Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-20 / 38. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A jól tanító iskoláért A napokban az országos pedagöguskon- ferancla rendkívüli módop (elkeltette a nagyközönség érdeklődését a nevelés, a felnövekvő nemzedék művelődésének kér­dései Iránt. A konferencia á CSKP KB 13. ülésének határozatait volt hivatva a gyakorlatba át­ültetni. Azt, hogy az Iskola a mainál dina­mikusabban' változó helyzetekre is (elké­szítsen, tehát ne csupán a tanulói szerep átélését tegye lehetővé, hanem az egyén különböző társadalmi és személyes szere­pekbe is beleélje magát. Többen elmondták a konferencián, hogy az'iskolának a jövő­ben nagyobb szerepe lehet a permanens művelődésben, ha nyitottá válik, ha az in­tézményszervezés helyett tevékenységszer­vezést vállal a közművelődés rendszerébe integrálódva, és egyaránt törekszik a szel­lemi és (izlkal képesség fejlesztésére. Szá­mos pedagógus az Iskola szerepét nemcsak az Ismeretek közvetlen átadásában, illető­leg gyarapításában látja, hanem éppoly fontosnak tartja a megszerzett Ismeretek rendszerezését és még inkább a tanulók magatartásának formálását. Ahhoz, hogy az Iskola betölthesse e funkcióit, szükséges belső világának alakítása is. Ezt szolgál­hatja a gyakorlat-központúság, amikor az iskola olyan nevelési célokat tűz maga elé, amelyeket megfelelő tevékenységi rend­szert megszervezve el is tud érni. Ebben az Iskolában egyenértékű a fizikai, szelle­mi és erkölcsi fejlődés, logikus tehát, hogy a teljesebb személyiségformálódás az ered­mény. A szocialista társadalom igényelnek kielégítéséhez és hogy a közös munkában a pedagógusok és diákok egyaránt örömü­ket leljék, az Iskola legyen mindenki szá­mára az alkotás színtere, és az életkori sajátosságoknak megfelelő súllyal a játék, a tanulás és a munka harmóniájára kell törekedni. A tanulás — tanítás folyamatá­ban mind nagyobb az önállóságra törekvés, a felfedező jellegű, a hagyományos repro­dukáló helyett a kreatív gondolkodásmód kialakítása. A konferencia foglalkozott a nemzetiségi művelődés kérdéseivel. Ľudovít Kllár szlo­vák oktatási, ifjúsági és testnevelési mi­niszter elmondotta, hogy a tárca különös figyelmet szentel a nemzetiségi oktatásügy fejlesztésének. Megállapította, hogy a nem­zetiségi iskolák nem kevés pozitív ered­ményt értek el. Egészében véve a nem­zetiségi iskoláknak — a miniszter megálla­pítása szerint — azonos gondjai vannak, mint a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskoláknak. „A nemzetiségi oktatásügy fel­tételei között' számos specifikus intézkedést hoztunk, hogy a magyar tanítási nyelvű Iskolákban emelkedjék a tanulók általános és szakmai műveltségének, valamint nyelvi készségüknek a színvonala. Keressük és tovább is keresni akarjuk azokat az uta­kat, amelyeken haladva minőségileg javul a közép- és főiskolai tanulmányokra való felkészítésük,- hogy ne csak. saját nemzeti­ségi környezetükben érvényesüljenek mara­déktalanul, hanem bárhol hazánkban“ — mondta a miniszter. Az országos pedagóguskonferencta ered­ményeihez a jövőben még visszatérünk. Strasier György A Sioclalitta Tflétigl Szövetség Szlovákiai KSzpontI Bizottságának lapia SZERKESZTOSEG: Martanovlfiova 25. B19 27 Bratislava Főszerkesztő; CSIKMAR IMRE Helyettes (őszerkesztO: NÉSZMBRI SANOOR Telelőn; főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213023. 2104541, titkárság — 2104542 2104544. gazdasági és knlturálls' rovat — 2104541. szervezeti élet és sport — 2104545, mOszakl részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat. 012 04 Brati­slava. Pratská IL Nyomta a Západoslovan­ské tlaélarne. 012 02 Bratislava Odborárska nánl. 3. Előiizntésl díj: agy évre S3 Kés. tél évre 20 Kős Terjeszti a Posta HIrlapsznIgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbatl- tőoéL A lap kOlfőldra ■ PNS Oslradná szpedfeta a dovoz tiaía, 013 01 Bratislava Gotlwal- dovo oám 0 ólláo rendelhető mag. Kéziratokat nem őrzflok meg és nem kOI- dOnk vissza, fndez; 490 02. Hasznos a nézetek ütköztetése Polítlzálnak-e a mai fiatalok? — ez volt az a kérdés, amelyet a legtöbbször feltett Jura] Jano- šovský, a SZISZ/SZKB elnöke a Komáromi (Ko­márno) Járásban szeptember elején tett látogatá­sa alkalmával. Az Ifjúsági szövetség szlovákiai ve­zetője szeptember elején egy küldöttség élén két napot töltött el a járás fiataljai körében, hogy megismerje az alapszervezetek, a komáromi és a Komárom környéki Ifjúság problémáit. A küldött­ség, amelynek tagja volt még Peter Vala, a SZISZ KB nyugat-szlovákiai instruktora és Juraj Plesník, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnöke is, az első nap délutánját és az estét az ógyallal (Hurbanovo) és a naszvadl (Nesvadyj fia­talok körében töltötte el. Mind ezeken a helyszí­neken, mind a másnapi találkozások alkalmával hasznos és sokszor Igen éles vitát folytattak a ven­déglátó fiatalokkal. Az ógyallaíak például, akik a Fiatalok városukért, községükért versenyben az első helyezést érték el„ arra panaszkodtak, hogy nem találnak megértésre a város vezetőinél. Nem kapnak a várostól kellő támogatást a lakáskérdés és egyéb problémáik megoldásában sem. A másnapi találkozón, a komáromi szlovák gim­náziumban a legtöbb szó a fiatalok politikai tájé­kozottságáról és a tájékozódáshoz szükséges In­formációk hiányáról esett. — Nagy szükség vlin az efféle vitákra, a néze­tek tisztázására, hiszen a mai fiatalok nem szere­tik a készen kapott, rájuk erőszakolt véleménye­ket, jobb szeretnek inkább saját maguk állást fog­lalni. Nem kevésbé kritikus hangnemben folyt a ha­jógyári SZISZ-alapszervezetek vezetőivel való ta­lálkozó is. — Csökken a SZÍSZ tekintélye és vonzereje a fiatalok körében — kezdték a hajógyári fiatalok, s erre a problémára megoldást kell találni. Szól­tak számos egyéb gondjukról Is, többek között a fiatal diplomás szakemberek alacsony fizetéséről, a külföldi utazások nehézségeiről. Hogy milyen haszna van az Ilyen és ehhez ha­sonló látogatásoknak, azt Juraj Janošovský, a SZISZ SZKB elnöke így fogalmazta meg: — Üjra meggyőződhettem arról, hogy az íróasz­tal mellett hozott, bár jó szándékú határozatok sem oldhatják meg a problémákat akkor, hogy ha nem Ismerjük a valós helyzetet. Nézeteinknek, vé­leményeinknek ütköztetése nagyon hasznos, és el­engedhetetlenül szükséges a jövő feladatainak meghatározása szempontjából. —kr— Közvetlen légkörben a gimnazistákkal. A hajógyári fiatalok között. HA SZÓT KAPNÉK A KONFERENCIÁN Rehák György, a Nagymegyeri (Galovo) Tesla technológusa, az Üzemi SZISZ-a- lapszervezet el­lenőrző és reví­ziós bizottságá­nak elnöke, a SZISZ Dunaszer- Iclahelyi (Dunaj­ská Streda) já­rási Bizottságá­nak tagja, nős, két gyermek ap­ja. „A tényleges katonai szolgálat letöl­tése, 1976 óta elég közvetlenül veszek részt az ifjúsági szövetség munkájá­ban. Sokáig az alapszervezet elnöke voltam. Elég régen benne vagyok te­hát a mozgalomban ahhoz, hogy minő­síthessem a szövetség munkáját. Illet­ve azt, hogy miért jutottunk Idáig, a- míkor is a mozgalmi munka válságáról kell beszélnünk. Mit mondanék? Mindenekelőtt azt, hogy bennünket, fiatalokat eddig nem­igen engedtek szóhoz jutni. Sehol és semmiben. Se a munkahelyen, sem a közéletben, sem a politikában. Rólunk beszéltek, nélkülünk, helyettünk dön­töttek — s nem biztos, hogy jól — nél­külünk. Szép deklarációkban nem volt hiány. Hányszor hallottuk, szinte na­ponta elhangzott, hogy az ifjúságé a jövő, meg hogy az ifjúság a jövő, csak­hogy a valóságban minden merőben másképpen festett. Sehol sem volt ará­nyos képviseletünk, ha szóltunk, akkor sem hallgattak meg minket, nem szól­hattunk bele a munkahelyi problémák­ba. A SZlSZ-alapszervezet véleményét sem vették figyelembe, követjkezés- képpen nem is lehetett a szervezetnek tekintélye. Ugyan milyen tekintélye le­het egy olyan szervezetnek, állítólag fontos politikai szervezetnek, a párt u­tánpótlásának, amelynek a jó szándékú észrevételeit, javaslatait egy egyszerű gazdaoágl kőzépkáder is lesöpörheti az asztalról? Semmilyen. Mondok egy példát. Van a SZISZ- -alapszervezetünk vezetőségében egy ügyes fiú, az ideológiai munkát irányít­ja. Már 1984-ben javasoltuk tagjelölt­nek a pártszervezetbe, mert meggyőző­désünk, hogy megérdemelné ezt a meg­tiszteltetést. Keresve se találnánk kü­lönb fiatalt, aki úgy megérdemelné, hogy párttag legyen, mint ő. Tudom, tudjuk, hogy a pártnak Is hasznára len­ne, ennek ellenére különféle ürüggyel ■bt éve igyekeznek elodázni a felvételét. Nincs keret, nincs jelentkezőlap, meg ilyesmi. Könyörgök, miért nem azok válnak párttaggá, akik megérdemlik? Miért azok,- akik szerencsés csillagzat alatt születtek, és pont akkor Jelöltet­nek, amikor ezt a keret lehetővé te­szi, és van jelentkezölap is? Hány jő fiatal elvtársat veszítettünk már így el és hány karrierista került be a pártba csak azért, mert különféle erők úgy akarták, s történetesen jelentkezőlapot is tudtak biztosítani. Én párttag vagyok, tagja az alapszer­vezet vezetőségének. Hány éles vitát folytattam már emiatt a szervezetben. Köztudott, hogy nálunk sok nő dol­gozik. Ebből következett az ukáz, hogy ennyi meg ennyi nőt kell felvenni a pártba bizonyos kulcs szerint. Senki sem vizsgálta, hogy milyen nők dolgoz­nak nálunk. Többnyire háztartásbeliek, akik csak azért léptek munkába, hogy valami kis pénzt keressenek. Sohasem érdekelte őket a politika, szinte sem­milyen érdeklődést sem mutatnak a társadalmi kérdések iránt. Ha valakit kiszemeltünk, hogy talán jobban érdek­lik a közügyek, mint a többieket, kéz- zel-lábbal védekeztek ellene, hogy je­löljük őket a pártba. De a felvételi kulcs szerint fel kellett, fel kell őket venni. Milyen gyakorlat ez, ha egy el­hibázott felfogás, bizonyos kulcs érvé-, nyesül, s nem az kerül a párttagok so-« ralba, aki megérdemli? Egy kicsit eltávolodtam a témától, da csak azért, hogy érzékeltessem: az If» júságl szövetség a jelenlegi helyzetben nem állhat az ifjúság élére, nem lehet vonzó a fiatalok túlnyomó része számá-« ra, mert nem képviseli őket. Nem kép-« viselheti, mert egyszerűen nem engedik hozzá. Sok csalódás érte a fiatalokat, sok volt a teljesítetlen ígéret, és az IN júság többsége belefásult. Ez az egyik oka passzivitásunknak. A másik, hogy mára alaposan megváltozott körülöN tünk az élet. Valamikor talán érdekes és vonzó volt, ha a fiatal elmehetett a kultúrházba tévézni, zenét hallgatni. Ma minek menjen, ha otthon világszínvo-« nalú hifitornya, videója van? Itt van a városi Ifjúsági klub ügye. Annak idején megszületett a döntés, hogy a régi mozit ifjúsági építkezéssel klubbá alakítjuk át. A nemzeti bizotN Ság anyagi hozzájárulásával a munka oroszlánrészét a Járási Építővállalat ifjúsági szervezete vállalta. Mi Is so­kat segítettünk. Először elmentünk hu-» szonegyen, aztán tizenöten, aztán tí­zen, heten, négyen és így tovább. Fo­kozatosan alábbhagyott a lelkesedés. Hogy miért? Azért, mert némelyek még emlékeztettek rá és figyelmeztertek, hogy tudjátok-e, minek készült a nem­zeti bizottság jelenlegi székhelye? Hon­védelmi háznak, s aztán beleköltözött a nemzeti bizottság. Hol van rá garan­cia, hogy Itt is nem rendeznek-e be va­lami mást? Szóval ez az, a garancia. Az ígéretek hitelüket vesztették. Túl sokat és szé­pet ígértünk a fiataloknak, csak keve­set teljesítettünk belőle. Még azt sem hagytuk, hogy maguk Intézzék a sor­sukat. Ha ez megváltozik, akkor a SZISZ-nek nem kell reklám.“ Palágyi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents