Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-04 / 40. szám
új ifjúság 3 MERRE VISZ A VONAT avagy lesz-e európai színvonalú vasutunk? Másfél évszázada annak, hogy a mai Csehszlovákia területén megindult a vonatközlekedés. De mi történt ez alatt az idő alatt a hajdani európai színvonalú vasúthálózatunkkal? Tartjuk-e a lépést ma is a világ és Európa élvonalával? Gyakran hallom a piszkos személyvonatban, a lassan Járó gyorsvonatban mérgelődő utasoktól, hogy a hajdani, monarchiabeli vasutakon talán kényelmesebben és gyorsabban eljuthattak volna úticéljukhoz. Ml erről a véleménye Andrej Egyed mérnöknek, aki jelenleg a Keleti Vasutak parancsnoka? Azért a ,,jelenleg“, mert a Csehszlovák Allamvasutak- ról szóló nemrégiben elfogadott, 68/89-es számú törvény értelmében folyamatban van a vasút irányításának átszervezése. Hogy mi a célja és értelme ennek az átszervezésnek, azt is Andrej Egyed mérnök mondja el, aki — tehát: egyelőre — egész Szlovákia vasúti közlekedéséért felelős. — A 68/89-es törvény értelmében már az idén július elsejével megszűnt a Keleti Vasutak Bratislava! Igazgatósága, s megszűnt a Csehország területén levő további három ilyen igazgatóság is. űya- korlatilag azonban csak 1990. január 1-jén kezd el működni az új struktúra, a körzeti vasútigazga- tóságok rendszere, amelyek munkáját egy Prágában székelő Központi Vasúti Igazgatóság fog majd össze. Csehszlovákia területén hét ilyen új körzeti igazgatóságot hoznak létre, ebből kettő lesz Szlovákiában. Az egyik Kassán (Košice), a másik Bratlslavában. Én ez utóbbinak leszek majd az igazgatója. Hogy miért volt minderre szükség? A változásokat az állami vállalatokról szóló törvény elfogadása tette elkerülhetetlenné. A törvény eredeti fogalmazvánýá- ban még különbséget tettek a vállalatok és a közhasznú tevékenységet folytató szervezetek között (ilyen a vasút is], az elfogadott törvény azonban már nem ismer ilyen különbséget. Csakhogy az államvasút nem lehet önfinanszírozó, mint a termelővállalatok. Ahhoz, hogy azzá váljék, olyan radikális tarifaemeléseket kellene eszközölnünk, amelyeknek sem az állampolgárok, sem a szállíttató partnereink nem örülnének^ Ezenkívül a vasútnak fontos stratégiai szerepe van az állam védelmében, így státusza mindenképpen specifikus. Ezeket a sajátosságokat fogalmazza meg az említett törvény, amely amellett, hogy létreho;?» a Csehszlovák Államvasutak 240 000 dolgozót foglalkoztató, új struktúrájú szervezetét, létrehozott egy új ,kombinátot is, amelyet a hajdani vasútépítő vállalat, valamint a vasúti közlekedés villamosításával és automatizálásával foglalkozó vállalat és több más hasonló egység alkot; ennek közös neve Vasúti Építkezések és Szerelések. Ez a kombinát állami vállalatként működik majd, s bár fő, feladata az államvasutak számára végzett munka lesz, tevékenységét a gazdasági kényszerek is alakítják, így nem tudni, hogy a jövőben milyen más vállalkozásokba kezdenek. — Ön azt mondta, hogy a vasút nem lehet rentábilis. Ez a világ minden országában így van? — Igen, s nemcsak a szocialista országokban. A vasút mindig és mindenütt függ az állami dotációtól, a különbség legfeljebb abban áll, hogy mennyire gazdaságosan tudja felhasználni az állami költségvetésből kapott öszr szeget. — Az európai színvonallal ősz' szehasonlítva milyennek tartja a csehszlovák vasúti közlekedést? — Lehet, hogy bizonyos területeken elérjük az európai színvonalat, de meg kell mondanom, hogy általában véve elmaradtunk tőle. A lényeges különbség az, hogy ml tartalékok nélkül dolgozunk. Ez annyit jelent, hogy vonataink jelentősen túlterheltek, s ezáltal sokkal lassúbb és kevésbé megbízható a hazai vasúti szállítás, mint a fejlett európai országokban. A máslk'kérdés ezzel ösz- szefüggésben az általunk nyújtott szolgáltatások színvonala. Sajnos, messze elmaradunk a kor követelményeitől ebben a tekintetben is. Ennek objektív és szubjektív okai vannak. Az objektív okok legfontosabbika, hogy jelentősen elöregedtek a vasút álló- és moz- góeszközel. A szlovákiai államvasutak 53 milliárd korona értékben rendelkeznek Ilyen eszközökkel, ezeknek azonban 56,65 százaléka már kiselejtezett, nullára a- mortizálódott. A személyi szállításban használt vasúti kocsijaink 39 százaléka a gazdasági használhatósági Idején túl van, a mozdonyoknak pedig a 29 százaléka. A mozdonyok átlagéletkora rendkívül magas, 19 év. A szubjektív okok közé sorolható a vasutasok, vezetők hanyagsága és felelőtlensége. Ezt a Központi Ellenőrző Bizottság és a CSKP KB Revíziós Bizottsága által tavaly végzett felmérés is megállapította, s azt is, hogy e hanyagság miatt általában elég gyakoriak a vasúti balesetek, a késések, piszkosak a szerelvények és az állomások. — Milyen Intézkedések várhatók a helyzet javítására, milyen nagy beruházásokat terveznek az elkövetkező évekre? — Vannak sürgősen megvalósítandó feladataink és hosszú távú terveink. Kidolgoztunk egy csomagtervet, melynek legfontosabb kitételei, legsürgetőbbnek tartott teendői a következők: jelentősen le kell rövidítenünk a vasúti személyszállítás utazási idejét, kul- tdráltabbakká, tisztábbakká kell tennünk a vasútállomásokat, a vonatszerelvényeket. Mindenekelőtt Bratlslavában, a kerületi székhelyeken, a nagyobb vasúti csomópontokon és a határállomásokon. A következő, a 9. ötéves tervtől azt várjuk, hogy jelentősen előrehaladunk a déli vonal (Kassa — Zvolen — Bratislava) villamosításában és a dupla pályatest építésében e szakaszon. Szeretnénk elkezdeni a bratislaval csomópont és az új központi pályaudvar építését, mely néhány száz méterrel keletebbre lesz a jelenlegi főpályaudvartól. Szeretnénk javítani a kelet-szlovákiai átrakodóállomá- sok helyzetén is, jelentős modernizálást tervezünk ezeken a helyeken. Reméljük azt is, hogy sikerül felújítani a gépparkunkat — legalább részben kicserélni az elöregedett mozdonyokat és vasúti kocsikat. — A csehszlovák vasutak menynyire vannak benne az európai vasúti vérkeringésben? Részt veszünk-e a nemzetközi áruszállításban? — Sajnos, az utóbbi Időben csökkent a Csehszlovákia területét igénybe vevő nemzetközi áruszállítás mennyisége. Már szóltam arról, hogy túlterheltek a vasutaink, ebből kifolyólag nagyon hosszú a szállítási idő. Ez külföldi partnereinknek nem felel meg. Pedig ezt a fajta tevékenységet sem szabadna elhanyagolni, mert hiszen államunk ezáltal jelentős devizabevételhez juthatna. — Sok tehát a teendő, a javítanivaló a Csehszlovák Államvasutak háza táján, ön az egyik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a vasút nem létezhet állami dotáció nélkül. Kézenfekvő tehát a kérdés: lesz-e elég pénzük a tervezett modernizálásra, kapnak-e kellő támogatást az' államtól? — Meg kell hogy mondjam, ami a költségvetésünket illeti, a következő ötéves tervet nem úgy kezdjük, ahogy ml azt szerettük volna. Lesz-e európai színvonalú vasutunk? A tények azt mutatják, hogy bár bizonyos szempontok a- lapján megközelítjük az európai színvonalat. Igazán élvonalbeli vasúthálózatunk egy jó ideig még nem lesz, pedig a fejlett gazdaság működésének alapfeltétele a magas színvonalú közlekedés, a gyors és megbízható vasúti áru- szállítás. A személyszállításban pedig abból kellene kiindulni, hogy ez közhangulatot is meghatározó szolgáltatás, mely ráadásul a külföldiek szemében kulturáltságunk tükre is. Klinko Róbert ZENIT kiállítás ZSÍlfí ISSfít, Hat év hallgatás után m m # M volt Dunaszer- itt ß dahelyen (Duttt najská Streda) tt^^^ járási Zenit kiállítás. Hogy miért is volt ez a hosszú hallgatás, azt Buday Lászlóval, a SZISZ jb titkárával közös erővel sem tudtuk megfejteni. Egy kicsit az érdektelenség' miatt, egy kicsit az is hozzájárult, hogy a felsőbb szervek elhanyagolták az ügyet, s a fiatal alkotók, újítók, ésszerűsltök egyszerűen nem kaptak bizonyítást lehetőséget. A napokban aztán újra láthatták az érdeklődők a fiatalok szakmai ügyességének, leleményességének, kezdeményezésének és alkotókészségének kézzelfogható eredményeit. S hogy bűnös dolog volt ennyi ideig elhanyagolni ezt a mozgalmat, azt a kiállításon felvonultatott elmés tárgyak, műszaki berendezések, műszaki leírások is bizonyítják. A látványt élénk érdeklődés kísérte. A fiatalokon kívül csoportosan jöttek el megtekinteni a kiállítást a kisiskolások, s közben talán maguk is kadvét kaptak ahhoz, hogy a ké^bbtek során a kötelező tanuláson kívül is megerőltessék Időnkét az agyukat, annál is inkább, mert a kiállított tárgyak között ott voltak a pionírok munkái is. A pionírok pedig korban alig különböznek tőlük. A felnőttek is nagy érdeklődéssel nézték végig a szerény, de annál tartalmasabb látnivalót, s még a városi termálfürdőbe érkezet cseh és más vidéki vendégek is betértek. Volt mit látniuk. Mindjárt a régi művelődési ház előcsarnokában láthatták a második kategória kiállítását, ennek keretében pedig a fiatal újítók és ésszerűsítők beérkezett műveit. A nagy nyilvánosságnak ezek a műszaki leírások, rajzok talán nem sokat mondtak, a szakembereknek annál többet. Az első díjat például Manczal Péter mérnök nyerte a nehézgépgyárból a hidraulikus munkahengerek levegővel történő öblítésének megoldásával. Bartal Dénes, a Nyugat-szlováklal Baromfiüzemből a kondenzáló expanzív tartályok szintjének automatikus szabályozásával második díjat nyert. A harmadik díj Kulcsár Istvánnak és Simon Vendelnek jutott a Bercslkal (Juro- vá) Efsz-ből. Ök olyan megoldást javasoltak az erőtakarmányok adagolókocsljához, hogy annak a kezelése ezentúl egy embert igényel, gyakorlatilag elég hozzá a traktoros. Hogy ezek az újítások mennyi hasznot hajtanak, azt nehéz lenne kifejezni, eddig ugyanis csak a dercsikait alkalmazzák a gyakorlatban. Külön helyiségben láthattuk a Nagylégi (Lehnlce) Agrokomblnát kiállítását, amely kétségtelenül meggyőzött mindenkit arról, hogy e szövetkezet esetében nem túlzás a megnevezés. A szövetkezet ugyanis olyan tudományos és technológiai kérdések megoldására és alkalmazására vállalkozik, amelyek a világ élenjáró mezőgazdasági-élelmezési vállalatai közé sorolják a légit. Ebben a helyiségben mindenki láthatta, hogy Nagylégen a tudomány, a tudományos gondolkodás valóságos termelőerővé lépett elő. Nem minden kiállított tárgyról lehetett elmondani, hogy új ötlet eredménye, vagy kimondottan fiatalok készítették volna. Kísérőm, Buday László azonban felvilágosított hogy ebben az esetben elsősorban keresztmetszetet akartak nyújtani az agro- kombinátban folyó tudományos és gyakorlati munkáról. Ez sikerült is. A harmadik kategóriában, amelyben a kollektívák versenyeztek, légi termék vitte el a pálmát: egy füst- és páradetektor. Sőt, a harmadik díj is a légi molekuláris vákuumos lepárlökészüléknek jutott. Az alkalmi látogatók is érdeklődtek a húsevő növények Iránt, a cseh turisták pedig azt nehezményezték, hogy nem kapható az üzletekben az agrokomblnát gyártotta kivi- por, amelyből üdítőitalt lehet készíteni. Nos, a kivipor gyártása tulajdonképpen még csak most Indult be, de ez a termék hamarosan megjelenik a piacon. Főleg a női szíveket dobogtatta meg ez a műbőrből készült férfi és női kézitáskakollekció, amely a Somorjal (Samorín) Ko- žatex terméke. Második díjat nyertek vele. Ez a kollekció megjárt már egy NSZK-bell kiállítást is, s ott szintén díjat kapott. Ezek egyelőre mintadarabok, de reméljük, hamar piacra kerülnek. Az első kategóriában a pionírok versenyeztek, jobbára a járási pionírház köretben foglalkozók. Az első díjat egy vasúti modell, a másodikat repülőmodellek nyerték, mindkettő a pio- nfrházban készült. Egyéniben TU 144-es modelljével Varga Krisztián győzött, aki szintén a járási pionlrházat látogatja. Krisztián édesanyja elmondta, hogy egy éve, amióta fia a modellezők körét látogatja, könnyebben kezelhető, jobban tanul. Elgondolkodtató viszont az, amit Krisztián mondott. Ogy véli, hogy a modellezés költséges szórakozás, nagy érvágás a család- n,ak, megérezni a költségvetésen. El kéne döntenünk, hogy vagy akarunk sok kis Buday László a nagy légi lepárló berendezés elvét magyarázza az érdeklődőknek okos fejet, ügyes, felkészült fiatal nemzedéket, vagy keresni akarunk [akarnak egyes vállalatok] olyasmin is, mint a modellezés, a fiatalok műszaki alkotása. Nagyon helyesnek tartom, hogy a SZISZ ]h a járás sajátosságaira való tekintettel egy szabad kategóriát, is kiírt. Ebbe elsősorban népművészeti alkotásokat neveztek be. A hodosl (Vydrany.) Varga Margit hímzett térítője vitte el a pálmát. Simon Éva ugyanabból a községből matyó hímzésével második. Vörös Erzsébet Balonyból (Baloft) horgolt függönyével harmadik lett. Adós maradtam még a harmadik kategória egyéni versenyének eredményeivel. Ebben az első és harmadik díjat a somor- jai Horváth Margit kisestélyl ruhái nyerték. Ha igaz, amit a SZISZ jb illetékesei ígértek, hogy valamennyi díinyertes alkotást benevezik a kerületi ZENIT kiállításra. Margit nem vall szégyent modelljeivel. A második díj Pálinkás Tibor mérnöknek jutott a közelmúltban megnyílt járási Ifjúsági Tudományos-Műszaki Klubból, ö számítógépes programmal versenyzett Végeredményben csak dicsérni lehet a SZISZ járási bizottságát, hogy annyi év után újra lehetőséget biztosított a gondolkodó fiataloknak képességeik bizonyítására, pedig ez nem kevés fáradsággal járt. Csak egyetérteni tudok juraj janošovskýval, a SZISZ SZKB elnökével, aki a kiállítás megtekintése után azt írta a vendégkönyvbe, hogy minden nagyon szép. és reméli, hogy ezt a kiállítást nem követi újabb hat év hallgatás. PAI.ÁGYI LAIOS Fogas felvételei
