Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-13 / 37. szám

Kommentárunk Nincs mit titkolni Rendkívül érdekes nyilatkozatot adott a moszkvai Izvesztyijának Ladislav Adamec, a Szövetségi Kormány elnöke. A terjedel­mes Interjút e rövid kommentárban ismer­tetni elég nehéz, ezért csak néhány alap- gondftjatra szorítkozom. MlniszterelnOkOnk kifejti, hogy a radikális gazdasági reform híve, mert enélkül nem lehet megállítani a gazdasági helyzet romlását. Elsőrendű je­lentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés fellendítésének. Számottevően bővíteni kell teljesítmények alapján a rendelkezésre ál-' 16 forrásokat. Természetesen nem a terme­lés akármilyen növelésére van szükség, ha­nem olyanra, amelynek eredményeképp a belföldi piacon jól, gazdaságosan értéke­síthető termékekből lesz több. Különös hangsúlyt kap a beszélgetésben országunk szociálpolitikája. A miniszterel­nök hangsúlyozza, hogy érthető módon nö­vekednek az életszínvonal és a szociális ellátottsággal szemben támasztott állampol­gári Igények. Elismeri, hogy a nyolcvanas években ezen a területen nem volt lénye­gesebb javulás, sőt bizonyos értelemben In­kább visszaesésről beszélhetnék. Különösen vonatkozik ez az egészségvédelemre. Cseh­szlovákia a hatvanas években az egészség- ügyi ellátottságot illetően még a világ élen­járó országai 4(özé tartozott, ami növeltb a szocializmus vonzerejét. Ma, sajnos, ez nincs így, és az egészségügyi ellátásban is sürgős változásokra van szükség. Természetesen a szociális célok elérésé is a népgazdaság teljesítőképességétől függ. Tebát azt a következtetést kell levonnunk, hogy a műszaki haladás meggyorsítása és ezzel összefüggésben a tudományos kuta­tás eredményesebbé tétele meghatározó fontosságú, halaszthatatlan feladat. Végre­hajtásától függ a népgazdaság további tel-* jesítménye, a szocialista társadalom sok­oldalú korszerúsltése. Fontos távlati érde­keink teszik fontosssá társadalmi életünk­ben a kezdeményező, újító szemlélet állan­dósítását. Az Interjúban elhangzott véle­mény szerint itt Igen nagy szerepet kap az ország politikai struktúrája, a CSKP, a to­vábbi négy politikai párt és az a huszon­hat társadalmi szervezet, amely a Nemzeti Front alapját képezi. ^ kormány hajlandó párbeszédet folytatni mindazokkal az em­berekkel és szervezetekkel, akik. Illetve a- melyek a Nemzeti Fronton kívül állnak, de az ország boldogulását, fejlődését kívánják. A kormány a szocialista pluralizmus híve, ezért messzemenően figyelembe veszi a bí­ráló hangokat, a javaslatokat és az ötlete­ket. Nem óhajt viszont párbeszédet folytat­ni azokkal, akiknek a tevékenysége de­struktív, és a szocializmus alapjai ellen Irá­nyul. Meg kell őriznünk társadalmunk jövőbe mutató vívmányait, és arra kell töreked­nünk, hogy az értékváltás, a strukturális átrétegeződés úgy valósuljon meg, hogy ne legyen szakadás a mai értékek és az újak kialakulása között. Az Izvesztyijában közölt beszélgetés nagy figyelmet szentel a nemzetiségi kérdésnek Is. Elsősorban á cseh-szlovák viszonyok­nak, de hangsúlyozza a nemzetiségek sze­repét Is, mely nemzetiségeknek a kormány a jövőben a lehető legoptimálisabb felté­teleket kívánja megteremteni. Strasser György A Ssoclalista Ifjétégl Siövattég SaiováMal KOspontI Blsotlságának lap^ SZERKESZTOSBO: Martanovlöova IS, SIS 17 Bratislava Ffissarkssstö: CSIKMAK IMBB Halyaitas lOssarkasstfi: NBSZMfiBI SANOOR Telafon: (Assarkaaatö -• 113714, I1B4S43, helyattaa föszarkasstö — 21SB23. I1B4S41, tltkérság — 2104542. 2184S4Í gatdaségl <s knltorélis rovat — I1I4S4B, ssarvasatt élet át sport — 2104S45, mássaki rásslog ■“ 2104541. Kiadja a Sneoa Kladévállalat, «1214 Brati­slava, Praitkd IL Nyomja a Zipadoslovao- ské tlaölama, 812 82 Bratislava, Odborárska nám. 3. « ElOfIselésI díj: agy ávra S3 KBa, fái ávra 28 Köt. Tsrjasstl a Posta Hfrlapsaolgálata. ElOflsat- hatö mindon postabivatalnál vagy káikaal­tánáL A lap kölfOldra a PNS Oatradná atpadlola a dovos ttaöa, 81311 Bratislava. Oottmal- dovo nám. 8 ál|áo randathatá mag. Késlratokat asm Őrzőnk mag ás nam kfli- dónk vissza, lodez; 498 02. HA SZÓT KAPNÉK A KONFERENCIÁN POSA IUDIT a SZISZ Rimaszombati (Rimavská Sobota) Já­rási Bizottsága ideológiai és szervezési osztályának instruk­tora. Júniusban fejezte be egyéves tanulmányait a SZISZ SZKB Politikai Iskolájában. — Még élénken élnek emlékezetem­ben az iskolában tanultak, de állítha­tom, a gyakorlat messze áll az elmé­lettől. Ügy is fogalmazhatnék, hogy mindazokat az elveket, amiket ott taní­tottak, a gyakorlatban szinte lehetet­len megvalósítani. A fiatalok kevés fo­gódzót kapnak, hogyan s mint tovább a gyakorlatban, és szinte nem győzik figyelemmel kísérni az újabbnál újabb versenyeket, mozgalmakat. Egyrészt nincsenek meg ezekhez az anyagi fel­tételek, másrészt már ők Is belefásul­tak a sztereotípiákra épülő tevékeny­ségbe. Hiba az Is, hogy nem engedünk teret az alulról jövő kezdeményezések­nek, hanem a SZISZ központi szervei mondják meg, mit hogyan, s ez sok­szor nem találkozik a tagság érdeklő­désével. Mindenesetre elmondanám azt is, a- mit munkakörömből kifolyólag gyak­ran tapasztalok, ez a falusi fiatalság magárahagyatottsága, szétziláltsága. A központi szervek keveset foglalkoznak e fiatalok sajátos helyzetével, megnyir­bált jogkörével és nagyon szerény le­hetőségeivel. A nemzeti bizottságok hozzáállása Is sok kívánnivalót hagy maga mögött. Találkoztam olyan eset­tel Is, hogy azt a klubhelyiséget, ame­lyet a fiatalok felújítottak, kicsinosítot­tak, a hnb kisajátította. Aztán mi le­gyen az olyan falvakkal, ahol az ösz- szevonások, központosítás által a könyvtár, az iskola, a hnb hivatala Is megszűnt? Jó lenne, ha a központ, a kerületi és a járási bizottságok sokkal több figyelmet szentelnének a falusi szervezeteknek. A ml járásunkban pél­dául 54 alapszervezet van, egyedül kép­telen vagyok bejárni mindegyiket mun­kaidő alatt, ráadásul a tagok többsé­ge a hét folyamán nincs is odahaza. Pf jó példákat, a megértő nemzeti bizott­ságokat a fél kezemen Is meg tudnám számolni, olyan kevés van belőlük. Nem helyeslem azokat az évek óta rendszeresen megrendezett „giganti­kus“ akciókat, amelyek elviszik az a- lapszervezetek pénzét, miközben a tagság sok esetben nem Is szerez ró­luk tulomást. Ami az anyagi és erköl­csi támogatást , illeti, ez sem mindig elég. Az üzemek, vállalatok vezetősége még azt sem adja meg a SZISZ-nek, ami jár nekik. Persze van arra Is pél­da, hogy a fiatalok mindent megkap­nak, amit kérnek, néha még azt Is, a- mlt meg sem érdemelnek. Jó lenne, ha végre az Ifjúsági kezdeményezés szám­láját egyszer s mindenkorra és mln­denütt elismernék, mert hisz az a bN zonyltéka, hogy a fiatalok Igenis dol­goznak, vannak eredményeik. Nagyobb , önállóság, demokrácia kell, mert csak így juthat érvényre mindaz, amit a fia­talok közös munkával és összefogással el akarnak érni. Kép és szöveg: Polgári Lisilá Vakáció műszaki táborban Hogy a nyár a pionírok . számára sem csak az édes semmittevés Ideje, azt tudjuk, de hogy e semmittevés köz­ben Is sok haszno­sat meg lehet ta­nulni, arról az if­jú technikusok cí- gefkai szakosított pionírtáborában győződtünk meg. Tizenöt éves ha­gyománya van már ennek a tábornak, amelyet a SZISZ Piönírszervezeté- nek Kelet-szlovákiai Kerületi Tanácsa szervez a kerületi If­júsági és pionírházzal karöltve. Ez a tábor abban különbözik a többitől, hogy Ide nem juthat be akárki, jóllehet az érdeklődés óriási. A részvételt ki Is kell érdemehiL Általában azokra esik a választás, akik a műszaki szakkörök­ben dolgoznak. — Azt hiszem, a hagyományos pio- nírtáborok Ideje lassan lejár — mond­ja Jltka Cuprová, a tábor pedagógiai A kis táborlakók sitásait. figyelmesen követik Štefan Plavčko nta­vezetője, — Ma már a gyerekeket sem nagyon érdekli, hogy két-három hetet pusztán játékkal, napozással, fürdéssel töltsenek el. jobban érzik magukat, ha valamivel foglalkozhatnak Is, mint pél­dául nálunk. Igaz, ez a szakmai iog- lalkozás naponta csak két órát vesz Igénybe, bár némely gyerek akár egész nap Is szívesen csinálná. Ügy véljük azonban, hogy két óra foglalkozás e- lég, ennél több már az iskolára emlé­keztetne. Elég, ha olyan szakavatott oktatók vezetik, mint Štefan Plavčko és Dagmar Ďurčová mérnöknő a kerületi pionírházból. Ráadásul gyakorlati szak­emberek is segítik a munkájukat, mint például Richard Hergott, a tévé kas­sai (Košice) stúdiójának hangtechni­kusa. Megtudtuk, hogy a cfgelkal tábor­ban Idén két „szakma“ hívei Is tábo­roztak. Az egyik csoport éppen Stefan Elavőko irányításával repülőmodelle­zéssel foglalkozott, a másik Dagmar mérnöknő vezetésével az elektrotech­nika rejtelmeit kutatta. A modellezők a táborozás végén egész szép bemuta­tót tartottak a táborban készült „gé­peikkel“. Valamennyien nagyon jól szó­rakoztak, miközben kipróbálták az ún. „hazugságmérőt“, amelyet viszont az elektrotechnikusok készítettek. Ha va­laki hazudik, akkor felhevül, és izzad a tenyere, erre a fiziológiai jelenségre alapult a pionírok készítette szerken­tyű. Elég volt a vallatottal megfogat­ni az elektródákat, s ha a keresztkér­désekre hazug választ adott, a készü­lék felvijjogott a többiek nagy derült­ségére. Mindamellett játékban, fürdésben, napozásban sem volt hlhány. Szóval van miről beszélni társaiknak most, hogy újra beültek az Iskolapadokba. Fém Zsuzsa Hogy Újra visszatérjenek Vége a nyárnak, aminek egyik csalhatat­lan jele, hogy elrepültek a gólyák, ezek a jellegzetes és szép vándormadarak, ame­lyeknek az igazi otthona azonban mégis­csak nálunk van. Volt Idő, amikor sajnos nemigen találtak nálunk Igazi otthonra, de vésztjöslőan megcsappantak a Kelet-szlo- váklal kerületben Is, ahol legnagyobb szám­ban fordulnak elő. A természeti tényező­kön kívül ebben az ember Is közrejátszott a maga felelőtlen beavatkozásaival a bio­lógiai környezetbe. Szerencsére az utóbbi években kedvező fordulat állt be, s idén már több mint 500 gólyapár fészkelt a kerületben. Ez a ter­mészetvédők beavatkozásának is köszönhe­tő. A gólyákkal azonban van egy kis baj Is. Fészkelésre alkalmas nádtetős épületek híján egyre gyakrabban rakják fészküket vlllanypőznákra. A villanypóznák tetején levő gólyafészkek pedig elég gyrakan o- koznak azonban üzemzavart, s nemegyszer lakóik Is elpusztulnak a rövidzárlat foly­tán. Éppen ezért a kelet-szlovákiai természet­védők két évvel ezelőtt érdekes vállalko­zásba kezdtek. Amfg a gólyák melegebb tá­jakon tartózkodtak, a természetvédők ti­zenkét méter magas póznákat állítottak fel nem messze a madarak fészkelési helyétől, LEVELEZŐINKTŐL és azokra helyezték át a fészkeket, majd kíváncsian várták, vajon a vándorok elfo­gadják-e az új otthont. Nem mindegyik „költözött be“, hanem Ismét fészket Takott eredeti helyén. Ekkor a természetvédők cselhez folya­modtak. A vlllanypőznákra rakott fészke­ket akkor helyezték át az erre a célra ál­lított póznákra, amikor már kikeltek a kls- gólyák. A gólyaszűlók — ha nem akarták, hogy fiókáik elpusztuljanak — kénytelenek voltak az új fészekben etetni az utódokat, és lassan megszokták az új környezetet. A csel bevált, s bár az 'egész vállalko­zás több mint hatszázezer koronába ke­rült, megérte, mert ennek folytán aligha­nem unokáink Is gyönyörködhetnek majd ezekben a szép vándormadarakban. A ter­mészetvédőkön kívül az energiaiparban dolgozókat is dicséret Illeti, amiért tár­sadalmi munkában vállalták a fészkek át­helyezését. Farah Valéria Hétszáz év Kevés falu mondhatja el magáról, hogy hétszáz éves múltra tekint vissza. Ezek kö­zé tartozik Cseke [Čakaj a Lévai (LevlceJ járásban. Polgárai a közelmúltban emlékez­tek meg a község alapításának 700. évfor« dulójáről. Ezen az ünnepségen megemlítet­ték, hogy az utóbbi negyvenöt év alatt sok­szorta többet fejlődött a település, mint az előző hat ^s fél évszázad alatt. A nagy ün­nepre a polgárok sokezer órai társadalmi munkával kicsinosították a falut. Az ün­nepség a felújított mflvelódési házban volt, amelyen húszezer órát dolgoztak le. Na­gyon sokat segítettek a fiatalok, a SZIS2Í- -alapszervezet tagjak Ivan Hanka ÚSZÓ szálloda Komárom (Komárno) Idegenforgalma év­ről évre rohamosan nő. Lassan sem a ven­déglátó-, sem 8 szállodaipar nem képes ki­elégíteni az Igényeket. Éppen ezért a ven­déglátóipar megrendelésére már készül a Hajógyári Kutatóintézetben egy úszó szál­loda tervrajza. A szállodahajó a Duna hul­lámain ringva fogadja majd vendégeit. Négy fedélzete lesz, hossza 53, szélessége 12 mé­ter. A 32 háromágyas kajOtben 90 vendéget fogadhat majd. Ezenkívül lesz benne étte­rem hetven vendég számára és egy tágaa társalgó. A szállodahajó egész évben üze- msl majd. niéi Staao

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents