék, ame­lyet egy évnél tovább nem gyártanak, mert píacképlelen műszaki fejlettségi szintje miatt Ezzel kapcsolatban pe­dig fontos tudni, hogy nálunk az új és innovált termékek aránya évente 4 —5 százaléknál tart, de van olyan fon­tos ágazat, ahol az egyet sem éri el. Az ilyen őszinte elemzés, tényfeltá­rás után nem meglepő, hogy viszony­lag nagy szerep jutott az említett ta­nácskozásokon a káderkiválasztás és -nevelés kérdésének, s a megújulást, a tudományosság térhódítását szorgal­mazva hangzón el — ezzel kapcsolat­ban is — a változtatás, a váltás igé­nye. kiemelve a fiatalabb nemzedékek és az ifjúság leheiőségelnek bővítését, megbízatásuk fontosságát, s az irán­tuk megnyilvánuló bizalom szükséges­ségét, ilyen megközelHésben más ér­telmezést kaplak aztán az.ítk a kérdé­sek is, melyek néhány hónapja az új törvényekkel kapcsolatban merültek fel: meg kell változtatnunk viszonyun­kat a közös vagyonhoz, meg kell szi­lárdítani és kiszélesíteni a munka- és lakóhelyi kisközösségek jogkörét, hogy érezzék érezhessék felelősségüket az ott lejátszódó folyamatokért S ezzel kapcsolatban Is az a nézet dominált, hogy a káderklválasztásban nem a vélt jó és rátermett — ezáltal kinevezett — egyénekei kell támogatni, hanem a kisközösségek által elismert, a termé­szetes módon kiválasztott vezéregyéni­ségeknek kell cselekvési teret adni. Mindezekből — tehát a reális elem­zésekből — nyilvánvalóan olyan jövő­kép I feladatrendszer) rajzolódott ki és fogalinazódoti meg határozatként vagy állásfoglalásként amely Immár nélkü­lözi 37 alaptalan — korábban gyakori — hiináopnmlzmnst. s valóban min­denkit arra ösztönő7het, hogy elgon­dolkodjék saját hozzáállásán, eddigi gondolkodás és cselekvésmódján Nekünk, a saltó képviselőinek is ezt kell lenni s nem beszélni a glasz- nnszlyről, hatieni a gyakorlatban meg­valósítani Mert a? Igazi ösztönző erő az igazság — mégha olykor kellemet­len isi ‘ N. S. T avaly Szlovákiában 11 milllö 3G0 ezer külföldi turista járt, Egyharmaduk szocialista országból érkezett, főként Magyarországról és az NDK bői. Csakhogy ezek a turisták hazánkban átlagosan mind­össze 3,3 napol töltenek, de egyes orszá­gokból 1,6 napot Időznek nálunk Mindezt GABRIEL KÜLIFFAY mérnök mondta el, aki az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minlszfériuraa Idegenforgalmi Igazgatóságá­nak Igazgatóhelyettese, Az elmondottakhoz pedig hozzátette: — Mindezekből egyrészt következik hogy a kUtíöJdről érkezők telentős hányada nem üdülési, hanem bevásárlási célokkal lön hozzánk Másrészt viszont következik az Is. — és számunkra Idegenforgalmi szak­emberek számára ez talán fontosabb, — hogy nem tudjuk itt tartaíit turistáinkat. Fejletlen az idegenforgalmunk tnfrastruk- túráta, nagyon alacsony színvonalúak a szolgáltatások, nem kielégítő a piád ellátás és a vendéglátás. Egyszóval ami az Idegen- forgalmat Illeti, van még lavttanlvaló bő­ven. — On szerint mi az út|a-m6d|a a szín vonal emelésének? — Az Idegenforgalomban érintett hazai vállalatainknak, salnos ebben a mai gaz daságl helyzetben nincs pénzük beruházá sokra Mivel a központi pénzforrások Is ki merültek, az egyedOll járható útnak a kül földi tőkerészesedésű vegyesvállalatnk lét rehozását tartom. Ez nemcsak terv, hanem valóság Is, hiszen Szlovákiában már három Gabriel Kuliffay — Az idegenfiirgalom szóban benne van az is. hogy idegen, tehát külföldi állampolgá­ruk is meglátogatják liazánkat. akik álta Iában nem beszélnek csehül vagy szlová­kul Ha el akarjuk érni azt. hogy jöl érez­zék magukat nálunk e tekintetben nekiink kell alkalmazkodnunk Sajnos, ez a tapasz­talatom. hogy igen kevés a vasátálliimás. de mézeiim vagy más műemlék stb. is, ahol Ilyen vegyesvállalat működik. Kettő közü­lük osztrák tőke bevonásával; a Tatracoop nevű részvénytársaság, amely főleg a Ma gas- és Alacsony Tátrában fellelhető szál lodák felújításával és üzemeltetésével fog lalkozik, az Intertherma pedig a 'fürdők felújításában és a turistaforgalom szerve­zésében érdekelt. Intertour néven a fran­ciákkal Is létrehoztunk egy Idegenforgalmi vegyesvállalatot. Mind a háromnak az Itt felsoroltak közút salát utazást Irodája Is van. s a hazai vállalatainkkal ellentétben mindegyikre leilemző a beruházások gyors, néhány éven belüli megtérülése Érdekes­ségként talán érdemes azt Is elmondani, hogy e vállalatoknak távlati terveiben sze­repel elhanyagolt kastélyok, műemlékek felújítása, a turistaforgalomba valö bevoná­sa Is. — Említette, hogy nincs pénzünk az ide­genforgalmi létesítmények szállodák fel­újítására. ellenben magam is tndnk számos olyan vállalati vagy szervezeti üdülőről, amelyik az év nagy részében üresen vagy legalábbis nincs kellőképpen kihasz­nálva. Ezeket nem lehetne idegenforgalmi célok szolgálatába is állítani? — Igazgatóságunk tud erről a kihasz­nálatlan kapacitásról, de elrendelni senki­nek sem lehet azt, hogy bocsássa az ide genforgalom rendelkezésére, vagyis adja bérbe turlstaelszállásolás cél|alra Felhív­tunk minden vállalatot és szervezetet az együttműködésre, s reméltük hogy felhl vásunkat nvomatékosttja majd az új .gazda sági mechanizmus, a vállalati rtnfinanszl rozás bevezetése, amelvik talán majd rá kényszeríti a vállalatokat arra. hogy teljes egészében kiaknázzák az Ilyen űdülőházak- ban rejlő tehetőségeket. a fontos iiiformáciőkat a szlovákul nem be­szélő vendég valamilyen világnyelven meg­tudhatja. elolvashatja. — Erre a fontos kérdésre már ml Is többször'felhívtuk a figyelmet. Ftgyelmez tettük például az illetékes kulturális mi nlsztérlumot az Idegen nyelvű feliratok fon tosságára a múzeumokban, klálUtőtermek- ben és a többi, turisták által látogatott he lyen. De ez a kérdés nagyon összetett; ösz- szefOgg például a hazai Idegennyelvl okta­tás általánosan alacsony színvonalával Is. Ebből következik, hogy nem tudfuk útba­igazítani az Idegen turistát, nem tudjuk ki­szolgálni az üzletekben, éttermekben. Az idegenforgalmi szakember számára elenged­hetetlen a nyelvtudás, így állandóan szor­galmazzuk az Ilyen szakembereket nevelő intézmények nyelvoktatási szintjének eme lését. A minisztérium Idegenforgalmi Igazgató sága — bár látla. Ismert s gondokat — sok problémát nem tud megoldani, hiszen azok nagy része nem tartozik a hatáskörébe. Az üzlethálózat fellesztése. az utak építése, a városok és falvak szebbé tétele a szolgál­tatások színvonalának emelése főként a nemzeti bizottságok feladata, a helyt, lá- rásl, kerületi nemzeti bizottságoké. Tulaj­donképpen ők tehetnek a legtöbbel az Ide­genforgalomért. Szlovákia leglátogatottabb turlstaközpont- 1al a Magas-Tátra mellett a dél-szlovákiai strand- és termálfürdők. Kétségkívül Ide tartozik a nagymegyert fCalovol ts Ebben a városban tavaly több mint félmllliö tu­rista fordult meg. jőrészt Csehországból, de szép számmal főttek Szlovákia északi vl­Varga Gábor dékelről és külföldről Is A nagymegyerl termálfürdők például a kelelnémet turis­táknak Is kedveli üdülőhelye Nagymegyer lakosainak száma alig több mint 9000. a nyárt turlstaldényben viszont naponta 5—6000 emberrel tesz né|>esebb a város Ez nem kis gondol okoz az ellátásban az el­szállásolásban Is Hogv ezekkel a gondok­kal miképpen tudnak >negbirkó7.nl a me- gyerlek, erről faggatom VARGA GABíIRT, a városi nemzet' bizottság alelnökét — Bizony tavaly az alapvető élelmisze­rekkel, így például 8 kenyérrel a tejjel Is gondok voltak — Ismeri el az aleinök — A helyzet javításának szándékával nemré­gen pékséget nyitottunk a városban remél­hetőleg így majd nyáron Is elég lesz a ke­nyér A város üzletelt mindenképpen teher­mentesíteni szeretnénk, élelmiszerüzletek építését tervezzük kint a fürdő területén. Ami az étkeztetést, az éttermeket illett: a fürdőben a lavorlna nevű Idegenforgalmi állami vállalat a fő szolgáltató 6 üzemel­teti a büféket és az éttermeket. A fürdő előtti bódékban maszek vállalkozók árulfák a palacsintát lángost, mézeskalácsot Bent a városban a jednota rövidesen megkezdi egy vendéglő építését s érdekességként ta­lán azt ts érdemes elmondanom, hogy nem­régiben a város központjában, a fürdő felé vezető út mentén magánétterem Is nyílt, amely ugyancsak a vendéglátőiparl kapaci­tás bővülését lelentt. — A magánszektor bevonása az Idegen­forgalmi szférába a helyzet javításának talán egyik járható útja. Mi a helyzet Nagymegyeren. növekszik-e a jövőben a magánvállalkozás súlya ezen a területen? — Mivel a fürdő területén álló. nem túl­ságosan esztétikus kioszkokat nemrégiben sikerült lebontanunk azzal, hogy oda többé hasonlók építését nem engedélyezzük, a fürdő belárata előtti térület nagysága meg­határozza a magánárusok számát Is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magánzók . száma tovább már nem gyarapodhat. Ma­gánétterem vagy más vendéglátötpari egy­ség megnyitására viszont még nem érkezett hozzánk kérvény. Városunk lakossága, a magánemberek leginkább a turisták elszál­lásolásában tudnak segíteni, hiszen ezzel Is nagy gondok vannak. A fürdő mellett van ugyan egv 90 Agyas szálloda, de a kem­ping és az üdülők különböző haza! válla­latok tulajdonában vannak. Így jelenleg a turisták elszállásolásának egyedüli média az ha magánszemélyeknél helyezzük el őket Városunkban sokan foglalkoznak a turisták elszállásolásával. Szerződést köt­nek az utazási Irodával, és vagy csatád! házunkban szállásolták el őket vagy az udvaron, a kertben adnak helyet sátraink­nak lakőkocsllaiknak. Egyébként már el­készült e terv a fürdő és körnvéke felújí­tására. és ebben szerepel egy autőkemplng építése Is. — Aki mostanában Nagymegyeren lár, az lépten-nyomon feltúrt utcákkal, föHhánvá- sokkal találkozhat, ami bizony nem túlzot­tan esztétikus látvány, a turistákat tehát nem éppen biztató városkép fogadta — Folyik a város közművesítése, a víz- vezetékrendszer és a gázvezeték építése. Ügy tervezzük, hogv mindezt az úthátözat felújításával együtt 1995 re felezzük be. Természetesen a városközpont nem tesz addig feltúrva. Igyekszünk minél korábban helyreállítani ezt a területet. A terOleffűrdö a városközponttól jő ne- gyedőrányl gyaloglásra van Még csak épp megkezdődött a turlsfaldény, amikor ott tártam, az Idő sem volt éppen a legtöbb, a fürdő előtti nagy parkoló mégis tele volt jOZSA lEfOÖ, a fürdő vezetőfe el­mondta, hogy nyárt hétvégeken nemegy­szer előfordult már, hogv ki kellett fen­niük a ..Telt ház“ táblát, hiszen az öt me­dence és a strand területének befogadóké­pessége Is véges. — A fürdő kapacitása 3600 személv — mondta főzsa Jenő —, s ennek növelésére nem gondolhatunk. Nincs merre terjeszked­nünk, meg aztán a termálforrás több me­dencét már nem bírna el. Idegenforgalmi helyzetképünket a követ­kező számunkban egészítjük ki a Knmáro- romt (Komárno) járásban szerzett t;<pfm7ta- latokkal KMNKD RftBFRT fA szerző felvélelei)

Next

/
Thumbnails
Contents