Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 3. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A KGST négy évtizede A KGST megalakulásáról szóló határoza­tot 1949 januárjában Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovejtunló képviselői fogadták el a Moszkvában tartott gazdasági tanácskozá­son. Szervezeti kialakítását a KGST első ülésszakán 1949 áprilisában fejezték be. Még abban az évben csatlakozott a KGST- hez Albánia, amely azonban 1961 óta nem vesz részt a munkában. Később lett a KGST tagja az NDK, Mongólia, Kuba és a Viet­nami Szocialista Köztársaság A KGST megalakításában kétségtelenül döntő volt a politikai elhatározás. Létrehozásával a szocialista országok erejét, a gazdasági összefogást a gazdaságfejlesztés összehan­golása révén kívánták növelni, így ellen­súlyozva a tőkés országok részéről rájuk nehezedő nyomást, A KGST tagországai a tanács létezésének első évtizedeiben egymást segítve jelentős eredményeket értek el. Az utóbbi években azonban a problémák egész sora merült fel, mert minden tagországban az extenzív gazdálkodásról a gazdálkodás modern, in­tenzív típusára való átállást tűzték napi­rendre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a KGST- lagországok nem reagáltak kellőképpen a világgazdaság fejlődésében mutatkozó prob­lémákra, és nem sikerült bekerülniük az ötvenes évek tudományos-technikai forra­dalmának áramlatába. A CSKF KB leeutób- bl, 12. ülése megállapította, hogy a két vl- lágrendszerbell munkatermelékenység és tudományos-műszaki haladás ,ollója“ kö­nyörtelenül és veszélyesen kezdett szétnyíl­ni mégpedig a mi kárunkra, és ez sorra ellentmondott a szocializmus értékeinek és főleg lehetőségeinek, ezért maga az élet vetette fel a forradalmi szerkezetváltás szükségességét. A KGST-országok gazdaságpolitikája egy­behangolásának, az integrációs folyamatok Intenzívvé tételének és a gazdasági mecha­nizmusok átalakításának a kérdését meg­vitatják a KGST-országok legfelsőbb képvi­selőinek 1989. évi márciusi prágai tanács­kozásán. Az előkészületekkel kapcsolatban Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök a már említett KB-üiésen elmondotta, hogy mi mint vendéglátók arra törekszünk, a gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tése végett ez a tanácskozás elősegítse a nézetazonosságot. A KGST-n belül az utóbbi években .kiala­kulóban van a közös vállalatok létesítése és a vállalatok közvetlen kapcsolata. Ezek a kapcsolatok teljes egészében önálló el­számolásra épülnek, ami annyit jelent, hogy az Igazgatók dönthetik el, milyen ér­tékben, milyen árakon kívánnak üzletet kötni partnereikkel. A közvetlen kapcsola­tokból származó nyereséget nem külön tartják nyilván, hanem a vállalatok össze­sített eredményében. Ilyenformán az Itt elért nyereség javítja a termelési lehető­séget. E kapcsolatok kialakításához segít­séget ad a Csehszlovák Állami Bank Is. Időszerű feladat 15—20 évre szóló konk­rét programok kidolgozása Is. A programok a fejlett szocialista társadalom gazdasági és szociális feladatainak teljesítését tűzik ki célul. A KGST-országok tervbe vették a vámunió megteremtését Is. amelyik feltéte­le a szocialista országok közös piaca lét­rehozásának. Céljaink és gondjaink azono­sak tehát a KGST-ben tömörült többi or­szágéival, ezért határozott előrelépésre van szükség. STRASSER GYÖRGY A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŰSEG: Martanoviöova 2S. 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMERI sANDOR Telefon: {őszerkesztő — 213744, 20104543, helyettes főszerkesztő — 213623, 20104541, titkárság — 20104540. gazdasági és kultu­rális rovat — 20104546, szervezeti élet és sport — 20104545. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Brati­slava Pražská 11. Nyomja a Západosloveu- ské tlafiiarne, 812 62 Bratislava, Odborárske \ nám. 3. Előfizetési díj; egy évre 52 Kös, tél évre 26 Kös. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlače 813 Gl Bratislava, Gottwal- dovo nám 6 fitián rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem kül­dünk virsza. Index: 498 02 Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk • Van miről tárgyalnunk • Van miről KONFERENCIA UTÁN A DUNA UTCÁBAN A múlt hónap elején tartották meg a Bratislava! Magyar Tannyelvű Gim­náziumban a SZISZ iskolai konferenciáját. Ennek kapcsán fogtam vallatóra a gimnázium újdonsült elnökét, a másodikos íré Erzsébetet. Egy-egy véleménye, nézete, lehet, sokakra szentségtörésként hat, de a szervezeti életben eltöltött rövid idő valós tapasztalatai ezek. — Hogyan zajlott le a konferencia, hozott-e valami újat, meglepőt? — Nem sokban tért el a szokvá­nyostól ez a konferenciánk se. A rend­hagyó az volt, hogy mivel a vezetés­ben őrségváltásra került sor, a leendő vezetőségi tagok, a jelöltek szervez­ték, s a régiek tartották. Meglepően sokan el Is jöttek, mert bár minden osztálynak öt-hattagú delegációt kell küldenie, tavaly ezt nem tartották be. Nem érdekelte őket. Most más volt a helyzet. — Tevékenységetekben mire helye­zitek a legnagyobb hangsúlyt? — Röviden így mondhatnám: kultú­ra—sport-^izórakozás. flágyományosan jó szavalóink, tehetséges prózamondó­ink vannak, hiszen hogy mást ne mond­jak, a Jókai, a Kazinczy Napokról és a Puskin Emlékversenyről Is elhoztuk a pálmát. Ezt a sorozatot szeretnénk a jövőben Is folytatni. Egy másik ha­gyományunk a szisz-hétvégek szerve­zése minden második hónapban. Egy hétvége három napjába igyekszünk olyasmiket belesüríteni, ami a hasz­nos, a szórakoztató Időtöltést szolgál­ja. El kell mondjam, még így sem meg­felelő az érdeklődés A legutóbbi Ilyen hétvége vasárnapjára tervezett termé­szetjáró túránk elmaradt a kevés je­lentkező miatt. Ami viszont újdonság a házunk táján, az a komolyzenei ver­seny meghirdetése Megtartjuk a kü­lönböző szintű fordulókat, s egy SZISZ- hétvégén majd a gálát is. — Mindent egybevetve, hol tart ma a SZISZ a Duna utcában? — A tagok legtöbbje kritikusan lép fel a vezetőséggel szemben, hogy rossz a szisz-élet. Viszont ha valamit meg­szervezünk, nemhogy segítenének, de sok esetben el se jönnek rá. Mindenki Időhiányra panaszkodik. Az egyik autó­vezetésre, a másik sportkörbe, a har­madik gépírásra jár. Iskola után leg­többször képtelenség valamit megszer­vezni. A SZISZ-nél sok minden fonto­sabb. A vezetőségben is folyik a harc az Idővel. Ma, amikor szavakban a bürokrácia végóráját sürgetik, még mindig papírmunkával töltjük a szer­vezeti élet jó részét, s így kevesebb idő jut a szervezésre. — Gondokba ütközik-e az új tagok toborzása, vagy nálatok is az a gya­korlat, hogy mindenki belép? — Kissé eröltetté vált az egész moz­galom azáltal, hogy mindenkinek illik belépni, nehogy kilógjon a sorból, meg az egyetemi felvételi elképzelhetetlen enélkül. így válik a SZISZ a bélyeg- fizetők mozgalmává. — Visszatérve a konferenciára, szó­ba került-e ott a SZISZ érdekvédelmi szerepe, a ti esetetekben a diákok ér­dekvédelme? — Nem, nem került szóba. — S azóta a vezetőségben gondol­kodtatok-e már ezen? — Nem, Idáig még nem jutott az eszünkbe. — Milyen a te ideális SZI.SZ-képed? — Ideális lenne, ha a SZISZ sze­lektálna, s azon kívül még maga Is differenciálódna. El kellene érnünk azt, hogy ne felülről irányított, hanem az alulról jövő spontán kezdeménye­zések, ötletek mozgalma legyen. (dék) Várunk benneteket — Nálunk 8 pionírok és a SZISZ helyi szervezetének kapcsolata kiváló, így tehát elégedettek vagyunk — mondta beszélge­tésünk elején Kovács József, az Illésházal (Nový Život] Alapiskola igazgatója. Részletesebben aztán a Béke ptonlrcsa- pat vezetője, Mlhalik Terézia szólt a két közösség kapcsolatáról, példás együttműkö­déséről: — A jelenlegi SZISZ-tagok mind tanítvá­nyaink voltak, s nagy öröm számunkra, liogy nem feledkeztek meg egyszeri Isko­lájukról. Már évek óta úgy van, hogy az ügyesebb pionírok, a csapattanácstagok arra készülnek, hogy rajinstruktorként se­gítik majd a kisebbek munkáját. Többen közülük már nyolcadikos korukban Is fog­lalkoznak a szikrákkal, így tulajdonkép­pen folytatják a munkát SZISZ-tagként. Gyakorlott, ügyes lányok, fiúk ók, ezért aztán dicsekvés nélkül mondhatom, hogy nálunk jól megy a píonirmunka. Ismerik a feladataikat, tudják, miként kell színessé, élvezetessé tenni a rajtevékenységet. A SZISZ-tagok azonban nemcsak rajin­struktorként működnek, hanem több szak­Jlégedettek vagyunk* kört Is vezetnek, főleg a sportköröket. A dzsesszgimnasztikal, a céllövő, a turiszti­kai szakkör sikere tehát az ő érdemük Is. Vállalták egy honvédelmi akadálypálya megépítését is az Iskola udvarán, amely aztán közösen szolgálja majd a két nem­zedék sportolási Igényeit. Évente védnökség! szerződést kötnek egymással, amelyben vázolják a közös munkára vonatkozó elképzeléseiket, ötletei­ket. Az Idén természetesen a munkaterv­ben a főszerep a Csehszlovák Pionfrszerve- zet megalakulása negyvenedik évfordulójá­ra tervezett akcióké. Együtt emlékeznek meg erről a jelentős eseményről, közösek lesznek tiszteletére a rendezvények Is. — A fiatalok rendezvényein, összejöve­telein rendszerint én Is ott vagyok, s jóleső érzéssel hallgatom, milyen komolyan fele­lősséggel veszik a közösségi munkát. Szó­rakoznak, de tanulnak, művelődnek is. Ne­kem például nagyon tetszik, hogy annyi sok vetélkedőt szerveznek. Ezekbe a vetél­kedőkbe már a nyolcadikosokat Is bevon­ják. Értékes, hasznos ajándékok a díjak, azonban mindennél többet jelent, hogy bő­vülnek történelmi, kulturális, politikai Is­mereteik. örvendetes, hogy a SZISZ-tagok nagyon sokat törődnek a nyolcadikosokkal, akik a következő évben már közöttük foly­tatják az Ifjúsági mozgalmi munkát. Több­ször elhívják őket gyűléseikre is. Nem fe­leslegesek ezek az összejövetelek, mert így a pionírok tudomást szereznek arról, hogy miként is zajlik a fiatalok élete. A beszélgetések, véleményem szerint, külö­nösen sokat jelentenek a gyerekeknek. A színházlátogatásokra, mozielőadásokra min­ket mindig elkísérnek a SZISZ-tagok közül is néhányan, s olyankor ugyancsak sok szó esik arról, milyenek az ő feladataik, a jövőben milyen terveik vannak — magya­rázta a csapatvezető. Itt, ebben az iskolában tehát természe­tesen a SZISZ-tagok és a pionírok kapcso­lata jó. Példamutató az az együttműködés, amely a két szervezetet jellemzi. Nagy sze­repe van ebben persze az iskola nyitottsá­gának, a pedagógusok, az Igazgató és a csapatvezető elképzeléseinek, akik mind- mind azt szeretnék, hogy az Itt megkez­dett munkát, az itt szerzett alapot a gye­rekek továbbvigyék. BENYÄK MARIA Hatvanöt évvel ezelőtt, 1924. január 21-én halt meg Vlagyimir Iljics Lenin. „Marx halála őta nem volt még a pro­letariátus felszabadító mozgalmának törté­netében ilyen gigászi egyéniség ... Mindaz, ami a proletariátusban valóban magasztos és hősies — a rettenthetetlen elme, a hajt­hatatlan szívós akarat, a hatalmas szerve­ző tehetség — mindez nagyszerűen teste­sült meg Leninben, akinek neve az új vi­lág szimbólumává vált nyugattól , keletig, déltől északig..." — szólt a megdöbbentő hír elhangzása után a szovjet rádió nekro­lógja. Lenin vitathatatlanul történelemformáló egyéniség volt. Már fiatal diák korában kapcsolatba került a forradalmi eszmék­kel, a kazanyl egyetem elsőéves joghall­gatójaként a dlákmegmozdulésok egyik hangadója volt, ezért letartóztatták és száműzték. De huszonhárom éves korában Pétervárott már a marxisták elismert ve­zetőjeként tevékenykedett. A történelmi fejlődés ebben az időben Oroszországban Is napirendre tűzte a szo­cializmus és a munkásmozgalom egyesíté­sének kérdését, a forradalmi vezető erő, az új típusú munkáspárt megteremtésének szükségességét. Lenin minden erejével ezen munkálkodott. A marxizmus eszmélnek el­terjedését, meggyökeresedését ekkor a li­berális narodnylk eszmék és képviselők gátolták, ezért Lenin — sok más aktuális munkája mellett — megírta a „Kik azok a népbarátok, és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?“ című művét a narodnylkok ideológiája ellen, rámutatva a néptömegek történelemformáló hivatására, a munkásosztály vezető, forradalmi szere­pére. 1895-ben Harci Szövetség a Munkás- osztály Felszabadítására néven létrehozta a pétervárl marxista köröket egyesítő szer­vezetet, amely a munkásosztály forradalmi pártjának első jelentős csirája volt. Természetesen a rendőrség mindezt nem nézte tétlenül, Lenint bebörtönözték, majd Kelet-Szlbértába, Susenszkojéba száműzték. A száműzetés letelte után külföldre távo­zott, s megszervezte a forradalmi marxis­A lENIM HAGYATÉK ták első országos lapjának, az Iszkrának a kiadását. A lap előkészítője, szervezője lett az orosz marxisták soron következő, erős pártot teremtő kongresszusának. 1903-ban ült össze az OSZDMP II. kongresszusa, amelyen a forradalmi marxisták Lenin ve­zetésével következetesen felléptek az op­portunizmus ellen. Heves viták után, a köz­ponti szervek megválasztásakor Lenin hí­vei kapták a szavazatok többségét. Ettől kezdve nevezték a Lenin köré tömörült for­radalmi szárnyat bolsevikoknak. 1909-ben az oroszországi polgári de­mokratikus forradalom előestéjét „A szo­ciáldemokrácia két taktikája a demokrati­kus forradalomban“ című művében fejtette ki a munkásosztály feladatait a napirenden levő forradalomban. Fő célként a proleta­riátus hegemóniájának megteremtését jelöl­te meg, és síkraszállt a polgári demokrati­kus forradalom szocialista forradalommá fejlesztéséért. A decemberi felkelés leve­rése után újra emigrált. Minden Idejét és energiáját az orosz és a nemzetközi osz­tályharc elméleti és gyakorlati kérdései­nek kidolgozására, tisztázására fordította. 1912-ben Lenin vezetésével ült össze Prágában az OSZDMP konferenciája, amely­nek eredményeképpen az OSZDMP Központi Bizottságában megerősödött a bolsevikok többsége. Az első világháború kirobbanása után írt műveiben rámutatott a háború Im­perialista jellegére, leleplezte a II. Interna­cionáli vezetőinek szoclálsovínlszta éllös- pontját, és kifejtette, hogy a szocialisták fel­adata ebben a helyzetben saját burzsoáziá­juk vereségének elősegítése, a háború pol­gárháborúvá változtatása. Az Oroszországban eközben kialakult forradalmi helyzet, majd a cárizmus meg­döntése Lenint arra késztette, hogy 1917 tavaszán visszatérjen Pétervárra. Ott Ismer­tette híres „Áprilisi' tézlsek“-]elt a forra­dalmi munkásság feladatairól. A közben uralomra jutott Ideiglenes Kormány meg­döntésének Ideje azonban csak október­ben jött'el. Lenin személyesen Irányította a felkelést, amely 1917. október 25-én (no­vember 7-én) az Ideiglenes Kormány meg­döntésével, majd a békéről és a földről szőlő történelmi jelentőségű dekrétumok kihirdetésével a munkások, parasztok és katonák forradalmának győzelmét jelen­tette. A gazdaságilag teljesen tönkrement ország helyzete válságos volt, rendkívüli Intézkedésekre, az ún. hadikommunizmus rendszerének bevezetésére volt szükség. Ebben a valóban élethalálharcban Is biztos kézzel Irányította a szovjet állam gazdasá­gi és politikai életét, kijelölte a szociális mus építésének útját. A külső és belső ellenség fölött aratott győzelem enyhített valamit az ország gaz­dasági helyzetén, feleslegessé vált a hadi- kommunizmus szigorú rendszere. Ezért 1921-ben a pért X. kongresszusa elfogadta Lenin javaslatai alapján az új gazdasági politika (NEPj tervét. Az új gazdasági po­litika bevezetésével megszilárdult a szov­jethatalom. Lenin élete utolsö éveiben megrendült egészségi állapota ellenére fárádhatatlanul dolgozott. Nem volt olyan politikai, gazda­sági vagy kulturális kérdés, amellyel ne foglalkozott volna. A Szovjetunió megala­kulása után különösen na.gy gondot fordí­tott a nemzetiségi kérdésre, de nem kerülte el a figyelmét az analfabetizmus felszámo­lásának, a kulturális felemelkedés lehető­ségének kutatása sem. A szocializmus győ­zelme szempontjából a munkásosztály él­csapatának egységét lényeges kérdésnek te­kintette. A soron levő, XIII. kongresszus­hoz — már nagy betegen — írott levelei az elkötelezettséget, az éleslátást, a későb­bi hibák gyökereinek felismerését, a Jő ügyért való aggódást tükrözik. Halála emberek millióit döbbentette meg szerte a világon. Ma senki sem vonja két­ségbe, hogy a történelem egyik legnagyobb gondolkodója volt Vlagyimir Iljlcs Lenin. R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents