Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-20 / 38. szám
1989. SZEPTEMBER ! Kommentárunk 0 A pedagógusok országos konfereociáia után ' 2. oldal Eszmecserék, ötletek fóruma # 0|abb sikeres lépés e formatervezés kibontakoztatásában 3. oldal Megesett leányok ( Hogyan viszonynlunk kisközösségeinkben a leányanyákhoz 4. oldal Csupa számítógép repülőgép # Teohnikai csodaként emlegetik a TU-204-ast 5. oldai Három határon át Töredékek egy tenés-dalos szomszédolásrál B oldal A ronda kutya nem is ronda # Ezt mondják a Pa On OŐ hívei 8 oldal Kire mennyit hagyott a maestro?. # Milyen sorsra jut a Karajan hagyaték? 9. oldal Ki lesz a nyár szépe? # Csak a követkézé számunk megjelenése ntán dél el 11. oldal Dj If jűság minden szerdán... örzslk Ödön felvétele Sajtónapí gond(olat)ok ünnepelünk ml Is, a sajtó munkatársai. Szeptember 21. hazánkban a sajtó, a rádió és a televízió napja. 1920-ban ezen a napon jelent meg Csehszlovákia Kommunista Pártja központi lapjának, a Rudé právónak az elsó száma. Ezzel új típusú sajtó született. Az ünnepek mindig jelképes Jelentőségűek. leiképességük egyidejűleg kötődik múlthoz, jelenhez, de a jövőhöz Is. A jövő lehetőségeit kutatva megállapíthatjuk, hogy haladó sajtónkra, propagandánkra' agltáclónkra a jövő bizonytalan, bátortalan megítélése nem volt jellemző Ez a dolgok lényege és természete Szilárd optimizmus nélkül a forradalmi változásokat nem lehet elérni Különbözhetünk a dolgok megítélésében. alapvető politikai törekvéseinkben azonban nem. Értelmileg, érzelmileg Is egv ügyet, népűnk fejlődését kell szolgálnunk. Az újságírónak, mint azt Lenin is megfogalmazta, a távolbalátás, a történelmi tudatosság mellett harmadik jellemzője az egyéni, személyes felelősségérzet, a közösség szolgálata, vagyis a történelemben való jelenlét. Számos tanácskozáson számtalan követelményt megfogalmaztak már az újságíróval szemben. Ügy gondolom, hogy a felsorolt^ alapelvekhez 'tartva magát olyan követelményeknek tesz eleget az újságíró, ami nem szorul későbbi korrigálásra. A társadalmi fejlődést segítő sajtó, így az Ifjúsági sajtó sem téveszti szem elől ezeket a követelményeket. Sajtónk, köztük az Oj Ifjúság Is az egyre hatékonyabb, a szocialista építés sokröm megsegítésére törekszik. Gondtalannak nem mondható életünkben sajtónk részt vállal a társadalmi átalakításból, a mindennapok kemény harcából. Nem akarok ünneprontó lenni, amikor most, a sajtónap alkalmából gondjainkról, bajainkról Is ejtek néhány szót. Vagyunk vagy kétszázan, akik a nemzetiségi sajtó, rádió, tévé területén dolgozunk. Tesszük ezt hittel és az ügy Iránti odaadással. De vajon mennyire tudunk egymásról, mennyire Ismerjük egymást, mennyire figyelünk oda egymás munkájára? Embertől emberig ér-e a kapcsolat köztünk, akik egyazon hajón haladunk? Tudunk-e még egymás írásairól Jót vagy legalább rosszat mondani? Találkoznak-e nagy- vagy kisközösségek a hivatalos szerkesztőségi értekezleteken kívül Is? Kell-e ez? Igényli ezt valaki? Kell, mert már nemcsak a formális gratulációk maradnak el egy-egy Jó írás megjelenése után, hanem hiányzik a műhelyben hangulat pezsgő vltaszel- leme, s ez többek közt együtt jár az emberi kapcsolatok lazulásával, olykor széthullásával. Érdemes lenne elgondolkodni a szekció újraélesztésén — mely szekció valamikor a Szlovákiai Ojság- írók Szövetsége keretein belül működött —, hogy alkotó légkörben mondhassunk véleményt egymásról. Illetve a csehszlovákiai magyar sajtóról. Lehetőséget kell teremtenünk ahhoz, hogy az eszmecserék elkezdődjenek. Az újságíró közéleti pályán mozog, beleszól a közélet alakulásába, ha ezt magára tudja vállalni, a közvéleményt képviseli. .Teszi ezt azzal a felelősséggel, melyre kötelezte magát akkor, a- mlkor először ragadott tollat, hogy véleményt mondjon kis- vagy nagyközösségek munkájáről. Számunkra, újságírók számára szeptember 21. akkor válik igazán piros betűs ünneppé, ha írásaink eljutnak az Olvasóhoz és visszhangra találnak. CSIKMAK IMRE
