Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-27 / 39. szám

fújpsžiiel Véget ért az Idei táborozást Idény. Van mit értékelni, összehasonlítani. S van olyan eredmény Is, amelyet különösebb nehézség nélkül meg lehet határozni. A várakozás ellenére a központi művelődési tábor Ismét az utolsó helyet toglalta el a táborok nép­szerűségi listáján. Hiába volt a jó. Igen fontos témákat tárgyaló műsor, az iránta megnyilvánuló érdeklődés kicsi volt, még egy átlagon aluli járási művelődési tábor fs több embert vonzott. Azok, akik ennek okát az ú] helyszínben (Zselíz — Želiezov­ce, ahol még sohasem rendeztek művelő­dési tábort), vagy a nem- épp kedvező Idő­járásban keresik, önmagukat csapják be — s persze-ezzel együtt másokat Is. Elterelik a figyelmet a valóságos helyzetről és té­nyekről. E tábor kálváriája — népszerűségének fokozatos visszaesése — nem új dolog. Nyílt titok, hogy lényegében azzal a nap­pal kezdődött, amikor a Csemadok KB át­A klubtanács tagjaként szomorúan kel­lett megállapítanom, hogy a hasonló sze­repkörben lévő társaim többsége nem főtt el, végy csak villámlátogatásokat tettek a táborban, pedig nem kis eredményként könyvelhettük el, hogy a Csemadok KB — eddigi szokásától eltérően. — ezúttal nem sikkasztotta el a tanács tábori műsorjavas­latát. Néhány meghívott előadó nem jött el, de a műsor úgy valósulhatott meg, ahogy azt elterveztük. Súlyos hibaként mutatkozott meg az, hogy a tanácsban alig szenteltünk figyel­met a konkrét technikai-szervezési kérdé­seknek. A Csemadok KB apparátusának fe­lelős és a tanáccsal szorosabb kapcsolatot fenntartó tagjai sok mindent megtettek, de igyekezetük sem tudta megakadályozni ' a Központi Művelődési Tábortól való elidege­nedést. Sem a tanácsban, sem a KB-ban ennek súlyosságát nem tudatosították. Az csak apró mentség, hogy a tanács az utób­egészen a konkrét szervezési kérdésekig — jelképes és valóságos „labdaadogatás“ kez­dődött a két fél között. A szenvedő alany, a tábor pedig „két szék közé esve“ nyűg­lődik, kínlódik. • Zselízről ígéretük ellenére — néhány órát leszámítva — távolmaradtak a főisko­lások, a diákklubok. Ezen végső soron nincs mit csodálkozni, hiszen e tábor vé­gének Időpontja egybeesett az őrsújfalui (Nová Stráž] tábor megnyitásával, és ez utóbbi tág teret ad a főiskolásoknak és az Idén már a középiskolásoknak Is. Idő­hiány miatt oda már nem tudtam eljutni, de a résztvevőktől tudom, hogy Örsújfalun egyáltalán nem voltak gondok a részvétel­lel... Vétek lenne felróni a főiskolásoknak, hogy a központi helyett a saját táborukat választották. Ez az a csoport, amelynek Könyveinek ismertetése helyeit-... mm [IfK ÉVFORDULÓ \ \ Utólagos tábori gondolatok vette — központosította — a tábor szerve­zését és irányítását. Néhány évig még tu­dott élni a korábbi sikerekből, de beteg­ségének tünetei egyre inkább kezdtek meg­mutatkozni. Ez vezetett oda Is. hogy az addig testvéri barátságban lévő Honisme­reti Kerékpártúra és a Központi (Nyári) Művelődési Tábor útjai elváltak egymástól. A túra szervezése 1985 tői teljesen önálló utakon folytatódott, A mélypontot a két évvel ezelőtti jászói (jasov) táborozás je­lentette. Itt már elemi erővel törtek fel a szervezési, előkészítési hiányosságok és az érdektelenség. A táborba járók és a köz­ponti szervezés között igen nagyok a véle­ménykülönbségek A kevés résztvevőből többen Is megfogadták akkor, hogy a „köz­ponti“ jelzővel ellátott táborba még egy­szer nem jönnek el. A tavalyi, Somodlban (Drlenovec) — a tapasztalatokkal bőven rendelkező kelet-szlovákiaiakkal közösen — rendezett tábor a központi betegségét nem tudta klgyógyltanl, csak egy könnyen le­rántható lepellel fedte be azt. Egy évre, mert a lepel az Idén Zselízen lecsúszott róla.., A tábor csekély számú résztvevője gyak­ran vitatkozott, beszélgetett a sikertelenség okairól. Voltak eltérő vélemények, de volt néhány közös megállapítás Is. Közülük ta­lán a legfontosabb: úgy tűnt, mintha a tá­bornak nem lett volna ,gazdája“, jóllehet elvben kettő Is van, A Csemadok KB és a klubtanács. De a közöttük lévő viszony mostanáig sincs egyértelműen tisztázva S hogy a tábort egyik sem érzi Igazán ma­gáénak, pz Zselízen többszörösen bebizo­nyosodott. bl hónapokban elsősorban saját helyzeté­nek tisztázásával, a KB-bell szerepkörének meghatározásával volt effoglalva. Azzal, hogy utakat és lehetőségeket keresett a munkáját jelentősen gátló, szakbizottsági, alárendelt szerepkörből való kilépésre, cél­ként tűzve ki egy relatív önállóság eléré­sét. Azt, hogy a klubtanáfcs tagjainak több­sége nem jött el Zsellzre, egyfajta véle- ménynyllvánításndk Is fel lehet fogni. Vé­leményem szerint nem a legszerencsésebb­nek, mert az éremnek két oldala van. A ta­nács felelős beosztású ellenfelei ütőkártyát kaptak a kezükbe, amely ellen csak na­gyon nehezen tudjuk majd magunkat meg­védeni. A „Még ti sem jöttetek el, akkor meg mit akartok?“-féle megróvások értő alkalmazása a tanács eddigi törekvéseinek visszaesését, esetleg bizonytalan Időre való felfüggesztését Is eredményezheti. A „történelmi múlt“ miatt a tanács és a- KB kapcsolata amúgy sem probléma- mentes. Tagjai jogos és jogtalan előítéle­tekkel szemlélik egymást. (Ennek okait nem nehéz megérteni. A tanács több éves kihagyás után 1978-ban alakult újjá. Né­hány évig sikeresen működött, azután a jobbára felülről érkező ellenőrzési és Irá­nyítási törekvések háttérbe szorltt^tták, és pár év alatt lényegében a hitelét is elve­szítette. javaslatainak többségét figyelmen kívül hagyták, vagy jobbik esetben jegyző­könyvbe vették. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a tábori ügyekben — kezdve a „gazda“ szerepkörének meghatározásától szellemisége ezelőtt is Irányt adott magyar fiataljainknak, s ennek ma Is így kell len­nie. Nekik, nem szabad elfogadniuk azt, hogy valamit nem lehet megcsinálni, elérni, új utakat, lehetőségeket kell keresniük, tö­rekedniük kell elképzeléseik megvalósítá­sára, S ha ez a hivatalos apparátussal együtt nem megy, akkor nélküle. Bármennyire nehéz lesz Is elfogadni, ér­zésem szerint, a tábor jövője csak két le­hetőséget tartogat: 1. Alapjaiban megújul (az idei műsorössze­állítás erre jó kiindulópont lehet), s a központi jelzőt mellőzve a klubtanács ön­álló) 1) irányításával a fiatalok és az Idő­sebbek közös táborává válik. 2. Eddigi formájában megszűnik létezni, s Iránymutató szerepkörét teljes egészsében átadja a főiskolások által szervezett tábor­nak. A helyzet józan értékeléséhez a klub­tanácsnak és a Csemadok KB felelős dol­gozóinak hideg fővel, előítéleteket félre­téve kell leülniük, okulva a múlt hibáiból, de azokat egymásnak nem felróva. Csak Így lehet esély arra, hogy egyre szaporodó táborainknak ismét legyen egy vezető — a törekvésekben Irányadó — táborp. Azt azonban ne higgyük, hogy ez egy év múlva már így Is lesz. )ó lenne, ha így lenne, de a többéves visszaesés, a kialakult előítéle­tek leküzdése és elfelejtése Időbe telik. PUNTIGAN jOZSEF Á magyar gyermekirodalom megalapozója 1859. szep­tember 30-án született Kisbacon. Irócsaládból szárma­zik. A neves *írő kettős évfordulójára emlékezik idén az Irodalmat kedvelők népes tábora: szülétésének 130. év­fordulójára, valamint arra, hogy sikerekben és elisme­résben gazdag életpályája 60 éve fejeződött ba. Nem mindennapi egyénisége volt korának. Kiváló Ifjúsági író, szerkesztő. Pályáját népköltési gyűjtéssel kezdte. Több napilap munkatársa. Illetve szerkesztője volt, 1907- től a. Néptanítók Lapjának főszerkesztője, A gyermekek és az Ifjúság számára írt mesél, regényei és ismeretter­jesztő müvei, a szülőföld szeretetére, a magyar múlt megbecsülésére, igaz emberségre nevelnek. í Legjelentősebb alkotása a Székely Tündérország (1835) című mesegyűj#ménye. Ebben a gyűjteményében a szé­kely falvak hétköznapjainak meghitt, szeretetteljes éle­tét ábrázolja. További jelentős alkotásai közé tartozik az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág című népme­segyűjtemény (1894—96), a Testamentum és hat levél (1894) című pedagógiai, A rriagyar nép múltja és je­lene (1897) című ismeretterjesztő műve, a 13 kötetes Nagy magyarok élete (1905—1910). önéletrajzát az Édes anyaföldem! című művében 1920- ban írta meg, a századforduló körüli Magyarország ké­pét tárva az olvasók elé. Regényeket, drá,mákat és főként Ifjúsági műveket Irt. Híresek voltak a következő ifjúsági gyerraeklapjal: Az Én Ojságom, a Jó Pajtás és a Cimbora. Művelt lefordították: angol, cseh, német, olasz, ro­mán és spanyol nyelvre. A nagy magyar mesemondó nemcsak a hazai népmeséket kutatta fel és tette köz­kinccsé. hanem szívesen tallózott más népek mesekln- csében Is. Az aranyalmafa című műve külföldi népmese-feldol­gozásainak gyűjteménye. A tartalmas kötet tizennyolc nemzet népmesekincséből ad ízelítőt. Valamennyi mese megőrizte sajátos népi jellegét. Az író ízes nyelvezete közel hozza a fiatal olvasóinkhoz ezeket a meséket. Legismertebb magyar népmeséi A kék liliom, a Vi­lágszép Nádszál kisasszony, a Többslncs királyfi, a Vi­téz szabólegény, a Rókáné mézes-mákos kalácsa és a Szélike királykisasszony című köteteiben látnak napvi­lágot. Ezeket a köteteket Szecskó Tamás megragadó, színvonalas Illusztrációi díszítik. A nagy magyar mesemondó népmeséi az Ifjúság ol­vasmányává váltak, nemzedékek nőttek fel ezeken a meséken, amelyeket a képzeletvllág a fordulatosság, a tiszta magyar stílus jellemez. Az említett művek, sajnos, másfél évtizeddel ezelőtt kerültek utoljára könyvesboltjainkba, jóllehet, az ifjúság legolvasottabb és legkeresettebb könyvel közé sorolha­tók. Könyvtárosaink a megmondhatói, hogy ma Is ez­rek olvassák és keresik a könyvtárak polcalp. Hiányo­lom, hogy a jelenben nem látnak újra napvilágot. Méry (úlia H a Verdi Macbetbjének színre vitele alkalmával azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy az az előadás „szokványos keretekben mozog és mentes min­den Izgalmas újdonságtól“, úgy pár héttel később az évadzáró Faust-bemutatóról pont az ellenkezőjét kell megállapítanom. Ez a produkció minden, csak nem szok­ványos, sőt nagyon Is rendhagyó. Koncepciójánál fogva diametrálisan ellentétes reakciót válthat ki, mellyel le­het vitázni, lehet érte lelkesedni, csak éppen közöm­bösen szemlélni nem. Mielőtt azonban rátérnék az új Faust-változat lénye­gére, felvetődik az a kérdés, hogy ki is ez a híres-ne­vezetes Faust, akinek nevével az Irodalomban és a ze­nében, de a képzőművészetben Is oly gyakran találko­zunk. Az Irodalomtörténet úgy tudja, hogy a korai re­neszánsz Idején, a XV. század fordulóján élt Németor­szágban egy titokzatos tudós férfiú, akit Doctor Johan­nes Faustusnak hívtak. Több más mágikus és misztikus tulajdonsága mellett a legjellegzetesebb az volt, hogy a túlvllágl hatalmakkal szövetkezett, s mint Ilyen, egye­nesen az ördöggel cimboráit. Évekkel halála után az­tán Ismeretlen szerző tollából megjelent egy német nyelvű népkönyv, amelyben a szerző gazdag fantáziá­val ecsetelte Faust doktor viselt dolgait. Ez hát a kút- forrás, amely aztán szinte „kozmikus sebességgel“ ter­jedt el Európa-szerte, alapot szolgáltatva a kor komé­diásainak éppúgy, mint a művészetek különböző ága­zatait képviselő mestereknek. Megszületett hát a Faust- -legenda, amely évszázadok során változva és bővülve szin­te napjainkig sok-sok művész fantáziáját termékenyítette meg. Az Irodalomban ezen a téren a legnagyobbat Johann Wolfgang von Goethe (1749—1832), a németek költő­fejedelme alkotta főművében, a kétrészes Faustban. A dráma magva Faust és Meflsztó szerződése, mely sze­rint Meflsztó a földön teljesíti Faust minden vágyát, a- mlért annak halála után a lelkét kapja cserébe. Az al­ku feltétele azonban az, hogy Meflsztó segítségével Faust megtalálja a? élet értelmét, és megélje azt a percet, amikor ajkát elhagyhatja a híres-neves mondás: Szép vagy! Maradj! Tiéd vagyok... A zenei alkotások sorából csupán két művet emelek ki: Liszt Ferenc Faust-szlmfóniáját, mely a filozófiai mondanivaló oldaláról közelíti meg a témát, a másik alkotás pedig Charles Gounod operája, a Faust. Az ope­ra címével kapcsolatban Itt kell megemlíteni, hogy míg a magyar zenei terminológia ragaszkodik a francia ere­deti Fausthoz, a német nyelvterületen „Margerite“ cí­men, a szláv nyelvterületen pedig „Faust a Margareta“ címen játsszák Gounod operáját. Charles Francois Gounod (1818—1893) a francia ope­ra, pontosabban a francia Ural opera legkiemelkedőbb FAUST alakja. Tucatnál több operát Irt, de nevével vllégszer te a Faust van leginkább összenőve. Gounod szövegírói nevezetesen Jules Barbier és Michel Carre urak, Goethe művének első részéből dolgozták fel a szerelmi moti vumot, természetesen nem tartva igényt a prózai ere detivel való egyenragúságra. A kiábrándult öreg Faust akinek meglsmerésszomját a tudományok nem elégítet ték ki, s az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, de a végső tettre képtelen. Atkozódva a sátánt hívja segít ségül, mire a szolgálatkész gáláns Meflsztó meg is |e lenik, és némi alkudozás után megkötik a híres alkut Ennek értelmében Faust visszakapja Ifjúságát, találko zik Margittal. Meflsztó segítségével sikerül elcsábítania Margltot, az azonban zavarodott lelkiállapotában meg­öli gyermeküket A börtönben találkoznak újra, Faust magával akarja vinni szerelmét, de Margit már nem megy, eltaszftja magától csábítóját, és holtan rogyik össze. Meflsztó ezt látva döbben rá, hogy vesztett... Diadalmas zsolozsma hangjaira az üdvözölt Margltot angyalok ragadják a mennybe. Hát ez a Faust került most mintegy két évtizedes szünet után újra a Szlovák Nemzeti Színház operatár­sulatának műsorára az évad utolsó bemutatójaként. Mi­kor megtudtam, hogy rendezőként a trnaval prózai ren­dező, Jozef Bednárlk jelzi az előadást, akinek opera­rendezői tudását a Kamara Opera produkcióiból már Ismerjük, egyértelművé vált, hogy rendkívüli, minden hagyomáiwt és megszokást elutasító bemutatóban lesz részünk. És így Is lett. Bednárlk ugyanis követve a külhont operaszlnpado- kon egyre sokasodó, de elvitathatatlanul problematikus rendezőcentrikus operaelőadások elvét, teljes egészé­ben saját fantáziájának képére módosította az opera cselekményét. Az eredmény pedig egy érdekes, mozgal­masan látványos cirkuszi „Shaw“, mely azonban a szer­zőpáros elképzelésétől fényévnyi távolságra van. Mert hát tényleg cirkuszban vagyunk, mégpedig ab­ban a cirkuszban, melynek ura. Irányítója és parancso- lója maga Meflsztó. Szürke prémesbundában a nézőté­ren át vonul be három segédjével — két férfi és egy szexi női Meflsztőcska — kíséretében, és a színpad füg­göny előtti sarkában letelepedve nagyvonalú kézmoz­dulattal Jelt ad a karmesternek — kezdődik a Játék! És kezdődik Is. A nyitány után felmegy a függöny, és elénk tárul a szín, egy cirkuszi porond, melyet háttér­ként és cirkuszi nézőtérként a színház páholysorának folytatása vesz körül. Középen egy ócskán rozzant cir­kuszi kordé — Ilyen egy egész karavánra való szere­pel még majd a továbbiak .során —, amelyben az öreg Faust — egy klvénült cirkuszi klaunként elmélkedik élete ellentmondásain... Nem folytatom a részletezést, mert azt látni kell, hogyan és milyen módon elevene­dik meg Faust, Margit és a többiek históriája egészen addig, míg egy, a korai harmincas évek'típusáról árul­kodó Uzemkjjíptelen kabrloletben egy angyalsofőr a mennybe autózza a megváltott Margllpt. Még szeren­cse, hogy a Krisztus feltámadott... Kezdetű húsvéti zsoltárt a színfalak mögött énekli a boldog angyalse­reg. Bednárlk jóvoltából — Ladislav Vychodil díszletében és Ľudmila Várossová clrkuszian tarka jelmezeiben — oly tömény a szemnek szánt látvány, hogy ugyancsak éber füllel kell figyelni a — mert hát mégiscsak ope­ráról van szó a nem éppen elhanyagolható zenét. Oli­ver Dohnányi vezényli az előadást. A zenekar alapjában jól is szól, csak éppen a részletek megmunkálásán és a gounoQ-l líra ezer színén és árnyalatán siklik át le­zser , nagyvonalúsággal. Az előadás abszolút központja, Bednárlk elképzelésével teljesen egybevágóan, tényleg Meflsztó, illetve aki őt alakította, Peter Mikuláš. Mert 6 aztán csúcsként emelkedik ki a teljesítmények szür­ke tengeréből. Pompásan énekel és játszik Is, ráadásul nála még érteni Is a francia szöveget — egyébként fe­lesleges luxus volt eredetiben énekeltetni ezt a művet is. Kifejezése gazdagságán érezni, hogy érti Is, amit énekel. Mert a többi énekesre éppen a szöveggel való birkózás és a rendkívüli rendezői követelmény béklyó­ként nehezedik. Miroslav Dvorský szólama magasságai­ra koncentrál, míg középregisztere egysfkúan kifejezés­telen. Ľudmila Hudecová még nem Ideális Margit, mert éppen a meghitt líra hiányzik belőle. A magasabb fekvé­sekben hangja keménnyé és élessé válik. Viszont Valan- tlh szerepében szimpatikusán mutatkozott be az új ba­ritonista, Martin Babjak. Slebelt — bohócruhában — szintén megnyerőén hozta Jltka Saparová. Márta asz- szony Jaroslava Horská, Brander pedig a főiskolás Ju­raj Peter volt. A jelentős feladatot teljesítő énekkart Ladislav Holásek tanította be. A szinte pornóízű koreo­gráfia Llbor Vaculik-fantáziájának szüleménye. Nem szokványos produkcló/hát ez az új Faust, a- mely azonban a taps Intenzitásából ítélve a jelenlevők­nek megnyerte a tetszését. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents