Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-18 / 42. szám
Királynő-e a királynő avagy előtérben az alattvalók anyagi érdekei ? in-r-. Valamelyest Rnftfni Róbert mentette a csehszlovák atlétika hírnevét. Napjainkban csend honol az atlétikai pályákon, kivételt csak a maratoni futóversenyek képeznek. A naptári év vége még nem érkezett el, az atléták viszont már elbúcsúztatták az Idényt. Így már jogos a mérlegvonás, a kérdés: Királynő volt-e a királynő? Mielőtt kimerítő választ adnánk a kérdésre, egy valamit hadd bocsássunk előre: 1989 olimpia utáni év volt, 8 a játékok után az atlétikában is amolyan pihenőnek számított. Nem volt világbajnokság (hacsak nem számítjuk az ősszel megrendezett női 15 km-es országúti VB-tj, sem kontinensviadal, nem volt tehát olyan tét, amely a versenyzőket teljes erőbedobásra késztette volna. Lazíthattak, kipihenhették az előző olimpia fáradalmait Már akik a pályán maradtak. Megszokott jelenség ugyanis, hogy az olimpia, a nagy csúcs után sportolók fejezik be pályafutásukat. Lazítás, pihenés. Tévedések elkerülése végett azt azért tisztázzuk, ez még nem lazsálás, egyszerűen csak erre a pár hónapra nem jellemző a többi idény megfeszített, erőltető munkamenete. Ami persze távolról sem jelenti azt, hogy megáll az élet, „munkanélküliekké“ lesznek az atléták. Ötödször rendezték meg az idén az lAAF Mobil Grand Prlx-t. A 16 versenyből álló sorozat döntőjének szeptember 1-jén Monacó adott otthont. A világ élvonala jött össze Monte Carlóban, hogy megosztozzék a kiosztásra váró 763 ezer dolláron. Az összegből legtöbbet (lejenként 25 ezret) a két győztes, a marokkói Szald Aouita ős a román Paule Ivan kapta. Mellesleg tavaly Is ők vághatták zsebre a nyertesnek kijáró jutalmat. A sorozatba bekapcsolódó 83 ország atlétái közül nem mindenki járt Ilyen jól, természetesen csak a legjobbak, mármint a győztesek és a helyezettek, s nemcsak az összetettben, az egyes számokban Is. Ha már a pénz kerül szóba, álljunk meg egy percre. A sport egyre nagyobb méreteket öltő elüzlete- sedése természetesen az atlétikát sem hagyta érintetlenül. A Nemzetközi A- matőr Atlétikai Szövetség (lAAF) megpróbált némi rendet teremteni a szinte már ellenőrizhetetlenül befolyó rajt- és egyéb pénzekben, ezért hozta létre Grand Prix-sorozatát, amelyet persze megelőzött az amatőrizmusra vonatkozó "paragrafus 1982. évi liberalizációja. Nos, az már más kérdés, hogy a sportág vezérkarának szándékát, törekvését nem túl sok siker koronázta. A legális pénzdíjak mellett egyre nő a — lassan nyílt — titokban kiosztott rajtpénzek összege ezeken a viadalokon. A zürichi Sport szerint a sorozat legrangosabb eseményének, a város Letzlgrund-ver- senynek a szervezői 2,6 millió márkás bevételükből 1.8 milliót fizettek ki Ilyen címen. Egyes szupersztárok csillagászati összegeket kérnek. A többszörös amerikai olimpiai bajnok, Carl Lewis'ára legmagasabb, 50 ezer dollár körül mozog, de ez még nem minden. Az amerikai csak akkor kapható, ha vele együtt' 130 ezerért megveszik a vele portyázó egész csoportot. (Az atléták követeléseitől egyre jobban sarokba szorított versenyigazgatók próbáltak gátat emelni az egyre tel jesíthetetlenebb kívánságok elé.) Tárgyalóasztalhoz ültek a sportolókkal, de egyelőre nem sok eredmény- ‘nyel. Az atléták kitartanak ama állításuk mellett, hogy kevesebbet kapnak annál,' amennyit Igazán érnek. S ezt teljesen komolyan gondolják. Néhány csillag — Lewis, Reynolds, Kingdom, Ereng, — menedzserének kezdeményezésére létrehozták az Atléták Képviselőinek Nemzetközi Szervezetét (lAAR), amely Monte Carlóban közzé is tette tízpontos programját. Ennek lényege, hogy leszámoljon az ún. álamatőrizmussal, az atléták azonnal kapják kézhez az őket Illető pénzt, ne csak pályafutásuk befejeztével (a nem hivatalos összegeket eddig is megkapták). Továbbá: az lAAF ne korlátozza reklámlehetőségeiket. Ogy tűnik, ebben a királyi sportágban is egyre Inkább a pénz beszél, s ez nem a legszerencsésebb Irányvétel. Szögezzünk le egy dolgot: nem a nagyon Is megérdemelt jutalmat vitatjuk el a versenyzőktől, csupán amiatt aggódunk, hogy a sport nem lesz többé sport a szó nemes értelmében (igaz, Ijecsületét az elhatalmasodó dopping amúgy Is megtépázta). hanem ügyeskedő kereskedők üzleti vállalkozása. Május végén Indult útjára a GP, méghozzá a tengerentúlon, s a számítógépes értékelés alapján egyértelműen ez volt a sorozat leggyengébb láncszeme. Mégsem San Jósé esett ki, hanem Budapest, a Népstadion versenye. Visszakerült viszont helyére a bratlslaval P—T—S rendezvénye. összefoglalva az Idei GP-t, elmondhatjuk, hogy nem esett csorba a hírnevén. Az Idei esztendő nyolc világcsúcsa közül öt a sorozat versenyén született (3000 m-es akadályfu- tásban 8:05,35-tel a kenyai Rono Stockholmban, az 1 mérföldes női síkfutásban a román Ivan 4:15,61- gye! Nizzában, a 110 m-es gátfutásban az amerikai Kingdom 12,92-vel Zürichben, a férfi 5000 m-en a mexikói Barrios 27:08,23-mal Nyugat- Berlinben, a férfi 3000 m-en a marak- kól Aouita 7;29,45-tel Kölnben iratkozott föl a világranglista élére.) A csehszlovák atlétika hívei számára szomorú emlék marad az Európa Kupa gatesheadl A döntője, ajiol mindkét gárda, a nők és a férfiak is megsemmisítő vereséget szenvedtek. Annál szebb élménnyel tértek haza a B döntőről a magyar fiúk és lányok, hiszen második helyük, amely óriási meglepetés, azt jelentette, hogy két esztendő múlva mindkét válogatott ott lehet kontinensünk legjobb nyolc csapata között. Rég szerepelt Ilyen rosszul a csehszlovák atlétika, mint Gatesheadben, egyetlen győzelmet sem arattak képviselői, a legjobban a sérülten rajthoz álló gerelyhajító vllágrekorder Jan Železný végzett, második lett, s még egy érmes helyet (bronz) szerzett a magasugró Ruffínl Róbert. Ilyen rossz bizonyítvány is régen volt! Volt még egy szenzációja a Gates- beadnek: ez pedig a vendéglátó brit férfiak győzelme, hiszen először történt meg az EK-ban, hogy nem a Szovjetunió vagy az NDK nyert. A nőknél viszont minden a várakozás szerint zajlott, az NDK atlétanőinek fölénye az első percektől elsöprő volt. Az persze csak később derült ki, hogy az említetteken kívül volt még egy negatív szenzációja az EK fináléjának. A szovjetek harmadik helyezett súlylököjét, Bagacsot doppingon érték, így megfosztották a neki járó pontoktól, s emiatt a második helyezett szbornaja eggyel lejjebb csúszott, a Világ Kupa történetében először nem lehetett ott a rendezvéCarl Lewis, a sztár nyen. Az 5. Világ Kupán avatták föl a katalán főváros Olimpiai Stadionját. Három esztendő múlva itt lobban majd föl a nyári játékok lángja. Nem volt szerencséjük a szervezőknek, a világ szfne-javát fölvonultató csapatok vetélkedőjét elmosta az eső. De így Is volt egy két villanás, amely elárulta, olimpia utáni esztendő Ide, pihenő oda, a sportok királynője azért még mindig királynő. Gondoljunk csak Kingdom csodálatos futására a 110 m-es gáton. Ez akkor is élmény volt, ha 12,88-as újabb világcsúcsát elfújta a szél. Az USA férfl- és az NDK női válogatottja megvéd-' te elsőségét, a nagy szenzációnak mégsem ők számítottak, hanem a kubaiak. A sorból kiemelkedtek ketten, akik világrekord ellen Intéztek támadást: Qulrot a 800 m-en Kratochvílo- vá csúcsát veszélyeztette, Costa pedig 210 cm-rel próbálkozott a női magasugrásban. Egyetlen csehszlovák résztvevője volt a barcelonai eseménynek, Jozef Kucej a 400 m-es gátfutásban. Molnár István edző tanítványa nem vallott szégyent, óriási mezőnyben bronzérmes lett. Levizsgázott viszont a hazai atlétika, amely az Ideinél gyengébb esztendőt régen zárt. urban klAra A pontozógépek is csődöt mondtak a legutóbbi világbajnokságon A ökölvlvő VB-k történetében szeptem- fllT bér második felében és október else“ jén Moszkvában bonyolították le a sportág leghosszabb világbajnokságát. Ti- zenöt(l) napon át folytak a küzdelmek, főleg azért, mert a rendezők nem tágítottak előre beharangozott tervüktől, és csak egy szorltót állítottak fel az Olimpijszklj sport- csarnokban. A jelenlévő újságírók és a szakemberek többsége lépten-nyomon azt mondogatta: vajon mire volt jó, kinek használt ez a fárasztó, az elején eléggé unalmas bokszmaraton? Az ötödik VB tehát joggal kiérdemelte a „leghosszabb“ jelzőt, de ha a színvonalat vesszük figyelembe, akkor a „leg“ seinmi esetre sem Illik hozzá. Továbbra Is a szovjetek, a kubaiak, az amerikaiak és az NDK-bellek a legjobbak, de egy-két újonc is bejutott az elődöntőbe, amiért már bronzérem járt. Még egyszer se mfordult elő, hogy egyiptomi versenyző dobogóra került volna a világbajnokságon. Ladislav Hnsárik (91 kg) jóvoltából Csehszlovákia is feliratkozott a VB-érmesek listájára. Sokan nagyképűnek tartották a kubaiak vezető edzőjét, Sagarrát, amikor azt nyilatkozta, hogy képesnek tartja együttesét akár 12(!) elsőség megszerzésére is. Hogy aztán ebből csak négy lett, erről védencei tehetnek a legkevésbé, ök a döntök „első félidejében“ három aranyat nyertek. Például Reyestői biztos győzelmet vettek el. Döntőben ellenfele, a házigazda Arbacsa- kov a harmadik menet közepén megsérült, és leléptették. A pontozó(gépe )k a két és fél menetes „előadást“ vették figyelembe — ez ugyanis a szabály... Egy szó, mint száz, jobb volt a kubai, mégsem ő nyert. A címvédő tehát dühösen könyvelhette el; megfosztották a biztos elsőségtől. A 81 kilósoknál Jött a pontozógép (csokornyakkendősök „felügyelete“ mellett) újabb érthetetlen melléfogása. A VB legjobb bokszolója, a kubai Romero kikapott az NÓK-s Maskétál. Talán csak a masinák „látták“ így, mert a közönség sem értett egyet ezzel a felettébb furcsa döntéssel. Ennek köszönhették egyetlen aranyukat az NDK-bellek. Ekkor már a kubaiaknak három volt... Kétségkívül a szovjet Kurnyavka (75 kg) volt a kéthetes bokszvilágbajnokság hőse, aki a döntőben szinte leiskolázta a verhetetlennek tartott kubai Espinosát. Az Igen lelkes és sportszerű közönség percekig állva ünnepelte a szbornaja új csillaMi lesz veled, boksz? gát. Senki sem számított azzal, hogy a szovjet válogatott öt aranyérmet szerez az 5. világbajnokságon. Ne feledjük viszont: Moszkvában rendezték a VB-t. Hazai ring- ben pedig sokszor történnek csodák. Sajnos, ez már évek óta így van. De vajon kl(k)nek kell ez a részrehajlás?! Kezdetben általános sikert aratott a pontozógép. Dicsérte öklöző, mérközésvezető, edző és a néző Is. Ogy tűnt, mintha az ezt ■ kezelő bírók Is önkritikát gyakoroltak volna a szöuli olimpia botrányokkal tarkított boksztornája óta. A moszkvai világbajnokság hajrájában azonban olyan elfogult ítéletek születtek, amelyek a gép kudarcát és a bíráskodás csődjét jelentik. Tehát ugyanazok kezelik a pontozógépeket, akik a múltban a szorító mellett bíráskodtak... Summa summárum: a technikával nincs baj, de akik a gombokat nyomogatják. nem mindig a látottak szerint cselekednek. Az olimpiai részvételért (mint ismeretes, törölni akarják az ökölvívást az ötkarikás játékok műsorából) harcoló boksznak nagy szüksége lenne tárgyilagos ítéletekre. Mivel túlságosan elhúzódott az 5. ökölvívó-világbajnokság, így érthető (?), hogy a szervezés kicsúszott a rendezők kezéből. Sokszor változott a program, egyesek Az NOK-beli Henry Maske (balról) óriásimeglepetésre legyőzte a 81. kg-os súlycsoport „királyát“, a kétszeres világbajnokkubai Pabio Romerót. Hogy hogyan? Azt mi is láthattuk a távé képernyőjén... (A CSTK ,felvétele) nem tudták, mikor lépnek rlngbe. így aztán gyakran fejetlenség uralkodott a sportcsarnokban. Éppen ezért jó lenne, ha az illetékesek elgondolkodnának azon, nem kéne-e megváltoztatni a soron következő 6. világbajnokság lebonyolítási rendszerét. Az ausztrálok (1991-ben Sydneyben lesz a VB), és a svédek (ugyanebben az évben Stockholm ad otthont a következő Európa-bajnokságnak) már bejelentették: szó sem lehet arról, hogy egy ringben folyjanak a küzdelmek. Viszatérve a csehszlovák öklözőkre: az egy bronz reálisan (de Inkább a jelenleginél sokkal derűlátóbban) fejezi ki a sportág mai helyzetét. Az egy érmes hely jó szereplés. Annál Is Inkább, mivel olyan versenyző harcolta ki, akinek kevés esélyt jósoltak a legjobb négy közé jutáshoz. Az Is Igaz, hogy Ladislav Husárlknak csupán egy győzelemre volt szüksége, s éremmel térhetett haza. Éppen ezért semmi esetre sem szabad túlértékelni ezt az eredményt! A szakvezetők Michal Franektől, az athéni EB ezüstérmesétől vártak jó szereplést, ö azonban, akárcsak a többiek, Robert Koller és Peter Hrivfták idejekorán elbúcsúzott a mezőnytől. Svätopluk Žáéek, a csehszlovák ökölvívó- -válogatott vezető edzője így kommentálta a Moszkvában történteket: „Meglepő, hogy kevés összecsapás ért véget idő e- lőtt. Ez is azt bizonyítja, kezd kiegyenlítődni, az élmezőny. Az esélytelenek alaposan megszorították a favoritokat. Végül is szereztünk egy érmet, teljesítettük a tervet, de ha egy kis szerencsénk van, még jobb eredménnyel jöhettünk volna haza...“ Zslgárdt , László TISZTELETTEL TUDATJUK ... Sok sportágról írják és írjuk, hogy egyre n.^yobb az érdeklődés iránta, de naponta kell meggyőződnünk arról, hogy a foci továbbra is uralja a mezőnyt. Az utóbbi időben pl. sokan érdeklődtek, mi történt Füleken (Filako- vo), ahol a bajnokság előtt elég pesz- szimista hangulat uralkodott, s most lám, megy a csapatnak. Tisztelettel közöljük, megkérdezték, van-e titok. Az írással a jövő héten jelentkezünk.
