Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-31 / 22. szám

Ma olimpiai nap Egyre nagyobb a sikere a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „Sport mindenkinek“ ''Sports tor Alii albizottsága által szerve­zett olimpiai napnak, amelyet világszerte minden évben egyszer, túnlus 23-án.^a NOB megalakulásának évfordulóián 11894,' lúnlus 23.1 rendeznek. Idén 116 országban készül­nek valamilven tömegsportver.senv lebonvo- Ittására, arai általában futást, gyaloglást, váltófuiást, telent. Nálunk egy kicsit előre hozták az olim­piai napot, tekintettel arra. hogy éppen most emlékezünk meg a Csehszlovák Olim­piai Bizottság megalakulásának 90. évfor duiójáról. Éppen ma. málus 31-én hazánk tfz városában rendeznek lelképes olimpiai futást a különböző korosztályok számára. Rajthoz állnak aktív, élvonalbeli sportolók is. A résztvevők futalma emlékérem vagy oklevél, és egyféle i6 érzés, hogy egv szép és nemes vállalkozás részesei voltak. Reméltük tehát, hogy ezen az emlékeze­tes olimpiai napon elsősorban a fiatalok nagy számban vesznek részt, ezzel IS bizo­nyítva az úiknrt olimpiai látékok megalapf- tőla, Pierre de Coumertaln leiszavának mara- dandóságát: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.“ A magyar foci kálváriajárása .Ismét — ki tudta hányadszor — mélypon­ton. a magyar labdarúgás. Nagy csalódást hozott a Málta elleni hazai l:l-es vllágbai- nokl seleltező és az Olaszországban elszen­vedett négygólos vereség fóllehet ezen a mérkőzésen már legalább néhány ígéretes helyzetet dolgoztak ki a magyar futballis­ták. Mégis az a vélemény hogy ezek után aligha lesznek ott az olaszországi vllágbai- nokl döntőben. A Népstadionban Málta ellen nagyon ma­gabiztosan lépett pályára a csapat. Minden ki azt hitte, hogy könnyedén elbánik az európai labdarúgás törpéiével. A kötelező világbajnoki pontokon kívül még egv tétle volt ennek a mérkőzésnek. Azt remélték, hogy a magyar válogatott belövi jubileumi 1500. gólját. Az addigi 625 mérkőzésen ugyanis 1498 alkalommal voltak eredménye­sek a magyar játékosok. Senki sem akart azonban felsorakozni Borbás íl. gőll. Bod­nár flOO.1. Cseh 1500.1. Tlchv flOOO.l mögé. s nem sikerült ez az olaszok elleni mérkő­zésen sem. Az sem segített, hogy Málta előtt a Népsport különdllat és egy takarék­betétkönyvet helyezett kilátásba a iublleu- ml gől szerzőjének. Ami nem sikerült a Népstadionban és Otrantóban. talán sikerül a hét végén. A magvar válogatott ugyanis világbajnoki se­lejtezőt játszik vasárnap Írországban, s bár­milyen furcsa Is. de még mindig elég tete­mes reménye van a továbbiutásra Remél­hető. hogy a játékosok tíz körömmel ragad­ják meg a lehetőséget. Megújul az MLSZ (?) Sokan úgy vélik, hogy a magyar labda­rúgás mai áldatlan helyzetét nem Is annyi­ra a játékosok okozták, mint Inkább a veze­tés. Utalnak arpa. hogy a szövetségi kapi­tányok és az MLSZ mindenkori elnökei úgy váltják egymást a bársonyszékben, mint az utasok a hatos villamoson. Jelenleg Is ügy­vezető társelnökök állnak az élén. De már körvonalazódlkí?! a megoldás. Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség függetlenítette magát az Állami Ifjúsági és Sport Hivataltól fAlsHI. kidolgozta az MLSZ új alapszabály-tervezetét, amely többfordulós társadalmi vita után alakult kl. Június 9-én kerül sor a szövetség országos közgyűlésé­re, amely az MLSZ úi alapszabályát hivatott elfogadni. Ugyanezen a gyűlésen választlák meg a szövetség új elnökét és elnökségét. Az eddigi két elnökielölt Zalka András, a Testnevelési Főiskola rektora és Laczkó Mi­hály. A régi elnökség mindenesetre még gya­korolta hatalmát és a napokban fontos dön­tősöket hozott. Az őszi Idénytől megszűn­nek a tlzenegyesrúgások döntetlen esetén. A gyakorlat nem vált be. gyakran a jobbik csapatot juttatta hátrányba, ősztől a győ­zelem továbbra is három pontot ér. döntet­len esetén viszont csak 1—1 pontot kapnak a csapatok. További változás, hogy az 1989—90-es Idényben már nem rendeznek oáztálvozókat. hanem az élvonal 15. és 18. helyezettje kiesik, s az NB II két csoport­jának győztesei kerülnek fel. A szövetség emelte az NB 1-es és NB Il-es dobogós he­lyen végző csapatok prémiumát is. Az első osztályú bajnok egymilliót, az ezüstérmes 750. a bronzérmes 500 ezer forintot kap az MLSZ-től. Majd elválik, hogy mennyire hat ez ösz­tönzőleg a magyar futball fejlődésére, mert Málta ellen. ugye. a takarék betétkönyv sem segített. (palágylj [g] JU­JU­u 95 Igaz mese három leányról, akik meghódi tották a sakkvilágot Tavaly (vagy már rég?) óta az egész sakk világ a magyarországi Polgár-nővérek nevétől hangos. A Polgár-család ma fogalom a nemzet­közi sakkéletben. A korábbi években Zsuzsa tehetségéről zengtek dlccs- himnuszokat. majd őt követte húga. Zsófia, végül tavaly judit. akit vé- gülis minden idők legnagyobb sakktehetségének kiáltottak ki a női és férfi mezőnyben egyaránt. Csodagyerekek valamennyien, s azt akkor bi­zonyították legjobban, amikor a múlt évben elsöprő fölénnyel nyerték a sakkolimpiát. Azóta sakk-kördkben csak Polgáriának nevezik a magyar női válogatottat. A nevezetes Polgár család vitrinjének közepén öt olimpiai aranyérem sorakozik. Ebből három judité, a legkisebb (és legnagyobb?) Polgár lá­nyé, aki július 23-án ünnepli majd tizenharmadik születésnapját. S hogy miként nyerhet egy versenyző három aranyat a sakkolimpián? A vá­lasz egyszerű: egy érem a magyar csapat első helyéért, a másik azért, mert judit a megszerezhető tizenhárom pontból — csekélység — tizen­kettő és felet szerzett meg magának, s ezzel az egész női mezőny legeredményesebb játékosa lett A második táblások között értelemsze­rűen a lista élére került, ezért kapta a harmadik aranyérmet. A kü­lönleges kollekció hamarosan kiegészül a sakkozók Oscar-dljával, amit legutóbb szintén a zseniális tinédzsernek Ítéltek oda. Judit ezenkívül még jónéhány, a Guinness Bookba illő rekord tulaj­donosa. Ű például a világ legfiatalabb „férfi“ nemzetközi mestere és női nagymestere, az első lány a sportág történetében, aki fiú világbaj­nokságot nyert. Ezt az eredményt Temesváron, a tizenkét éven aluliak tornáján érte el, végül: a földkerekség legfiatalabb olimpiai bajnoka, s immár a legfiataiabb Oscar-dfjas sakkozó. Hogy a sakkban kevésbé tájékozottak körében félreértés ne essék, mindez úgy lehetséges, hogy ebben a sportágban férfiak és nők korra való tekintet nélkül küzdhet- nek egymással, s a nemzetközi ranglistán elért ún. Élő pontszámok alap­ján a nőket is rangsorolhatják a férfiak mezőnyében. Ennyi dicsőség épp elég ahhoz, hogy egy külföldi lap nyomán be­mutassuk a három Polgár-nővért, a Polgár-családot. Poigáriát. ' (pi) Riport Polgárjából Azt mondja az édesapa: „Egy élet nem tart többszáz évig. Épp ezért kezdeni kell valamit a rendelkezésünkre álló idővel.“ Tehát az édesapa hozott egy döntést, jó húsz évvel ezelőtt De még milyen döntést! Budapest szívében, amerre a szem ellát, magas emeletes házak. Ez a piros égetett- tégla épület egy csendes mellékutcában van. Polgárék az épület tetején laknak, fe­lettük a puszta ég. De mindenekelőtt csend. Semmi lárma. Az édesapa. László hat évvel ezelöttig Iskolai tanár volt, akkor végérvényesen ki­lépett és ma „pszlchopedagógus“. Az édes­anya, Klára valaha szintén tanítónő. A lá­nyok, a 19 éves Zsuzsa, a 14 éves Zsófia és a 12 éves Judit kivétel nélkül csodagye­rekek. Ha egy nappal korábban érkeztünk vol­na. valami rendkívülit élhettünk volna át. Mindhárman megkapták „a nagy csillagot“. Egy ritka magas kitüntetést, amelyet a különleges szolgálatokat tevfl tudósok szá­mára alapítottak, akik hosszú, termékeny tevékenységet fejtettek kl a szocializmus javára és Magyarország dicsőségére. Az apa lányai különlegeset teljesítettek. A múlt év vége felé megnyerték a sakk- olimpiát, a „nagy nővérek“, a Szovjetunió előtt. Az egymás közti mérkőzésen 2:1 volt az eredmény „Polgárié“ javára. Ezzel ki­érdemelték az érdemrendet és 30 000 már­kát. „Pah“ mondja László, „mindezt elcserél­ni egy jó sakkpartiért“, ö nem kapott semmit. És ahogy ott ül most a Jő öreg szobában a régi ülőgarnitúrán, flanelling- ben és kopott nadrágban, épp olyan ez az egész, mintha megállt volna az idő. Mintha nem lenne Itt az 500 sakk-könyvből álló könyvhegy és ez a kartonjegyzethalmaz az eredményekkel és .játszmaelemzésekkel, a számos fotó- és újságklvágás, amit végül Klárának kell majd rendeznie. Pontosan így ülhettek le valamikor: Lász­ló és Klára. Egy film volt a fejükben és egy döntés a szemük előtt. De még mifé­le döntési „Klára" így szólt akkor László, „egy kísérletet szeretnék tenni. Be szeretném bizonyítani, hogy valamennyi fizikailag és lelkileg egészséges gyermekben zseniális adottságok szunnyadnak, csak megfelelő neveléssel felszínre kell ezt hozni. Be sze­retném bizonyítani, hogy a zsenit csinálni, tervezni, nevelni kell. Hat gyereket szeret­nék.“ Klára szereti Lászlót, tehát a dolog vi­lágos. Elméletileg. Az ajtón át. a másik szobából nevetés hallatszik. Fiatal, tisztán csengő leányne­vetés. Edzés van. Judit gyorslépéses par­tikat vált egy híres mesterrel, a világ egyik legjobbjával ebben a műfajban. Jobb­ján Zsófia ül, balján Zsuzsa. Lépéseik fel- , váltva kattognak és rövid időközönként megállítják a saját és működésbe hozzák a másik sakkóráját. Judit 3:l-re vezet. Három lány. Egy lány jó, három rossz. Félúton Klára és László eltemette tervét, amelyhez még az is hozzá tartozott, hogy örökbe fogadjanak hat árva gyereket. Lász­ló ezzel is be akarta bizonyítani, hogy az öröklött anyag semmit nem jelent, a szor­galom és a szeretetteljes támogatás ezzel szemben minden. Telefon. A másik végén egy magyar új­ságíró. Szeretne valamit írni a Polgárok­ról, főleg az olimpiáról és örömmel eljön­ne. Lászlónak az arclzma se rándul. Ebből semmi sem lesz, mondja, előbb a másiknak arról kell írnia, hogy annak idején téve dett, amikor rosszat írt a Polgárokról, mint annyian mások. Ha ez megtörténik, akkor folytathatják a beszélgetést. Viszont­hallásra. „Bizonyára tudja“, mondja végül, „mi­lyen az, ha az embernek a rendszer az ellenfele“. Anyagi juttatásokat sohasem ka­pott. Zsuzsának már kiskorában bemutató partikat kellett játszania „kenyérért és egy kiló húsért“, mert különben az asztal néhányszor üres maradt. Egy reggel gép- pisztolyos emberek állítottak be a házba, hogy elvegyék az apától a legidősebb gyer­mekét, attól az apától, aki a legnagyobb célokat tűzte ki eléje, hogy iskolába küld­jék. „Az általános rend veszélyeztetése“, így hívták ezt akkoriban. Polgárék éveken át egyáltalán nem me­hettek külföldre, mivel édesapja egyszer nem engedte el Zsuzsát edzőtáborba, mert rossz befolyásoktól féltette. Az újságok írtak egy emberről „aki nyomorékokat csi­nál a gyermekeiből“ A sakkszövetség el­nöke bebörtönzéssel fenyegette a Polgár­apát. És a rendszer megengedte az orvo­soknak, hogy nyíltan megállapítsák, hogy az öreg Polgár „fejében nincs minden rend­ben“. László mindig végtelenül sajnálta, hogy Zsuzsának mi mindenen kellett keresztül­mennie, másképp, mint a nővéreinek. „Ha valakinek annyi fájdalmat okoznak, akkor előbb-utóbb megtörik. Ez természeti tör­vény.“ öt nyomban megpróbálták megtör­ni. Klára odaül közénk és a korábbi idő­szakokról mesél. Még az ö édesanyja is ellene volt, és leszögezte, hogy „egy lány nem azért van, hogy a szobájában üljön és sakkozzon“. Akkor Klára elment az apá­hoz és összevesztek. De László azt mondta: „Láttam, hogy a lányok kedvvel csinál­ták azt, amit csináltak.“ Másnap reggel fél hatkor asztalitenisz- edzésre indultunk. Kiegészítő sport két-há- rom órán át, mindig, amikor otthon van­nak. „Otthon“, mondja László, „otthon dol­gozni kell“. Senkinek sincs privilégiuma. Hét perc gyaloglás az álmos Budapesten át, beleértve néhány megállőnyl buszozást, majd még egy kis adag gyaloglás a Nép­stadionig, Zsuzsa vesz egy újságot, Zsófia olvas a buszban. Az emberek nem figyel­nek tovább a gyerekekre. Közvetlen csilla­gok. A sakk, meséli László, egyértelműen mutatkozott számára, hogy Igazolja elmé­lete helyességét. Az eredményeket objek­tiven kell mérni, ez a legfontosabb. De a sakk játék is, sport is, művészet is, mind­ez egyszerre. „Meg kell dicsérni a kicsit, akkor örülni fog“, mondja László. „És ha valaminek örül, akkor jönnek a sikerélmények Akkor maguktól is még többet akarnak, te dicsé­red, őneki még nagyobb öröme telik ben­ne, ilyen egyszerű ez az egész.“ Ilyesmire felcserélni az iskolát, máig sem bánta meg. Az Iskola, mondja. 6. az átlagot termeli ki. Az iskola ..a zsenik el­len van“. Az iskola „elfecsérel a világos cél helyett“. Kitartó harc után a ' Polgárok elérték, hogy otthon taníthassák lányai­kat. Évente egyszer a teljesítményt kellett igazolni egy bizottság előtt. Sohasem volt semmiféle kifogás. Zsuzsa, a legidősebb, hét nyelven beszél, németül is szolidan. Szalonlklban, a sakk­olimpián először beszélgetett Kaszparov- val. „Kedves volt“ mondja Zsuzsa, „de azt is mondta, hogy nem hiszi, hogy egy nő valaha is világbajnok lehetne a női mező­nyön kívül“. Még sohasem volt egy nő ab­szolút világbajnok. De Judit az ő korában jobban Játszik, mint ugyanilyen idősen akármelyik férfi játszott. Karpovot, Kasz- parovot, Bobby Fischert beleértve. És Zsu­zsa is megközelítőleg olyan jó. Ml van a fiúkkal, ezt szeretném Zsuzsá­tól megtudni, hisz ö rövidesen belép a huszonévesek közé. Olyan mit akar ez jelentenl-arccal néz vissza rám. „Áldoza­tot Is, kell hozni.“ Boldog vagy? „Igen, egy olyan életet élünk, amit nem élhet mindenki. Vedd ezt a rengeteg utazást, Ausztrália, Mexikó, Amerika. Ezért érde­mes áldozatokat hozni“ Nem hiányzik va­lami? „Nem, egyáltalán semmi. Szeretem azt, amit csinálok.“ Mindene nem lehet meg az embernek és ha valamiről nem tud, akkor nem Is lehet hiányérzete. Ezt gon­dolom, de nem mondom ki. Egy kérdés Lászlóhoz. „Ml a felelősség? Ml van akkor, ha a lányoknak a termé­szetes érzéseiket kell vissza szorítaniuk?“ „Vissza kell?“, kérdez vissza László. „Aki akar, már holnap abbahagyhatja és ettől még nem fogjuk kevésbé szeretni. De ez eszükbe sem jut.“ Flórián Tibor érkezik. A királyi játék bölcs, idős embere, amelynek rövidesen le­het, hogy egy Polgár nevű királynője lesz. Flórián maga is nemzetközi mester, egy­kor a Magyar Sakkszövetség főtitkára, he­tente kétszer jön, hogy edzzen Zsófiával. Védekezés Aljechin-módra, áll a program­ban, valamint a pozíciós játék roszabb ál­lásból. Flórián mindhármukat kisgyermek ko­ruk óta ismeri. Különbözők voltak, mind az életben, mind a sakkban: „Zsuzsa ki­tartó volt és türelmes, Zsófia lágy és mű­vészi, majdhogynem artista hajlamú, Judit erőtől duzzadó, támadó.“ És a bölcs em­ber egy bölcs mondatot mond ki: „Az úgy­nevezett zseniket egyre gyakrabban talál­ják meg a zenében, a inatematlkában és a sakkozásban. Mert valaki zseni lehet, élettapasztalatok nélkül. Zseni lehetsz anélkül, hogy kilépnél a házad kapuján.“ Valójában ezeknke a lányoknak nincsen barátjuk vagy barátnőjük elérhető távol­ságban. Nekik ők maguk vannak. Nem érezhető, hogy ez kevés lenne. Kaszparov Szalonlklban kizárólag Judit iránt érdeklődött. Judit a legfiatalabb és a legjobb, mlndannyluk büszkesége. „Abból profitált, hogy a sakk már a házban volt, még mielőtt 6 megérkezett volna“, tudja László és elmondja, hogy nővérei támogat­ják, bárhova megy. Judit, mondja 5 „pozi­tív“. A 12 éves judit a női világranglista éllovasa és aki csak találkozik vele, érzi, hogy egy csillag van felnövőben. Klára leszedi az ebédlőasztalt. Halászlé volt, mint olyan gyakran, „mert az intelli­genssé tesz“. László leül, Klára rátekint, „fáradt“, mondja. Mindig megmagyarázni, mindig igazolni, mennyi méreg, mily kevés nyu­galom. Klára elmeséli, hogy László még mindig egy Iskoláról álmodozik. A saját Iskolájáról, amelyet szívesen megcsinálna, s ahol az ő elvei alapján tanítanának. „Érzem, hogy ez meghaladja az erejét“, sóhajtja Klára. De Lászlónak van egy célja. Az ember óriási kihasználatlan tőkét veszít el, mivel gyermekkorában nem megfelelőképpen Irá­nyítják, mondja. „Miért van olyan sok boldogtalan fiatal ember körülöttünk?“ kérdezi. „Nincsen semmiféle céljuk, sem szüleik, sem iskolájuk, ami egy célt adna nekik, amiben örömük telne “ A sakk egy puszta példája elmélete Igazának: „A gyermekáiöl zsenit vagy bűnözőt nevel­het, Csak önön múlik.“ Amikor elbúcsúzunk, azt vérdezl tőlem, vajon átadnám-e a fiamat a Polgár kísér­let Iskolájához. Mellette felhangzik a nevetés. Fiatal, tisztán csengő leánynevetés. Szemmel lát­ható, hogy ezek a gyermekek boldogok. 1

Next

/
Thumbnails
Contents