Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-18 / 42. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A környezet, amelyben élünk Egy környezetvédRlmi tanulmányban ol­vastam ezt a megállapítást; a mai fiatalok világa más, mint apáiké volt néhány év­tizede. Kényelmesebb, biztonságosabb és kiterjedtebb, de a természethez fűződő vi­szonyában szegényebb, szürkébb, egyhan­gúbb. Bár e világ látszólag kevésbé van kiszolgáltatva a természet hatásainak, a veszélyeztettség nagyobb, hiszen a fenye­getettség planetáris szintű. A kUrnyezet romlását egyetlen generá­ció sem nézheti közömbösen. Az idősebbek életük során tanúi voltak a környezeti ál­lapot fokozatos romlásának. Még fürödhet-. tele azokban a folyókban és tavakban, ame­lyektől ma a gyermekeket veszélyre figyel­meztető táblák tiltják el. Azoknak a pata­koknak és kutaknak ma már zavaros a vize, amelyekből valaha ittak. A fiataloknak kevesebb a tapasztalatuk, összehasonlítási bázisuk időben szűk. egy valami elvitathatatlan; az Ifjúság a társa­dalom bármely rétegénél, csoportjánál job­ban érdekelt a környezet védelmében. Mégpedig azért, mert az ifjúság — fiata­labb. Es mivel fiatalabb, nem közömbös számára milyen körülmények között eszi majd meg kenyere javát, mint ahogy az sem mindegy, megterem-e majd ez a ke­nyér. Az ifjabb nemzedék szélsőséges né­zeteit egy idősebb, Aorelio Peccei (a kör­nyezetvédelem fontosságára elsőként rámn- tató Római Klnb alapítója) így önti szavak­ba: „... a mai világ a meglett korúaké, ők irányítanak, és a fiatalok ki vannak zárva a felnőttek játékaiból. Még csak a véle­ményükre sem kíváncsi senki, holott a döntések hatásai csak a távoli jövőben mutatkoznak meg, és ezeket a hatásokat a mai fiatalok, nem pedig a mai felnőttek érzik majd a saját bőrükön.“ Kétségtelen, hogy a tudós kissé sarkít­va fogalmaz, hiszen nálunk a társadalom­nak érdeke a fiatalokat bekapcsolni a ter- mészetvédeiembe. Ezt szorgalmazzák a CSKP irányító testületéi is, amelyek ezek­ben a napokban a környezetvédelem kér­déseit tűzték napirendre. Egy azonban tény, a tudós megállapításait nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról. A világ lakosságának túlnyomó többsé­ge fiatal. Hazánkban a harminc éven alu­liak nemzedéke a lakosság csaknem felét teszi ki. A 15 és 29 év közöttiek képezik a produktív korban lévő dolgozók negyven százalékát. Anélkül, hogy a környezetvéde­lemben bármiféle nemzedéki ellentétet pró­bálnánk bizonygatni jhisz ennek azért sem volna értelme, mert sehol nem szűkül a környezetvédő mozgalom csak a fiatalok­ra), a fiatalok nemcsak a védelem érde­kében fellépő társaikat, hanem a természet szennyezéséért, a környezet rontásáért fe­lelősöket is az idősebbek között ismerik fel. A fiatalok különböző mozgalmai — köz­tük a Brontosaurus és az Életfa mozgalom Is — hozzájárultak ahhoz, hogy most már hazánkban is egyre többet költenek a ve­szélytelen termelési technológiák kidolgo­zására. az erdők és a víztározók helyre­állítására, a termőföldek megóvására, a természetvédelmi területek bővítésére. Ez azonban napjainkban már szinte kényszer. A civilizáció jelenlegi fejlettségi fokán ugyanis halaszthatatlan intézkedéseket kelt tenni, hogy lefékezzük. Illetőleg megállít­suk a környezetszennyezést, mert most már az életről van szó! Strasser György Mit szólsz ehhez, elnök elvtárs? A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTOSEG; MartanoviCova 25, 819 27 Bratislava Főszerkesztő; CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMERI SANOOR Telefon: főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213623, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és kulturális rovat — 2104548. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat, 812 84 Brati­slava. Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tiaélarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 Kčs, fél évre 26 KCs Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava Gottwal- dovo nám. 8 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza. Index: 498 02. (Folytatás az 1. oldalról) — Ez talán a család, az iskola és más intézmények dolga is. Mennyi az olyan párbeszéd, vita vagy kritika, amelyekben megfogalmazódik a helyes nézet? S a vé­lemény megvédésére is vajmi kevés a lehe­tőség. — Nem értek egyet. Csak aki nem akar­ja megvédeni nézetét, mondja, hogy nincs hol. De Igazából az a fontos, hogy az if- júsá,gnak több lehetősége legyen véleményt alkotni, majd életformáját megtalálni, s ne álljanak félre akkor, amikor éppen színre kéne lépniük. Talán azért, mert so­kan hiszik azt, hogy a hangos szó, a ki- klabált vélemény valósul csak meg. Ha ez nem így lesz, az igazi egyéniségek kerül­nek majd előtérbe, s az Ifjúság körében megszűnik a középszerűség domináns ál­lapota. — Többször hallani: „A SZISZ nekem semmit nem ád...“ — Értjük egymást, gondolom azonban, a SZISZ nem akar jótékonysági szervezet­té lenni. Csak azt adhatja, amije van. Hogy mit ad a szó kommersz értelmében, nem akarok beszélni. A legnagyobb előnyt vi­szont, amit a szervezet nyújt, a legtöbb­ször elfeledjük. Tudniillik a SZISZ lehe­tőséget nyújt arra, hogy nézeteinkért ne vívjunk egyénenként szélmalomharcot, ha­nem kollektívában, a csoport támogatásá­val küzdhessünk meg értük. Kulcskérdés megérteni, hogy a SZISZ olyan lesz. ami­lyenné tesszük — lent és fönt egyaránt. Fórumai által az ember hamarabb érvé­nyesül, társadalmilag hasznos lehet, s az események középpontjában van. A tiszt­ségtől függően nő a felelősség azért, mi­lyen a szervezet, de a szervezet milyensé­ge valamennyiünk érdeme vagy bűne. — A kormánnyal folytatott tárgyalások után felmerül a kérdés, mit hozott ez az ifjú nemzedéknek. Néhányan kételkednek abban, hogy ezen a szinten komolyan ve­szik a SZISZ legfelsőbb vezetését, illetve úgy vélik, deklaratív találkozókról van szó. — A fiatalok — köztük én is —eléggé türelmetlenek. Jobbító változásokat akar­nak azonnal, legkésőbb holnap. Gondo­lom, a kormány tagjai a megmondhatói, hogy nem vagyunk kellemes partnereik. De kijelentem, az állami szervek figyelik azokat a kérdéseket, amelyeket az Ifjúság rajtunk keresztül feltesz nekik. Igaz, ezek­re a találkozókra is jobban fel kell készül­ni, hogy a határozatokat átültessük, hogy azok mihamarabb megvalósuljanak. A SZISZ által tolmácsolt ötletek és konkrét javas­latok publikálva voltak, nyilvánosan ellen­őrizhetők tehát. Ezért úgy gondolom, ért­hető, hogy a fiatalok számára e találko­zók szükségesek. Az állami szervek, ha fi­gyelembe veszik az Ifjúság véleményét és megfelelő Intézkedéseket hoznak, számuk­ra e találkozások a fiatalok támogatását jelenthetik. — Nemzedékünk nem edóee negyobb mértékben az átalakitáznak, mint azt hlsz- ezük? — De Igen. Már mondtam, hogy a gyű­léseket unjuk, türelmetlenek vagyunk, vár­juk a jobbító változásokat. Ez jó jelszó, de a jobbat hozó változásokat akkor érjük el, ha tudjuk^ mit és hogyan változtatni. Teljes mértékben vonatkozik ez a SZISZ- -ben folyó átalakításra Is. Tudom, hogy vannak olyanok, akik csak azért akarnak változtatni, hogy változzék valami. Ezt az öltözködésben ugyancsak megengedhetjük magunknak, de az emberekkel végzett mun­kában nem. Nem óvatosságról van szó, ha- netti a közös érdekről. Ha az átalakítás gondolatát nem akarjuk öncélúvá degra­dálni, akkor konkrét politikai, gazdasági és kulturális problémákat kell megoldani. Eközben persze nem a semmiből Indulunk, de helyettünk nem old meg senki semmit. Látom, konkrétumokat akartok. Ezek a: hatékonytalan gazdaság a mechanizmus hiányosságaival együtt; a technológiák és a munkaerkölcs alacsony szintje; a szub­jektivizmus, amin a protekcionizmust és a sógor-komaságot Is értem; a „könnyű más bőréből szíjat hasítani“ elvből eredő ön­zés; a laza kötődés a nemzet hagyomá­nyaihoz. Ez mind Idegen a szocializmus­nak. Tehát gondolkodjunk, és keressük kö­zösen az utat. — Mondjuk, többségében ragaszkodunk a „kétszer mérj, egyszer vágj“ népi böl- csességbez. Bár a kivételek ez esetben is erősíthetik a szabályt. Ilyen lenne példá­ul az a dialógus, amelyet a nem szerve­zett ifjúság igényel, de mi is akarjuk. — A dialógus híve vagyok, s párbeszé­det kell folytatni mindenkivel, aki erre hajlandó. De a párbeszédet mindig a meg­felelő szinten ítéli folytatni — egyének között, csoportok között, alapszervezetben, a járási bizottság csoportjaival stb. Ezt azért hangsúlyoztam, mert néha úgy tű­nik, tőlünk várják el, hogy központi szin­ten tárgyaljuk meg minden egyén vélemé­nyét. Ha az egyén véleménye győz, s cso­portnézetté alakul, kérem! Nem támogatom az Irányított vitát, de folyton ugyanarról beszélni körbe-körbe, kulturálatlanságnak tartom. Például a szocializmus alternatí­vájáról már döntöttünk. Becsüljük a szo­cializmust, ezért meg is védjük. A demo­kráciát viszont állandóan tanulni kell. Ez ránk, funkcionárusokra Is vonatkozik. A SZISZ SZKB-nak Ismernie kell a fiatalok nézeteit, de már általánosítani Is tudni kell, s így meghozni a döntéseket, így meg­szabni a munka célját és a módszereket. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem vagyunk hajlandók véleményt cserélni az egyénekkel, különösen, ha azok mon­danivalója ösztönző. ■ Es a vallásos ifjúság? — Ha érdeklődést mutat, találkozunk velük alapszervezeti színtől kezdve köz­pontiig bezárólag. Szükséges és érdekes ta­lálkozások ezek. Semmi kifogásom a hívők ellen, de azt tudatosítania kell mindenki­nek, hogy különösen a nevelés, a művelő­dés kérdésében, a világ megítélése és az életfelfog.ás terén más-niás alapokon ál­lunk. De a szociális, a kulturális és a tár­sadalmi érdekek megvalósítása során a SZISZ-ben nem teszünk semmilyen kü­lönbséget. ■ Sok — és nem kellemes — szó esik az ifjúság egészségi állapotáról. Kiemelik, hogy a javuláshoz arra van szükség, hogy a fiataloknak biztosítsák a sportolási lehe­tőségeket. Csakhogy a SZISZ ezt megala­kulásától kezdve célként emlegeti. — De más szervezetekkel és intézmé­nyekkel közösen. Az a baj, hogy a sportot ml nem az egészségvédelem részeként ke­zeljük, hanem szabadidős tevékenységként, így pedig a SZISZ egyedül nem érhet el eredményeket. Ügy vélem, a nem kereső ifjúság a társadalom vagyonát Ingyen vagy szimbolikus ellenérték fejében élvezhetné. Csak hát sok vezető ezt a területet is vál­lalkozásnak tekinti. Itt egy ellentmondás van: a sportpályák nagy többségét az álla­mi költségvetés terhére építik, működteté­sükre, karbantartásukra is a közös va­gyonból merítenek. A működtetés hiányos­ságaiból azonban a „magánzók“ profitál­nak. Megoldás lehetne a nyilvános ellen­őrzés, ha az eredményt Is hozna. Érdekes lenne megtudni az Illetékesek válaszát a tévének arra a megállapítására, hogy a főváros egyik körzetében egész nyáron mindössze egy Iskolai sporttelep állt az érdeklődök rendelkezésére. Meg kell je­gyeznem, hogy a sportklubokban uralkodó helyzet valahogy „természetessé“ vált. És még egy ötlet. A testnevelésen nem sza­badna csak a szervezett sportolást érteni. Miért nem lehet kiindulni a spontán kez­deményezésből, vagyis hogy egy fiatal bár­mikor elmehet oda teniszezni, focizni, aho­vá akar, ha megfizeti a megfelelő belépőt? ■ Ismered a mondást, hogy „ami jár. az jár". Mi jut neked mint a SZISZ SZKB elnökének erről az eszedbe? — A Szlovák Nemzeti Tanács számára készül az SZSZK kormányának jelentése a ml nemzedékünkről való törődés kapcsán, ahhoz készítünk alapanyagot. Az ötleteink és javaslataink tulajdonképpen már ismer­tek. Csak egyet említek meg, erről még vita van, hogy a fiatal anyák kapjanak-e pluszszabadságot, vagy a fiatal szülök va lamennylen. A szabadságom után pedig tel jes erővel azokat a kötelességeimet aka rom teljesíteni, amelyek a' novemberi kon ferenclára való felkészülést jelentik már Főként a programtervezetünkre gondolok Reális programot akarok, amelyben lefek telnénk, hogy amennyiben a fiatalok anga zsálják magukat és a programot teljesítik meghatározott intézkedések meghatározott ütemben teljesítődnek. Azt akarom, hogy a nyilvános vita után a program vonzó legyen létrehozóik számára. Azt is, hogy a programmal való egyetértés szavatolja teljesítését Is. És még valami. Sajnos nincs ingyen, munkával kell mindenre jogosít­ványt szerezni. Az Ü. I. részéről NESZMÉRI SÁNDOR Bőviilií szoliisitalás - csokkeiiií takarékoskoiias A takarékossági világnap és a takaré­kossági hét alkalmából a Szlovák Állami Takarékpénztár dolgozói tájékoztatták az újságírókat a pénzintézet munkájáról. lo­set Cípov mérnök, a SZAT vezérigazgatója elmondta, hogy a tavalyi eredményekkel összehasonlítva idén 1,1 százalékkal csök­kent a lakosság takarékossági kedve. Hoz­zátette. hogy ennek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, mert a takaré­koskodás alakulása mindig a belso piaci ellátás függvénye volt. Ha javul a piaci ellátás, a lakosság többet költ. Még figye­lemreméltóbb, hogy jóval kevesebb köl­csönt folyósítottak, mint tavaly. A Szlovák Állami Takarékpénztár kimu­tatása szerint 1989. augusztus 31-lg Szlo­vákia lakosságának takarékbetétje 87 mil­liárd 379 millió korona volt, s a takarék- betét nagysága az elejétől 2 milliárd 310 millió koronával gyarapodott. Az egy főre eső takarékbetét tehát több mint 17 ezer korona. örvendetesen gyarapodik a szervezett takarékoskodók, illetve azok száma, akik a magasabban kamatozó takarékossági for­mát választják. Ehhez a takarékpénztár is hozzájárult azzal, hogy módosította néhány betétfajtára vonatkozó előírásait. Módosul­tak többek között az Ifjúsági és a nyug- díjklegészítő takarékoskodás feltételei. Április elsejétől a 14 és 30 év köisötti fiatalok az év bármely részében nyithatnak Ifjúsági takarékbetétet, s nem csak április­ban, mint eddig. Ezzel kapcsolatban érde­mesnek tartjuk elmondani, hogy e takaré­kossági formánál az érdeklődők havi 100 koronától 1000 koronáig terjedő pénzt he­lyezhetnek el mindig kerek, százkoronás tételekben. Az ötéves takarékossági ciklus végén a takarékpénztár a kétszázalékos kamaton kívül a havi betét nagyságától függően 500 koronától 5000 koronáig ter­jedő jutalmat ír a számlájukhoz. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy a takarékbetét 5,3 százalékot kamatozik, ami a legmaga­sabb kamat, amelyet a takarékpénztár nyújt. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a nyugdíjkiegészítő takarékosságra is.. A mó­dosítás. Itt abból áll, hogy egységesítették, a korhatárt, a férfiak és a nők egyaránt 45—60 éves korban nyithatnak nyugdíj előtti takarékbetétet. A takarékbetétszámlák segítségével to­vább fejlődik az átutalásos pénzügyvitel. Idén augusztus végéig majdnem 48 ezren nyitottak takarékbetét-számlát, Szlovákiá­ban jelenleg 404 ezer 913 személynek van Ilyen számlája. A takarékpénztár nagy je­lentőséget tulajdonít ennek a pénzügyvlteli formának, amely az egész világon a leg­progresszívebb. A takarékpénztár az év első hónapjában 3 millió 500 ezer esetben teljesítette kliense tartós fizetési kötele­zettségét (például lakbér, telefon- vagy egyéb számla fizetését). Ez azt jelenti, hogy három és fél millió esetben kímélte ihúg ügyfeleit attól, hogy a pénzutalvány- nyal a postára menjenek. Ez is a takarék­betét-számla előnyét bizonyítja. Mindamellett egyre növekszik azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek elfo­gadják az Ilyen úton való fizetési kötele­zettséget. Ugyancsak gyarapodik azoknak, elsősorban kereskedelmi szervezeteknek a száma, amelyek betétszámlacsekket fogad­nak el fizetési kötelezettség ellenében. A csekk könyvek tulajdonosai számára Bratls- lavában megjelent az első pénzutomata Is. Ez a tulajdonos birtokában levő mágneses kártyát leolvasva pénzt ad ki az illetőnek. Kezdetben kísérletképpen száz személynek adlak ki Ilyen mágneses kártyát. Augusz­tustól közel ezren vehetik igénybe a pénz­automata szolgáltatásait. A takarékpénztár dolgozói elmondták, további automaták fel­szerelése attól függ, lesz-e rá deviza. Bra- tlslavában még az idén üzembe helyeznek egy további automatát, a következő ötéves tervben minden járási fiókot szeretnének felszerelni vele. A tájékoztatás szerint Szlovákia lakos­sága 16 milliárd 584 millió koronával adós a takarékpénztárnak, ami egy főre 3318 koronás eladósodást jelent. Annak ellené­re, hogy az év elejétől 2 milliárd 931 mil­lió korona kölcsönt nyújtottak, a polgárok adóssága 154 millió koronával csökkent. Különösen áruvásárlásra vettünk fel jóval kevesebb pénzt, ez az összeg az előző év hasonló időszakához képest 281 millió ko­ronát tesz ki. július elsejétől módosult és leegyszerű­södött a családi ház építésére nyújtott köl­csön és hitel folyósításával járó ügyvitel. Ez megkönnyítette nemcsak a polgárok, hanem a takarékpénztárak dolgozóinak is a helyzetét. Az építési kölcsönből korláto­zás nélkül vásárolható bármilyen építő­anyag. A garázsépítéssel járó kiadások is fedezhetők belőle, ha a garázs a családi házzal egyldőben épül. Ezentúl nem szük­séges az elvégzett munka kifizetéséhez a nemzeti bizottság igazolása. Elég, ha a munkavégző, az építkező és az építésveze­tő aláírásával Igazolja a munka elvégzé­sét. Erre a módosításra azért került sor, mert egyre több magánember dolgozik szolgáltatásvégzöként, s ezek munkájának igazolására felesleges lett volna még a nemzeti bizottság igazolása. Az elvégzett munka elismerésekor ugyanis a leendő ház- tulajdonos szava a mérvadó, akinek a köl­csönt és a hitelt folyósítják. Az utóbbi Időben éppen a lakossági szol­gáltatást végző magánszemélyekkel össze­függésben egyre nagyobb az érdeklődés a folyószámlák Iránt. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy magánszemélyek Is nyis­sanak folyószámlát, s ezen keresztül intéz­zék pénzügyi bevételeiket és kiadásaikat. Az utóbbi Időben emelkedett a sze'"vezetek folyószámláin elhelyezett pénz összege. Szóba került a betétek után folyósított kamat nagysága Is. Általános vélemény, hogy a jelenlegi kamatok nemigen ébresz­tenek kedvet a takarékoskodásra, mert a kamat olykor az Inflálódást Is alig fedezi. A takarékpénztár dolgozói elmondták, hogy a kamatok emelésére akkor kerülhet sor, ha sikerül megegyezésre jutni a bankok­kal, például a hitelbankkal, amely a taka­rékpénztárban elhelyezett pénzzel gazdál­kodik. Ezt követően emelheti majd a taka­rékpénztár Is a kamatokat. Palágyi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents