Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-25 / 43. szám

I új pság 5 A tanévnyitó mindig nagy bnnep egy Iskola életében. A szokott­nál Is nagyobb Ünnep volt azon­ban az Idei tanévnyitó a Dunaszerda- helyl {Dunajská Streda) Gépészeti Kö­zépfokú Szaktanlntézetben. Ennek e- gyetlen és meglehetősen nyomós oka pedig az volt, hogy ez volt az első tan­évnyitó az Iskola történetében. Igen, nem téves Információ, nem saj­tóhiba, az úrnak 1989. esztendejében, szeptember elsején megnyílt Dunaszer- dahelyen a magyar tanítási nyelvű gé­pészeti középfokú szaktanintézet. Ilyes­mi Is ritkán fordul elő. Ha tudtam vol­na, egész biztos ott vagyok a megnyi­tón. így azonban alig egy hónappal az első becsengetés után, kopogtattam én Is az iskola igazgatója. Lukács Jenő mérnök ajtaján, hogy körülnézzek eb­ben a „vadonatúj“ iskolában. Mielőtt a nyelvészek elkárhoztatná­nak, hogy feleslegesen tettem ki az Idé­zőjelet, hadd áruljam el; ez az új Isko­la ugyancsak öreg falak közé, örökölt körülmények közé költözött. Mert párt- határozat ide, hangzatos szavak oda, az Iskolaügy — külnösen, ha az anyagi háttéréről van szó — nálunk azért még mindig mellékvágányon halad. Ez az új Iskola egy jobb sorsra érdemesült föld­szintes házba költözött, amely Iskola volt már nagyapáink Idejében is. Le­het, Lukács Jenő iskolaigazgató nehez­telni fog rám, mert szerinte nagyon jó, hogy így oldódott meg a dolog, ez az épület meg a szomszédságában talál­ható néhány helyiség egészen megfe­lel a célnak, én más véleményen va­gyok. Szerintem egészen másképpen kell fene) kezelni a szakmunkásképzést a XXI. századra készülődve. Maradjunk ezért annyiban, hogy még így is csoda, hogy erre a tanévnyitóra egyáltalán sor került. Mert könnyebb a tévének átjutni a tű fokán, mint ma egy Iskolát nyitni. Ebben viszont az Iskolaigazgatóval teljesen egyetértet­tünk. A XXI. századra készülnek Üdvözlégy, iskola Az előzmények. Nem tudom ponto­san, mikor nyílt meg Dunaszerdahelyen a Nehézgépíparl Művek és a TESLA fiókvállalata, elég az hozzá, hogy mind­két üzem termelése elég szépen felfu­tott. Az előbbinek jelenleg kétszázhat­van alkalmazottja van, a TESLA pedig négyezer embernek ad munkát, ha tel­jes kapacitással fog termelni. Nem volt viszont megoldva a szakmunkásképzés azért sem, mert a járás elsősorban me­zőgazdasági jellegű, s elsősorban me­zőgazdasági képzés folyt. A két új gyár létezése magával hozta a követelményt: szakmunkástanulókkal kell őket ellát­ni. Lukács Jenőtől tudom, hogy sokáig vajúdott az ügy. Volt olyan elképzelés, hogy járjanak a gyerekek iskolába Bra- tislavába, ahol az anyavállalatok is működnek. Majdnem győzött is a gon­dolat, de szerencsére mégsem így lett. — Nem vagyok újonc az Iskolaügy­ben —- mondta. — Mielőtt ide jöttem volna, igazgatóhelyettes voltam az ISTER által fenntartott szaktanintézet­ben. Nyugodtan hivatkozhatok Komen- ský megállapítására: ha valamit, akkor a szakmát anyanyelven lehet legjob­ban elsajátítani. Mivel pedig széles e környékén ilyen jellegű oktatás nejjj folyt, nagyon nagy szükség volt már er­re az Iskolára. Hogy pontosabb legyek, 1985-től képeztek már fémmegmunká­lókat a Járási Építőipari Vállalat szak­tanintézetében, 1987-től a Komáromi Ne­hézgépipari Művek szaktanintézete ki­helyezett részlegén folyt itt a képzés, de ez nem volt megoldás. Azt hiszem. meg kell köszönni a járás állami és pártszerveinek, hogy felkarolták az ü- gyet. Megverekedtek az iskoláért, he­lyet kerestek neki, még ha Ilyet is. Ráadásul nekünk ez megfelel. Mutassuk hát be az iskolát! Tizenkét osztállyal nyílt, amelyet 289 szakmun­kástanuló látogat. Van érettségivel zá­ródó osztálya a fémmegmunkáló és gépbeállító szakmákra, két osztálya e- lektroműszerészek képzésére [ezek töb­bek között a hagyományos tévé- és rá- diószerelők), ahol három és fél éves az oktatás, és két osztálya kétéves kép­zéssel, ahol betanított munkásokat ne­velnek. Gyakorlatilag egész Szlovákia területéről vehetnek fel tanulókat. Egyelőre azonban inkább csak a he­lyiek. illetve a Komáromi és Galántal járásból látogatják az Iskolát. A szak­oktatás a fenntartó anyavállalatokban folyik egészen jó körülmények között. Tudom, létezik egy felfogás, hogy szakmunkásképzőbe az a gyerek jelent­kezik (azt küldik a szülők), aki más­hol nem járna sikerrel. Kíváncsi vol­tam, milyen diákok érkeztek ebbe az iskolába, amelynek ráadásul még ha­gyománya sincs. —- Lehet, hogy meglepő, de egészen jó tanulók jelentkeztek még a beta­nított munkásokat képző osztályokba Is. Nem csodálkoznék, ha időközben e- zeket a tanulókat átirányítanánk a másik két tagozatra — nyugtáztam örömmel az Iskolaigazgató szavait. Bár egy hónap után nehéz egyértel­mű véleményt mondani, mégis ügy tű­nik, a gyerekek valóban jól tanulnak. Magamban úgy vélekedők erről a je­lenségről, hogy eddig nem folyt itt Ilyen jellegű oktatás, és a gyerekek két kézzel kaptak az alkalmon. Talán el sem kellene mondanom, hogy egyedül a Gútal (Kolárovo) Golyóscsapágygyár számára, amelynek Nagymegyeren (Ga­lovo) elég nagy fiókvállalata van, nyit­hattunk yolna legalább három osztályt. Meggyőződésem, hogy ha javulnak a le­hetőségek, erre sor is kerül. Egy Iskola színvonalát szerintem mégis a pedagógusok határozzák meg. Nem akarok senkit megsérteni, de ki­jelentem, nem dúskálunk jó pedagógu­sokban. Különösen nincsenek mindig kéznél olyan kiváló tanítók, akik egyik napról a másikra otthagyják régi he­lyüket és átmennek egy teljesen új (mondjam, hogy bizonytalan jövőjű?) iskolába. Hogy volt ez ebben az eset­ben? — Többnyire a két fennálló szaktan- intézetből jöttünk át — világosított fel' az Iskolaigazgató. — Nem volt külö­nösebb bonyodalom, mert ott megszűnt némely szakmának az oktatása. Illet­ve ezek átkerültek mihozzánk. A pe­dagógusok tehát így is, úgy is fölösle­gessé váltak volna. A tanári kar kép­zettsége megfelelő. Négynek megvan a doktori titulusa, van közöttük négy mérnök, az óraadó tanárok is főiskolai végzettséggel rendelkeznek, a szakok­tató mestereket pedig a vállalatok ma­guk jelölik ki, tehát a cél érdekében ott is a legjobbakat választják. Ha az elején azt mondtam, hogy nem könnyű dolog ma új Iskolát nyitni, akkor most azzal egészíteném ki, hogy ml azért szerencsés helyzetben vagyunk. Megér­tésre találtunk mind a járási szervek-^ nél, mind pedig a fenntartó vállalatok­nál. Vagyunk, és várjuk a szakmát ta­nulni akaró fiatalok jelentkezését. Azt hiszem, nem bánják meg, ha hozzánk jönnek. PALÄGYI LAJOS Hazánk és az AIRBUS A hetvenes évek végén több nyu­gati légitársaság is kérte az egyik legjelentősebb európai repülőgép­gyártót, az AIRBUS konzorciumot, hogy építsen a számukra egy olyan repülőgépet, amely közepes távolságú járatokon 210—260 utas szijllítására lenne képes. A franciák igyekeztek a kérésnek eleget tenni, ugyanis a tengerentúl Boelngék seattle-i üzemé­ben elkészült egy hasonló típus, a Boeing 767-es. Az új repülőgép az A 310 nevet kapta. Kifejlesztéséhez alapul a 300- as típus szolgált. A prototípus építé­sét 1978 júliusában kezdték el, rö­viddel azután, hogy a Swissairrel és a Lufthansával megkötötték a szer­ződést az új típus megvételére. Akko­riban erről a repülőgépről csak mint a Boeing 767-es konkurenséről beszél­tek. Az építésnél főleg arra töre­kedtek, hogy minél több olyan alap­anyagot használjanak fel, amely a 300-as típusnál már bevált. Négy évvel később. 1982 április 3- 5n emelkedett fel először a francia­országi Toulouse-ban levő üzem beton­járól az F—WZLH jelzésű prototípus. A pilóták, Lars Heise-Laursen és Kari Nagel landolás után elmondták, hogy 1 repülőgép meglepően jól „viselke­dett“ ahhoz képest, hogy alig volt kipróbálva. Ez főleg a számítógép­pel megtervezett új típusú szárnynak köszönhető. A szárny hajlásszöge 28 fok, a felülete 219 négyzetméter. Ezt a szárnyat eredetileg közepes távol­ságokon történő repülésre tervezték, de kitűnt, hogy alkalmas hosszú tá­volságok megtételére is, főleg na­gyobb magasságokban. Az üzemanyag- -fogyasztás is jelentősen csökkent. A megtakarítás 1200 kilométernél 25 százalék. A szárnyat igyekeztek úgy kialakítani, hogy a levegőben lehe­tőleg a legkevesebb ellenállást kelt­se. A csűrő- és féklapokat elektroni­kusan irányítják. Ezeket igyekeztek könnyebb fémekből építeni, hogy sú­lyuk ne legyen olyan nagy. A repülőgép törzse 0,6 méterrel szélesebb, mint a Boeing 767-nek, te­hát az átmérője 5,64 méter. Az ele­jében van a polőta kabin, mögötte az előtér a ruhatárral, majd a két utas­tér. Az utasok száma 210—234 lehet, de a később! változatoknál akár 265 is. A megrendelő kérésére- egy sor­ban hat vagy kilenc ülés helyezhető el. A pilótafülke általában minden re­pülőgépnél különlegesség. Itt is kü­lön említést érdemel. A biztonságos repüléshez elegendő két pilóta, de a megrendelő kérésre egy harmadik személy, a navigátor is helyei kap­hat itt. A kabint úgynevezett FFCC (Forward Facing Crew Cocpit) mód­szerrel alakították ki, ami azt jelen­ti, hogy a navigátor nem a másod­pilóta mögött, a repülés irányának oldalt ül, hanem a kapitány és a má­sodpilóta között. Ezt az elhelyezést főleg azért választották, mert így a navigátor is jobban tud figyelni a pályára, ezenkívül könnyebben hozzá­fér a műszerekhez Is. Az összes fon­tosabb műszert a főpanelen helyez­ték el. Természetesen, ez a típus is számítógépes vezérlésű. Hat képer­nyője a pilóták elé került. Az AIR­BUS 310 az ICAO szabvány II. kate­góriájának a feltételei mellett tör- tőné repülést is végezhet, de a meg­rendelő kívánságára akár a III. b. kategóriára is átépíthető. A fedélzeti számítógép nagyon pontosan figyeli a repülőgép működését, a pilóták munkáját. A gép építése nemcsak az AIRBUS konzorcium munkája, részt vesz ben­ne az NSZK-beli Deutsche Airbus Bré­mából, az angol British Aerospace Chesterből, a spanyol CASA és a hol­land Fokker. A németek a törzs ki­sebb egységeit, az oldalkormányt, a csűrő- és féklapokat, az angolok a szárnyat, a spanyolok a magassági kormányt, a törzs és a futómű ajta- jalt, a hollandok pedig a szárny ki­sebb egységeit gyártják. A nagyobb darabokat összeszerelésre egy külön erre a célra épített repülőgéppel, a Super Guppyval szállítják Franciaor­szágba. Az első AIRBUSokat — amelyeket a Lufthansa és a Swissair számára készítenek — 1983 márciusában ad­ták át a megrendelőknek. A néme­tek 25, a svájciak 10 gépet rendel­tek. A legnagyobb üzletet viszont 1984-ben kötötték, egyesek a „század üzletének" is nevezik. A megrende­lő az USA-bell PanAm, amely össze­sen 91 AIRBUSt rendelt. Említést ér­demel, hogy nemcsak a 310-es válto­zatból vettek, hanem a 300-asből és a 320-asból is. Idáig az AIRBUS konzorcium há­rom változatban gyártja a gépelt. A 310—100-asnak és a 310—200-asnak a hatótávolsága még eléggé kicsi, fő­leg a közepes távolságú utakra hasz­nálhatók. Viszont 1985-ben elkezdték egy új sorozat, a 310—300-as gyár­tását. Ennek a hatótávolsága már 9000 km. Egyesekben most felvetődik a kér­dés: hogyan függ össze hazánk ez­zel a repülőgéppel? Ennek is meg­vannak az előzményei. Az idén az NDK légitársasága, az Interflug már vásárolt három ilyen gépet. Nemrégi­ben kapták meg a harmadikat, és már menetrendszerű járatokat üze­meltetnek velük Athénba, Rómába, Larnacába, Bangkogba, Peklngbe, Szingapúrba és Havannába. Az ő gé­peik 208 utas szállítására képesek. Az idén szeptember 11—12-én a három repülőgép egyikét hazánkban is bemutatták. Először Prágában, majd Bratislavában. Amikor ez a hatalmas repülőgép leszállt a bratlslavai repü­lőtérre, egyesek nagyon elcsodálkoz­tak. Mintha nem is ezt a gépet vár­ták volna, ugyanis az oldalán az In­terflug jelzését viselte. Később, a sajtóértekezleten megmagyarázták, hogy ez a harmadik olyan repülő­gép, melyet északi szomszédjaink kaptak. Elmondták azt is, hogy a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság is aláírta már a szerződést az AIRBUS konzorciummal két gép megvásárlá­sáról. Légitársaságunk a lassan ki­öregedő IL—62-es típusokat ezekkel szeretné felváltani. Az elsőt jövő de­cemberben kapjuk meg. a másikat két hónappal később. Szingapúrba és Havannába fognak közlekedni A hosszú utak megtétele alatt az uta­sokat videofilmek vetítésével szóra­koztatják majd. A típus előnye még az is, hogy környezetkímélő és a mo­torok is csendesek, s akár 8—9 órát is repülhet anélkül, hogy kettőnél több pilótára lenne szüksége. A bra- tislaval leszállás után a taps tehát nemcsak a pilótáknak szólt, hanem az AIRBUSnak is. HAJDÚ ENDRE NEM JÖN KÉSŐN A GYEREK? Severlno Antlnorl római nőgyógyász bízik abban, hogy az új eljárással lehetővé teszi egy ötvenhárom éves asszonynak, hogy szüljön. Dr. Leonardo Formlgll- nak Milánóban már sikerült elérnie ilyen eredménye­ket több olyan negyvenen túl levő vagy fiatalabb nők­nél is, akiknél idő előtt jelentkezett a változás kora. Dr. Formigll, az eljárás úttörője a következőket mond­ja: „Először is meg kell állapítani a méh nagyságát A változás korában ugyanis a nemi szervek működé­sében bizonyos pangás állhat be. Ha túl kicsi a méh, női hormonokkal segítünk, és hasonlóképpen fel kell készíteni a méh nyálkahártyáját is a megtermékenyí­tett pete befogadására.“ A ’megtermékenyített petét alapos vizsgálat alá ve­tik, hogy kizárják bárminemű genetikai vagy fertő- zéses károsodás eshetőségét. A mesterséges megtermé­kenyítés történhet a petevezetékben, ha legalább az egyik még átjárható, továbbá kémcsőben vagy (végrel) az ajándékozó nő méhében, ahonnan aztán az embriót kiemelik és a gyerekre vágyó nő méhébe ültetik. A terhességi vizsgálatot a beültetés után körülbelül har­minc nappal végzik. Ha az eredmény pozitív, két hé­tig tovább adagolják a hormonokat, hogy kialakuljon 8 méhlepény, amely feltétele a terhesség zavartalan lefolyásának. Lehetséges tehát a változás kora után is gyermeket szülni, ha a terhesség nem is nehézségmentes. „Negyvenöt évnél idősebb nőknél nem javaslom a peteátültetést — mondja dr. Formigll. — Előrehaladot­tabb korban szövődmények^ támadhatnak a szülésnél, és ilyenkor a magzat vesz'élyeztetettsége is nagyobb. Az Idősebb nők egészségi állapotára ártalmas lehet a terhesség. Nem beszélve a késői anyaság pszichikai velejáróiról. Nem tudom, meddig ésszerű gyereket vi­lágra hozni, hogy a nő ne nagymamának, hanem anyá­nak érezze magát.“ Teljesen más szemszögből viszonyul a kérdéshez dr. Antlnorl, aki — munkatársai szerint — az ötven­három éves nő esetét inkább kísérleti rekordnak te­kinti. „KI van zárva, hogy a hormonkezelés nehézsé­geket okoz, sőt még javíthat is a nők egészségi álla­potán. Fontos a méh előzetes kivizsgálása, meg kell állapítani a méh szövetét, nlncs-e rajta daganat, s hogy lehetséges-e a beültetés." Antlnorl nézetét Igazolja az a tény is, hogy növek­szik az átlagéletkor. Idősebb korban is kötnek házas­ságot, ezért a változás kora utáni terhesség egyszerűen szükségszerű. Feldolgozta: V. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents