Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-27 / 39. szám

új ifúság 3]

A SZISZ országos konferenciája beszámolójának tételei:

Nem szemlélhetjük kívülállóként napjaink történéseit. A SZISZ országos konferenciáján el akarjuk mondani a véleményünket az átalakításról és a demokratizálásról, a szocializmus további arculatáról országunkban. Nyíltan rá akarunk mutatni, mi tetszik nekünk és mi nem. Rá akarunk mutatni, miben várunk el támogatást, és miben van szükségünk segítségre. De ami a fő; mi az, amiben magunk tudunk magunkon segíteni. Arra akarunk építeni, ami jó volt, arai sikerült a múltban, tanulni akarunk hibáinkból, keresni akarjuk és meg akarjuk találni a továbbvezető utakat. Világosan meg akarjuk fogalmazni, mit akarunk elérni.

Fontos nekünk, hogy milyen társadalomban élünk és fogunk élni, milyen és milyen lesz hazánk jövendő arca. A szocialista társadalom mint magasfükúau humánus és demokratikus társadalom eszméje vonzó számunkra. Az eddigi gyakorlat azonban sokunkban vált ki elégedetlenséget, némelyeknél-pedig végső soron szkepszist. A, fiatalok ezért azt kérdezik, miben rejlik a szocializmus új minősége? Milyen úton lehet azt elérni?

A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusa óta két év telt el. Sok változással és jelentős eseménnyel. Csehszlovákiában és az egész világban is. Ezftkre a változásokra szükségképpen reagálni kellett.

A SZISZ IV. kongresszusának 1987 októberében jóváhagyott rezolúclójét és feladatait ma is helyesnek tartjuk. De már ugyanazon év decemberében, a CSKP KB 7. Vlése megmutatta. hogy további alapvető változásokra van szükség, melyek természetesen hatással vannak a SZISZ további munkájának tartalmára, formáira és módszereire.' A Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionlrszervezete olyan szakaszba ért, amikor eldől, milyen lesz szervezetünk a jövőben. S ez nem- egyszerű időszak. A vélemények sokfélék. Kezdve attól, hogy ilyen szervezetre nincs szükség, el- egész odáig, hogy a SZISZ és Pionír- szervezete úgy jő, ahogy van, legfeljebb kissé rá kell hajtani, és minden menni fog. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy, alapvető változtatásokra van szükség, a szervezet kezdetei óta a legnagyobbakra. Vissza kell szereznünk jó hírnevünket mindenütt, ahol azt elveszítettük, s nem Is mindig a saját hibánkból. Ezért is határozta el a SZISZ KB, hogy összehívja a szervezet országos konferenciáját. És ezért- terjeszti most tagsága, a csehszlovákiai fiatalok és mindén érdeklődő elé az ifjú nemzedék problémáit. elbírálásra az alábbi gondolatokat. véleményeket és kérdéseket. Bízunk benne, hogy további dokumentumainkkal — Programunk: az átalakítás és a demokratizálás: A gyermekekről és fiatalokról való gondoskodás állami politikájának törvény- javaslata — együtt ezek is a viták alapját képezik majd a SZISZ-alap- szervezetekben, a SZISZ járási és kerületi bizottságainak ülésein, az ifjúsági és pionírmozgalomban és a közvéleményben. Szívesen fogadunk minden észrevételt, ötletet, véleményt. Legfőképpen pedig a SZISZ országos konferenciájának megválasztott küldötteitől várjuk el a véleménymondást. Épp nekik kellene gyümölcsözőbben kamatoztatniuk a fiatalok bizalmát az Ifjúsági szervezel jövőjéről, a gyermekek és fiatalok szocialista társadalomban betöltött szerepéről, a gazdasági mechanizmus átépítésében való részvételünkről, kis barátainkkal, a pionírokkal végzett munkánkról, szükségleteinkről, kedvteléseinkről folyatandó vitánkban, mely főleg arról szeretne szólni, hogyan tudnánk leginkább hozzájárulni a harmadik évezred sokoldalú emberének formálásához. És nemcsak .vita lesz ez, hanem előkészítése és megvalósítása Is a szervezetünk’ életében végrehajtandó alapvető változásoknak iS; a SZISZ V. kongresszusáig. ^

A konferencián ki akarjuk fejteni véleményünket, hogyan képzeljük el további életünket, szervezetünket. Azt a szervezetet, melynek mint szocialista szervezetnek a CSKP vezetése alatt sokkal több munkát kell végeznie a szocializmus megújításáért, mint korábban. Azt a szervezetet, mely olyan fiatalokat tömörít, akik szereim szocialista hazájukat és részt akarnak venni mindabban, ’ami fel- Ärágzásät szolgálja. Támogatunk mindenkit, aki ha’zánk jövőjéről becsületesen és őszintén gondolkodik. És valóban tesz is érte valamit.

Meggyőződésünk, hogy a SZISZ országos konferenciájának előkészítése, lefoly4sa és eredményei ösztönzően hatnak majd a fiatalokra, és határozottan kapcsolódnak be az át- alakftás és demokratizálás folyamatába, Csehszlovákia Kommunista Pártja XVIII. kongresszusának jegyében.

Tézisek

PROGRAMUNK: AZ ÄTALAKiTÄS £S A DEMOKRATIZALAS

I. -A Szocialista Ifjúsági Szövetség a Nemzeti Front önálló társadalmi tömegszervezete, a társadalom fontos politikai ereje. Erőnket az adja, hogy politikánk összhangban van a fiatal nemzedék objektív szükségleteivel, és ez reálisan kifejezésre is jut az egységes gyermek- és Itjűságl szervezetben. Arról van sző, hogy mindegyikünk ereje és képessége szerint részt vegyen szocialista hazánk építésében, alapszabályzatunkhoz tartsa magát, értsen egyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség programjával és aktívan juttassa azt érvényre.

II. Fő feladatunk megismerni, befolyásolni és formálni a fiatalok nézeteit, kielégíteni személyi és társadalmi szükségleteiket és érdekeiket, éryényre juttatni követeléseiket. Továbbra Is a csehszlovák ifjúságot a- karjuk képviselni teljes spektrumában. Ezért már ma is tömörltjük sorainkban az ifjú kommunistákat, pár- tonklvülieket, más politikai pártok tagjait, a Nemzeti Front más társadalmi és érdekvédelmi szervezeteinek tagjait, a gyermekek és fiatalok minden korosztályát, szociális rétegét és szakmai csoportját, és nem zárkózunk el a hívő fiatalok elöl sem.

Tagjaink közt vannak tizennégy é- vesek és olyanok is, akik a szüleik lehetnének. Ez mélységesen demokratikus irányítási módszert és következetesen érvényesített differenciált hozzáállást követel meg. Sikerül ezt mindig és mindenütt megvalósítanunk? A mindenki mindenkivel egyenlő elv alapján? Ebben kellene segítenie az egyes szociális csoportok tanácsai, jelentősége, jogköre, de felelőssége fokozásának, mely tanácsokat főként önkéntes tisztségviselők irányítanak. E téren mindenekelőtt a pionírszervek és főiskolai szervek tevékenységének tapasztalatait k'-ll hasznosítanunk, a SZISZ gazdálkodása befolyásolásának lehetőségeit kell bővítenünk.

III. Vannak olyan konkrét Ifjúsági csoportok, melyeknek eddig különböző okokból nem szenteltünk kellő figyelmet. Gondjainkkal eddig többé- -kevésbé csak periférikusán foglalkoztunk és gyakran véltük úgy, hogy ezoknak megoldása nem tartozik a Szocialista Ifjúsági Szövetség kompetenciájába. Például a fiatal, gyermekes családok rendezvényeinkben való részvételére gondolunk. De gondolhatunk a különböző rajongói klubokra, a sportegyesületek szurkolói klubjára, a szervezetlen természetvédőkre, ä teljesen új, nem hagyományos sportok rajongóira Mindeddig ugyanígy nem foglalkoztunk kellőképpen a fiatal tudományos dolgozók, kutatók vagy pedagógusok problémáival, a fiatal élsportolókkal vagy nagy tehetségű művészekkel. És továbbra is tegyünk úgy — egész társadalmunk példáját követve —, mintha nem is léteznének, ha a társadalom ún. perifériális Ifjúsági csoportosulásáról van szó?

IV. A SZISZ alapvető és legfontosabb szervezeti egysége továbbra is az alapszervezet marad — a munkahelyeken, az Iskolákban, a lakóhelyeken. Joguk és teljes szabadságuk van, hogy tevékenységük során megválasszák a nekik legmegfelelőbbeket a kezdeményezések és aktivitások széles skáláján. De nem korlátozzuk ebben őket? Vagy nem szoktuk meg túlságosan, hogy felső utasításra várjunk? Eléggé önállóak vagyunk-e tevékenységünk során? Miért van az, hogy sok alapszervezetben nem sikerül vonzó és érdekes programot kialakítani és megvalósítani?

V. A Szöcialista Ifjúsági Szövetségben szakmai alapszervezetek alakulnak. Támogassuk-e ezt az irányvonalat?

Vitára bocsátjuk az érdekszlivetsé- gek megalakítási lehetőségének javaslatát a Szocialista Ifjúsági Szövetségen belül. Példának a fiatal programozók, közgazdászok vagy történészek, különböző zenei műfajok rajongói stb. társulását említjük, llyfen formában valós támogatáshoz juthatna az alulról, szervezetünk egyes tagjaitól jövő kezdeményezés.

VI. A Szocialista Ifjúsági Szövetség legnépesebb tagbázisát a középiskolások képezik, a SZISZ-ben szervezett legtöbb fiatal e korosztályhoz tartozik. Automatikus, kényszerű tagság-e ez? A RADIM segítségével végzett konkrét munka tapasztalatai sok e- setben azt mutatták, e korcsoporttal lehet úgy dolgozni, hogy az érdekes és vonzó legyen. A tapasztalatok egyértelműen amellett 'szólnak, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni a középiskolások és szakmunkástanulók természetes érdeklődését és kedvteléseit. Valóban elismerjük ezeket? Hány Hú és lány kap lehetőséget e korosztályból, hogy részt vegyen a döntésben? A pedagógiai tanácsokban, de az ifjúsági szervezetben is? Miért van az, hogy a közelmúltban a járási és kerületi SZISZ és pionír- dolgozói konferenciákon éppen a középiskolásokból húzták ki a legtöbbet a többesjelöléses szavazólapokon? Milyenek a tapasztalatok a novelll- zált diákotthoni SZISZ-tanácsok statútumával? Miért ne alakulhatnának a diákotthonokban SZISZ-alapszerve- zetek ugyanúgy, mint a lakóhelyeken? Milyen a pedagógustrit és az Iskolai SZlSZ-bizottság együttműködése? A' SZISZ gondjainak intézésével megbízott pedagógus munkája nem vezet-e vajon a SZISZ-szervezet iskolássá tételéhez?

VII. A főiskolai hallgatók esetében 'egyértelműen támogatni kell az alkotó személyiség fejlesztését, mely képes és kész saját erőit a közösség érdekében' hasznosítani. A diákköri tudományos és művészeti tevékenység tényleg csak az egyetlen módja, amit ennek fejlesztése érdekében a SZISZ képes felkínálni nekik? És ml a helyzet a főiskolai hallgatók szabadidejével, annak sokoldalú kihasználásával? Hogyan tudnánk nagyobb mértékben részt venni a főiskolások szociális problémáinak megoldásában egyes városokban? Van rá egyáltalán ■ lehetőségük, hogy a kollégiumban második otthont teremtsenek maguknak?

A SZISZ kezdeményezése nyomán sikerült elérni, hogy felemelték a főiskolát végzettek kezdőfizetését, hogy javult a belső aspiránsok anyagi ellátása, de például továbbra sem valósult meg a minél jobb tanulmányi eredmények elérésére ösztönző érdekeltségi rendszer. A SZISZ még többet tehet azért, hogy a főlskniát végzettek valóban a képesítésűKnek megfelelő beosztásokba legyenek felvéve.

Megfelel-e a főiskolai ifjúsági szervezet jelenlegi szerkezete szövetségünk, főleg pedig a diákság jelenlegi szükségleteinek? Miért van az, hogy alapszervezetek tucatjai nem végeznek semmilyen munkát? Hisz épp a főiskolákon juthatna érvényre az érdeklődés szerinti differepciálás, nem pedig a tanulócsoportok szerinti megoszlás. Vajon elkezdte-e a kísérletet a gazdálkodásban valamelyik főiskolai SZISZ-alapszervezet? Miért veszíti el érdeklődését a SZlSZ-mun- ka'Iránt sok fiatal, ha a főiskola elvégzése után munkába áll?

VIII. Épp a dolgozó fiatalok esetében mutatkozik meg legmarkánsabban az ellentét az elvégzett munka hiennyisége és minősége szerinti javadalmazásban. Ez a tény a fiatalokat közömbösségre neveli vállalatukkal és munká.jukkal szemben. De ez vezet annak kereséséhez, hogyan lehetne mégis pénzre szert tenni, tehát a fusizáshoz, más alkalmak megragadásához. Ahhoz, hogy a szakképzett ember segédmunkát, olyan fizikai munkát végez, amit jobban megfizetnek. E negatív, jelenségek közül többet az vélt ki, hogy a kitanult szakembereket a katonai alapszolgálat megkezdése előtt megalázó feladatokkal bízzák meg. Az Ifjú munkásnemzedék erkölcsét ráadásul jelentős mértékben befolyásolja a termelőeszközök morális és fizikai állapota, a munkahelyi környezet, de á munkakollektivák, az idősebb munkatársak példája is.

Nem éppen ebben keresendő annak az oka, hogy a munkásfiatalság nem akarja társadalmilag vagý politikailag elkötelezni magét? Nem függnek-e össze e tények azzal, hogy állandóan csökken a fiatal munkások szervezettsége a SZISZ-ben? Hol lehetne ezt megállítani?

Jóváhagytuk az ifjúsági bizottságok megalakításának elveit az állami vállalatoknál. Mennyire váltak be, milyen legyen a jövőjük? Milyen a viszonya a gazdasági vezetéshez, a fiatalok kollektívájához, de a felsőbb SZISZ-szervekhez is? Milyen a képviseletük az állami vállalatok önigaz. gatási szerveiben?

IX. Változásokkal teli korban é- lünk. Változásra szorulna a SZISZ Alapszabályzata Is? KI kellene egészíteni, vagy alapjaiban kellene megváltoztatni? Ha igen, a SZISZ V. kongresszusán új alapszabályzatot kellene jóváhagyni. Világosnak, érthetőnek kell lennie, új módon kell benne megoldani a SZISZ-be való belépés és az onnan való kilépés kérdését, a tagok jogait és kötelessé- gelf, a szervezeti felépítést és sok mást. Az alapszabályzatnak tekintettel kellene lennie a szervezet nagyobb nyitottságára, rögzítenie Hellene a már használatos demokratlzáclós formákat. OJ módon kellene értékelnie a valóban differenciált viszonyt az e- gyes korosztályokhoz és szociális csoportokhoz, tőként a szakmai társulásokhoz a SZISZ-tagokből és szervezeten kívüliekből. Az új alapszabályzatnak a SZISZ és Pionírszervezete tevékenységének további fejlődését kellene szolgálnia.

X. Komoly kérdés a SZISZ többszintes irányítása. Meg kell ítélnünk az egyes lépcsőfokök célszerűségét, egyszerűsíteni kell az utat az alapszervezet és a központ között. E változásnak egyebek mellett hatással kell lennie a SZISZ gazdálkodására is. Az fgy megtakarított összegből támogatni lehetne a pionírok és a középiskolások tevékenységét.

XI. A SZISZ-szervek nagyobb aktivitását előmolidíthatná kialakításuk új módja U. Például a kütdöttrend- szerrel. Ez azt jelenti például, hogy a SZISZ jb-t nem a járási SZISZ-kon- ferencla választaná meg, hanem közvetlenül a választókörzetek, amelyeket az alapszervezq,tekböl kialakított területi egységek alkotnának. Ez a módszer vajon azt Is jelentené, hogy a választók valóban a legjobb képviselőt választanák meg maguk közül, akit Ismernek, bíznak benne, hogy érdekeiket képviseli és védelmezni fogja?

XII. Nem kellene más szerepet kap- nlok a SZISZ-ben azoknak, akiket a Szocialista Ifjúsági Szövetség konferenciáinak éé kongresszusainak küldötteivé választottak? Küldöttségük és felelősségük így nem érne véget az Illető konferencia' vagy kongresz- szus l^atározatalnak jóváhagyásával. Továbbra is — az említett konferenciai vagy kongresszusi küldöttségük címén —részét képeznék a választott szervek tisztségviselői testületének. Milyenek lehetnének a jogaik? Milyen lehetne a hatáskörük', és milyen a felelősségük a tagokkal szemben?

XIII. A vitában felvetjük a kérdést, ne csökkentsük-e az eddigi kongresz- szusi Időszakot az eddig ötről négy évre. Nem kellene-e — a SZISZ KB 3. ülésén tett javaslattal összhangban — az új SZISZ Alapszabályzatban rögzíteni a megbízatási idő hosszát, főleg a SZISZ-apparátus választott tisztségviselői esetébenj’

GYERMEKEK ÉS FIATALOK A SZOCIALISTA bRSZ^GEAN

XIV. A Nemzeti Front a legszéles- körűbb platformot nyújtja az embereknek a véleménycserére, a dialógusra, a különféle szükségletek kielégítésére és érdekek érvényesítésére szocialista államunkban. De ki tudjuk-e használni a Nemzeti Front adta lehetőségeket? Kellően aktívak, harcosak és következetesek-e képviselőink az NF szerveiben, ha a gyerekek és fiatalok egységes nevelésének, a fiatalok érdekelnek és kedvteléseinek érvényesítéséitől van szó? Milyen az együttműködésünk az NF más szervezeteinek fiatal tagjaival? Mindig van elég akaratunk, energiánk és képességünk, hogy politikánkat átültessük a Nemzett Frontban is? Nem hajlunk-e meg azon igyekezet előtt, hogy utasítgassanak bennünket ahelyett, hogy partneri viszonyban lennének velünk?

XV. jelentős feladatunk a fiatal nemzedék képviselőjeként együttműködni az állami vezetéssel. Rendszeresen tanácskozunk a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK kormányával. Több konkrét eredményt értünk el. ■Olyanokat, mint amilyeneket központi szinten elértünk, kellene elérnünk kerületi és járási szinteken is.

Nagyra értékeljük, hogy az oktatásügyi, Ifjúsági és testnevelési minisztériumok a köztársaságokban tavaly az ifjúságról való gondoskodás állami szerveivé váltak. De nem kívánnák-e meg problémáink, érdekeink, követeléseink és szükségleteink egy szövetségi szerv létrehozását állami bizottság szintjén, mindezek ösz- szefogására? A legközelebbi tanácskozásunkon az állami szerveknek javasolni fogjuk például á nyári szünidő hosszabb időre való kiterjesztését azon okból, hogy a gyerekek és fiatalok építőtáborozásának lehetőségét kiterjesszük. Javasolni fogjuk továbbá a vízumkényszer megszüntetését azon országok gyermekei és fiataljai számára, amelyek ugyanezt lehetővé teszik a mi fiataljainknak. Sürgetőén szükségesnek tartjuk megoldani a CSSTTA és az SZTA kezdő* fiatal tudósainak elszállásolását. Szívesen fogadunk minden új ötletet, javaslatot, mely javítja a helyzetet és nem igényel nagy költségeket.

XVI. Készül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új Alkotmánya. Tervezetét nyilvános vitára bocsátják. S ebben nekünk Is hallatni kell hangunkat. Hisz további életünkről, legalapvetőbb jogaink és kötelességeink

megformálásáról van benne sző. Hozzá kell szólnunk olyan fontos kérdésekhez, mint a passzív választól jog korhatárának csökkentése a nemzeti bizottságoknál 21 évről 18 évre; a SZISZ törvényhozói kezdeményezéséhez, mely lehetővé tenné, hogy közvetlenül a Szövetségi Gyűlésnek terjesszük be törvényjavaslatainkat; a SZISZ képviselőcsoportjainak megalakítási lehetőségéhez, a parlament Ifjúsági bizottságának megalakításához és másokhoz. A SZISZ-alapszerveze- tekben és a pionírdolgozók körében az alkotmányunkról kibontakozó vitával teszünk bizonyságot arról, nogy hazánk jövője érdekel bennünket.

XVII. Egyidejűleg készül a választási ren(Jszer módosítása és közelednek az általános képviselőtestületi választások is. Ezzel kapcsolatban a- laposan meg kell vizsgálnunk eddigi krpviselőlnk munkáját. Legfőbb Ideje elkezdeni a válogatást, felkészíteni és a választásokban természetesen támogatni képviselőinket, hogy elegendő létszámban általuk részt vegyünk az államhatalom gyakorlásában. Az a véleményünk, hogy minden új választási programban külön részt kellene szentelni a gyerekeknek és fiataloknak. Igyekezzünk minél több fiatalt bevonni ezek élőké- szítésél30>

xyill. A SZISZ kidolgozta a gyermekekről és fiatalokról való gondoskodás állami politikájának elveit. Vitára. bocsátottuk, több mint ezer észrevételt kaptunk. Ezek a törvénycikkelyekben "jelennek majd meg, melyeket az országos konferencia véleményez. Fontos, hogy a jóváhagyott változatokat következetesen védjük és érvényt szerezzünk nekik.

• XIX. A fiataloknak sok lehetőségük van részt venni a társadalom és az állam Igazgatásában. Hogyan használjuk ki ezt? Egyes helyeken miért nem járunk sikerrel? Alacsony a fiatalok képviseleti aránya az állami vállalatok önkormányzati szerveiben, az irányításban, a politikai és a gazdasági szférában. Van-e elég lehetőségünk, és harcolunk-e eléggé jogainkért, vagy csak várjuk, hogy valaki lehetőséget» adjon nekünk?

XX. A fiatalok számára nagy jelentőségű a szociális biztonság, az egész szociálpolitika. A legtöbben tudatosítják, hogy lehetőségeink e téren végesek, a gazdasági fejlettség, a hatékonyság és teljesítőképesség korlátozza azt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell rámutatnunk a létező szociális problémákra. Hogyan valósítsuk meg a szociális igazságosságot? Hogy segítsünk azoknak, akik a leginkább rászorulnak? Ennek módjait a gyerekekről és fiatalokról való komplex gondoskodási programnak kellene megmutatnia, melyet kezdeményezésünkre az Illetékes állami szervek készítenek elő. Feltételezzük, hogy ez része lesz a népgazdasági tervnek, a területfejlesztési kerületi, járási és állami vállalati terveknek.

XXI. A család a szocialista állam alapja. Mit tehetünk a házasságok stabilitásáért? Milyen Is a helyzet a fiatal családok jövedelmét Illetően? Hogy fest a nők foglalkoztatottsága? A szövetségi kormány döntése alapján kezeljük-e munkaidejük beosztását? Tekintélyünkkel, képviselőink által eleget teszünk-e a jobb szolgáltatásokért?

XXII. Az Ifjúsági szociálpolitika legégetőbb kérdése a lakáskérdés. Rendkívüli figyelmet kellene rá fordítania az állami szerveknek, de a SZISZ-nek Is. Elég volt a szövegből, hogy rendet kell tenni a lakásgazdálkodásban! És ml a helyzet a differenciált lakbérrel? A lakáskiutalással, a lakásszerzéssel és annak kihasználásával? Nem kéne-e a lakáskihasználtságot országosan felülvizsgálni? Hisz semmi más nem árthat többet társadalmunknak, mint a rendetlenség, mely nem a szocializmus sajátja, csak egyes embereké, akik ebből hasznot húznak. Míg nem lesz rend a lakásgazdálkodásban, addig nem hagyhatjuk abba azok bírálását, akik ezért telelnek.

XXIII. A fiatalok joggal bírálják a kereskedelmi hálózatot, "az árumeny- nylséget és -minőséget, egyes árre- láclőkat, tőként a gyermekruhák, a játékok, a lakberendezési tárgyak és bútorok, valamint az elektronikai berendezések árát. Sokán bírálják a szociálpolitikát, mert az gyakran azokat támogatja, akik nem vesznek részt a társadalmi értékek megalkotásában. Az árdotáelő azokat támogatja, akiknek magasabb jövedelmük van.

XXIV. Növelni kell a SZISZ részvételét az egészségkárosulL gyermekekről és fiatalokról való gondoskodásban. Üdültethetjük őket Intézményeinkben, gyárthatunk nekik segédeszközöket, bővíthetjük gondozószolgálatukat. Érdekeiket is képviselhetjük az Illetékes szervekkel és Intézményekkel szemben. Nem szabad őket

(Folytatás a 4. oldalon)