Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-04 / 40. szám

új ifjúság 3 MERRE VISZ A VONAT avagy lesz-e európai színvonalú vasutunk? Másfél évszázada annak, hogy a mai Csehszlovákia területén megindult a vonatközlekedés. De mi történt ez alatt az idő alatt a hajdani európai színvonalú vasút­hálózatunkkal? Tartjuk-e a lépést ma is a világ és Európa élvonalá­val? Gyakran hallom a piszkos személyvonatban, a lassan Járó gyorsvonatban mérgelődő utasok­tól, hogy a hajdani, monarchia­beli vasutakon talán kényelme­sebben és gyorsabban eljuthattak volna úticéljukhoz. Ml erről a vé­leménye Andrej Egyed mérnök­nek, aki jelenleg a Keleti Vasutak parancsnoka? Azért a ,,jelenleg“, mert a Csehszlovák Allamvasutak- ról szóló nemrégiben elfogadott, 68/89-es számú törvény értelmé­ben folyamatban van a vasút irá­nyításának átszervezése. Hogy mi a célja és értelme ennek az át­szervezésnek, azt is Andrej Egyed mérnök mondja el, aki — tehát: egyelőre — egész Szlovákia vas­úti közlekedéséért felelős. — A 68/89-es törvény értelmé­ben már az idén július elsejével megszűnt a Keleti Vasutak Bratis­lava! Igazgatósága, s megszűnt a Csehország területén levő további három ilyen igazgatóság is. űya- korlatilag azonban csak 1990. ja­nuár 1-jén kezd el működni az új struktúra, a körzeti vasútigazga- tóságok rendszere, amelyek mun­káját egy Prágában székelő Köz­ponti Vasúti Igazgatóság fog majd össze. Csehszlovákia területén hét ilyen új körzeti igazgatóságot hoz­nak létre, ebből kettő lesz Szlo­vákiában. Az egyik Kassán (Koši­ce), a másik Bratlslavában. Én ez utóbbinak leszek majd az igazga­tója. Hogy miért volt minderre szükség? A változásokat az álla­mi vállalatokról szóló törvény el­fogadása tette elkerülhetetlenné. A törvény eredeti fogalmazvánýá- ban még különbséget tettek a vál­lalatok és a közhasznú tevékeny­séget folytató szervezetek között (ilyen a vasút is], az elfogadott törvény azonban már nem ismer ilyen különbséget. Csakhogy az államvasút nem lehet önfinanszí­rozó, mint a termelővállalatok. Ahhoz, hogy azzá váljék, olyan radikális tarifaemeléseket kellene eszközölnünk, amelyeknek sem az állampolgárok, sem a szállíttató partnereink nem örülnének^ Ezen­kívül a vasútnak fontos stratégiai szerepe van az állam védelmében, így státusza mindenképpen speci­fikus. Ezeket a sajátosságokat fo­galmazza meg az említett törvény, amely amellett, hogy létreho;?» a Csehszlovák Államvasutak 240 000 dolgozót foglalkoztató, új struk­túrájú szervezetét, létrehozott egy új ,kombinátot is, amelyet a haj­dani vasútépítő vállalat, valamint a vasúti közlekedés villamosításá­val és automatizálásával foglalko­zó vállalat és több más hasonló egység alkot; ennek közös neve Vasúti Építkezések és Szerelések. Ez a kombinát állami vállalatként működik majd, s bár fő, feladata az államvasutak számára végzett munka lesz, tevékenységét a gaz­dasági kényszerek is alakítják, így nem tudni, hogy a jövőben mi­lyen más vállalkozásokba kezde­nek. — Ön azt mondta, hogy a vasút nem lehet rentábilis. Ez a világ minden országában így van? — Igen, s nemcsak a szocialis­ta országokban. A vasút mindig és mindenütt függ az állami do­tációtól, a különbség legfeljebb abban áll, hogy mennyire gazda­ságosan tudja felhasználni az ál­lami költségvetésből kapott öszr szeget. — Az európai színvonallal ősz' szehasonlítva milyennek tartja a csehszlovák vasúti közlekedést? — Lehet, hogy bizonyos terüle­teken elérjük az európai színvo­nalat, de meg kell mondanom, hogy általában véve elmaradtunk tőle. A lényeges különbség az, hogy ml tartalékok nélkül dolgo­zunk. Ez annyit jelent, hogy vo­nataink jelentősen túlterheltek, s ezáltal sokkal lassúbb és kevésbé megbízható a hazai vasúti szállí­tás, mint a fejlett európai orszá­gokban. A máslk'kérdés ezzel ösz- szefüggésben az általunk nyújtott szolgáltatások színvonala. Sajnos, messze elmaradunk a kor köve­telményeitől ebben a tekintetben is. Ennek objektív és szubjektív okai vannak. Az objektív okok legfontosabbika, hogy jelentősen elöregedtek a vasút álló- és moz- góeszközel. A szlovákiai állam­vasutak 53 milliárd korona érték­ben rendelkeznek Ilyen eszközök­kel, ezeknek azonban 56,65 száza­léka már kiselejtezett, nullára a- mortizálódott. A személyi szállí­tásban használt vasúti kocsijaink 39 százaléka a gazdasági használ­hatósági Idején túl van, a mozdo­nyoknak pedig a 29 százaléka. A mozdonyok átlagéletkora rendkí­vül magas, 19 év. A szubjektív okok közé sorolható a vasutasok, vezetők hanyagsága és felelőtlen­sége. Ezt a Központi Ellenőrző Bi­zottság és a CSKP KB Revíziós Bi­zottsága által tavaly végzett fel­mérés is megállapította, s azt is, hogy e hanyagság miatt általában elég gyakoriak a vasúti balesetek, a késések, piszkosak a szerelvé­nyek és az állomások. — Milyen Intézkedések várhatók a helyzet javítására, milyen nagy beruházásokat terveznek az elkö­vetkező évekre? — Vannak sürgősen megvalósí­tandó feladataink és hosszú távú terveink. Kidolgoztunk egy cso­magtervet, melynek legfontosabb kitételei, legsürgetőbbnek tartott teendői a következők: jelentősen le kell rövidítenünk a vasúti sze­mélyszállítás utazási idejét, kul- tdráltabbakká, tisztábbakká kell tennünk a vasútállomásokat, a vo­natszerelvényeket. Mindenekelőtt Bratlslavában, a kerületi székhe­lyeken, a nagyobb vasúti csomó­pontokon és a határállomásokon. A következő, a 9. ötéves tervtől azt várjuk, hogy jelentősen előre­haladunk a déli vonal (Kassa — Zvolen — Bratislava) villamosítá­sában és a dupla pályatest építé­sében e szakaszon. Szeretnénk el­kezdeni a bratislaval csomópont és az új központi pályaudvar épí­tését, mely néhány száz méterrel keletebbre lesz a jelenlegi főpá­lyaudvartól. Szeretnénk javítani a kelet-szlovákiai átrakodóállomá- sok helyzetén is, jelentős moder­nizálást tervezünk ezeken a he­lyeken. Reméljük azt is, hogy si­kerül felújítani a gépparkunkat — legalább részben kicserélni az elöregedett mozdonyokat és vas­úti kocsikat. — A csehszlovák vasutak meny­nyire vannak benne az európai vasúti vérkeringésben? Részt ve­szünk-e a nemzetközi áruszállítás­ban? — Sajnos, az utóbbi Időben csök­kent a Csehszlovákia területét igénybe vevő nemzetközi áruszál­lítás mennyisége. Már szóltam ar­ról, hogy túlterheltek a vasutaink, ebből kifolyólag nagyon hosszú a szállítási idő. Ez külföldi partne­reinknek nem felel meg. Pedig ezt a fajta tevékenységet sem szabad­na elhanyagolni, mert hiszen ál­lamunk ezáltal jelentős devizabe­vételhez juthatna. — Sok tehát a teendő, a javíta­nivaló a Csehszlovák Államvas­utak háza táján, ön az egyik kér­désre válaszolva azt mondta, hogy a vasút nem létezhet állami dotá­ció nélkül. Kézenfekvő tehát a kérdés: lesz-e elég pénzük a ter­vezett modernizálásra, kapnak-e kellő támogatást az' államtól? — Meg kell hogy mondjam, ami a költségvetésünket illeti, a követ­kező ötéves tervet nem úgy kezd­jük, ahogy ml azt szerettük vol­na. Lesz-e európai színvonalú vas­utunk? A tények azt mutatják, hogy bár bizonyos szempontok a- lapján megközelítjük az európai színvonalat. Igazán élvonalbeli vasúthálózatunk egy jó ideig még nem lesz, pedig a fejlett gazda­ság működésének alapfeltétele a magas színvonalú közlekedés, a gyors és megbízható vasúti áru- szállítás. A személyszállításban pedig abból kellene kiindulni, hogy ez közhangulatot is megha­tározó szolgáltatás, mely ráadásul a külföldiek szemében kulturált­ságunk tükre is. Klinko Róbert ZENIT kiállítás ZSÍlfí ISSfít, Hat év hallgatás után m m # M volt Dunaszer- itt ß dahelyen (Du­ttt najská Streda) tt^^^ járási Zenit ki­állítás. Hogy miért is volt ez a hosszú hallgatás, azt Buday Lászlóval, a SZISZ jb titkárával kö­zös erővel sem tudtuk megfejteni. Egy ki­csit az érdektelenség' miatt, egy kicsit az is hozzájárult, hogy a felsőbb szervek elhanyagolták az ügyet, s a fiatal alkotók, újítók, ésszerűsltök egyszerűen nem kaptak bizonyítást lehetőséget. A napokban aztán újra láthatták az ér­deklődők a fiatalok szakmai ügyességének, leleményességének, kezdeményezésének és alkotókészségének kézzelfogható eredmé­nyeit. S hogy bűnös dolog volt ennyi ideig elhanyagolni ezt a mozgalmat, azt a kiállí­táson felvonultatott elmés tárgyak, műszaki berendezések, műszaki leírások is bizonyít­ják. A látványt élénk érdeklődés kísérte. A fiatalokon kívül csoportosan jöttek el megtekinteni a kiállítást a kisiskolások, s közben talán maguk is kadvét kaptak ah­hoz, hogy a ké^bbtek során a kötelező tanuláson kívül is megerőltessék Időnkét az agyukat, annál is inkább, mert a kiál­lított tárgyak között ott voltak a pionírok munkái is. A pionírok pedig korban alig különböznek tőlük. A felnőttek is nagy ér­deklődéssel nézték végig a szerény, de an­nál tartalmasabb látnivalót, s még a városi termálfürdőbe érkezet cseh és más vidéki vendégek is betértek. Volt mit látniuk. Mindjárt a régi műve­lődési ház előcsarnokában láthatták a má­sodik kategória kiállítását, ennek keretében pedig a fiatal újítók és ésszerűsítők beér­kezett műveit. A nagy nyilvánosságnak ezek a műszaki leírások, rajzok talán nem sokat mondtak, a szakembereknek annál többet. Az első díjat például Manczal Pé­ter mérnök nyerte a nehézgépgyárból a hidraulikus munkahengerek levegővel tör­ténő öblítésének megoldásával. Bartal Dé­nes, a Nyugat-szlováklal Baromfiüzemből a kondenzáló expanzív tartályok szintjének automatikus szabályozásával második díjat nyert. A harmadik díj Kulcsár Istvánnak és Simon Vendelnek jutott a Bercslkal (Juro- vá) Efsz-ből. Ök olyan megoldást javasol­tak az erőtakarmányok adagolókocsljához, hogy annak a kezelése ezentúl egy embert igényel, gyakorlatilag elég hozzá a trakto­ros. Hogy ezek az újítások mennyi hasz­not hajtanak, azt nehéz lenne kifejezni, eddig ugyanis csak a dercsikait alkalmaz­zák a gyakorlatban. Külön helyiségben láthattuk a Nagylégi (Lehnlce) Agrokomblnát kiállítását, amely kétségtelenül meggyőzött mindenkit arról, hogy e szövetkezet esetében nem túlzás a megnevezés. A szövetkezet ugyanis olyan tudományos és technológiai kérdések meg­oldására és alkalmazására vállalkozik, ame­lyek a világ élenjáró mezőgazdasági-élel­mezési vállalatai közé sorolják a légit. Eb­ben a helyiségben mindenki láthatta, hogy Nagylégen a tudomány, a tudományos gon­dolkodás valóságos termelőerővé lépett elő. Nem minden kiállított tárgyról lehetett el­mondani, hogy új ötlet eredménye, vagy kimondottan fiatalok készítették volna. Kí­sérőm, Buday László azonban felvilágosí­tott hogy ebben az esetben elsősorban ke­resztmetszetet akartak nyújtani az agro- kombinátban folyó tudományos és gyakor­lati munkáról. Ez sikerült is. A harmadik kategóriában, amelyben a kollektívák versenyeztek, légi termék vit­te el a pálmát: egy füst- és páradetektor. Sőt, a harmadik díj is a légi molekuláris vákuumos lepárlökészüléknek jutott. Az al­kalmi látogatók is érdeklődtek a húsevő növények Iránt, a cseh turisták pedig azt nehezményezték, hogy nem kapható az üz­letekben az agrokomblnát gyártotta kivi- por, amelyből üdítőitalt lehet készíteni. Nos, a kivipor gyártása tulajdonképpen még csak most Indult be, de ez a termék ha­marosan megjelenik a piacon. Főleg a női szíveket dobogtatta meg ez a műbőrből készült férfi és női kézitáska­kollekció, amely a Somorjal (Samorín) Ko- žatex terméke. Második díjat nyertek vele. Ez a kollekció megjárt már egy NSZK-bell kiállítást is, s ott szintén díjat kapott. Ezek egyelőre mintadarabok, de reméljük, hamar piacra kerülnek. Az első kategóriá­ban a pionírok verse­nyeztek, jobbára a járási pionírház kö­retben foglalkozók. Az első díjat egy vasúti modell, a másodikat repülőmodellek nyer­ték, mindkettő a pio- nfrházban készült. Egyéniben TU 144-es modelljével Varga Krisztián győzött, aki szintén a járási pionlrházat látogatja. Krisz­tián édesanyja elmondta, hogy egy éve, amióta fia a modellezők körét látogatja, könnyebben kezelhető, jobban tanul. El­gondolkodtató viszont az, amit Krisztián mondott. Ogy véli, hogy a modellezés költ­séges szórakozás, nagy érvágás a család- n,ak, megérezni a költségvetésen. El kéne döntenünk, hogy vagy akarunk sok kis Buday László a nagy légi lepárló berendezés elvét magyarázza az érdeklődőknek okos fejet, ügyes, felkészült fiatal nemze­déket, vagy keresni akarunk [akarnak egyes vállalatok] olyasmin is, mint a mo­dellezés, a fiatalok műszaki alkotása. Nagyon helyesnek tartom, hogy a SZISZ ]h a járás sajátosságaira való tekintettel egy szabad kategóriát, is kiírt. Ebbe első­sorban népművészeti alkotásokat neveztek be. A hodosl (Vydrany.) Varga Margit hím­zett térítője vitte el a pálmát. Simon Éva ugyanabból a községből matyó hímzésével második. Vörös Erzsébet Balonyból (Baloft) horgolt függönyével harmadik lett. Adós maradtam még a harmadik kate­gória egyéni versenyének eredményeivel. Ebben az első és harmadik díjat a somor- jai Horváth Margit kisestélyl ruhái nyer­ték. Ha igaz, amit a SZISZ jb illetékesei ígértek, hogy valamennyi díinyertes alko­tást benevezik a kerületi ZENIT kiállításra. Margit nem vall szégyent modelljeivel. A második díj Pálinkás Tibor mérnöknek ju­tott a közelmúltban megnyílt járási Ifjúsági Tudományos-Műszaki Klubból, ö számítógé­pes programmal versenyzett Végeredményben csak dicsérni lehet a SZISZ járási bizottságát, hogy annyi év után újra lehetőséget biztosított a gondol­kodó fiataloknak képességeik bizonyítására, pedig ez nem kevés fáradsággal járt. Csak egyetérteni tudok juraj janošovskýval, a SZISZ SZKB elnökével, aki a kiállítás meg­tekintése után azt írta a vendégkönyvbe, hogy minden nagyon szép. és reméli, hogy ezt a kiállítást nem követi újabb hat év hallgatás. PAI.ÁGYI LAIOS Fogas felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents