Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-11 / 41. szám

Kommentárunk Nemzetiségi kérdés a glasznoszty jegyében Súlyos terhe az átalakításnak a Szovjet­unióban a nemzetiségi viszálykodás. Lap­jaink is beszámoltak a nemrégen Abbáziá­ban a kirgiz—tadzsik határon, az Üzbe­gisztán! Ferganában vagy a Karabahban tartósan előforduló zavargásokról. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén megállapította, bogy a Szovjetunióban rendkívül kiélező­dött a nemzetiségi kérdés. E problémák megoldása nagy jelentőségű az átalakítás sorsa és az ország jövője szempontjából. Az állásfoglalás szerint már régóta nincs hatásuk az egységrűi szóló frázisoknak, az érveket nélkülöző, a valóságtól elszakadt előadásoknak, sajtóanyagoknak. Ezért szük­séges felülvizsgálni a föderáció szerkeze­tét; eltérő státust kell adni a nemzetisé­geknek, és iehetövé keil tenni, hogy ön­állóan rendelkezzenek sorsuk felett; igaz­ságosabban kell elosztani a hatásköröket a föderáció és a köztársaságok között. Ez az igen nehéz munka a Szovjetunió törvényhozó szerveire vár. A KB állásfog­lalása szerint abból kell kiindulni, bogy az internacionalizmus uem jelenti a nem­zeti érdekek tagadását, hanem az irántuk megnyiivánuló figyelem növekedésével, egyben a közös emberi értékek védelmé­vel és az egész világon erősödő integrá­ciós tendenciák tiszteletben tartásával egyenlő. Az SZKP KB állásfoglalása sok tekintet­ben példaadó. Hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a nemzeti kultúrák sajátosságait és egyedülálló értékeit. Megőrzésük végett olyan törvényeket szükséges hozni, ame­lyek kizárnak bármiféle megkülönbözte­tést. Szavatolni kell az anyanyelvi oktatás­hoz való jogot és az anyanyelvnek a tár­sadalmi életben való használatát. Ogyszin- tén gondoskodni kell a nemzeti hagyomá­nyok megőrzéséről és ápolásáról, az ön­törvényszerű fejlődés feltételeinek megte­remtéséről. Törvény útján kell garantálni a szovjet állampolgárok nemzeti méltóságának jogi védelmét. A jogrendszernek elégtételt kell adnia a nemzeti érzelmeket és méltóságot ért erkölcsi vagy anyagi károkért. A nem­zetiségi ellentétek szitását a szovjet tör­vények minden szigorával kell megelőzni. Az SZKP nemzetiségi politikája megkö­veteli, hogy újszerűén szervezzék meg a nemzetek fejlődése és a nemzetiségi viszo­nyok alakulása során lejátszódó folyama­tok objektív vizsgálatát. Az elméletet és a gyakorlatot meg kell szabadítani a dog- matizmustól és a sztereotípiáktól, hogy ki­használják a nemzetiségi kérdések meg­oldása során szerzett nemzetközi tapasz­talatokat. Ehhez a dokumentum kilátásba helyezi a tudományos és információs bázis kibővítését és a nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó tudományos intézetek létrehozá­sát is. Végezetül a dokumentum megállapítja, hogy nincsenek és nem is létezhetnek a kérdés megoldására olyan receptek, ame­lyeket minden helyzetben egyformán le­hetne használni. A nemzetiségi politika szüntelen alkotó folyamat. Olyan művészet, amely képes idejében reagálni a nemzeti­ségi kapcsolatok problémáira, és meg tud­ja találni a konfliktushelyzetek megoldásá­nak mechanizmusát — szögezi le a doku­mentum. Strasser György Ülésezett a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága A KIVÁRÁS IM HOZ EREDMÉNYEKET A Stociaiisia Iflósftgl Szövetség Szlovákiai Közpuull BUnttságának lapja SZFRKFSZfOSEG; MartaonvICova 2S SIS 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Halyettev főszerkesztő; NESZMERI SANOOR Telelőn; főszerkesztő — 213744; 2104543, helyettes főszerkesztő — 213023 2104541. titkárság - 2104542 2104544 gazdasági és kulturális rovat — 2I0454C szervexati élet és sport — 2104545 műszaki részleg — 210454a Kiadja a Smene Kiadóvállalat 512 54 Brstl- slava. Pratská IL Nyomla a Západnsioven ské tliiCiarne, 312 62 Bratislava Odborárska nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCg tél évre 28 Kőt Terjeszti a Posta Hfriapsznigálata Elötlzel- hetd ffltoden postahivatalnál vagy kézbasi' tőnéL A lap költőidre a PNS Oslredná expedícia a dovn^ tiaőe. 513 81 Bratislava Gottwal dovo nátn. 6 őtján rendelhető mag Kéztralokat nem flrzOok meg és nem kOI- dOnk vissza. Index; 455 02. Bratlslavában megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bi­zottságának 7. ülését, amelyen a részt­vevők értékelték a szövetség munkáját a kongresszus óta eltelt két évben, és fel­hívták a figyelmet a még teljesítésre váró kongresszusi határozatokra. Megválasztot­ták továbbá a soron következő országos konferencia 18 küldöttét és a SZISZ SZKB kilenc osztályvezetőjét. Jura] janošovský, a SZISZ SZKB elnöke előadói beszédében elmondta, hogy az or­szágos konferencia előtt állunk, amely ta­nácskozás alapos változásokat hoz szerve­zetünk munkájába, a legnagyobbakat a SZISZ megalapítása 6ta. Mit sikerült megvalósítani az eltelt két év alatt? Sikerült elérni, hogy az Ifjúsági szövetségben nyilvános vitafórumok kere­tében születnek meg a legfontosabb dön­tések és dokumentumok, a tájékoztatási rendszer leegyszerűsítésével sikerült visz- szafogní a bürokráciát, egyszerűbbé vált a tervezés és a gazdasági nyilvántartás, gazdaságilag megszilárdultak a járási bi­zottságok, demokratizálódott a szervezeti élet. Az élet hozta magával ezeket a vál­tozásokat, s bennük azok a követelések tOkröaődnek vissza, amelyek különböző fó­rumokon hangzottak el a SZISZ munkájá­val kapcsolatban. Mindezek a változások azt a célt köve­tik. hogy a SZISZ munkájában jobb felté­teleket teremtsünk az önállóságra, az al­kotókészség érvényesülésére, a kezdemé­nyezésre. Sajnálattal kell azonban meg­állapítanunk — hangsúlyozta az elnök —, hogy a szervezeti felépítés alsóbb szintjén néni élnek kellőképpen a lehetőséggel. Túl­ságosan megszokták már, hogy felsőbb utasításra cselekedjenek. A SZISZ felsőbb szervei — mondotta a továbbiakban Jura] Janošovský — az utób­bi Időben arra törekednek, hogy változást érjünk el az ifjúsági szövetség társadalmi helyének és szerepének megítélésében. Ez együtt jár társadalmunk átalakításával. A szervezet csak akkor válik az ifjú nemze-' dék elismert képviselőjévé, ha sikerül el­érni, ' hogy a fiatalok nagyobb lehetőséget kapnak a társadalmi és gazdasági élet irá­nyításában. Határozottabban kell részt vál­lalni a társadalmi kérdések megoldásából. Ha arányos képviselethez jutunk a külön­böző gazdasági és társadalmi szervekben, növekszik az Ifjúság bizalma a társadalmi és politikai mozgással szemben. Nem elég csak követelőzni, tenni Is kell a gazdasági mechanizmus és a társadalmi átalakulásért — figyelmeztetett a SZISZ SZKB elnöke. — Egész sor példa Igazolja, hogy az Ifjúság kész minden erejével tá­mogatni az átalakítást, ha értelmét látja. Kézzelfogható példa erre a környezet vé­delmében kifejtett Igyekezet. Nagyon pozi­tívan kell értékelni azt, amit a tudomá­nyos-műszaki forradalomért tettünk. A tu­dományos gondolkodás meghonosítását szolgálják az Ifjúsági tudományos-műszaki klubok. Mára már minden járásban mű­ködnek Ilyen klubok, rövid idő alatt a tu­dományos gondolkodás és alkotómunka bástyáivá váltak. A jövőben akár arra is gondolni lehet, hogy e klubok a szövet­ség jövedelmét gyarapítják majd. Az Ifjúsági szövetség legfontosabb fel­adata napjainkban a fokozcftt érdekvéde­lem. Nagyobb mértékben kell részt ven­nünk a készülő törvények, elsősorban az Ifjúsági törvény kialakításában, az állami családpollika, a fiatal családokról való állami gondoskodás elveinek kimunkálásá­ban. Eddigi törekvésünk eredménye, hogy már a fiataloknak is három hét szabadság jár, meghosszabbodott a szülési szabadság, nagyobb lett a gyermekgondozási pótlék és az Ifjú házasoknak juttatott kedvezményes kölcsön összege. Bizonyos részeredménye­ket értünk el a lakáskérdés megoldásában. Legújabban a nyári vakáció meghosszabbí­tását szorgalmazzuk. Változatlanul legfontosabb feladatunk a fiatalok szabadidejének eltöltéséről való gondoskodás. Annak ellenére, hogy klubok százait tartjuk fenn, egész sor szabadidő- foglalkozást ajánlunk, mindmáig nem sike­rült bevonni a fiatalok jelentős részét, akik a szervezeten kívül keresik a szabad­idő eltöltésének lehetőségeit, nemegyszer spontán csoportokba verődve. El kell érni, hogy a nem formális csoportok Is otthonra találjanak, s ne kerüljenek egy-két fele­lőtlen hangadó nemkívánatos befolyása alá. juraj Janošovský beszéde befejező részé­ben biztosította államunk vezető szerveit, hogy az ifjúság felajánlja szellemi és fizi­kai erejét az átalakítás ügyének. Azt akar­juk — mondta —, hogy országunkban a szocializmus határozottabb lépésekkel ha­ladjon előre. Hogy ehhez miként járulha­tunk még jobban hozzá, annak a lehető­ségeit keressük majd az országos konfe­rencián. Ezért napjaink egyik fő feladata az, hogy olyan küldötteket válasszunk e konferenciára, akik elhivatottsággal képe­sek lesznek választ adni a Tézisekben fel­vetett, a Ifjú nemzedéket napjainkban érintő kérdésekre. (palágyl) O^iZkOO* KÖNFEMNCIA ffusA iw.iuw-ia. Ha szót kapnék a konferencián Tomáši k Ondrej a Kirúlyhelmeci (Kráf. Chimec) járási Iparvállalat SZISZ-szervezetének elnöke, aTőke- terebesi (Trebišov) járás SZISZ-pIénumának tagja, a novemberi országos konferencia egyik küldöttjelöltje. „A SZISZ a fiataloké, a fiataloknak ala­kult, a múltban elkövetett hibák miatt azonban számos fiatal elfordult tőle. Most olyan Időszakban élünk, amelyben kezdjük beismerni és kijavítani a hibákat, de az előző évek mulasztásai mind a mai napig hatással vannak az Ifjúságra. Érkeznek haza a katonaságtól, és sorba adják vissza a tagsági igazolványukat, közöttük azok Is, akik aktívan dolgoztak a SZISZ-ben. Közönyösség lett úrrá rajtuk, -nem hi­szik, nem érzik, hogy az ifjúsági szervezet valóban az érdekeiket képviseli. A politi­kától is igyekeznek távol tartani magukat, kocsmai beszélgetések szintjén foglalkoz­nak leginkább a társadalmi-politikai ese­ményekkel. Kérdezik, miért nincs az ná­lunk, ami a szomszédoknál már természe­tes. A hazai tömegtájékoztatási eszközök nem úgy Informálnak, ahogy azt a fiatalok elvárnák, sokszor még most is Igyekeznek rózsaszínűbben feltüntetni a valóságot, mint amilyen. Hiányzik belőlük az objek­tivitás, a legapróbb részletekig ható nyílt polemizálás. Ez nagyban befolyásolja a fia­talok magatartását, a SZISZ-hez való viszo­nyukat. Az Ifjúságot ma már nem lehet frázisokkal, jelszavakkal megnyerni, valós érdekvédelemre van szükségük. A múltban főleg a családot alapító fiatalokról, azok­nak szociális helyzetéről feledkeztünk meg. Be kell látnunk végre, először a szociális feltételeket kell megteremteni, s csak utá­na jöhet a tartalmas társadalmi élet. Az anyagiak a ml szervezetünk tevé­kenységét is befolyásolják, a pénzhiány megköti kezünket. Vállalatunk őriz minden koronát, mi meg nem látjuk annak lehe­tőségét, hogy körülményeink között jelen­tősebb összeghez jussunk. Papír- és más hulladék gyűjtésével csak kevés pénzt ke­reshetünk. Vállalatunk egységes profilját a termelő- és a szolgáltatórészleg adja, a szervezetünk már tett kísérleteket arra, hogy épp a termelésben szerezzen pénzt, de nem jártunk sikerrel, így hát marad­nak a szolgáltatások. A vállalatnak nem kellene az új szolgáltatások bevezetésétől félnie. Gondoljunk csak arra, hogy meny­nyire terjed a videózás és a számítógép, de hiányoznak az adekvát szolgáltatások, mint a vldeojavltás, alkatrészellátás, prog­ramkészítés. Ha meglennének az anyagi feltételek, szervezetünk előbbre léphetne. Középiskolás korom óta különféle tiszt­ségeket töltök be a SZISZ-ben. A közép­iskolában még kötelezően önkéntes ak­cióink voltak, amelyek hátterében a taná­rok álltak. A főiskolán már összehasonlít­hatatlanul önállóbb munkát végeztünk, s most Itt a vállalat vezetősége hangsúlyoz­za, hogy szervezetünk bizottságát egyen­rangú félként kezeli, de részletekbe nem bocsátkoztak, így még ma sem látjuk tisz­tán, meddig Is terjed a jogkörünk. Talán ennek Is tudható be, hogy a fiatalok még mindig nem érzik kiegyenlítettnek az erő­viszonyokat. Ha a SZISZ múltjáról esik sző, észre ' kell venni a pozitívumokat Is, de ahhoz, hogy az Ifjúsági szövetség a jövőben is életképes maradjon, az alapoktól kell meg­változtatnia a munkamódszereit, hatáso­sabban kell foglalkoznia a fiatalok sajátos problémáival. Hogy csak egy valamit emel­jek ki: miért ne rendelkezhetne a SZISŽ lakásalappal mondjuk járási szinten, ame­lyet eloszthatna az arra rászorulók kö­zött? A SZISZ jövője szempontjából fontosnak tartom, hogy passzív tagjaitól megváljék, mert azok magukkal ragadhatjálj a bizony­talanokat, s így inkább kárára, mint hasz­nára válnak a szövetségnek. Szükséges to­vábbá megőrizni SZISZ egységét, mert csak így képzelhető el a hatásos érdekvédelem, csak így lesz tekintélye a legmagasabb fórumokon Is, így lesz velük egyenrangú.“ (dék) LÁTOGATÓBAN a katonapolitikai főiskolán Még csak tizenhét évvel ezelőtt, 1972. szeptember elsején nyílt meg Bratlslavé- ban a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia, de az eltelt rövid idg alatt a főiskola már számos magasan képzett po­litikai dolgozót adott a Csehszlovák Nép­hadseregnek. Olyanokat, akik támaszai, pil­lérei a parancsnokságoknak, a vezérkar­nak. Ez az egyetlen Iskola, ahol katona­politikai képzés folyik főiskolai szinten. Ezért Is látogattunk el Ide, hogy tájéko­zódjunk a szakemberképzésről, a lehetősé­gekről. Kísérőnk, dr. Jlfí Reindl altábornagy, az akadémia parancsnoka elmondta, hogy a főiskola az eltelt Idő alatt többszáz maga­san képzett kádert adott a hadseregnek, s gondoskodott a parancsnoki kar tagjai­nak továbbképzéséről. E munkásságáért már eddig Is számos kitüntetésben részesült. — A ml feladatunk magasan képzett, osztályöntudatos, erkölcsileg és politikailag szilárd, hazafias és internacionalista érzel­mű politikai dolgozókat nevelni a hadse­regnek. Arra törekszünk, hogy hallgatóink átfogó politikai képzést kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy az egysé­geknél és alakulatoknál megfelelően Irá­nyítsák és szervezzék a politikai munkát. Jó segítőtársaivá váljanak a parancsnokok­nak a párt politikájának érvényesítésében és a katonai kiképzésben. Végzettjeink el­sősorban a pártpolitikai munka, a propa­ganda- és kulturális nevelőmunka Irányí­tásában és szervezésében érvényesülnek, és általában nagy segítséget nyújtanak az Ifjúsági szervezeteknek. Iskolánk ezenkí­vül nemcsak oktatási intézmény, hanem fontos társadalomtudományi és pedagógiai központ is. Látogatásunk alkalmából természetesen érdeklődtünk az oktatás folyásáröl, a ta­nulmányi lehetőségekről és Irányzatokról, a hallgatók szabadidejének eltöltéséről és a végzősök érvényesülési lehetőségeiről. Átadjuk Ismét a szót az akadémia pa­rancsnokának: — Akadémiánkon két karon folyik az oktatás, az egyiken a nappali tagozato­sok főiskolai képzése, amely négy évig tart, a másikon a tisztek és tiszthelyette­sek posztgraduális képzése, amely három­éves, és levelező tagozaton folyik. A tan­anyag alapját a marxizmus-lentnizmus há­rom összetevője, a marxista-leninista filo­zófia, a politikai gazdaságtan és a tudo­mányos kommunizmus képezi. A tananyag része a pártpolitikai munka, ehhez kap­csolódik a katonai pedagógia és pszicho­lógia, a kultúra, a művészet és a katonai törvényalkotás tanítása. Oktatjuk továbbá a CSKP történetét, Csehszlovákia történel­mét, az SZKP tö'rténetét, a nemzetközi munkásmozgalom és a kommunista moz­galom történetét, valamint a nemzetközi kapcsolatokat. Ezenkívül hallgatóink tanul­ják az orosz nyelvet, és szabadon választ­hatnak valamelyik nem szláv nyelv közül. Az elméleti oktatáson kívül a hallgatók katonai szakmai és alapkiképzésben is ré­szesülnek, elsajátítják a legkülönbözőbb haditechnika kezelését azért, hogy szakmai kérdésekben Is partnerei lehessenek a pa­rancsnokoknak. A hallgatók körében na­gyon elterjedt a tudományos diákköri te­vékenység. Nem ritka eset, hogy már a tanulmányaik alatt a pedagógusok segítsé­gére vannak az oktatásban. Diákéveik alatt C kategórájú hajtási jogosítványt szerez­nek. A tanulmányi Idő első öt hénapjában katonai pótszolgálatot teljesítenek. Ennek letöltése után hivatásos katonákká válnak őrmesteri rangban. A tanulmányok állam­vizsgával zárulnak, amelynek része a dip­lomamunka megvédése és a szóbeli vizsga. Azok a végzősök, akik az államvizsgán a legjobban megfeleltek a politikai tudomá­nyok doktora címet (RSDr.j kapják és had­naggyá léptGtik őket elő. A Klement Gottwald Katonai* Politikai Akadémia nagy megbecsülésnek örvend a hadseregben és a civil életben egyaránt. Abszolvenseiket nagyon szívesen foglalkoz­tatják az élet bármely területén. Ez azért Vén így, mert az akadémián magasan kép­zett katonai és civil szakemberek, a külön­böző tudományok neves képviselői adnak elő. A másik karon posztgraduális képzésben részesülhetnek a hivatásos katonák, akik legalább öt éve szolgálnak a hadseregben. Ugyanolyan képesítést szerezhetnek, mint a nappali tagozat diákjai. Ugyanakkor a főiskolát végzett katonák tudományos fo­kozatot Is nyerhetnek az akadémián. Arról, hogyan töltik a hallgatók szabad­idejüket. Martin Sedláőek, a SZISZ kari bizottságának elnöke tájékoztatott minket. — Az akadémia és az ifjúsági szervezet Is számos lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a hallgatók hasznosan és élvezetesen töltsék el a szabadidejüket. Számos műkedvelő kulturális' csoport működik, a technika Iránt érdeklődők szakkörében, alkotó cso­portokban dolgoznak. A legjobbak az is­mert Hviezda színjátszó csoportban, a Du­na] népművészeti együttesben, a Blava vokálegyüttesben és az Atak ének- és tánc- együttesben tevékenykednek Az akadémián élénk sportélet folyik. A szabadidő meg­szervezésében abból Indulunk ki, hogy ezek a tevékenységek nagyon jól kiegészít­hetik az oktatást, a hivatásra való felké­szülést, ezért az akadémia parancsnoksá­gától Is minden támogatást megkapunk. Nyugodtan elmondhatom, hogy nagyon ér­dekes és teljes életet élünk ml itt minden tekintetben. Gábris Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents