Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-27 / 39. szám
Ujif]usag4 A SZISZ országos konferenciája beszámolójának tételei: (Folytatás a 3. oldalról) perifériára szorítanunk, hisz ók Is közülünk valók. XXV. Nem lehetünk közömbösek a fiatalokat érintő negatív társadalmi Jelenségekkel szemben. Az alkoholizmusról, a narkózásról, az AIDS formájában közvetlen életveszélyt jelentő szexuális promiszkultásról, a válásokról, a gyermekek elhanyagolásáról, a bűnözés minden fajtájáról van Itt szó, a kizsigerelésről, a fizikai és lélektani erőszak minden formájáról. Hogyan harcolhatunk ellenük? Elég az adminisztratív Intézke' dés? Nem épp a fiatal nemzedéknek szentelt lanyha figyelemben gyökeredzik? Abban, hogy látják ugyan, de mindenki úgy tesz, mintha észre sem vette volna? AZ IFjOsAG A gazdasági ' MECHANIZMUS ATALAKITASABAN XXVI. Január 1-től életbe lép az új gazdasági mechanizmus. Lényege az olyan elvek és elemek kihasználása, melyek közel állnak hozzánk: az önelszámolás, az önigazgatás, a vállalkozás, a versenyszellem. Felkészültünk rá munkahelyeinken? Képesek leszünk vállalatunk, szakágazatunk, népgazdaságunk jövőjéről vitázni a szükségszerű strukturális változásokkal kapcsolatban? Nem a ml hibánk Is, hogy ezek a, változások nehézkesen és bizonytalanul zajlanak? Miért ne tűzhetné ki a SZISZ Is elsődlegesnek a nagyobb fokú kezdeményezést a könnyűiparban, a szolgáltatá,, sokban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban?! XXVII. Elvi kérdésnek tartjuk ^ differenciált javadalmazást az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint. Erről már évek óta beszélnek. Ne várjuk azt, hogy az igazságosság magától' eljön. Harcoljunk azért, hogy a javadalmazásban ne az döntsön, nő vagy férfl-e az Illető, nős-e vagy nőtlen, Idősebb-e vagy fiatalabb. A döntő a munkateljesítmény legyen. XXVIII. Támogatnunk kell az elemi rend megújítását és bevezetését minden szinten. Hogyan lehetséges, hogy tovább él nálunk a korrupció, a csempészés, a valutaüzérkedés? Miért gaz-' dagodhatnak meg sokan munka nélkül attraktív áruval folytatott cserekereskedelemből, szolgálatok és ellenszolgálatok kölcsönös rendszeréből? Ez a felnőttek példáját követve, már a középiskolákban és szakmunkásképzőkben Is virágzik. XXIX. Hová jutunk a különféle „barátkozásokkal“, hamis barátságokkal és szolidaritással, a tisztséggel való visszaéléssel, az egyik vagy mindkét szemünk behunyásával? Ezek azok a társadalmi jelenségek, melyek az átalakítás ellenében hatnak és az árnyékgazdaság elvei szerint működnek. Mit tehetnek ellene a fiatalok és szervezetűk? Nem segítene ezen az általános jövedelemadó-rendszer és a vagyonadó bevezetése? XXX. A népgazdaság Intenziflkálá- sa alapfeltétele gazdaságunk továbbfejlődésének. Ezért szí^kség van a SZISZ aktivitásának tartalmi módosítására Is. Ml legyen a MÉTA ’90-nel? Teljesítése során sok pozitív, de negatív tapasztalatot Is szereztünk. Folytassuk tovább, vagy jöjjünk új kezdeményezéssel, mely nemcsak nevében ÚJ? Hány fiatal teljesíti jövőre a konkrét feladatát, melyet vállalt? XXXI. A népgazdaság átalakítása, a szocialista önigazgatás növelni fogja a társadalmi ellenőrzés jelentőségét. Ezek közé tartozik az Ifjúsági Fényszóró. Nem akarjuk csökkenteni a „nem világít hiába“ jelszó jelentőségét, de... Nem ellenőrizhetnék a fényszóró járőrei rendszeresen a termékek minőségét, nem mutathatnának-e rá a képesítésnek nem megfelelő beosztásokban való foglalkoztatásra, a bérek és jutalmak nagyságának jogos vagy jogtalan voltára, a munkakörnyezet egészséges vagy e- gészségkárosító voltára, de a kiskereskedelmi árak módosítására, a lakásalap kihasználására vagy a szociális körülmények színvonalára egy- -egy konkrét munkahelyen? Oj törvény készül az ellenőrzésről, miért ne társulhatnánk hozzá Ifjúsági Fényszórónk új koncepciójával? XXXII. Tekintélyünk csak akkor nőhet, ha adott szavunkat ^megtartjuk. Senki sem kényszerít bennünket, hogy többet vállaljunk, mint amennyit bírunk. Van értelme mamutépltkezések- re kötelezni magunkat az Ifjúsági é- pítkezések formájában? Hisz jól tudjuk, milyen nehéz jelen gazdasági körülményeink közt társadalmi munkára megnyerni embereket! Milyen le-“ gyen a jövőben hát az országos Ifjúsági építkezés? ökológiai, ahol a természet oly közel van hozzánk? Vagy-a lakásalap felújítására és korszerűsítésére Irányuljon? Valamely városunk történelmi magvának megmentésére? Tézisek XXXIII. At kell gondolnunk, milyenek is legyenek a nyári építőtáborok az új gazdasági feltételek közt. Talán a mezőgazdaságban leszünk a leghasznosabbak, az erdőgazdaságban, közel a természethez. De miért ne próbálnánk szerencsét a szolgál-- tatásokban, a kereskedelemben? A kollektív munka leginkább a fiatalok csoportjainak válik hasznára, de támogatnunk kell a nyári munkavállalás egyéni formált Is. XXXIV. A gazdasági átalakítás sikere függ a tudomány és technika fejlődésétől. A SZISZ IV. kongresz- szusa óta erőteljesen fellendült a gyerekek és fiatalok tudományos-technikai tevékenysége. Sikerült teljesíteni a valóban nagy és Igényes kongresszusi feladatot, minden kerületben és járásban kiépíteni az ifjúság műszaki-tudományos. tevékenységének klubjait. Hogyan dolgoznak ezek? Nem zárkőztak-e magukba, nem szűkült-e be látogatóik köre? Sikerül teljesíteniük azt a feladatot, hogy ne csak a számítástechnikával foglalkozzanak, hanem a robotikával, a mikroelektronikával, a biotechnológiával, a tudomány és technika más elsődleges ágaival Is? Hogyan hatnak eredményeink a gyerekekre és a fiatalokra környezetükben? Valóban központot képeznek régiójukban? Meny- nyl't segítenek a fiatal újítóknak, feltalálóknak, programozóknak az üzemekben, Iskolákban, vállalatokban? Mert nem elég csak Jól klgon4olnl valamit, tudni kell azt eladni Is. XXXV. Számba keli venni a tudományos-műszaki tevékenység egész skáláját. A lehetőségekkel bíró SZISZ- -alapszervezetek napi munkáját az Ifjúsági kezdeményezés számlájának kellene kísérnie, a kis vízművek építésének, az elfekvő raktárkészletek hasznosításának. Zöld utat kell kap- nlok a kutató és termelő Ifjúsági társulásoknak, az Ifjúsági komplex ész- szerűsítő brigádoknak, a formatervező stúdióknak, a fiatal műépítészeknek, konstruktőröknek, a fiatal tudósok Iskolájának stb. Megfelel-e a versenyek rendszere Iskolai, járási, kerületi, országos szinten? Mennyire vonzóak ma a ZENIT ügyességi versenyei? Hány díjazottjának személyes munkahelyi értékelésében tükröződik ez az eredmény: ösztönzl-e a fiatalokat . a további szakmai képzésre? Hogyan tud Ifjúsági szervezetünk segíteni ^ fiatal tehetségek felkutatásában és fejlődésében? Miért nincs gyakorlati érdeklődés a középiskolai és tudományos diákköri versenyek győztesei iránt? Miért kihasználatlanok mindmáig a ZENIT mozgalom bemutatott és díjnyertes termékeinek és újítási javaslatainak tucatjai? XXXVI. Semmit nem akarunk Ingyen. De tevékenységünkhöz, a fiatalok Igényelnek kielégítéséhez pénz kell. Hány ^llaml vállalat számol olyan magátóPértetödöen az ifjúsági alap létrehozásával, mint a fiatalok munkakezdeményezésével? Reális törekvés, hogy az Ifjúsági részleg önállóan legyen rögzítve az állami költségvetésben? XXXVII. Ha másoktól elvárjuk, hogy jó gazdálkodók 'legyenek, nekünk magunknak Is jól kell gazdálkodnunk. Gazdaságos jövőnket az alapszervezeteknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésében, az alapszervezetek gazdasági tevékenységének felvirágoztatásában kell látnunk. Ami gazdasági Intézményeinket Illeti, jogkörük megerősítése egyben nagyobb felelősséget Is jelent számukra. Ma már képesek szót érteni a külföldi partnerekkel, részvénytársaságokat alakítani. De ml van a kölcsönösséggel hazán belül? Hogyan működnek együtt, hogyan segítik egymást? Ugyanígy tüzetesen meg kell vizsgálnunk, hogyan hasznosítja vagyonát a SZISZ. XXXVIII. Ma fontolóra vehetjük a SZISZ hitelbankjának létrehozását Is. Találunk elég vállalkozó alapszervezetet, üzemi bizottságot, mely készséggel fektet be részvények vásárlásába, vállalkozik Ilyen formában? A bank a vállalkozókedvet, a jó ötletek megvalósítását támogatná, tálán még a kiváló egyéneket Is. XXXIX. A világot nem érhetjük utol, ha nem tanulmányozzuk állandó rendszerességgel az újat és hasz.nosat, ami a gyakorlatban a tudomány és technika terén a világon megjelenik. Egyre Inkább erre kell Irányulnia nemzetközi tevékenysé günknek. A fiatal j szakemberek csereutazásai és tanulmányútjai, kirándulásai az érdekes kiállításokra és vásárokra, a nemzetközi feladatmegoldó csoportok létrehozása mind-mind olyan formák, melyekre nagy figyelmet kell fordítanunk. ' Többet kell tennünk azért is, hogy a fiatal munkások, technikusok, tudósok közvetlenül is részt vehessenek a külföldi csúcsmunkahelyek munkájában Is bizonyos Ideig. A GYERMEKEK ÉS SZERVEZETÜK XL. A Pionírszervezet a SZISZ szerves része. Szerveinek azonban megfelelő önállóságot kell adni, ami egyúttal több jogot és nagyobb jogkört Is jelent a tevékenység tartalmát, a káderkérdéseket és a gazdálkodást illetően. Ugyanakkor természetesnek kell lennie a kölcsönös bizalomnak és Informálásnak a SZISZ és Pionírszervezete szervei között, és közösen kell keresni a legifjabb nemzedék nevelésének helyes Irányait. Az Idén először közösen megszervezett járási és kerületi konferenciák Is ezt szögezték le. Mit sikerült azóta megvalósítani? Milyen a közös program? XLI. A SZISZ-nek következetesen kell teljesítenie kötelezettségeit a pionírokkal szemben, főként jó csapatvezetőket és instruktorokat biztosítani. Az állami szerveknél következetesen kell szorgalmazni a pionír- vezetők támogatását, gondjaik megoldását. Nem sikerült megoldani a hivatásos pionírdolgozók szabadságának a kérdését. Csak a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium értetlenségéről van sző, vagy általánosan nem értékeli társadalmunk kellőképpen a Pionírszervezet és hivatásos dolgozói munkáját? XLII. Elégedetlenek vagyunk a pionír- és Ifjúsági házak, de főleg a pionírcsapatok anyagi-műszaki ellátottságával. Ugyan azokban is folyik gazdálkodás, de aj anyagi javak nem elegendőek a pionírok és a szikrák munkájának biztosítására, ezért a SZISZ-szervek és -szervezetek kötelessége állandó anyagi segítséget nyújtani nekik. Sokat segíthetnének az NF más szervezetei is. De mi lett a sorsa a CSSZSZK NF KB felhívásának, melyet a Plonírszervezet 40. évfordulója kapcsán tett? Kitől kaptak támogatást a csapatok? Pedig mindenki dicsekszik és szóban támogatja Is a pionírokat. Nem kellenfe a szavakat tettekkel felváltani? XLIII. Szeptembertől a Pionírszervezetben új nevelési módszer van. Segítségével nagyobb önállóságra, felelősségtudatra, Irányitól készségre neveljük a gyerekeket, hogy tudják meghatározni saját munkájuk tartalmát, s ne mechanikusan fogadják el a felnőtt vezető irányítását. S ml lenne, ha nemcsak járási szinten működne a gyerekek Ilyen szerve, tán csodálkoznánk is a gyerekek ötletességén, leleményességén. Van egyáltalán reális esély az Iskolán kívüli tevékenység koordinálására? Ha Igen, milyen eszközei vannak a SZISZ-nek és Plonírszervezetének befolyásolni ezt? XLIV. Megoldandó gond a pionírok belépése a SZISZ-be. A RADIM az első jó lépés, mert átmenet a játékosságtól a felelősségtudathoz. De ki terjeszti a pionírok között, hogy a SZISZ az csupa gyűlésezés és társadalmi munka? Megoldható, hogy egy Igazolvány kísérje a fiatalt a plonírkortól a SZISZ-ből való távozásig? Hogyan oldjuk meg a hivatásos plonírdolgo- zók SZISZ-tagságát? Lehetne-e az új alapszabályzat része, hogy a pionírdolgozó a SZISZ tagja annak jogaival, de ■ a plonírdolgozók kötelességeivel? RÉSZVÉTELÜNK A GYERMEKEK ÉS FIATALOK NEVELÉSÉBEN XLV. A nevelés legfontosabb közege a család, de helyetteslthetetlen feladatot lát el az Iskola Is. Támogatjuk az oktatásügy szándékát: önállóságra, alkotó gondolkodásra, felelősségteljes cselekvésre nevelni a gyerekeket és fiatalokat. Támogatjuk a CSKP KB 13. ülésének határozatait. Már csak azért Is, mert társadalmunknak művelt emberekre van szüksége, egyéniségekre, de nem egyénieskedőkre. Ezért támogatjuk az elmélyült erkölcsi, esztétikai és ökológiai nevelést, s ehhez hozzá Is Járulunk. A SZISZ KB 6. ülésén állást foglaltunk a szakmunkásképzéssel kapcsolatban, s észrevételeinket továbbítottuk a megfelelő szervekhez. Milyen ötleteink és javaslataink lesznek a főiskolai törvénnyel és az alap- és középiskolák rendszerének törvényével kapcsolatban? XLVI. A SZISZ egyik fő feladata hozzájárulni a szocialista ember formálásához. Különböző irányzatai vannak ennek, értékelni, értelmezni, érvényesíteni kell őket, a ml nem megy valódi párbeszéd nélkül. De hogyan tanuljunk párbeszédet folytatni Itthon és külföldön a szocialista elméletről és gyakorlatról? Hogyan elérni azt, hogy ez ne üres fecsegés legyen, hanem provokálja a fiatalok tudását, és azok tudatosítsák, hogy az átalakítás és demokratizálódás feladataiból mindenkinek jut? Megfelel a SZISZ-oktatás az aktuális Igényeknek? Oj formát javaslunk az elmúlt évre építve — Az Ifjúsági párbeszé; det, amelyben a beszélgetés kezdemé nyezője az Ifjúság, szervezője a.SZISZ, a partnerek pedig a CSKP, az NF", a nemzeti bizottságok képviselői, az üzemek és az Iskolák vezetői. XLVII. Aki nem tud jól eligazodni a történelmi összefüggésekben, megismételheti elődei hibáit, s nem tudja felhasználni tapasztalatait. A SZÍSZ kezdeményezte a Nemzeti Frontban az Emlékidézőt, és nem Igaz, hogy öncélú, formális akcióról van szó. Persze, feltehetjük a kérdést, kell e mozgalomban meghatározni bizonyos történelmi korszakot? Miért ne tehetnénk lehetővé a fiataloknak kutatni falujuk, városuk, járásuk régebbi múltját Is? A Brontosaurus és az Életfa néhány akciója Ilyen Irányú, és hagy a sikere. Nemzeteink történelmének Ismerete megerősíti a hazafiságtudatot, a haladó és forradalmi hagyományok Iránti büszkeségre nevel. XLVIII. Az új gondolkodás térnyerése a nemzetközi kapcsolatokban sem szorítja háttérbe a haza védelmének kérdését. Támogatjuk a létszám és a fegyverek csökkentését Itthon és a világon. Persze, értjük, a mennyiséget a minőségnek kell felváltania. A haza védelme mindenki kötelessége. Megfelel ennek a katonai szolgálatra való nevelés? Makkéra ebben a mi részünk? A hadi szolgálat specifikumait Is értve, a SZISZ- nek mégis az ifjúság érdekelt kell védenie. A fegyveres testületekben javítani kell a SZISZ és a párt, valamint a parancsnokok együttműködését. A SZISZ az utóbbi időben nagy figyelmet szentel a fiatalok élet- és szolgálati feltételeinek a Csehszlovák Néphadseregben. A SZISZ kezdeményezésére nem kell a katonai középes főiskolásoknak egyenruhát viselni szabadidejükben 1989. október elsejétől. Ügy véljük, a Varsói Szerződés és a NATO között folyó leszerelési tárgyalásokkal és a Csehszlovák Néphadsereg átszervezésével kapcsolatban a SZISZ-nek Is aktívnak kell lennie, s kezdeményezöen fellépni a katonák életét, a katonai szolgálat és a szabadság hosszát tekintve, az alternatív katonai szolgá* latok bővítése kapcsán stb. XLIX. A demokratizálódás folyamatában nő a jelentősége a nyílt tájékoztatásnak, így az ifjúsági sajtónak 1^. Hogyan teljesíti Ifjúsági sajtónk hármas küldetését, a kollektív propagandista, agitátor és szervező szerepét? Betölti a tárgyszerű párbeszéd fórumának a szerepét a politikai felelősség teljes tudatával? Megfelelően tükrözl-e a központi és helyi Ifjúsági sajtó a fiatalok életét, munkásságát, sikereit? Képesek-e megtenni a lépést a problémák feltáróinak pozíciójától a megoldás szervezőinek állásáig? Meg kell határoznunk az Ifjúsági sajtónak a kiadóhoz való viszonyát, megváltoztatni néhány szerkesztő viszonyát a SZlSZ-szervekhez, módosítani néhány Iskola vezetőjének viszonyát az Iskolai lapokhoz. L. Az elmúlt Időszakban sikerült önálló Ifjúsági műsorblokkot Indíttatni a televízióban, szeptember 4-től a rádiónak Is van ifjúsági és gyermekműsorokat sugárzó adója. Hogyan reagálnak ezek munkájára a fiatalok? Kielégíti őket, vagy csak részben? Elégséges a SZISZ és Pionírszervezetének propagálása a filmek, színművek, könyvek stb. által? LI. Az ökológiai mozgalom évek óta sikeres a SZISZ tevékenységében. Igaz, már nincs egyedül e kérdések megoldásában a SZISZ. Oj ötletekre lenne szükség. A Brontosaurus és az Életfa mozgalmakat a nevelésre és a megelőzésre Is fel kell. használni, ami hatékonyabb, mint a természetnek okozott károk helyrehozása, hiszen a tudatlanság és a felelőtlenség miatti károk az emberi társadalomnak Is ártanak. Természetvédőink elő- állnak-e közép-európai szintű kezdeményezéssel, Vagy jelenlegi gondjaink megoldására értékes ötletekkel? Hogyan járulunk hozzá az ökológiai döntések meghozatalához, azok gyakorlati megvalósításához? Alárendel- jük-e a nyári táborozásokat az ökológiai mozgalmaknak? A megoldás kulcsa persze más kezében van, arról van szó, hogy a SZISZ hozzájáruljon az ökológiai neveléshez, s képviselőinken keresztül a különböző testületekben az Ifjúság ötleteit, véleményét tolmácsolja. LII. A jelentősebb tervek megvalósítása érdekében a SZISZ KB és^a jb-k ökoalapot hoztak létre. Meglepően kevés pénz érkezett az alapba. Rossz formát választottunk egy szükséges és hasznos ügyhöz, vagy rossz a népszerűsítése? Az „Ekolotérla“ sem telítette meg az alapot. Mégis folytassuk? Az Ifjúság érdeke, hogy az ökológiai tervezetekhez ne legyen Ilyen hideg viszony. AZ IFJÜSAG és a SZABADIDŐ Lili. Sok nemkívánatos jelenség az Ifjúság egy részének viselkedésében a szabadidő kevéssé vonzó és célszerűen eltöltésével függ ö.ssze. E jelen- ' tős területet hosszú ideig lebecsülték, Így fokozatosan több probléma is összesűrűsödött benne. A helyiséggondtól kezdve, az anyagi-műszaki felszereltségen, a személyi és pénzügyi feltételek biztosításán át egészen a tulajdonképpeni tartalmi tényezőig. LIV. A SZISZ, főként a SZISZ KB IV. ülése óta — sok Illetékes Intézménnyel ellentétben — Igyekszik reagálni a fiatalok érdeklődésének és kedvteléseinek új Irányzataira. Főleg azokra, amelyek nem hagyományosak, eredeti és keresett aktivitási formák, gyakran recesszív elemeket Is tartalmazva. Ezeket továbbra Is figyelni és támogatni kell. Elítélni csak azt kell, ami ellentétben áll a szocializmussal és annak törvényeivel. LV. Az Ifjúság szabadidejének kérdése nem volt és nem lehet csak szervezetünk gondja. Sokat az ifjúság és gyermekek szabadideje társadalmi komplex programjának kellene megoldania. KI tesz rendet a sok adminisztratív előírásban, mely nem teszi lehetővé, ‘hogy az ifjúság használja a nemzeti bizottságok. Intézmények, tömegszervezetek helyiségeit és berendezéseit? És ha ritkán felajánlanak is valamit nekünk, azt elfogadhatatlan áron. Az új gazdasági rendszerben sem lenne szabad mindenáron gazdaságosságra törekedni a fiatalok hasznos időtöltésének rovására. A lakótelepeken például egyik vendéglő a másik után épül, de klub vagy kultúrház csak Itt-ott. Ml a döntő társadalmunknak, a világban elért helye az egy főre jutó alkohol- fogyasztásban, vagy a fiatalok hasznosan töltött szabaideje? LVI. A vonzó szabadldőtöltés jelentős központjainak kellene lennie az ifjúsági kluboknak. Ezeknek a száma azonban még mindig nem felel meg szervezeteink tagsága Igényeinek, és a fiatalokéinak egyáltalán. Hiányosságaink vannak a meglévő klubok. Ifjúsági és plonírházak kihasználtságában — főként tartalmi okokból. Másrészt — a programok biztosításának ára egyre növekszik, a klubok tevékenységének dotálása pedig változatlan szintű. Ezzel kapcsolatban: eléggé kezdeményezöek az Ifjúsági klubok saját amatőr művészeti csoportok létrehozásában? Vagy mindent megoldanak az Ismétlődő diszkók? LVII. Létrehoztuk a SZISZ művészeti ügynökségét, az M-ART-ot, a szabadidős tevékenység köztársasági központjait. Fokozatosan javítaniuk kellene a gyerekek és fiatalok szabadidős életének körülményeit. A módszertani segítségtől a vonzó műsorkínálaton át a tehetséges művészek összefogásáig mindent végeznek. De Itt is érvényes, hogy szolgáltatásaikat valóban ki kell használni. LVIII. A testnevelés, a sport, a honvédelem nemcsak fontos szakköri munka, hanem közvetlenül összefügg az ifjú nemzedék' fizikai képességeivel, szellemi, teherbírásával és egészségi állapotával. Miért vesztik el érdeklődésüket a sport és honvédelem Iránt a serdülők? Hol a hiba? Hol sportolhatnak ma a fiatalok? Nem élsportolóként, csat a maguk örömére. Helyes, hogy sok újfajta sport vl- lágrajött'énél bábáskodtunk, művelői pedig most hátat fordítanak nekünk? Ahelyett, hogy mint Instruktorok, szervezők segítenének, felénk sem néznék. Nem jelentene megoldást, ha a SZISZ-alapszervezetek érdektársulásokat hoznának létre? Hisz a SZISZ PSZ egyre több Ilyet tart fenn, és a szervezetet ez na'gyon -fellendíti. LIX. Az Ifjúság szabadideje eltöltésének jelentős tényezője a hazai, de főleg a külföldi utazási lehetőség. E téren sok minden javult már. 1990.' január 1-től a CSSZSZK kormánya és a SZISZ KB Titkársága tárgyalásai nyomán érvénybe lép a SZISZ ifjúsági Utazási Irodájánál ÍCKM] Is a százszázalékos devlzanormatlv. Milyen típpsú utazásokra fordítsuk ezt a devizát? A kollektív vagy az egyéni utazásokat támogas3uk? A fiataloK érdeke, hogy a CKM nagyon nyereséges és aktív gazdasági Intézménye legyen a SZISZ-n,ek. E téziseket ezúttal nyilvános vitára bocsátja, a SZISZ’KB. Észrevételeidet, megjegyzéseidet, javaslataidat, kiegészítéseidet a SZISZ KB-nak vagy. lapunk, az Oj Ifjúság szerkesztőségének címezd. Az országos konferencia minden fiatalnak ügye, ők pedig nem nézhetik közömbösen, milyen lesz a jövőjük.
