Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-07 / 23. szám

lij ifjúság 2 Az Életfa tíz éve Óvjuk, mert pótolhatatlan I Az ember természetátalakító tevékenysége és a rohamos iparosítás egyre súlyosabb következményekkel jár. A környezetszennyezés napjainkra az em­beriség első számú „közellenségévé“ lépett elő. Ugye, milyen furcsa ellent­mondás? Némi iróniával azt is mondhatnánk, hogy az ember — ha Így folytatja — lassan, de biztosan a saját sírját ássa. Mivel bizonyos beavat­kozás a természetben, bizonyos iparfejlesztés elkerülhetetlen a fennmara­dás érdekében, mégis azon kelle lennünk, hogy a természetkárositó hatást a minimálisra csökkentsük, s minden tőlünk telhetőt megtegyünk a környe­zetvédelemért. Tíz éve, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezetten is belépett a környezetvédők és -ápolók sorába; tízéves az Életfa elnevezésű versenymozgalom, amely széles körű természetvédő és környezetépítő törek­vést foglal magába. Hogy valójában mit is tettünk eddig e mozgalom kere­tében, de főleg mit teszünk ma és holnap, erről beszélgettünk az Életfa környezetvédő és -építő központi albizottság tagjaival, a SZISZ Nyugat-szlo­vákiai Kerületi Bizottságának dolgozójával, DOMANIZSA RUDOLFFAL. — Mivel a sajtó csak Időről időre foglalkozik az Életfa mozgalom­mal, nem ártana, ha bevezetőben felvázolnád, hogy tulajdonképpen mi a célja, ml rejlik az Életfa fedőnév alatt, ki vehet részt a mozgalom­ban. — Nyilván nem kell hangsúlyozni, hogy a természetvéde­lem vagy a szélesebb értelemben vett kör­nyezetvédelem napjaink egyik legégetőbb kérdése, amely bennünket, fiatalokat kü­lönösen érint. Elvégre előttünk az egész élet, s számunkra végképp nem közömbös, hogy mivé válik a környezet, amelyben a továbbiakban élünk. A természetkárosítás és a környezetszennyezés ugyanis hovato­vább olyan méreteket ölt, hogy közvetlenül Is veszélyezteti az életteltételeinket. Ezért hoztuk létre ezt a mozgalmat, hogy ráéb­resszük a fiatalokat a természet- és kör­nyezetvédelem fontosságára, népszerűsít­sünk minden Ilyen vállalkozást, amely ad­dig spontán Jött létre. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága lényegében fedőnevet adott ezeknek. Az Életfa szlovákiai mozga­lom, alapjában véve a Csehországban fo­lyó Brontosaurus mozgalom megfelelője. A verseny hét témakörre oszlik. Az elsőbe tartoznak a felvilágosító és népszerűsítő akciók, a szépérzék, az esztétikai tudat- formálás, s ebbe az előadások, beszélgeté­sek éppúgy beletartoznak, mint a megfe­lelő filmvetítések, ökológiai kiállítások stb. A második pontba tartozik a környezetről való gondoskodás. A lehetőségek úgyszól­ván felsorolhatatlanok. Legtöbbször védnö­ki gondoskodásról van szó bizonyos termé­szeti környezet, folyók, tavak, patakok tisz­tasága, védett növények és élőlények fö­lött. A prepozíció harmadik pontja a vá­lasztási programok teljesítése, a község- és városfejlesztést, a munkakörnyezet szé­pítését tartja szem előtt. Ide tartozik a hulladékgyűjtés, mert a hulladék legtöbb esetben a környezetünket szennyezi. A ver­seny negyedik pontja a műemlékek, műsza­ki ritkaságok védelmére és megmentésére irányul. Az ötödik témakör tág lehetőséget biztosít a fiatal szakembereknek, elsősor­ban a műszaki értelmiségnek. Olyan mű­szaki, technológiai megoldásokra, munka- szervezésre, termelésirányításra ösztönöz, amely kíméli a természetet, javítja a kör­nyezetet. Ebben a témakörben a fiatal újí­tókra, ésszerűsítökre, az Ifjúsági Fényszóró őrjárataira, a fiatal szakemberek tanácsai­ra számítunk. Az utóbbi Időben a verseny hatodik pontja szabályozza a hagyományos Életfa-táborok működését. A hetedik téma­körbe a diákok tudományos tevékenységé­nek, a középiskolások szakköri munkájá­nak, a biológiai és egyéb tanulmányi olim­piáknak Ide vonatkozó eredményei tartoz­nak, ha azokat a gyakorlatban Is haszno­sítják. A versenyben részt vehetnek — ahogy nyilván az elmondottakból Is kide­rült — egyének és kollektívák, pionírkol­lektívák, a SZISZ járási szervezetei, és hangsúlyozom, nemcsak a SZISZ-tagok, ha­nem a szervezeten kívül álló fiatalok is. — Versenyről van sző: Jő lenne, ha azt is elmondanád, hogyan bírálják el a részt­vevők törekvését, miképpen jutalmazzák őket. — A legjobb résztvevők az Életfa arany, ezüst. Illetve bronz emlékplakettjét kapják meg az értékes tárgyjutalmakkal együtt. Arany emlékplakettal jutalmazzuk az öt legjobb kollektívát, az öt legjobb pionír­kollektívát és a tíz legjobb egyént Szlová­kiában, illetve a legjobb járási szervezetet. Az utóbbi kapja egyúttal az SZSZK Kor­mánya Környezetvédelmi Tanácsának ván­dordíját. A kerületi bizottságok ezüst em­lékplakettal jutalmazzák hatáskörükön be­lül az öt legjobb kollektívát, az öt legjobb plonírkollektívát és a tíz legjobb személyt, ugyanígy járnak el hatáskörükön belül a járási bizottságok; a legjobbaknak bronz­plakettet adományoznak. Éppen a napok­ban kerül sor szlovákiai méretben a leg­jobbak kitüntetésére, éá a díjak valóban oly vonzóak, hogy érdemes tenni értük valamit. — Nem félő, hogy egy ilyen nemes moz­galom is a túlbürokratizált versenymoz­galmak sorsára kerül? — Fennáll, illetve fennállt ez a veszély. A kezdeti spontán feltörő lelkesedés után valóban egy idő múlva mintha az lett vol­na a legfontosabb, hogy ki hány kiló ócs­kavasat gyűjtött, hány hektár rétet gereb­lyézett fel, hány órát dolgozott le a köz­terek takarítása során. Sokszor nem Is volt hitele a beérkezett jelentésekben szereplő adatoknak. Egy Idő óta azonban leegysze­rűsítettük a mozgalom nyilvántartását. Elég például, ha az alapszervezeték az évzáró taggyűlés beszámolójában feltüntetik, hogy mit tettek az Életfa mozgalom keretében. Ennek legalább van hitele, jobban, mint a sűrűn papírra, hangsúlyozom, papírra ve­tett nyilvántartásnak. Elég az alapszerve­zetek évi számadásában megemlíteni, hogy ml az a legnagyobb és figyelemre méltó vállalkozás, amit a környezetvédelemért tettek. Illetve ki az, aki valamilyen szin­ten figyelemre érdemes tettet vitt végbe. Különben Is, egy idő óta legfontosabb szempontnak a környezetvédelmi tudat ki­alakítását tekintjük, és ezt nem lehet ki­alakítását tekintjük, és ezt nem lehet ki­lókban, órákban, hektárokban kifejezni. Az a fontos, hogy minden fiatal nyitott szem­mel járjon a világban, figyelje a környe­zetében folyó dolgokat, ne tűrje a termé­szet semmilyen megkárosítását. Egyszer s mindenkorra tanulja meg óvni a természe­tet, amely mlndannylunk számára pótolha­tatlan, semmilyen művi úton nem állítható elő. Nem az a lényeg, hogy valaki vagy valakik az Életfa mozgalom összes ver­senyfeltételét teljesítsék, ami lényegében nem is lehetséges, hanem az, hogy a kör­nyezetük adottságai között mindent megte­gyenek annak védelméért, ápolásáért. Moz- •^almunk legnagyobb eredménye, hogy an­nak idején magától jött létre, pusztán természet- és környezetféltésből, és ez a természetes érdeklődés jellemzi most is. Nem kell tehát attól tartani, hogy elbü- rokratizálódik. — A fiatalok körében különösen az Életfa-táborok váltak népszerűvé, úgymond fogalommá. Hol lesznek idén ilyen Élet­fa-táborok, és hol lehet ide jelentkezni? — Az Életfa-táborok bizonyítják, legjob ban a mozgalom spontaneitását és életké­pességét. Az elsők minden felsőbb beavat­kozás, szervezés nélkül úgyszólván maguk­tól jöttek létre. Vegyük például a fekete- balogl (Čierny Balog) tábort, amely a mű­szaki emléknek számító erdei kisvasút fel­újítását ^égzi. A jobbára vasutasfiatalok néhány évig teljesen a saját költségükön tartották fenn magukat, néha még a mun­kaköltségekhez Is hozzájárultak és rendes szabadságuk rovására dolgoztak, csakhogy megmentsék a pusztuló kisvasutat. Kez­detben közönybe és ellenállásba ütköztek, majdhogynem törvény elé citálták őket, mígnem a hatóságok is belátták, hogy mi­lyen hasznos munkát végeznek. A fekete- balog! tábor Idén is megnyílik éppúgy, mint a Selmecbányái (Banská Štiavnica), ahol a történelmi óváros felújítását segí­tik a fiatalok. Tavaly először szervezték meg a martini Életfa-tábort; itt szlovák fa­lumúzeumot akarnak létesíteni. Ezeket a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága irá­nyítja. Ide jelentkezni szinte reménytelen, mert a táboroknak úgyszólván megvan a törzsgárdája, s többnyire szakemberekre van szükségük. Ezenkívül van kerületi tá­bor a trenéínl vár, a dubníki opálbányák felújítására, illetve járási szintű táborok a malonyai (Mlyöany) Arborétumban, továb­bá a Galántai, a Komáromi (Komárno), a Trnaval és a Senica! járásban. Külön szól­nék a bényi (Bína) Életfa-táborról, ahol két turnusban segédkeznek a fiatalok a Nitral Régészeti Intézet dolgozóinak az ása­tásoknál. Ide is olyan fiatalokat várnak, akik valamilyen formában vonzódnak a ré­gészethez, esetleg régészetet tanulnak, mert a foglalkozásokhoz előadások, szak­mai viták is tartoznak. Ügy tervezzük, hogy az egyik turnus magyar nyelven folyik majd, amelyre magyarországi és dél-szlo­vákiai fiatalokat várunk. Járási Életfa-tá­borokat általában mindenütt szervezhetnek, ahol erre szükség mutatkozik és lehetőség van. — Szó volt rőla, hogy Ifjúsági vállal­kozássá nyilvánítják a Kis-Duna kitisztítá­sát. Milyen stádiumban van ez az ügy? — A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemze­ti Bizottság Területfejlesztési Hivatala va­lóban felkért bennünket, hogy vállaljuk a Kis-Duna kitisztítását, amely két szakasz­ban történne. Az első szakaszban kerülne sor a mechanikus kitisztításra, a hulladék, a fatörzsek, esetleg az iszap stb. eltávolí­tására, a második szakaszban a biológiai tisztításra. Egyelőre azonban holtponton áll a dolog, mert veszélyes a munka, nem vállalhatjuk a felelősséget az alkalmi tá- borozókért. Az az Igazság, hogy a fővál­lalkozó sem tudja egyelőre, hogyan lásson a munkához. Gépekkel nem mehet a me­deraljnak, mert megbontaná a folyó jelleg­zetes élővilágát, kétkezi munkával viszont nagyon igényes vállalkozásnak tűnik. Ml vállalhatjuk azonban a partszakaszok ki­tisztítását, a sűrű bokrok és a gyom eltá­volítását, esetleg annak a hulladéknak az elszállítását, amelyet a mederből kiszed­nek. Tudomásom szerint a SZISZ Duna- szerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Bi­zottsága készül is a pártszakaszok megtisz­títására. Ügy tervezi, hogy hétvégi és egyéb rövid tartamú tátíorokat szervez a kör­nyékbeli falvak SZISZ-alapszervézetelvel. — Hogyan tovább, az Életfa-mozgalom to­vábbi évtizedében? — Azt hiszem, hogy a mozgalom eléggé kiterebélyesedett már, megtalálta a maga útját. Szeretném azonban elmondani, hogy senki se tekintsen bennünket szeme­tesbrigádnak, amely eltávolítja a sok sze­metet, amit mások felelőtlenül maguk után hagynak. Ismételten hangsúlyozom, hogy a mozgalom a jelen pillanatban nemesebb célokat követ: egy minden fiatalra kiter­jedő környezetvédő tudat kialakítását. Er­re szolgát többek között a SZISZ ökoló­giai pénzalapja, az ún. Ekofond is, ame­lyet pontosan egy éve alapítottunk. De en­nek a működési elvéről érdemes lenne részletesebben elbeszélgetni. PALÄGYI LAJOS Klinko felvétele A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŐSÉG: Martanoviőova ZS, 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMÉRI SANDOR Telefon; főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213623, 2104541. titkárság — 2104542. 2104544. gazdasági és kulturális rovat — 2104546. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat, 612 84 Brati­slava. Pražská 11 Nyomja a Západosloven­ské tlaéiarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám 3. Előfizetési díj: egy évre 52 Kős, fél évre 26 KCs. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 61 Bratislava Gottwal- dnvo nám 6 útján rendelhető meg. Kéziratukat nem őrzőnk meg és nem kül­dünk vissza. Index; 498 02. LE^ELíEZŐÍNKTŐL Sokan, sokszínűén Feketenyéken (Clerna Voda), Hidaskür- fcön (Mostová) és Deáklban (Diakovce), Jó­kán (Jelka) és Királyréven (Kráfov Brod) megtartott járási elődöntők után Galántán rendezték a Tavaszi szél népdalverseny já­rási döntőjét. Az amúgy is színvonalas ver­senyt még ünnepélyesebbé tette az, hogy erre a Csemadok megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából került sor. Még ör- vendetesebb, hogy ezúttal a színvonal is tovább javult. A szereplők bizonyára meg­fogadták a korábbi versenyeken osztott ta- tanácsokat, közvetlenebb, felszabadultabb volt az előadásmódjuk. „Sokan, sokszínűén, szép csokrokban ad­ták át tehetségüket, s tették ezzel kelle­mesebbé perceinket“ — állapította meg a szigorú zsűri elnöke, Kneifel Imre, a Szé­kesfehérvári Vasvári Gimnázium tanára. Az elbírálás alapján az októberben Léván (Levice) megrendezendő kerületi döntőn, amely egyúttal az országos elődöntő cí­met is viseli, a következő énekesek képvi­selik a járást; Bubeník Lajos Feketenyék- ről, Hamerllk Zsuzsanna Egyházfáról (Kostolná prl Dunaji), Szarka Klaudia Deá- klból, Schreiner Anna Kosútról (Kožúty), Macsall Alajos és Chudy Ibolya Sládkovi- Covóból. Bereczky Jolán Negyedről (Ne- ded) és Kiss Katalin Hegysúrről (Hrubý Súr), valamint Nagy Mihály és Vígh Sándor Sládkoviöovőből, akik citerazenéjükkel káp­ráztatták el a közönséget. A rendezvény egyetlen szépséghibája: a nézőtéren elég sok szék maradt üresen, ez pedig a rossz propaganda eredménye. Száz Ildikó Gkmdtalan pionírnyár A Galántai Járási Szakszervezeti Tanács gondosan előkészítette a pionírok nyári üdülését a pionírtáborokban. Az idén 1940 pionír nyaral majd a saját üdülőközpont­jaiban, Jakubovanyban, Trencséntyepllcen (Trenčianske Teplicej és a Zlar-völgyben, valamint a vállalati üdülőkben, Počúvadlô- ban, Fiiéban, Horné OreSanyban, Štiavnické Baneban, végül két bérelt üdülőben Ram- zovában és a Vöröskőn. Több mint másfél ezer pionír külföldi csereüdülésen vesz részt. Ebből 1250 fiatal Magyarországon, 200 Lengyelországban, 81 a Szovjetunióban, 40 pedig az NDK-ban nyaral. Ezenkívül a járás négy városában helyi pionírtáborokat szerveznek, a Galántai járás pionírjai részt vesznek az Oravská Lesná-i cslllagtúrén és a garami vízitúrán is. Oláh Gyula Kistraktor a fesztiválnak Fiatal, mindössze tízéves üzem a rozs- nyói (Rožňava) Agrozet. Ennek megfele­lően fiatal a gépgyár állománya is, a dol­gozók átlagos életkora 25—26 év, s két­harmaduk „SZISZ-korban“ van. Javarészük tagja Is az Ifjúsági szövetségnek, amely elég élénk munkát végez. Ebből a munkából nem maradhatott ki a XIII. Világifjúságl Találkozó tiszteletére folyó mozgalom sem. A szervezet fiataljai érdekes ötlettel álltak elő. Csak az idén kezdték el a prostéjovl koncernvállalatban kifejlesztett MT 8—070 típusú kistraktor sorozatgyárfását, amely máris nagy nép­szerűségnek örvend elsősorban a kertész- kedők körében. A fiatalok úgy döntöttek, hogy* a megtakarított anyagból szabad ide­jükben összeszerelnek egy ilyen traktort, és ezt ajánlják fel a XIII. VIT tiszteletére. A SZISZ kelet-szlovákiai kerületi konfe­renciájának küldöttei Kassán (Košice) már láthatták a kistraktort. Ott állították ki a kerületi pártszékház épülete előtt, és nagy tetszést aratott. Meggyőződésünk, hogy az ifjúsági világfesztivál színhelyén, Phenjan- ban is éppoly sikert arat. Pém Zsuzsa Karácsonykor már a Priorban Léván (Levice) semmivel sem jobb a ke­reskedelmi hálózat, mint általában, ezért a város polgárai élénk érdeklődéssel figyelik a Prior áruház építését a városközpontban, A közelmúltban megtartott ellenőrző na­pon megállapították, hogy a munka jó ütemben halad. A tervezett 62 millió ko­rona beruházásból a kivitelező március vé­géig 45 és fél millió koronát használt tel. Kívül az utolsó simításokat végzik a hom­lokzati részen és a többi falon, az épü­letben pedig folyik a gépi és a belső be­rendezés szerelése. Léva polgárai nyugod­tak lehetnek, hogy a karácsonyi bevásár­lást már az új Prior áruházban végezhe- Uh el. Ivan Hanka ŕ (y t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents