Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-24 / 21. szám

I új ifjúsársl IQubrólldubra 1989. április 5-én dugig meg­telt a kassal (Košice) Csemadok- székliáz „nagyterme“. Megalakult a KÄEFKÄ, azaz a Kassai Fábry Zoltán Művelődési Klub, hogy új­jáélessze a város haladó ifjúsá­gi klubéletét, összefogja az itt élő, tanuló vagy dolgozó magyar fiatalokat, hasonló szellemiség je­gyében, amilyennek a klub név­adója, Fábry Zoltán az egész munkásságát szentelte. A KÄEFKA ugyan az előző, egyre működés- képtelenné váló Fábry Klub jog­utódjaként alakult, de már a név- választással is jelezni szeretnék, hogy egy minőségileg is új sza­kasz kezdetét a klub történeté­ben. S hogy mindez elérhető le­gyen, egy csomó gáncsoskodást, elemi akadályt kell legyőznie an­nak a pár lelkes fiatalnak, aki a klub életre hívásában leginkább segédkezett, pontosabban: akik életre hívták a klubot. nem oldjuk. Ez az alapfeltétel. A klub tanácsa foglalkozik ezzel a kérdéssel. Felajánlottak meg­vételre egy házat, csak hát olyan nagy összegről van szó, amelyet a Csemadok nem tud kifizetni. A KAEFKA jelenéről, a tervek­ről a klub vezetőségének tagjai­val, Reiter Gézával, Lukács Zsolt­tal és Petrik Szilárddal beszél­getek. Elmondják, hogy a hang­súlyt a különféle kulturális ren­dezvények, előadások szervezésé­re helyezik, de célul tűzték ki a klubélet új formáinak megva­lósítását is. Igyekeznek sokrétű­vé tenni a klub munkáját, s el­érni azt, hogy a fiatalok ne csak passzív résztvevői legyenek a ren­dezvényeknek. Szeretnék, ha ki­alakulna egy egészséges klub­szellem, egy olyan nyílt vitafó­rum, amelyen őszintén és gát­lások nélkül beszélhetnének kis- és nagyközösségeink gondjairól. Nincs könnyű dolguk. A helyiség­gondokon kívül más hatások is fékezik a klub működését. Van­nak olyanok a városban, akik kAefkA A KAEFKA így alulról jövő kez­deményezésre születhetett meg, de szervezéséből a Csemadok vb dolgozói is kivették részüket. Az előzményeket, az idáig vezető, nem éppen akadálymentes utat Kolár Péter, a vb titkára foglal­ja össze. Hullámhegyekről és hul­lámvölgyekről beszél, helyiség­gondokról, amelyek a kezdetek­től mostanáig ott kísértenek a klubéletben. — 1961-ben alakult.meg az Oj Nemzedék tánccsoport, és ezzel párhuzamosan irodalmi színpad, énekkar is működött. Tagjaik fő­leg a közép- és főiskolás fiatalok soraiból kerültek ki. A próbák után nem rohantak haza, a kü­lönböző csoportok tagjai együtt maradtak, elbeszélgettek egymás­sal. Az ô kezdeményezésükre ala­kult meg egy év elteltével az Oj Nemzedék-klub, amely fokoza­tosan önállósult, s tevékenységé­be egyre többen kapcsolódtak be­le az említett csoportok tagjain kívül is. Az első slkerhullám 1969-ben tetőzött. Ekkor merült fel, hogy a klub vegye fel a Fáb­ry nevet. Maga Fábry Zoltán el­lenezte ugyan, de végül is neki adhattuk át a nevét viselő klub első, tiszteletbeli igazolványát. 1972-től kétéves szünet kezdődött. Az előző évek rendezvényeit sor­ra elmarasztaló bírálatok érték még a Csemadok részéről is, ami visszavetette a klub életét. 1974- ben megint úgy Indult, a klub, mint a kezdetekben, s 86-lg kl- sebb-nagyobb lendülettel úgy- ahogy működött is. Az utóbbi két évről, sajnos, még ez sem mond­ható el. A klub történetét végigkísérték a helyiséggondok. Addig nem Is lehet igazi klubélet, amíg ezt meg nem nagyon örülnek egy nemze­tiségi klub megalakulásának, 1- gyekeznek azt nacionalista szín­ben feltüntetni. A magyar fiatal­ság a város különböző részein szétszóródva dolgozik, tanul, a klubosoknak hirdetéseket kell ki­rakniuk, ha azt akarják, hogy a legszélesebb rétegekkel felvegyék a kapcsolatot. A baj az, hogy plakátjaikat nem szívesen tűrik meg a falakon, gyakran letépi' vagy egyszerűen leragasztják egy másikkal. Nem könnyű ilyen lég­körben dolgozni, de azért bíznak benne, hogy sikerül felkavarni azt a poshadt állóvizet, amelyhez a kassai magyar fiatalok szelle­mi életét lehetett eddig hasonlí­tani. A kezdeti lépések sikerrel jártak, nagy érdeklődés kísérte a rendezvényeket. A klubbal pár­huzamosan — bár egy kis késés­sel — megalakult annak irodalmi köre, a FIÁK (Fiatal Alkotók Kö­re), amely kelet-szlovákiai Iro­dalmi alkotóközösségként szeret­ne tevékenykedni. A klub mellett létezik sci-fl-kör is, amelynek szintén lenne irodalomszervező szerepe, persze a scl-fl műfajá­nak keretein belül. A .KAEFKA minden héten szer­dán várja az érdeklődőket a Cse­madok székházában. Kéthetente előadások hangzanak el, havonta egyszer nagyobb kulturális akció­ra kerül sor. Igyekeznek szoros kapcsolatokat teremteni a többi klubbal, bekapcsolódni az ország diákéletének vérkeringésébe, hi­szen ez a művelődési klub főleg a kassai diákok kezdéményezésé- re ezért is alakulhatott meg. Bi­zakodva nyugtázhatjuk, végre va­lami e téren Is megmozdult Kas­sán. D. Kovács József Az átépítés indokai Nyíltan, őszintén - együtt Kis- és nagyközösség ügye, egy­aránt tehát — mint inuk soroza­tunk előző részeiben hogy megtaláljuk értékeink gazdáját, és valamennyiünk érdeke olyan politikai feltételeket teremteni a gazdaságnak, hogy abban műlí.'ld- hessenek az ökonómiai törvény- szerűségek és törvények. Ez így egyszerű tétel, csak nehéz út ve­zet a bizonyításához, azaz a meg­valósuláshoz. Ez esetben a „hogyanra“ léte­zik válasz: eljuthatunk a célhoz a nyílts.-^gon és az őszinteségen keresztül, ami a demokrácia a- lapja. Persze, tudom, egyre tá­volodnak tőlünk ezek a kifejezé­sek, egyre üresebbé válnak. Hogy­isne, amikor az adminisztratív- bürokratikus irányítási rendszer megtestesítői szintén a zászlajuk­ra tűzték korunk felszabadító ki­fejezéseit, miközben tovább al­kalmazzák direktív módszereiket, fokozott intoleranciával védik po­zícióikat, fenntartva önmaguknak az egyetlen igazság hirdetésének a jogát. Ilyen körülmények kö­zött fajul aztán frázissá az, ami a megújhodás programjaként fo­galmazódott meg, ahelyett, hogy tartalmi megvalósításával hozzá­segítene a megújult demokrati­kus szocializmus működési felté­teleinek megteremtéséhez. Pedig tényleg csak az őszinte nyíltságon keresztül juthatunk el a demokráciához, csak a kölcsö­nösen toleráns véleménycsere jut­tathat el bennünket az egyenran­gúság és egyenjogúság színteré­re, ahol megszülethetnek a kö­zös gondolkodás eredményeként azok a célok, amelyeket a nép fogalmazott meg, s nem az ő ne­vében mondtak ki. Ennek a foly­tatásaként jöhet csak létre az a cselekvési rendszer, amely önma­gán hordozza’ a „gazdai“ felelős­ségérzetet minden bekapcsolódó­cselekvő egyén tudatában. Ennek a változásnak két szin­ten kell megvalósulnia egyszerre és párhuzamosan, hogy sikeres lehessen.. Az egyik — és elsőd­leges — a központi szint, vagyis abban a makrostrukturálls közeg­ben kell hatnia a demokratizmus elveinek, amelyet .— ez esetben — országnak nevezünk. Ezen a szinten a fő felelősség a köz­ponti választott szervek vállán nyugszik, beleértve a szövetségi gyűléstől kezdve a legcsekélyebb hatásfokú társadalmi szervezet központi bizottságáig minden fó­rumot. Nekik kell nyíltan és őszintén feltárni körzetük lakos­sága, illetve szervezetük tagsága előtt a bajok okát, ami által ért­hetővé válnak a feladatok, ame­lyek elvégzésére ösztönözni pró­bálják az embereket. De nekik kell tárgyszerűen és tudományo­san foglalkozni 'a lakosok, illet­ve tagok észrevételeivel, javasla­taival Is, főleg, ha azok kollek­tív döntést tolmácsoló észrevéte­lek, s aszerint változtatni a cé­lon, nem pedig erőnek erejével bebizonyítani „a központ“ igazát. S közben nem s^bad lemondani a számonkérésről sem, ha az i- rányítás alacsonyabb régióiban megfeledkeznek ezen elvek meg­tartásának a szükségességéről. Mindez azért elsődleges a nyílt­ság és az őszinteség megteremté­se kapcsán, mivel az adminisztra­tív Irányítási rendszert közel egy­millió hivatalnok élvezi Csehszlo­vákiában, ami még akkor is óriá­si tömeg, ha az összlakossághoz viszonyítják ezt a számot (holott tudjuk, hogy a két-hárommíllló csecsemőt, óvodást és kisiskolást mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni). Vagyis a bürokrá­cia képviselői a legkisebb közös­ségekben is megvetették lábukat, hatalmuk visszaszorításához a központból kisugárzó demokrá­ciára — nyílt problémafelvetés­re, őszinte párbeszédre, toleráns magatartásra — van szükség. Ugyanakkor tudjuk, hogy a de­mokrácia a gyakorlatban legin­kább a kisközösségekben nyilvá­nulhat meg, és hatása is első­sorban ott kell hogy legyen. Egy nagyközösség, az ország ugyanis csak akkor működőképes, ha az őt alkotó kisközösségek működ­nek. Ezért Igaz az, hogy az egész átépítés legelemibb feladata el­jutni az emberhez. Ez pedig csak a kisközösségeken keresztül le­hetséges, ahol érzi az egyén a bizalmat, ahol tudathatják vele, hogy szükség van a véleményé­re, s naponta felmérheti, hogy alkotó, gondolkodó lényként va­lóban hozzájárult lakó- és mun­kaközössége közös művének ki­alakulásához. S a kisközösség te­remti meg számára azt a lehe­tőséget Is, hogy hozzájáruljon munkájával a cél megvalósításá­hoz, miközben megteremtődik számára a feltétel ahhoz Is, hogy számon kérje a tisztességes 'cse­lekvés, a becsületes végrehajtás hiányát mindenkitől, aki a közös alkotásban is részt vett: felettes­től, egyenrangútól és beosztottól egyaránt. És jogait, demokratikus szabadságát is e közösségben ész­leli konkrétan, éppen azáltal, hogy a számonkérésért nem öt vonják felelősségre, hanem ezzel hozzájárulhat a visszahúzó erők eltávolításához közvetlen környe­zetében. Központi kisugárzás nélkül vaj­mi kevés esély van a kisközös­ségi demokrácia megvalósulásá­ra. Ugyanakkor viszont bármeny­nyire akarja is a központ a nyílt­ságot és őszinteséget, mindaddig nem lesz hatása, amíg az egyes ember nem érzi ezt konkrétan, úgymond a saját bőrén. Tehát ä kisközösség fordított előjellel is súlyosan hat az országosan meg­hirdetett demokratizálódási folya­matokra. Gondoljunk csak azok­ra a mezőgazdasági termelőegy­ségekre, amelyeket a tagság a- karata (sőt: szavazata) ellenére hoztak létre a szövetkezetek ösz- szevonásával, s amelyekben aztán évről évre romlottak a gazdasági eredmények. Vagy azokra a fal­vakra, amelyekből a szülők és nagyszülők, tehát a lakosság aka­rata ellenére vitték el az isko­lát, körzetesítve azt; am^ fal­vakban a mai napig nem lehet közösségi életet segítő, rangos rendezvényt megszervezni, a tö­meges társadalmi munkáról már nem is beszélve. Hiszen az em­berektől elvették azt, amit a ma­gukénak hittek, akaratukat meg egyszerűen kicsúfolták, semmissé nyilvánították. Ezeket a hatásokat kell meg­szüntetni, ezért kell egyszerre és párhuzamosan megvalósítani köz­ponti és kisközösségi szinten az őszinte nyíltságot, párbeszédet, a társadalmi élet demokratizálását. És meg kell valósítani, mert csak így teremthetjük meg a gazdasá­gi megújhodáshoz szükséges po­litikai-szervezési feltételeket, csak így találhatjuk meg szövetkeze­teink és gyáraink, falvaink és városaink — az ország — gaz­dáját, az embert. Neszméri Sándor Álljunk két lábon a földön — tanítják a nagy gondolkodók, filozófusok. És igazuk van, mert 0k az elméletet és a gyakorlatot értik egy-egy láb­nak, biztonságos helyzetnek pedig az elmélet és a gyakorlat közötti egyensúlyt. Most kővetkező híreink, rövid tudósításaink is azt bizon3ritják, hogy az elektronikában, a számítástechnikában igazi siker csak az ilyen értelmezésű egyensúllyal érhető el. A tűzoltóknak Tokióban és más japán városok­ban rendkívül nehéz megtalálni a bejelentett tü­zet, mert sok város labirintushoz hasonlít, és van­nak utcák, melyeknek még neve sincs. Mégis ta­láltak megoldást: segít az elektronika. Az ügyele­tesek betáplálják az égő ház telefonszámát egy számítógépbe, az kiválasztja memóriájából a kör­nyező terület térképét, és — telefaxszal — hi­teles másolatot juttat el róla a tűzoltóságra. A főiskolások tudományos munkásságának (SVOC) idei versenyén, amelyet a Komanský* Egyetem Matematika-Fizikai Karán rendeztek meg, a zsűri megítélése szerint is „világszínvonalú“ siker született. Az első helyen Szelepcsényl Ró­bert végzett, ö a klbernetlíía és a matematikai információk elméleti sajátosságait elemezte dol­gozatában. Emil Páleš, a második helyezett a gépi és a szlovák nyelv egyeztetésének módozatait, lehetőségeit vizsgálta meg. Peter Borovanský", a harmadik helyezett pedig a legfiatalabb tudo­mányág, az informatika (computer science) a- dottságalt tanulmányozva javasolta elfogadásra a Prolog programnyelv új változatát, amelyet ö MIKRO-INFORM szerkesztett. A zsűri két tagja, Juraj Hrdmkovié és Jozef Hvorecky egyetemi tanár szerint a dol­gozatok színvonala vetekszik ugyan a doktori ér­tekezésekével, de a nálunk jelenleg érvényes előírások szerint a szerzőknek az egyetem csak tanulmányi helyet tud biztosítani, még diákott­honi elhelyezést se. Intézkedést, változtatást sür­getnek hát a dolgozatok jutalmazása és megva­lósításuk ügyében. Az ablak megvéd bennünket a külső hatások ellen, hittük eddig. A nyugatnémet szakértők azonban megállapították, ha a számítógép az ab­lak közelében működik, a jelzések akár az ab­laktól 100 méter távolságban is aránylag köny- nyen lehallgathatók. Rájöttek arra Is, hogy a le­hallgatási távolság 1 méterre csökkenthető, ha az ablakra speciális fóliát szerelünk. Sőt, a kon­szernek és cégek kérésére ma már lehallgatás ellen védelmet nyújtó ablaküveget is gyártanak az NSZK-ban. A, Microsoft Windows angol cég újabb felhasz­nálási lehetőségekkel rendelkező programokat hoz forgalomba. Ilyen például az Opus 1., a Win­dows Graph vagy a The Network Courier nevű. Az Opus 1. kiválóan alkalmazható a nagy fel­bontású grafikák, tervrajzok készítésére. A Win­dows Graph üzleti célokra használható, havi, ne­gyed- és félévi értékeléseket és különféle gra­fikonokat lehet vele készíteni. A The Network Courier segítségével leveleket lehet írni, amelyek vagy kinyomtathatók, vagy ha a számítógép egy nagyobb központra van rákötve, akár egy másik gép memóriájába is ,„átküldhetők“. Ez ideig a Microsoft cég már sok hasonló, Windows típusú programot készített, de sajnos kevesebbet annál, amennyit a kifejlesztésekor jósoltak. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents