Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 3. szám

ELKÖLTÖZTÜNK 1 Tisztelettel tudatjuk olvasóinkkal, munkatársa­inkkal, levelezőinkkel, hogy szerkesztőségünk a múlt héten új helyre költözött. Címünk: 819 27, Bratislava, Martanovičova 25., 7. emelet. Telefon: főszerkesztő: 213 744, 20104543, helyettes főszer­kesztő: 213 623, 20104541, szerkesztőségi titkárság: 20104540, kultúra és riporterek: 20104546, sport­rovat: 20104545. . Beiratkozások idoioi Ezekben a napokban egyre több iskola kapu­fán ott díszeleg a tábla, mely hírül adja, hogy mikor írathatják be a szülők iskolaköteles gyer­mekeiket. Vannak-e a beiratásra külön központi rendeletek, vagy ez csupán az egyes iskolák ügye? Kérdésünkre, Illetve további kérdéseinkre a vá­laszt ^ 1 B I Sándortól,. az SZSZK Iskolaügyi, If­júsági és Testnevelési Minisztériuma nemzetiségi iskolák osztályának vezetőjétől várjuk. — Az Iskolaköteles gyermekek beiratását az alapiskola első osztályába lényegében nem sza­bályozzák központi utasítások, az iskolák az Il­letékes nemzeti bizottság útmutatásai alapján szervezik ezt az apró emberkék életében minden kétséget kizáróan rendkívül fontos eseményt. Természetes azonban, hogy bizonyos szabályokat itt is be kell tartani, hiszen az első osztályba lényegében azokat a gyerekeket kell beíratni, akik az adott naptári évben _ iskolakötelesekké váltak, vagyis augusztus végéig betöltötték ha­todik életévüket, és testileg, szellemileg fejlet­tek, alkalmasak a tanulói közösségben végzendő munkára és az első évfolyam követelményeinek sikeres teljesítésére. A gyerekek, alkalmasságát általában a járási pedagógiai-pszichológiai tanács­adó szakemberei állapítják meg, és 6k dönthet­nek arról, hogy az augusztus után, tehát a szep­tember—decemberi időszakban született gyerme­kek — ha ezt a szülők külön is kérik — belrat- hatók-e az alapiskola első osztályába. Ezzel kap­csolatban azonban azt ajánlom a szülőknek, hogy. azoknak a gyermekeknek, akik augusztus után töltik be hatodik életévüket, ajándékozzanak még egy évnyi gondtalan gyermekkort, ne akarják őket minden erővel beíratni az első osztályba. Számtalan pszichológiai kutatás és megfigyelés eredményei ugyanis azt igazolják, hogy ebben az életkorban ez az egy év semmiképpen sem értelmezhető veszteségként, hanem inkább egy­értelműen nyereségként. Ez alatt az egy év alatt ugyanis a gyermek testileg, szellemileg, értel­mileg és érzelmileg rendkívül sokat fejlődik, és a későbbiekben általában problémáktól mentesen teljesíti az iskolában rá váró feladatokat. Visszatérve még egyetlen gondolat erejéig ma­gához a beiratkozáshoz; ezt a jelentős eseményt tehát az iskola szervezi, ám az iskola számára sem lehet közömbös, hogy a szülő és az iskola épületébe talán először lépő gyermek milyen él­ménnyel gazdagodik a beiratkozáskor. A peda­gógusok sokat tehetnek azért, hogy ez az élmény pozitív és tartós legyen. Jogosan várjuk el tehát, hogy a beiratkozásra megjelent gyermekek mo­solygó, kedves pedagógusokkal találkozzanak, és hogy a beiratkozás ünnepélyes őszinte hangulata pozitívan motiválja a szülők viszonyát is az is­kolához. Éreztesse az iskola, hogy számára min­den tanuló rendkívül fontos. — Milyen előnyökkel jár, ba az iskolaköteles gyermek már az óvodában anyanyelvén készült az iskolalátogatásra? — Kétségtelenül rendkívül so'kat jelent a gyer­mek egész fejlődése szempontjából az óvodában eltöltött időszak. Ezért is vált hazánkban köte­lezővé az ötéves gyermekek előkészítése az is­kolába lépésre. A családi nevelés ugyanis a leg-, több esetben a szülők minden igyekezete ellené­re sem készíti fel a gyermekeket az iskolai kö­vetelmények teljesítésére olyan színvonalon, mint az óvoda. Ez a megállapítás egyértelműen vo­natkozik a gyermekek nyelvi nevelésére is. A gyerekek ugyanis az óvodában játékosan, szá­mukra szinte észrevétlenül — de az óvónő szem­pontjából természetesen nagyon tudatosan és cél­irányosan — fejlesztik nyelvi Ismereteiket, be­szédkészségüket. Anyanyelvükön ismerik meg az őket körülvevő valóságot, a mesevilág hőseit, a gyermékirodalom csodás világát. Az anyanyelven szerzett tartós ismeretek birtokában természete­sen sokkal könnyebben teljesíthetik az alapis­kola első osztályának korántsem igénytelen kö­vetelményeit. — Nem akarom, hogy jóslatokba bocsátkozz, ám mégis megkérdezem, hogy számításaid sze­rint hány elsőst várhatnak a magyar tanítási nyelvű alapiskolák? — Az utóbbi évek statisztikai adatai azt bizo­nyítják, hogy évrőil évre növekszik a magyar ta­nítási nyelvű alapiskolák első osztályaiba beírt tanulók száma. A növekedés, igaz, nem ugrás­szerű, mégis jelzi, hogy az anyanyelven való ta­nulásnak a legtöbb szülő fontos szerepet tulaj­donít. Ügy hiszem, hogy a nemzetiségi iskolák­ban végzett oktató-nevelő munka fokozatosan emelkedő színvonala minden bizonnyal hozzájá­rul a szülők bizalmának megőrzéséhez és el­mélyítéséhez. Ezekből a tényekből kiindulva, valamint a ma­gyar nevelési nyelvű óvodákban felkészülő gyer­mekek számának Ismeretében, azzal számolunk, hogy az elkövetkező 1989—90-es Iskolai évben mintegy 6500—6800 tanuló látogatja majd a ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolák első osztályát, akiknek a beiratkozását ezekben a napokban várjuk. — A beszélgetést köszöni CSIKMÄK IMRE IHIIP ir 1 FiiniM'ii^ ■

Next

/
Thumbnails
Contents