Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-27 / 39. szám

A mikor május végén a Slávia UK Bratislava vfzllabdacsapata a 66. pólóbajnokság nyitóforduló­ján 14:14-81 játszott legnagyobb rivá­lisa, 8 huszonhatszoros bajnok CH Košice oroszlánbarlangjában, akkor a szakemberek — még a kassaiak (Ko šice) — többségének véleménye meg egyezett abban: közel három évtized után elérkezett a trónfosztás Ideje Nem kevesebb, mint 23 [II éven ét uralkodott a hazai medencékben a CH: 1966 tói 1989-lg. Párját ritkító so­rozat ez nemeik a csehszlovák sport­ban, hanem világviszonylatban is.. Örökké azonban semmi sem tart... — Amit nem tndtam befejezni 1B86* ban, most megteszem! Egyesek belát­ták, nem nekik volt Igazuk, ezért (is) ültem újra az UK kispadjára. Ml más lehetne a célunk, mint az arany­érem? Sokkal jobb a játékoskeretfink, a cimvédd alaposan megérezte két erősségének, Knlának és Viduman- skýnak külföldre igazolását, s ezt ki akarjuk és ki is kell használnunk ... Elsöprő lendülettel kezdett az UK, a kassal, győzelemmel felérő döntet­len után hat nagy gólarányű diadal következett. Az ellenfelek örültek, ha Horftákéktól nem kaptak egy húszast! A paslenkyl fedett uszodában rende­godnl. Mit mondhattam a játékosaim­nak, akik a 13:12-es cirkusz után azt kérdezgették: „Miért kellett ennek megtörténnie?!“ Szegény Horttákot majdnem megfojtották, de senkit sem állítottak ki... Most már utólag tudjuk, a Nováky- nak erre a két pontra égetően szük­sége volt, hogy a rájátszásban az 1— 4. helyért küzdhessen. De így, ilyen áron?! Három nappal ez után az álomnak Is rossz színjáték után Plešťanyban, az Éva uszodában ismét rájárt a rúd Csúcsra ért az örök második Sokan azt Jósolták (e sorok frőja Is), hogy a bratlslaval főiskolások, ve­retlenül tesznek aranyérmesek. Ilyen erős csapatuk, ennyi válogatott játé­kosuk már régen jött össze. Egy év­vel ezelőtt, amikor hároméves szü­netet követően ismét visszahívták a korábban elűzött és kegyvesztett Stoí- fan Rudolfot, aki a bajnoki rajt előtt, mint mindig, ezúttal is szókimondó volt: zett látványos pőlőgálákat két várat­lan szenzáció követte. A novákyl Del­fin uszodában történt furcsa dolgok­ról Stoftan Rudolf mesteredző a kö­vetkezőket mondotta: — Ennek az egy órának semmi kö­ze sem volt a vízilabdához. A vere­ség természetesen mindenkinek fáj, de ha a bírók közreműködésével szen­vedjük el, abba nem tudok belenyu­Szabó Ottó, a Csehszlovák Oszó Szövetség vfzilabdaszakágának elnöke Ľubomír Zureknak, a Slávia UK Bratislava csapatkapitányának a bajnok­nak kijáró serleget adja át. a Stoffan-legénységre, amely a nová­kyl kábulatból meg nem tért magá­hoz. Újabb hihetetlen eredmény: Pieš­ťany — UK 10:7! Mi lett az oly ma­gabiztosan, tetszetősen rajtoló gár­dával? Vajon miért torpant meg? Hol történhetett hiba? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták a csapat mesterét, akit éjjel-nappal ez a két kudarc nyugtalanított. — Ha csak közepesen játszunk, ak­kor a bírók bármit is tehetnek, ez a két csapat semmi esetre sem verhet meg minket. A továbbiakban ezt he is bizonyítottuk: annyi gólt lőttünk a Novákynak és a Piešťanynak, a- mennyit akartunk. Átvitt értelemben azonban a pólóban, a partról is lehet góUokat) dobni! Támadó szabályta­lanság itt, kiállítás és négyméteres ott... Aki nem vízilabdázott, az ne­hezen érti meg az említetteket. Nem törte le a Slávlát a két fias­kó, még a bonni Európa-bajnokság előtt másodszor lelépte a CH-t, és le­dolgozta kétpontos hátrányát. A kon­tinensviadalon aratott bravúros győ­zelmek és az igen előkelő 7. hely meghozta a válogatottak önbizalmát. Amikor a második körmérkőzéses tor­nán Borsigék 13:5-re leiskolázták a bajnokot, már mindenki trónfosztás­ról beszélt. Annál Is Inkább, mert az utolsó előtti felvonásban hazai me­dencében fogadhatták a címvédőt. Az ünneplésből azonban nem lett sem­mi. Egy góllal nyert a Cíí és az u- tolsó fordulóra maradt a döntés. Stof- fan Rudolfot csak két órával az örök­rangadót követően lehetett szóra bír­ni: '4. V Róbert RadiC kezdettől fogva megbízható teljesítményt nyújtott a főisko­lások kapujában. (Berenhaut Róbert felvételei) — Mit mondjak, aki ezt látta, pon­tosabban a kassaiak utolsó gólját, az nem tud napirendre térni. A serdü­lők sem méláznak el így, nem tudom felfogni, egy sorsdöntő meccsen ho­gyan lehet a labda helyett w órát nézni. Minden és mindenki ellenünk volt! Még egyszer nem lehet ilyen balszerencsénk, de ... Senki sem emlékezett arra, mikor is dőlt volna el a bajnoki cím sor­sa az utolsó összecsapáson. Az Idén hozta a sors. Kassán, a címvédő medencéjében kellett legalább az egyik pontot megszereznie a Slávlá- nak, ha aranyérmet akart nyerni. Márpedig más célja nem volt... Több mint ezer néző volt kíváncsi az Idei hatodik, utolsó örökrangadóra, amely a sportág Igazi hírverésének bizo­nyult. Minden volt ezen a meccsen, ami a magas színvonalú vízilabdához szükséges. A 28 perc tiszta játékidő után ez állt az eredményjelző táblán: CH — UK 9:9. Boldogság, határtalan öröm lett úrrá a bratlslavalak tábo­rában. Játékos, edző, szakvezető, mind egy kupacban a medence közepén ölelkezett. Igen, 29 (!) év után újra bajnok lett a Slávia UK Bratislava vízilabda- csapata, méghozzá legnagyobb rivá­lisa otthonában. Teljesen megérde­melten, mert minden csapatrésztfen magasan felülmúlta a huszonhatszo­ros aranyérmes ČH KoSlcét, amely a nagy kiárusításokat követő vérvesz­teséget nem tudta kiheverni A hat egymás elleni találkozóból a főisko­lások hármat is megnyertek (11:6, 11:6, 13:5), kettő döntetlenül végző­dött (14:14, 9:9) s Csak egy összecsa­páson (9:8) diadalmaskodott a kassal gárda. Ez is azt bizonyítja: jó kezek­ben van az aranyérem! Illetve még nincs, mivel a Csehszlovák Üsző Szö­vetség elfelejtette (!) leküldenl a 66. bajnokság zárótor»áJára az érmeket. Sajnos, ez nem először fordult elő. Stoffan Rudolf, az UK mestere így nyilatkozott az utolsó mérkőzés után: — Gratulálok a fiúknak, teljesítették a kitűzött célt. Nem. gondoltam vol­na, hogy ilyen nehéz dolgunk lesz. Csupán egy szépséghibája van a» e- gésznek, mégpedig az, bogy nem győz­tük le a címvédőt saját medencéjé­ben. Ünneplésre nincs idő, hiszen két hét múlva rajtol a BEK. A lengyelor­szági Chorzówban nem - lesz könnyű dolgunk: a házigazda Stylonnal, a Va­sassal és a világhírű Posilippóval ta­lálkozunk. Természetesen tovább sze­retnénk jutni (A mérkőzéseket lap­zárta után játszották — a szerző megj.) Az UK és a válogatott edzője na­gyon sikeres évet zár. Nem csoda hát, hogy külföldön is felfigyeltek rá. T(jjsb mint val^zínű, novembertől az olasz Poseidon Catania szakvezetője lesz. A bratlslavalak centere, Peter Horfták szintén Itáliába tart, ugyan- úev. mint Vidor Borsig. Felvetődik a kérdés: a legjobbak nélkül ml lesz veled, csehszlovák p61ó?l zsigArdi lAszlO / ) A ngnsztusban a 19. úszó, vízilabda, mű- ugró és műúszó Enrópa-bajnokságon részt vett (végre) a csehszlovák vízi- polócsapat Is. Olvasom a Bonnha utazók névsorát, s megakad a ' szemem Eschwlg- Hajts Szabolcsnak a nevén. A Kassal (Ko­šice) Magyar Gimnázium volt diákja Jelen­leg a CH Košice eredményes csatára és kapitánya. Gyermekkora óta ismerem, ezért válogatottsága külön öröm számomra ... Öröm, de nem meglepetés. Felfelé ívelő sportpályafutásának becsületesen megfizet­te az árát. Elemista korában nagyétvágyú fiúcska volt. S lám, mire vitte! Ma csupa izom. kisportolt testű fiatalember Az ókori Görögországban a műveltség elemi feltételei közé tartozott az olvasás és az úszás „tudományának“ tökéletes el­sajátítása. Ez történt Szabolccsal is. Szülei unszolására részt vett egy úszótanfolyamon. Kezdeti dnzzogása és bátortalansága foko­zatosan elmúlt, megszokta és megszerette a vizet, no meg az úszást. ■ Mikor kezdtél érdeklődni a vizipóló iránt? — A sportolás iránt komolyabban a gim­náziumban imádtam a tornaórákat, s gyak­ran jártam az uszodába. Másodikos gimna­zistaként eldöntöttem már hogy a test­nevelést főiskolára jelentkezek. A gimná­zium első osztályától kezdve tanítottam a fiatalokat úszni. Igen örültem sikeres mű­ködésemnek Ekkor kezdtem kacsingatni a vízilabda felé, Oszóedzéselmen ugyanis egyre gyakrabban szálltam be én is a p6- lózók látékába, ízlelgettem a labdaátadá- snkat és a lövéseket. Egyre nőtt bennem a vonzódás e sportág Iránt. Mind jobban erősödött bennem az a tudat, hogy talán van tehetségem a vízilabdához. Ez döntött végső fokon akkor, amikor a bratislavá) testnevelési kar edzői tagozatára jelentkez­tem, s tanulmányaimat úszás és vízilabda szakon 1985 ben be is fejeztem. ■ Amid el, milyen az életviteled? — Már diákkoromban, amikor sportolni kezdtem, céltudatosan kerültem a cigaret­tát és az alkoholt. Eleinte azért, mert fél­tem édesapámtól, később pedig mások pél­dájából tudatosítottam, ha jó sportoló aka­A vízilabda „mestere“ rok lenni, kerülnöm kell ezeket a kocká­zati tényezőket. Huszonöt éves koromig alkohol nem volt a számban. Aztán egy ünnepélyes alkalomkor koccintottam két deci borral. Azóta nagyon ritkán és csak keveset Iszomi Különben sem a ^cigaretta, sem az alkohol nem hiányzik. Éjjeli ba­goly nem vagyok, legkésőbb este tízkor aludni megyek. Nem szokásom az éjszakát bármilyen virtusból átmulatni Igyekszem valóban sportszerűen élni ■ Milyen kedvtelésnek hódolsz? — Otthonülö fér) és apa vagyok. Igyek­szem a lehető legtöbb Időt együtt tölteni a családommal, Nóra feleségemmel és Ta­más kisfiámmal, hiszen a versenyek miatt eleget vagyok távol. Feleségem megértése és segítsége nélkül ezt meg sem tehetném. Különben szeretek olvasni, és régi hobbim a fényképezés. Ezt nyilván apámtól örököl­tem, aki hivatásos fényképész. ■ Mit Jelent megbirkózni az élsportoló­val szembeni igényes követelményekkel? — A sportszerű életmódon kívül korán reggel kezdődő, naponta öt-hat őréig tartó kemény edzést. Bizonyos felkészülési sza­kaszokban ez két vagy három fázisban megvalósított fizikai terhelés, ami a jó ed­zettség előfeltétele. Ezt testileg is, lelkileg is jól bírom, örömömet lelem benne. Bár sok fiatal van ma a CH ban, nem érzem magam kiöregedettnek, lépést tudok velük tartani. (Persze, mert csapata egyik leg­jobbja — a szerk. megj ). ■ Milyen élményekkel gazdagodva Jöttél vissza az Enrópa-bajnokságról? — Az Európa-bajnokságon nagyon sok tapasztalatot szereztem. Ezt az EB-t akár VB-nek is lehetett volna tekinteni mivel Bonnban jelen voltak a világ legjobbjai (az USA-t kivéve). Láttam, milyen sokat és milyen irányba fejlődött a vízilabda. Ib,­Észrevettem azt is, miben van nálunk óriási lemaradás, s miben kell javulnunk, s ml az, amivel versenyben tudunk marad­ni a többi ország válogatottjával. Megfi­gyeltem, hogy más szellemben, szigorúb­ban, de igazságosan ítélkeztek a mérkőzés vezetők. A durva játókot büntették, nem néztek el semmit, mint nálunk. Ugyan­akkor vlszoiit'nem gátolták az erőszakos, kemény játékot. — Az EB-n szereplő nemzeti válogatot­tak jól fel voltak készülve fizikai és pszi­chikai téren is. A mérkőzéseket sokszor az átgondolt taktikai húzások döntötték el, valamint a pillanatnyi helyzethez való azonnali alkalmazkodás, a kitartás, még ha ez olykor fogcsikorgatva sikerült is. Minden csapatnak volt sajátos jellemzője. A szovjetek a robbanékonyság és mozgé­konyság mestereiként jeleskedtek. A nyu­gatnémetek kegyetlenül erősek és erősza­kosak, a spanyolok és a jugoszlávok játé­kosak, sokat mozgóak voltak. Az olaszok Ismérveként a színes játékot, a jő techni­kai felkészültséget említhetném. Kitűnően kihasználták emberelőnyös helyzeteiket. A magyarok a Világ Kupa után most csaló­dást okoztak. Lelkileg letörte őket az„ hogy a nyugatnémetek ellent 6:2-re vezet­tek, mégis kikaptak. A hollandok, görö^- gök, franciák, románok, bolgárok az egy hajszállal kisebb tudású csoportba tartoz­nak, s ide lehet egyelőre sorolni minket is. Bebizonyosodott, hogy az a csapat, amelyik lazít a fegyelmen, nem tartja szem előtt az egészséges életmód követelményeit, alig tud ma már jó eredményeket elérni. Ezzel párosul feltételként a jó csapatszellem, az alapos pszichikai felkészítés és a játék- intelligencia. ■ Mit üzensz az Oj Ifjúság olvasóinak? — Először is azt, hogy éljenek józanul, sportoljanak sokat, mert az egészség egyik feltétele a mozgás. Tanuljanak meg sok mindenről lemondani így a túlzásba vitt moziról, diszkóról, udvarlásról, no meg a henyélésről. Válasszanak tehetségüknek megfelelő .sportágat, s űzzék azt legalább a szabadidősportok szintjén. Én is sok mindenről lemondtam diákkoromban, de máig sem bántam meg Kamatostul vlssza- fizetődött minden fáradozásom: jó a köz­érzetem, -egészséges és kiegyensúlyozott vagyok. Próbálják ezt meg mások Is, őszin­tén ajánlomi Szűke Istváú usíjHBaeBÄsae pni.igii—» »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents