Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-27 / 39. szám

új ifjúság 9 A londoni Brit Könyvtárra a tudó­sok, kutatók és a toll emberei valóságos szentélyként tekinte­nek, amely idestova három évszázada gyűjti nagy buzgalommai az írott és nyomtatott szövegeket. Ma már azon­ban annyi könyvet halmoztak fel eb­ben az intézményben, hogy váľasztani kellett folytassák-e a nyomdákból ki­került valamennyi kiadvány egy-egy példányának összegyűjtését, vagy a jö­vőben végezzenek-e válogatást a nyom­tatványok között. ,,Már 16 millió könyvünk van, s e- gyébként olyan gyorsan növekszik az állomány, hogy jóformán helyünk sincs, további 17 más épületben. őrzött köny­vek. Bebizonyosodott azonban, hogy az egész állományt mégsem szállíthatják az űj épületbe, mert már önmagában ez a könyvmennyiség teljesen kitölti a raktárhelyiségeket és egy talpalatnyi hely sem marad az új kiadványoknak. Ezért olyan döntés született, hogy még az átszállítás előtt szelektálni fogják az állományt. A könyvtár szakembereket szerződ­tetett, akiknek az a feladata, hogy ki­dolgozzák a szelekciós tervet. Az 1911- ben elfogadott brit törvény értelmé­ben az ország valamennyi kiadóháza köteles a frissen megjelentetett köny­vekből ^egy-egy példányt elküldeni a’ A béke szigetei az Adrián Negyszáaiyoim kihinétH' köiiini ahol raktározhatnánk őket. Nagy gom dot okoz, hbgy mit szerezzünk meg, mit utasítsunk vissza és mit dobjunk ki“ — panaszolta Kenneth Cooper, a nagynevű londoni tudományos intézet igazgatója. A probléma különben jól ismert a vi­lág szinte mindegyik könyvtárábah, hi­szen a felnövő korosztályoknak csak a tartós értékeket kell megőrizni. Nagy kérdés azonban, hogy milyen értékmér­ce szerint végezzék ezek az intézmé­nyek a kinyomtatott anyagok elbírálá­sát. A 19. században a brit múzeum, a könyvtár alapítója csupán azt kötötte ki, hogy a megőrzésre szánt könyvek­ből távolítsák el a hirdetéseket tartal­mazó lapokat. Ma viszont a történé­szek lázasan kutatnak ezek után a la­pok után, hisz az ilyen oldalakon je­lentek meg folytatásban Charles Di­ckens regényei, és végső soron a hirde­tésekben számos hasznos adatot talá­lunk, amelyek az ország hétköznapi életéről tanúskodnak. „Rettenetes kényszerhelyzetben van az ember, amikor arról kell döntenie, mit is érdemes megőrizni. Ha belegon­dolok, milyen véleményt formálnak majd rólunk a jövő korosztályai, úgy érzem, senki sem fog elégedetten nyi­latkozni“ hangoztatja Joyce Buts- cher, a Brit Könyvtár beszerzési és nyilvántartási osztályának főnöke. Vé­leménye szerint a szempontok a korok­tól és az adott feltételektől függően változnak. Ha a 16. században is a mai értékmércét alkalmazták vol»a, egé­szen biztos, hogy William Shakespeare színdarabjai nem maradnak fenn, hi­szen ő nem tartozott a hivatalosan el­ismert művészek közé. A Brit Körtyv- tárban őrzik egyébként a leghíresebb könyvritkaságokat, mint például a 698- ból származó úgynevezett Lindisfarne bibliát, vagy éppenséggel a Beatles ze­nekar kottáit, amelyek századunk 60- as éveiben keletkeztek. A Brit Könyvtár' új épülete várha­tóan 1993-ban készül el, 65 millió dol­láros költséggel. Itt kapnak majd he­lyet a jelenleg a Brit Múzeumban és Brit Könyvtárnak, továbbá az oxfordi, dublini, valamelyik walesi és skóciai könyvtárnak és a Trinity College-nak is. Arról azonban egy szóval seni tesz említést a törvény, hogy a könyvtárak­nak meg is kell őrizniük mindazokat a könyveket, amelyek a birtokukban van­nak. Ezt a kiskaput akarják most igény­be venni az érintett intézmények, hogy megszabaduljanak a felesleges és nél- külözhetőnek minősített kiadványok­tól. A Brit Könyvtár polcai jelenleg mint­egy 480 kilométer hosszúságú könyvek­kel vannak megrakva. Ha pedig a to­vábbiakban is arra törekedne, hogy minden angol nyelvű kiadványt besze­rezzen és tároljon, évente újabb 14 ki­lométerrel kellene meghosszabbítani a polcok rendszerét. Tavaly 300 ezer címszót jegyeztek fel Nagy-Britannlában. Ebből „mindössze“ 62 000 a könyv, a többi különféle fo­lyóirat, plakát, gúnyirat, szórólap, sőt menetrend is akad köztük. Emiatt fel­vetődött az az ötlet, hogy az őt veze­tő könyvtár szakosítja magát bizonyos kiadványokra. A Brit Könyvtár már most kialakított egy védekezési me­chanizmust a könyváradattal szemben. Ennek lényege, hogy egy adott könyv újabb kiadásait csak akkor tartja meg, ha az eltér az előzőtől, ha pedig sem­milyen változás nem tapasztalható ben­ne, egyszerűen megszabadulnak tőle. Az ócska ponyvának számító szerelmi tartalmú és vadnyugati történetekről szóló könyveknek pedig csak a borító­ját teszik félre. A névtelen szerzők fénymásolt vagy valamilyen más- mó­don sokszorosított művelt a könyvtár még azzal a tudattal senv fogadja el, hogy esetleg egy még fel nem fedezett modern Shakespeare-ről van szó. Az u- tóbbi időben egy Londonon kívül eső raktárba szállították az anyagot, sőt minden másodpéldányt kiselejteztek, hogy megakadályozzák a könyvállo­mány rohamos gyarapodását. Minden­nek ellenére a probléma igazi megol­dása még várat magára. S. S. A szikrázó napsütés, a kék ég és a sze­líden hullámzó tenger állandó díszlete an­nak a nagy előadásnak, amelyik Split és Dubrovnik között várja az odalátogatókat. Mint a modern színházi előadásoknál szo­kásos, csupán kisebb változtatások jelzik a színváltozást, mégis minden kisváros, minden sziget más, egyedi és jellegzetes. A nagyváros, Spllf évezredes emlékeit tárja a tenggr és a látogató felé. Sehol máshol a világon nem épült ilyen, ma is használt lakósor a korzón római kori fa­lakból. A Diocletlanus-palota egykori erőd- falain az elmúlt két éyezred jóformán minden építészeti stílusa nyomot hagyott, mégis látszik alatta-mellette az eredeti ró­mai falmaradék. A jóformán csak lélegzet- nyi óváros mnlden köve történelmi levegőt áraszt. A bazilikában IV. Béla királyunk itt elhunyt gyermekeinek emléke, a másik erődbejárat előtt Mestroíic óriási püspök- szobra bizonyítja, hogy itt mindig pezsgett az élet az elmúlt évezredek folyamán. A turizmus és a környezetvédelem követelé­sére különválasztották és egymástól jó messzire vitték egymástól a nagyforgalml kikötőt, a lakótelepeket meg az óvárost. Így azután csak a tengeren távolodó utas ' látja, hogy Split mögött szintén kibújtak a földből a házgyári beton-bérkaszárnyák és állnak a nagy kikötői dokkok. Lghetetlen néhány mondatban összefog­lalni a dél-dalmáclai szigetek minden érde­kességét, szépségét, varázsát. Ebben a cikk­ben nem teszünk rá kísérletet a részleted leírásra. Bevezetőnek csupán annyi, hogy a közlekedés megkönnyítésére rendszeres autókat is szállító kompjárat üzemel vala­mennyi sziget és a szárazföld között. Ezek az aránylag sűrűn következő hajók a leg­közelebbi pontokat választják, hogy azután saját keréken lehessen folytatni a baran­golást Bracon, Hvaron vagy éppen Kor- csulán. Aki hátizsákkal, gyalogosan igyek­szik bejárni a szigetvilágot, az a viszonylag ritkább, de kényelmesebb hajójáratot vá­lasztja. A menetrendszerűen közlekedő ten­gerjárók koraeste indulnak Rljekáből. Ki­kötnek Krk-szigetén, Zadarban, a Rab-szi­geten, Splltben, Bracoq, Hvarban, Korculán és másnap délután érkeznek Dubrovnlkba. Supetar a feltörekvő sziget. Csak az utóbbi években lendült fel a forgalma, de miután a legközelebb fekszik Spllthez, éven­ként egyre többen keresik fel. Amfora szál­lodája még a szerényebbeknek is megfizet­hető áron várja a vendégeket. Csendes, ap­ró kavicsos strandja mellett tengervizes uszodával is rendelkezik. Hvar tavaly ünnepelte idegenforgalmá­nak 140-edlk évfordulóját. Az egykori ha­lász-városka féltő gonddal óvja régi ne­gyedét, a mai lakosok csak a stílushoz iga­zodva szépeik, renoválják házaikat. A fő­tér és a korzó esténként ma is a legked­veltebb sétahely, ahol mindenki megfordul és ahol mindenkivel szót lehet váltani — netán egy sör vagy kortynyi vörösbor mel­lett valamelyik kisvendéglőben. Korcula világhírű panorámája 'a hajőval érkezők előtt tárul fel először, de meg­csodálható a hegyoldalból is. Marco Polo legenda szerinti városa ma is szép. A leg­több veszélyt furcsa módon éppen az Ide­genforgalom jelenti az ékszerdobozszerű óvárosra. A házak belül elavultak, a lako­sok elköltöznek. Az utóbbi években a har­móniát nem sértő belső modernizálással Igyekeznek elejét venni az elvándorlásnak, hogy még ükunokáink is a nyüzsgő életű évszázados kisváros élményét kapják. Nyolc napi utazás, hat helyszín, millió élmény és benyomás. A halkan zajló vagy éppen lármával nyüzsgő életű sziget érin­tetlen békéje szinte jelkép lehetne a nyu­galomra a zajoktól vészterhes Európában. HEGEDŐS MIHALT HITtD A folyamatos beszélés új világrekordere Tiran Hejling dél-indiai szónok új vi­lágcsúcsot döntött. Tizennyolc nap és éjszakát dumált egyfolytában, túlszár­nyalva egyik honfitársának júniusban felállított rekordját, amely 360 órát, il­letve 15 napot tartott. ^ A matuzsálem negyedszer is megnősül Az iráni Nezmali Varmazjar 133. szü­letésnapját úgy ünnepelte, hogy ne­gyedszer is megnősült. A vőlegény 40 évig tartó özvegysége'után ázánta rá ma­gát erre a lépésre, noha eddig sem volt ' egyedül. Az első három házasságából hat fia és 65 unokája, illetve déduno­kája van. Nezmali kitűnő egészségnek örvend. Arról, hogy az ara hány éves, nem kaptunk Jelentést. Tizennyolcmillió dolláros váza A British Múzeumban sikerült resP- taurálni egy 2000 éves, ókori római vá­zát, amely különleges üvegből Tté- szült. Értéke 12 millió font (18 millió dollár). A vázát 1845-ben egy ittas lá­togató a sétabotjával eltörte. E^tán összeragasztották, de 1948-ban újra szét kellett szedni, és ismét összeragaszta­ni. Nemrég ismét megengedett a ra­gasztó, s a ‘Vázát restaurálni kellett. A legmodernebb eljárást alkalmazták, és remélik, hogy most hosszú Ideig nem lesz vele gond. A vázát 1582-ben ta­lálták egy Róma melletti sírban. A szakértők szerint egyik római imperá­tor tulajdona volt. Tiltakoznak a velencei gondolások A velencei gondolatulajdonosok kije­lentették, hogy a szeptemberben 'meg­tartandó hagyományos regatta alkalmá­val nem fogadják be csónakjukba a vá­ros polgármesterét és a többi magas rangú politikai funkcionáriust. A gon­dolások véleménye szerint éppen a vá­rosatyák felelősek Velence pusztulásá­ért. A polgárok évek óta gondokkal küszködnek, szennyezett á tenger, nyá­ron pedig a turlstalnvázló keseríti meg a lakosok életét. Legutóbb a Pink Floyd nevű rockegyüttes velencei koncertje miatt lángoltak fel a kedélyek. A hang­verseny után a város egy óriási szemét­telepre hasonlított, amelyen vad hor­dák vonultak végig. A gondolások nem először tiltakoznak, hisz már két év-/ vei ezelőtt is ugyanilyen lépésre szán­ták el magukat, mert az illetékesek nem tettek semmit a levegő és a tenger szennyezettsége ellen. Paul McCartney világturnéra indul A legismertebb és legnépszerűbb Beatles-tag bejelentette, hogy világkö­rüli hangversenyre indul. Az örök ifjú P^ul először az Egyesült Államok 10 legnagyobb városában mutatkozik be rajongói előtt, azután pedig bejárja mind az öt kontinenset. A turné feb­ruár folyamán Amerikában ér véget. Az egykori Beatles-tag 43 éves, hosz- szú, sikeres karrierje után több alko- ■ tófázison ment keresztül. A koncerte­ken a Beatles előtti korszak Idejében keletkezett zeneszámokből ad ízelítőt, előadja az együttessel együtt játszott legnépszerűbb dalokat, továbbá a ké­sőbb alakított Wings együttes legsike­rültebb számait, csakúgy mint legújabb alkotókorszakának legnépszerűbb da­rabjait. Fájdalomcsillapítóval a narkománia ellen Harwardl tudósok közzétették, hogy egy fájdalomcsillapító gyógyszerrel e- redményesen lehet gyógyítani a kábí­tószer-élvezőket, adagolásával főleg a kokaintól való függőséget lehet meg­szüntetni. A gyógyszer Buprenorphin néven került forgalomba, állítólag a kábítószertől való függőség legsúlyo­sabb eseteiben is sikeresen alkalmaz­ható. A fájdalomcsillapítót az angol Reckett and Colman cég gyártja, eddig azonban nem alkalmazták kábítószer- élvezők gyógyítására. A tudósok a gyógyszert olyan majmokon próbálták ki, akik „idült kábítószer-fogyasztók“, és a hatás meglepő volt. A majmok ha­marosan felhagytak a kábítószerrel, és visszatértek normális életformájukhoz. Feltételezik: a gyógyszer úgy hat, hogy blokkolja az agyban a kokaineffektust. A kísérletéket hamarosan embereken is megkezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents