Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-24 / 21. szám
A Kls-Duna hazSnk egyik legszebb természeti képződménye. Bratlslavánál hagyja faképnél k ]6 öreg Dunát, hatalmas vargabetűket téve végigfolylk Dél-Szlová- kién, hogy Guta (Kolárovo) határában — megunva a kószálást — egyesüljön a Vággal — s azzal együtt megpihenjen az anyafolyö ölében. Sással és náddal sűrűn benőtt számtalan mellékágával, víztükre fölé hajló odvas fűzfáival, ártéri erdeivel, gazdag állat- és növényvilágával olyan természeti környezetet alkot, amely festő vásznára kívánkozik. Mára viszont némileg megváltozott Itt a természet, a civilizáció, különösen az utóbbi évtizedekben elég sok kárt tett benne, de a Kis- Duna azért még ma is az érintetlen óstermészet egy fennmaradt darabja, ritka növények és vízim adarak előfordulási helye, mely mindig meghatározó szerepet játszott a környék lakóinak' életében. Munkával, élelemmel látta el ókét. Valamikor halászok, vízimolnárok lakták a partjait. Bár a vízszennyezés miatt a halállomány megcsappant, a Kis-Duna Természetvédő vállalkozások ilyen pazar hétvégi házak övezik a folyó partját még ma Is horgászparadlcsom. A számos vízimalomból, amelyek még a második világháború után Is működtek, mára csak a tallósl (Toma- šlkovo) és a dunatőkésl (Dunajský KlátovJ maradt fenn, felújítva várják a látogatókat, a pozsonyeperjesl (Jahodná) viszont eléggé siralmas állapotban van. Éppen ennek a sorsa vezetett a községbe, és az a tény, hogy a po- zsonyeperjesi Kis-Duna az egyik legfelkapottabb, leglátogatottabb kirándulóhely. Nyilván azért Is, mert alig kilenc kilométerre van Dunaszerda- helytől [Dunajská Stredal. Különösen nyári hétvégeken százak és százak keresik fel azt a részt, ahol a Járási Építőipari Vállalat egész éven át üzemelő plonirtábora és az Álba Regla vendéglő található. A vendéglőben távolabbról érkező vendégek Is sűrűn megfordulnak. A folyó partját pazar hétvégi házak sora övezi. Egyik-másik láttán felmerül az emberben a kérdés: vajon honnan veszik egyesek a pénzt, hogy Ilyen kacsalábon forgó házat építsenek? S vajon nem Jut-e a Kis- Duna Is arra a sorsra, mint sok más tájegység, amelyet megszálltak a hétvégi honfoglalók? — Nem hinném — oszlatja el kéInkább elképzelhetetlennek tartom. Hogy hogyan volt régen? Jött egy áradás és kitisztította á medret. A természet mindig tudja, hogy mit csinál, csak az ember nem. A sok művi beavatkozás miatt megváltozott a folyó vízháztartása, és ennek tulajdonítható, hogy most Ilyen állapotban van. Mindenesetre örülök neki, .ha sok munkába és pénzbe kerül Is, hogy végre történik valami a Kis-Duna ügyében. Bár korábban történt volna! Közben odaérünk a vízimalomhoz, pontosabban a vízimalom roncsaihoz. A Nagy istván-féle fűrészmalom valamikor az egyik legnagyobb volt a környéken. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor még élt a tulajdonos, kíváncsi turisták gyakran jöttek Ide, hogy lássák a kortörténeti berendezést. Aztán meghalt a tulajdonos. Örököst nem hagyva hátra, a fűrészmalom és a hozzá tartozó kúria pusztulásnak Indult. A malomépület omlófél- hen éppúgy, mint a valamikor takaros kúria, amelynek ajtaja feltörve, ablakai beverve. De már megmozdult valami. A Csallóközi Múzeum munkatársai nem nézhették tétlenül, hogy elpusztuljon egy ősi mesterség fennmaradt emléke. A Dunaszerdahelyl Járási Nemzeti Bizottság Is megmozgatott minden követ, míg végre az Állami Műemlékvédelmi Intézetnél megértésre talált. Itt megint elakadt a fűrészmalom ügye. Nem volt egyetlen tervhivatal vagy Iroda, amely vállalta volna a tervrajzok elkészítését. de kivitelező sem a munkára. S ekkor jött a Dunaszerdahelyl Ag- rostav közös vállalat. — Nálunk sem rajongott mindenki a vízimalomért — mondja Botló Mihály, az említett vállalat tervező- osztályának vezetője, az ügy egyik legnagyobb támogatója. — Sokan ellenezték, hogy belevágjunk a vízimalom tervdokumentációjának elkészítésébe, mondván, hogy ezenkívül Is van épp elég dolgunk, meg ez a munka nem Is tartozik vállalatunk profiljába. Szerencsére nem mindenki gondolkodott így, a vállalat vezetősége is támogatta az ügyet, elvégre felbecsülhetetlen Ipartörténeti műemlékről van szó, amely mindannyiunk kincse. Kötelességünk gondoskodni róla, hogy unokáink Is lássák. De a tökéletes munka elvégzéséhez különböző dokumentumokra lenne szükségünk a malomról és a fűrésztelepről. Ezzel kapcsolatban ki Is adtunk egy felhívást. Beméljük, hogy a felhívás visszhangra talál. A hnb elnök szerint egy korábbi felhívás nyomán levélben jelentkeztek a párkányi (Štúrovo) könnyűbúvárok, hogy hajlandók lennének Ingyen segíteni a lapátkerekek és a malom vízben álló részének a rekonstruálásában. A Csallóközi Múzeum Igazgatója, Mag Gyula szerint még augusztusban elkezdik a munkát. A fűrészmalmot I- gyekeznek korhűen felújítani. Műszaki múzeum lesz, amelyben a közeli plonirtáborban megforduló gyerekek Is megismerkedhetnek a régi mesterséggel. A felújított kúriában és a hozzá tartozó telken pedig mü- vésztelepet rendeznek be. Mit jelent mindez a községnek? Az önkiszolgáló élelmiszerbolt és a vendéglő Hyen rozoga állapotban van — Természetesen örülünk neki, hogy a malmot felújítják — mondja Mlzera János. — Községünk díszére válik, és azután még többen megfordulnak majd nálunk. Sajnos, ez némi gondot is okoz nekünk, mert bár üdülőkörzetnek vagyunk minősítve, a kereskedelmi hálózat, az Infrastruktúra nem felel meg ennek. Nem akarom firtatni, hogy kinek a hibájából, de a múltban ügyet sem vetettek az üzlethálózat fejlesztésére. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt, a húsüzlet, a vendéglő, mind-mind ned- vés nyirkos, eléggé elnyűtt állagú épületben van, pedig nálunk, eíső- sorban a pionírtáborban, mindenféle rendű és rangú emberek megfordulnak. Többszöri kérésünkre talán már mozdul valami. A Jednota vezetősége elhatározta, hogy felújítja az ön- kiszolgáló boltot. Még az idén elkezdik a munkát, s addig a jelenlegi óvodában vásárolhatnak a lakók. Az óvoda viszont átköltözik az új épületbe, amely több mint hatmillió korona ráfordítással készült el. S ha már a felsorolásnál tartok: a közelmúltban felújítottuk és korszerűsítettük a művelődési házat, bekerítettük a temetőt, felújítottuk a halottasházat, több mint másfél millió koronáért bővítettük a vízvezetéket, többek között a malmokl falurészbe Is, ahol a hétvégi házak találhatók. Elkészült az egészségügyi központ tervdokumentációja, építését azonban vjlőszínüleg csak a következő választási időszakban kezdjük el. Sok köznílinkát és lakossági szolgáltatást elvégez a nemzeti bizottság kisüzeme, amelyben aufóbádogosok és -lak- közök, asztalosok, szobafestők, csem- pézők, kőművesek állnak a polgárok rendelkezésére. Szóval ha lassan Is, de fejlődik a község. Én még csak ebben a választási időszakban vagyok tisztségemben, de eddig Is 1- gyekeztem mindent megtenni a falu fejlődéséért. Akkor lennék a legboldogabb, ha megérném azt az Időt, amikor a Kis-Duna vizéből újra Inni lehetne, partjait zöldellő pázsit borítaná, rajta türdözők hevernének, vizében halak úszkálnának, a nádasban vadkacsák költenének. Remélem, hogy megéri. Mindenesetre már megmozdult valami, hogy az évtizedes mulasztást helyrehozhassák. Falágyl Lajoa A szerző felvételei Könnyű pára Könnyű pára és jő érzés lengi he az országot — megvan a királynő, a szépség- királynő, a legújabb, az 1989-es „évjáratú“, akit Ivana Chrlstovának hívnak. A királynő mindenkinek érdek nélkül tetszik, és tényleg szép, nagyon szép Sötét a haja, százhetvenkét centiméter magas, de csak ötvenhét kiló, mert a mell-, derék- és csí- pöbősége kilencvenegy, hatvankettő és kl- lencvenkettö között hullámzik. Ráadásul okos, szerény lány, még úszni Is tud, és éllltőlag az Izzó vasak, szikrázó és nagy- nagy zakatolással, csörömpöléssel dolgozó kohók árnyékában Is nagyon jól mutatott királynői fensége. Ez utóbbit, azt, hogy a lányoknak miért kellett elbotorkálniuk a rengeteg sin, az Izzó vastöraegek világába, nem értem, de azért nekem is tetszik Ivana, ez a gyönyörűséges tizennyolc éves lány. Különösen azon a képen, ahol népviseletben pompázik. Ebben az öltözékben, a Šariš prešovl népművészeti csoport tagjaként már korábban Is királynői pompában énekelt. A korona Is jól mutat a fején, mintha és jó érzés csak zsenge kislány korától fogva ezt viselte volna,, Akár Károly spanyol király oldalán Is nagyon jól festene, hiszen Igazi, temperamentumos, spanyol balerina képét Idézi fel egyik-másik fényképe. Ráadásul még jő táncol is, jó a rltmusérzéke és csak néha lámpalázas. Szóval sok-sok jó és szép mondható el róla mindjárt elöljáróban, és ebben a sok jóban még nekem, kaján, örökké elégedetlen perszónának sincs okom kételkedni, amikor nézem azt a néhány szónyi szöveget, amelyet üdvözletként az egyik hetilap olvasóinak Irt, s betűi Is olyanok, mint apró gyöngyszemekből fűzött kaláris a lányok nyakán. Hogy ml lesz vele, hogyan fog élni ezután? Alžbeta Sehová Strkulová, az első újkori, honi szépségklrálynö févébemondó- nő lett Kassán (Košice), a szülővárosában, az anyukák, minden egyes jelentkezése alkalmával jó érzéssel mondogatták a csemetéiknek: ez a királynő. A nyolcvanötös magyarországi szépségklrálynö. Molnár Csllla-Andrea, a Balaton-partl vendéglősök lánya, akinek örökké marakodtak nemcsak a szülei, hanem a zsűri és a rendezők Is a feje fölött, s aki azért tudta, mire van a szépsége és a teste, végül nem bírta ki a nagy nyomást, öngyilkosságba menekült. Jő lenne, ha Ivana Chrlstovára nem ilyesmi várna, s falán pucérkodnla sem kell, mint ahogy ezt az 1985-ös nyugatnémet szépségklrálynö tette. A ml királynőnkre most a Burda divatlap egyéves szerződése vár és a világszépe verseny, ahova mfisod- magával jelölték Csehszlovákiából. Gyanítom, nem lesz könnyű ez az év számára. Munka, munka, ráadásul sok-sok utazással, azaz sok széppel, de fáradsággal együtt járó év (lehet, évek) elé néz. Udvarolni Is sokan akarnak majd neki. A tévések Is szüntelen ostromolják majd, és a fotósok Is sokkolják, üldözik lépten- nyomon. Hát jó egészséget, nyugalmat, kitartást, sok-sok türelmet és boldogságot leginkább azon a göröngyös úton, ahová a verseny és a hírnév „dobta“. Remélem, sokat és sokszor sok szépet hallunk majd még róla. Jó lenne, ha ezt a könnyű pára és Jó érzés elkísérné, belengené egész életútját Ivanának. Németh István áthordjuk a haldokló halakat a halastóba. Amelyek a folyóban maradtak, elpusztultak. Három hónapig tartott, míg úgy-ahogy megtisztult a víz. Ehhez képest a hétvégi házak természetkárosltó hatása suviksz. Sőt, felelősséggel állíthatom, hogy az a rész, ahol a hétvégi házak állnak, tiszta, rendezett. Ezzel szemben a további partszakasz, amely a folyam- igazgatóság vagy az erdőgazdaság tulajdonában van, valóságos szemétdomb. Mindenki oda hordja a szemetét, ahová akarja, mintha e területnek nem • Is lenne gazdája. Nem segít a bírságolás sem. Ha rajtam múlna, további partrészeket Is felparcelláznék hétvégi házaknak, akkor legalább tudnám, hogy rend,és tisztaság lesz rajta, mert egyébként már Jó Ideje nem adtunk ki építési engedélyt hétvégi házra. Végigjártuk az egyes partszakaszokat, s a látottak a hnb-elnök szavalt Igazolják. A hétvégi házak körül rend, tisztaság uralkodott, a zöldellő pázsitot az angol királynő kertésze Is megirigyelhetné. Másutt embermagasságú gyom, háztartási szemét; alkalmi salak- és hamulerakat éktelenkedik, s korunk jellegzetes „találmányával“, a müanyagféliával játszadozik a szél. Azon gondolkodom, ember-e az olyan, aki képes Így bánni a csodálatos természettel. Annál Is Inkább, mert tudomásom van egy nagyszabású vállalkozásról, A Kis-Duna egész medrének és parthosszának kitisztítása tervéről. Kérdem a hnb-elnököt, tud-e róla. — Hogyne — feleli —, csak azt nem tudom, és szerintem az ötlet szerzői sem, hogy hogyan akarják megvalósítani. Gépekkel nem eshetnek a medernek, mert a mederalj Jellegzetes növényállagának a meg- bolygatása vagy eltávolítása végzetes lenne a folyóra nézve. Puszta kézzel? Nehezen tudom elképzelni, hogy a folyó egész hosszában Így végezzék el a tisztítást. Emberfeletti munka lenne. Szó van arról, hogy ifjúsági vállalkozás lenne. Ezt még a Kis-Duna ölelésében telyelmet kísérőm, Mlzera János, a hnb elnöke. — A Kis-Dunát egészen máshonnan fenyegeti a veszély. Akár hiszi, akár nem, gyermekkoromban nemcsak fürödni lehetett a folyóban. Ittunk Is belőle, olyan tiszta volt a vize. yalősággal hemzsegett a haltól, és vadkacsák fészkeltek benne. Partját a hullámtérben pompás pázsit borította. Tudjuk, hogy mára ml maradt belőle, A Slovpaftban elkészült ugyan a tisztítómű, de évekbe telik, míg a kőolajszármazékok okozta sebeiből felgyógyul a folyó. Sőt, kérdés, hogy felgyógyul-e, mert a Slovnaft helyébe újabb szennyezők léptek. Mostanság a diószegi (Sládkovičovo) cukorgyár Is Ide engedi a szennyvizét, amely azelőtt a Fe- ketevlzbe folyt. Emlékszem, a legutóbbi répakampány Idején rohambrigádokat kellett szervezni, hogy