Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 3. szám

--------^------fúj ifjúság 91 N ehéz lenne elfelejteni azt a pillanatot, amikor több mint háromezer kilométer út után autóbuszunk Párizsba ért. Párizs, a fények városa ragyogó napsütésben fogadott. Autóbusz- vezetőnk meglepően jól Ismerte a várost. Minden kerülő nélkül a szállásunkra vitt. Kíváncsiságunk szomját minél hamarabb csillapítani akartuk, s még vacsora előtt kis csoportok­ban nekivágtunk az utcáknak. Szállodánk, az Urbis Párizs hí­res negyedében, a Montmartre- on, a Pigalle tér tőszomszédsá­gában áll Ide egy tősgyökeres párizsi szégyenkezve jön ki, ami érthető is. S hogy ezt megálla­pítottam, nem kellett csak egy­szer végigjárnom a Moulin Rou­ge, a híres vörös malom környé­két. Az üresen tátongó sztriptíz bárok, pornómozik emberei drasz­tikus módszerekkel, erőszakosan próbálják becibálni a járókelőt, majd a kabátot szedik le róla, hogy előadásaiknak, műsoraiknak legyen közönsége. Ogy tűnt, hogy ez a vállalko­teg volt a látogató. Órákat töltöt­tem a gyönyörű képek előtt, s még tovább ts elidőztem volna, de olyan tömeg gyűlt ebéd után össze, hogy a legszebb alkotáso­kat már csak távolról lehetett megszemlélni. A képtár épületé­ben kis Irányjelzök mutatták, merre található Leonardo da Vin­ci festménye, a Mona Lisa. A festő közel öt évszázada már, hogy hozzákezdett művéhez és mindvégig befejezetlennek minő­sítette. A kép védőfallal van kö­rülvéve és üveg takarja A fest­mény mellett Leonardo da Vinci­nek számos alkotása Is látható még. A párizsi rossz nyelvek sze­rint Mona Lisa Leonardo da Vin­ci önarcképe. A mester ferde haj­lama révén így képzelte el ma­gát női ruhában. Ilyennek szere­tett volna látszani. Bizonyára nem véletlen, hogy Mona Lisa mellett pont egy Leonardo-önarc- kép van kiállítva. A hasonlóság megdöbbentő. A Louvre környékének, a Szaj- na-partnak már sokkal másabb, egészségesebb a hangulata, mint négyszög alakú tér [minden ol­dala 259 méter] számos tüntetés­nek, felvonulásnak volt már szín­helye, A tér legfőbb dísze a há­romezer esztendős obeliszk, me­lyet hat évig szállítottak ide E- gylptomból. A tér a város leg­forgalmasabb pontja, már csak azért ts, mivel itt kezdődik a vi­lág legszebb sugárútja, a közel két kilométer hosszú Champs Elysées. Naponta átlagban 73 ezer gépkocsi halad itt el. A képtártól másik Irányban In­dulva a Cité szigetére érünk. Itt áll Párizs leghíresebb gótikus é- pülete, a Notre-Dame. Vele szem­ben hídon átkelve egy kis téren találjuk magunkat, ahol az 58 m magas Jakab-torony tör az ég fe­lé. Pascal itt végezte fizikai mé­réseit. A torony szomszédságában épült a Georges Pompidou Nem­zeti Művészeti Kulturális Köz­pont. Az épületet kívülről hatal­mas csövek hálózzák be, s a lé­tesítmény inkább hasonlít gázipa­ri központra, mint a kultúra bi­rodalmára. Az épület helyet ad a mai modem művészek alkotá­Párizsban Dalida sírjánál zás Itt már a végét Járja. Előző nap még London utcáját koptat­tam, nem sokkal korábban pedig Brüsszelét, így friss volt az ösz- szehasonlítási alapom e világ­városok között. Párizsnak ez a része piszkosnak tűnt a többi városokhoz képest. Bazári han­gulatot árasztó utcáin fél lábszá­rig ér a papír, szinte gázolni le­het a kartondobozok halmazában. Kereskedők százai toporognak itt az utpákon portékáikkal. A kereskedők, a festők, a harmont- kások. az éjszakai pillangók lát­ványa ebben a kerületben olyan mindennapi, mint a Szajna-par- ton az Eiffel-torony, Bizonyára nincs is ember, aki ne hallott volna már erről a 277 méter ma­gas toronyról, mely az 1889-es világkiállításra készült, és akkor a legmagasabb építmény volt a világon. A torony tulaidonképpen még ma is egyedülálló Két év, két hónap és két nap alatt ké szült el A párizsiak „Öreg hölgy­nek“ becézik Az Eiffel tornyot hat festő festi állandóan Mire vé­geznek az egész toronnyal, mun­kájukat kezdhetik újra, hiszen öt­hat év is eltelik, míg bemázol­ják az egészet Még ma Is létezik társaság, mely ellenséges szemek­kel néz erre az építményre, és követeli a lebontását. Igaz, szá­muk évről évre csökken. Vasárnapokon jut a legtöbb Idő a múzeumokra, ilyenkor valóban nagyon sok a látogató, de ennek van egy másik magyarázata is: ezen a napon ingyenes a belépés Ml is vasárnap kerestük fel Pá­rizs további nevezetességét, a Louvre-ot, hogy megcsodáltuk pá­ratlan kiállítási anyagát. Renge­az Imént említett Montmartre- nak. Ezen a részen van Párizsnak a legtöbb történelmi nevezetes­ségű és értékű tere, épülete és építménye. A Louvre udvarán található a Kis Diadalív vagyis az Arc de Trlomphe du Carrousel. A Kis Diadalív és a Nagy Diadalív kö­zött van a Concorde tér. Ez a salnak is. Ä kiállított tárgyak magnetlkusak. A szakemberek a kijáratoknál mágneses érzékelő­ket helyeztek el, melyek meghiú­sítják a tárgyak kivitelét az épü­letből. A központ előtt kezdő művé­szek, artisták, bűvészek szórakoz­tatják a járókelőket. A tetszés­nyilvánítás Itt nem csupán a Dallda sírja. tapsban nyilvánul meg, s mivel ezt a párizsiak nagyon jól tud­ják, hullottak Is bőven a fran­kok a mutatványosok kalapjaiba. Párizsban feltűnően sok a ti­losban parkoló gépkocsi. Veze­tőnktől tudtam meg, hogy főleg hétvégén sok vidéki látogat el a fővárosba, s Ilyenkor a parkoló­helyek zsúfoltak. A látogatók többsége már eleve úgy készül, hogy használt régi kocsijukat bárhol otthagyják. A rendőrök a tilosban parkoló személygépkocsi­kat elszállítják. Mivel kiváltásuk nem olcsó mulatság, sokan nem is jelentkeznek kocsijukért. Egy zsúfolt hétvégi program után sok kocsi megy' a zúzdába. Itt még szembetűnőbb a pénz utáni haj­A fehér márványból kirakott Sacre Coeur-bazilika. A Notre-Dame mint elölről. hátulról nézve még impozánsabb. sza, a konkurenciaharc, mint más nagyvárosban. Szombat délután volt. Egy olyan utcán kószáltam céltalanul, ahol árusok százai kínálták portékáju­kat. Hirtelen beborult. Ugyanazon az utcasoron siettem vissza a szállodába. Nem kis meglepeté­semre az árusok asztalairól pil­lanatok alatt eltűntek az össze­csukható szemüvegek, a kínai pa­pucsok, a sportcikkek, és helyü­ket elfoglalták a díszes női és magától felnyíló férfiesernyök, meg az esőköpenyek és minden olyan más, amit esős időben hasz­nálni lehet. A monttnartre-i temető Párizs leghíresebb sírkertje. Szerettem volna a hírességek közül (Heine, Stendhal, Offenbach, Ifjabb Du­mas] valakinek a sírját látni és megörökíteni. A véletlen Dallda sírjához vezetett. (Mivel már úton voltam, nem tudtam, hogy a híres énekesnő öngyilkos lett.) A sírt tengernyi virág borította. Rajongói, többségükben tizenéve­sek, visznek virágot kedvelt é- nekesnőjük sírjára. Vezetőnk, aki szellemesen és nagy szakértelemmel mutatta be nekünk a várost, azt is elárulta, hogyan lehet legkönnyebben Pá­rizsba eljutni. A Notre-Dame előtti téren a hatalmas kockakövek kö­zé be van építve egy sárga ko­rong. Ez az úgynevezett nulla kilométer. Ettől a ponttól számítr ják Franciaországban a távolsá­gokat. Ha valaki erre a pontra rátalál és rálép, az még egyszer visszakerül Párizsba. Babonaság ez vagy valóság? Nein tudom. Én megtaláltam azt a korongot, rá is léptem. Ez Párizs. Mindenki talál benne szépet, de talál benne visszata­szítót is. Talán ezért Is vágyik az még egyszer vissza, aki már látta ezt a várost. Farkas Ottó Kételyek a piramisok körül Rég foglalkoztatja a régészeket, ho­gyan építették fel ötezer évvel ezelőtt a híres Kheopsz piramist Nos. szen­zációszámba menő hírrel állt olvasói elé nemrég a Miami Herald című ame­rikai újság: a hatalmas kőtömböket nem gránitból és mészkőből faragták, hanem művi úton készítették! Egy a- merikai tudós tanulmányainak eredmé­nye szolgáltatta az alapot ehhez a ki­jelentéshez. Mikroszkóppal vizsgálta meg a kőtömbök darabjait és ennek alapján jelentette ki, hogy azok fel­tehetőleg mészkőből és valamilyen kö­tőanyagból állnak. A feltételezéshez adalékként azt is elmondotta, hogy az egyik kődarab belsejében 21 centimé­ter hosszú hajszálat találtak Az egyip­tológusok Igen óvatosan kezelik az amerikai tudós feltételezését. Vélemé­nyük szerint ötezer évvel ezelőtt nem létezhetett a betonhoz hasonló anya­gok elkészítésére alkalmas technoló­gia. Kamal Mukhtar régész ironikusan kommentálta a „hajszál esetét“: „Min­dent írott forrás és korabeli rajzok is azt bizonyítják, hogy a piramisokon dolgozó munkások rövid hajúak vol­tak.“ A kábítöszerkirály Kun Sza burmai kábítószerklrály, aki Burma, Laosz és Thaiföld határ­vidékének, az úgynevezett Aranyhá­romszögnek egy részét uralja, kijelen­tette, hogy növelni fogja a kábítószer- gyártást. Kun Sza nagyszámú gerilla­osztaggal és kábítószer-kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Szerinte az ópiumtermelés nem lesz kevesebb 1200 tonnánál. Aranykeresö „varázspálca“ Egy svéd cég Terraprobe nevű e- lektronikus készüléke segít könnyen megtalálni a talajban rejtőzködő ara­nyat. A telepről működő készülék kéz­ben tartható feldolgozóegységből és egy hosszú, kemény fémben végződő mérőcsőből áll. Az aranyat kereső sze­mély a csövet egyméterenként bele­szúrja a talajba. A fémcsúcsban lévő érzékelő méri a hatókörébe került ne­hézfémszemcsék keltette villamos fe­szültséget és a szemcsék áramvezető képességét. Az arany jól vezeti az áramot, úgyhogy abban a pillanatban, amikor a szenzor aranyszemcsét érzé­kel, adatfeldolgozó egysége jól hall­ható hangot hallat, s a kijelzőjén fény kezd pislogni. Gyártója szerint a ké­szülék már 5 mlkrométernyl méretű aranyszemcsét Is fölfedez. Különösen­alkalmas rá, hogy vele megtalálják a folyómedrek és a tóágyak laza üledé­keiben rejlő aranyat. Nincs többé horkolás Nyugodtan alhatnak ezentúl a hor­koló férfiak feleségei, legalábbis Kíná­ban. Beljlngi kutatók olyan orrcseppe- ket fejlesztettek ki, amelyekkel ered­ményesen vehető fel a küzdelem a zavaró éjszakai zajjal. A szer ható­anyaga gyógynövények kivonata, s ál­lítólag nincs semmilyen káros mellék­hatása. Sebesség A bíbic óránkénti 150 kilométeres sebességgel száll, egy nap és egy éj­szaka alatt át tudja repülni az Atlanti­óceánt. Az éticsiga egy óra alatt csak­nem 5,40 méteres távot tud megtenni.

Next

/
Thumbnails
Contents