Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-03 / 18. szám

A Ili Sport a konferenciákon Április első két hetében zajlottak le országszerte a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség járási konferenciái, jelentősé­gükről, a viták tartalmáról lapunk ko­rábbi számában is beszámoltunk, de helyszűke miatt viszonylag kevés fi­gyelmet szenteltünk a testnevelésnek, a turizmusnak és a sportnak, pedig tud­valevő, hogy az ifjúság körében az ilyen rendezvényeknek mindig nagyon jó a visszahangjuk, ráadásul a testedzés a szabadidő eltöltésének egyik legértel­mesebb módja. Persze, általában csak a fizikai erőnlét javítását szokták emle­getni ezzel kapcsolatban, pedig a moz­gás, a rendszeres testedzés az egészsé­ges életmód egyik legfontosabb eleme. Sajnos, ml még erről az „apróságról“ gyakran megfeledkezünk. A járási konferenciák sok szempont­ból megvilágították a tömegsport és a turizmus visszás kérdéseit, köztük olya­nokat is, amelyek éppen társadalmi vagy szociális gondként kezelhetők. A legtöbb járásban kifogásolták a fiata­lok — szinte párhuzamosan a lakás- helyzettel —, hogy a lakótelepeken nincs, ki sportpályákat létesítene, csak szor­galmazók vannak. A nemzeti bizottsá­gok tanácsaitól a tömegszervezeteken keresztül a kivitelező vállalatokig min­denki célként, feladatként, fő gond­ként tárgyalja, csak éppen pénz és vál­lalkozó nem akad. Valahogy nem tu­datosítjuk, hogy az üdülőkkel, bölcső­dékkel párhuzamosan a sportpálya is közjóléti intézmény, de csak akkor, ha ki is lehet használni. A járási konfe­renciák az előbb említett gondnál is többször hangsúlyozták azt a szomorú valóságot, hogy a milliókért felépített sportlétesítmények általában akkor van­nak zárva, amikor a leginkább kihasz­nálhatnák őket a mozogni, sportolni vágyók, vagyis késő délután és este. Kü­lönösen szomorú látványt nyújtanak a rendszeresen koromsötét iskolai torna­termek, ahová olykor-olykor az élspor­tolók bejuthatnak, de ők sem rendsze­resen, az egyszerű földi halandó meg végképp nem. Az a benyomásunk, mint­ha szentélynek készültek volna ezek az építmények. A legszomorúbb, hogy a fia­talok ilyen apelláclóira évek óta egyet­len — hovatovább egyre inkább — elfo­gadhatatlan válasz van: nincs pénz megfizetni a gondnokot. Elfogadhatat­lan, mert ezzel kapcsolatban jogosan kérdezik a SZlSZ-esek, hogy milyen szervezetnek is tagjai ők, ha az még társadalmi felelősségvállalónak sem teszi meg egy-egy tornaterem esti üze­meltetéséhez. Vonzóvá tenni a SZTSZ-t, többek kiű­zött az érdeklődésre számottartó sport- rendezvényekkel is, hangoztatják min­denütt, számos jelentős dokumentum is leszögezi, de a megfogalmazók és a megvalósítók olyan túltervezett formá­kat tudnak csak elképzelni, amelyek eleve visszataszítják a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban több helyen is — nem csupán Trenfiínben — szóba került egy kisebb sportbotránynak is minősít­hető esemény, amely a közelmúltban Játszódott le. Roman KontSek, a Dukla Trenőfn fiatal Jégkorongozója az ifjúsá­gi válogatottal részt vett az Ameriká­ban rendezett világbajnokságon. Az egyik áruházban állítólag 6 dollár 60 cent értékű árut lopott. A SZISZ kezes­séget vállalt érte, büntetése mégis 16 hónap teljes eltiltás. [Megjegyzendő, hogy bűnössége kétséges volt, még az üzletben tartózkodott, amikor „elfog­ták“.] Ezzel szemben L. Kubík, a Slávia Praha és a csehszlovák válogatott tagja 8 hónapot tartózkodott illegálisan kül­földön, büntetése viszont — beleszámít­va az említett nyolc hónapot is — egy év, azaz 12 hónap. Érdekes szempontok és mércék. Ezekről tudva nehéz lesz tisztességes nevelő hatást elérni a fia­taloknál, főleg azoknál, akik bízva bíz­tak, hogy a SZISZ, az Ifjúság fontos sze­repet tölthet be az átépítés és a de­mokratizálódás folyamatában. Tehát; kisebb sportbotrány óriási nevelési buk­fenccel. Mi mégis hisszük, hogy a konferen­ciák vitáiban elhangzott észrevételek —bírálatok és ötletek — végre ott is hatni fognak, ahol eldöntik, mennyire kell komolyan venni a fiatalok jogos igényelt. P- K. „Železný világcsúcsra készül“ — tudósí­tott nemrégiben a távirati iroda. Azonnal tárcsáztam a Dukla Banská Bystrica klub­jának számát, de nem volt szerencsém. Ed­zőjével együtt addigra már ungon-bergen túl jártak, Törökországban edzőtáboroztak. Más dolgom Is volt vele: Németh Miklós, a szám egykori olimpiai bajnoka kért meg még a budapesti fedettpályás atlétikai vi­lágbajnokság előtt, beszéljem rá kitűnő utódját, ruccanjon át a magyar fővárosba, hogy láthassa a Németh Miklós GMK által gyártott új szert. Üzenetet hagytam, de he­lyette szintén csak üzenet jött. Železný hazatérve csak épp átcsomagolta Adidas táskáját, s már újra repülőre ült, ezúttal Olaszország, a Tírrén-tenger partja volt az úticél. Pár napja, épp dél felé járt az Idő, ami­kor lakásomban felberregett a teelefon. A vonal másik végén Jan Železný. Ha van, aki e nevet nem Ismeri, a férfi gerelyha- jltás vllágcsúcstartójáról van szó. Honza tavaly a P—T—S után azt állította: „Ben­nem van a kilencven méter, lélekben is felkészUitem rá, csak a hátam ne fájna.“ Érthető, ha már telefonvégre kaptam, elő­ször Is egészségi állapota felől érdeklőd, tem. Ismervén, hogy az elmúlt években mennyi problémát okoztak neki a gyakori betegségek, sérülések. „Egészségileg teljesen rendbe jöttem, végre semmim nem fáj, így a hosszú téli felkészülésem zavartalanul zajlott.“ A telet Itthon töltötte — mestere, Jarosiav Halva irányításával a maximális edzésmennyisé­Kezdődik az atlétikai idény KÄRPÖTLÄSUL VILÄGCSÜCS? get teljesítette —, majd február végén utaztak először külföldre, a már említett törökországi táborba. Ott Is és a Tirrén- tenger partján Is a technika csiszolására helyezték a fő hangsúlyt. Visszatérve mind­ketten, a mester és tanítványa is elégedet­ten nyilatkoztak, mondván, úgy érzik, le­rakták az újabb siker alapjait. „Mindent megtettünk, hogy a teljesítményem tovább javuljon.“ Szóval, világcsúcs? — szegeztem neki a kérdést. „Kicsit megijedtem, amikor visszaolvas­tam, hogy világcsúcsra készülünk, mert addig ezt csak úgy, virágnyelven fogalmaz­tuk meg, de úgy látszik, ebből is kiderült. Féltem, nehogy elkiabáljam, de most már mindegy. Megpróbálom teljesíteni, amit Ígértem.“ Két esztendeje, a nyitral (Nitra) Agro- komplex-versenyen dobta Železný ma Is ér­vényes, 87,66 m-es világcsúcsát, s az ígért 90 m-es dobás ugyanis azóta Is várat ma­gára, de a közben eltelt Idő alatt elért tel­jesítményelvei és szereplésével Igazolta, Joggal illeti meg a világelsőség. Tavaly 86,88 méteres erdménnyel állt a világrang­lista élén, rajtjai jól sikerültek a versenye­ken, csak Helsinkiben vesztett. Az olimpiára utazó csehszlovák csapat­ban ő volt az egyik nagy reménység. Min­den jel arra utalt, hogy a kitűnő gerely­vető az olimpia legnagyobb esélyese. A vi­lágcsúcs után nyolcvan méter fölött stabili­zálódtak a dobásai, a római világbajnoksá­gon bronzérmet harcolt ki, s most már kezdte a Železný—Halva duót komolyan venni a sportvllág. Meghívót kaptak Oj- Zélandra, ott kezdték az olimpiai évadot ismét 80 méter fölötti eredményekkel. A háta Is kevésbé sajgott, mint annak előtte, az edző speciális erősítő gyakorlatokat rendelt eh úgy tűnt eredményesen. A nyári Idény kezdetén, a liga I. fordulójában 84,34 m-nél vágódott a földbe a gerely ... Aztán az addigi listavezető, Tafelmeier meghívá­sára az NSZK-ba utazott a mester és vé­dence. A nyugatnémet gerelyes és az őt kö­rülvevő szakemberek a csehszlovák duó edzésmódszereire voltak kíváncsiak. Hogy végül ki kitől tanult, nem tudni, tény, hogy a csehszlovák fiú a Leverkusenben rende< zett megmérettetésen elleaifele elé került. Ez lélektani szempontból fontos pillanat volt... Minden Ideálisan alakult (volna), ha csak nem lép föl újabb probléma, állandó hťk emelkedés, mandulaműtét, további szövőd­mény ... És vészesen közelgőit az olim­pia. Júniusban láttak neki ismét a munká­nak, s a játékok közeledtével a vllágrekor- der formája egyre biztatóbb lett. Arról is meggyőződött a nemzetközi viadalokon, hogy senkitől nem kell rettegnie, ha saját tormáját hozza, mások tartanak tőle. Aranyat ígért Szöul, mégis ezüst lett be­lőle. Szint© már a nyakában lógott a szim­patikus atlétának az aranyérem, bajnok­ként ünnepeltük, amikor az utolsó dobásra jött egy finn fiú, s elkaparlntotta előle az aranyat. Honza sportszerűen vette tudomá­sul a vereséget. „A sportban az utolsó pil- lantig nem dől el a verseny“ — foglalta össze tömören véleményét, de azért nem hiszem, hogy ott belül, nem bántotta ez a kudarc. Erre vall a telefonba tett kijelen­tése is: „Legalább a világcsúccsal kárpóto­lom magam a szöuli elmért.“ Megerősödött az elmúlt felkészülési IdA' szakban, árulta el, amire persze égető szüksége volt, hiszen ő volt az egyik leg­törékenyebb dobóatléta. Erre vezethetők vissza hátlzomsérülésel. Az óriási megter­helés alatt ugyanis alaposan szenvedtek as Izmok. „Most már csak az a fontos, hogy az erőt összhangba hozzuk a gyorsasággal és a dobástechnikával“ — ecsetelte a leg­közelebbi tennivalót. Május 10—12-én Japánban áll rajthoz az idény első versenyén, de nem hiszi, hogy mindjárt az elején sikerül olyan nagyot dobnia, hogy azt világcsúcsként könyveljék el. Nem titkolta viszont, hogy mindjárt a versenyidőszak elején szeretné átírni az örökrangllstát, amihez azonban idálls kö­rülmények, egészséges konkurencia kell, olyan például, mitn amilyen a Pravda — Televízió — Slovnaft versenyén szokott len­ni. Nincs kizárva tehát, hogy épp a hazai közönség lesz szemtanúja egy sporttörté­neti pillanatnak. Orbán Klára Hagyomány mär, hogy a második világ­háború befejezésének évfordulóján rajtol a Békeverseny, amely nemcsak a világ legna­gyobb amatőr országúti kerékpárversenye, hanem a legszebb is. Az olimpiai játékokon kívül ugyanis aligha találunk még egy sportversenyt, amely ennyire hirdetné a né­pek közötti megértést, a béke eszméjét. Alapszabályzatában szó szerint ez áll: „A Békeverseny arra hivatott, hogy elmélyítse a nemzetek közötti barátságot és együtt­működést, a sportolók nemzetközi szolida­ritását, népszerűsítse a kerékpársportot.“ Az Idén 42. évfolyamába lépő verseny létrejöttének körülményei sem mindenna­piak. Még túlságosan frissek voltak a há­ború sebei, Európa még úgyszólván romok­ban hevert, amikor a kerékpársport hívei Csehszlovákiában és Lengyelországban vál­lalkoztak arra, hogy tiltakozásul a háború ellen, és a béke megóvását hirdetve nem­zetközi versenyt Indítanak. A CSKP KB lap­ja, a Rudé právo és a lengyel kommunis­ták lapja, a Trybuna ludu vállalta a véd­nökséget. 1959-ben az NDK kommunistáinak a sajtószerve, a Neues Deutschland is csat­lakozott hozzájuk. Ettől kezdve a Békever­seny útszakaszai az NDK területét Is érin­tették, Illetve az útszakaszoik és a lebonyo­lítás gyakran változott, csak az eszme nem. Negyvenöt évvel ezelőtt, május elsején egyszerre két Irányban rajtoltak a verseny­zők: Prágából Varsóba és Varsóból Prá­gába. Az első évfolyamban tehát két győz­test avattak, Proszenlkot és Zorlcsot, mind­ketten jugoszlávok voltak. Amióta az NDK A napokban emlékeztünk meg a SZISZ Plonírszervezete megalakulásának 40. évfor­dulójáról. Ebből az alkalomból egész sor olyan eseményre került és kerül sor, ame­lyek emlékezetessé tették és teszik e szép jubileumot. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség, amely kezdettől fogva szorosan együttműködik az Ifjúsági szövetséggel, szintén Igyekezett megajándékozni ezen az ünnepen társadalmunk legifjabb nemzedé­két: az évforduló napjára Illetve az azt megelőző hétvégére meghirdette a nyitott sportpályák napját. Utasította a testnevelési egyesületeket, hogy az említett napokon te­gyék lehetővé az alapiskolák tanulóinak, hogy használhassák a stadionokat, pályá­kat, sportcsarnokokat és tornatermeket. Egyúttal Utasította a szövetség szakoktatóit Is, hogy álljanak a gyermekek rendelkezé- re, s tegyék számukra emlékezetessé ezt a napot. Szép és nemes elgondolás. Hogy mennyi valósul meg belőle, azt nem tudjuk, mivel a vállalkozásra lapzárta után kerül sor. Egy kellemetlen közjátéknak azonban már akkor is tanúi lehettünk, amikor a testne­velési szövetség Illetékesei a nemes vállal­kozásról tájékoztatták az újságírókat. A szövetség és a sajtó képviselőinek legna­gyobb meglepetésére a SZISZ és Plonlr­Is érdekelve van a versenyben, a három ország fővárosában felváltva van a rajt, és váltakozik az útirány is. A kerékpáros Bé­keverseny évről évre gazdagodott, színese­dett. Tavaly például már Moszkva Is az útszakaszok céljai között szerepelt. Az út- szakaszgyözteseken kívül adnak át már dí­jat a hegyi terepen elért legjobb eredmé­nyért, és rendszeresen átadják a legaktí­vabb, legsokoldalúbb versenyzőnek járó dí­jat is. A mezőny is egyre népesebb lett. Már nemcsak Európából, hanem a tenge­rentúlról, Ázsiából és Afrikából Is jönnek a sportág legjobbjai. Sokáig úgy tervezték, hogy az Idei Béke­verseny Párizsban rajtol, a cél i>edlg Moszkva lesz, de ez a terv anyagi, szer­vezési és egyéb okokból nem valósul meg. A verseny szervezői először kínálták fel a részvétel lehetőségét a hivatásos kerékpá­rozóknak abból a megfontolásból, hogy ez még érdekesebbé tenné a rendezvényt. A profi szövetség azonban nem fogadta el a meghívást. Egyes vélemények szerint nyil­ván attól való félelmében, hogy a kerék­pározásban Is összeomlik a hivatásos ke­rékpározás nagy gonddal megszerzett nim­busza. Május 7-én tehát Varsóban szállnak nye­regbe az országutak poros vándorai, hogy Berlint és a szervező országok több városát és települését érintve hazánk fővárosában célba érjenek. Egy percig sem kétséges, hogy a hivatásosok nélkül Is kiváló kör­versenynek leszünk tanúi. Különösen erős felállításban indul az NDK, a Békeverseny A pionírszervezet évfordulójára Nyitott sportpályák szervezete szerveink egyetlen képviselője sem tartotta fontosnak, hogy a sajtótájé­koztatón részt vegyen. Sokat kesergünk azon, hogy elég gyakran döntenek rólunk — nélkülünk. A legkülön­bözőbb szintű tanácskozásokra meg sem hívják az ifjúság képviselőit, ha bennünket érintő kérdésekről tárgyalnak. Ezúttal az ellenkezőjének voltunk a tanúi. Ladislav Kandi, a CSTSZ SZKB módszertani főelőadó­ja keserűen állapította meg: nem egyedi eset, hogy az Ifjúsági szövetség szervei így viszonyulnak az együttműködéshez. Ettől függetlenül reméljük, hogy a sport­napok jól sikerülnek. Emlékezetesek ma­radnak bizonyára azért is, mert hétfőn, április 24-én nem volt tanítás, hanem sport­tal, játékkal, turisztikával töltötték minde­nütt a napot. Hogy mivel, azt érdemes lesz felidézni, mert május 29-e és június 8-a kö­zött megismétlődik mlndeiL Az alsó tagozatosok a spartaklád-sport- Játékok keretén belül atlétikai sokoldalú­tavalyi győztese. Versenyzői között ott lesz a tavalyi egyéni győztes Uwe Ampler, to­vábbá a szöuli olimpiai bajnok Ludwig (a Békeverseny kétszeres győztese), továbbá Raab, Schur, Barth, valamennyien világ­bajnokok. Kissé furcsa helyzet előtt áll a szovjet csapat kapitánya. A legjobb szovjet kerék­pározók átléptek a hivatásosok táborába, s Alfa Lum néven egy teljesen új olasz proficsapatot hoztak létre. A Szovjetunió­ban azonban olyan hátországa van a ke­rékpározásnak, hogy Jurij Kasirln edzőnek, a Békeverseny sok évi résztvevőjének bi­zonyára így Is van miből válogatnia és erős csapattal érkezik. Hasonlóan Lengyelország­ban Is létrehoztak egy hivatásos csapatot, így a legjobbakra nem számíthat Waclaw Skarul. Ráadásul nehezebb helyzetben van, mint szovjet kollégája, mert a lengyel ke­rékpározásnak azért még sincs olyan nagy hátországa, mint a szovjetnek. Hazánk versenyzői mindig a legjobbak közé tartoztak a Békeversenyen. VlastimU Ružička, Jan Smolik, Jan Veselý neve va­lamikor fogalom volt a kerékpáros világ­ban. Az utóbbi években azonban egy kicsit visszaléptünk az élről. A csehszlovák tá­borban így is bizonyos fokú optimizmus uralkodik. Nagyon jó formában van Regec, aki a napokban harmadik lett egy fratncIa-< országi körversenyen. Toman a hatodik he­lyen végzett, Kreuziger megnyerte a hegyi versenyt, s a csapat végül bronzérmes lett. A tizenkét Jelölt most már Itthon készül, ahol egy ellenőrző verseny gyanánt véglg- hajt a Békeverseny csehszlovák útszaka­szain. Palágyi Lajoa sági versenyen vesznek részt, amely az e1f sősök és másodikosok számára kéttusáböl, 50 méteres síkfutásból és távolugrásból, a harmadikosok és negyedikesek számára atlé­tikai háromtusából!, 50 méteres síkfutásból, távolugrásból és krikettlabdadobásból áll. Ahol arra lehetőség van, lesz úszóverseny, méta, asztalitenisz, mlnlfutball és egyebek. Ugyanakkor a gyermekek teljesíthetik a rá- termettségi jelvény megszerzéséhez előírt feltételeket is. Még több sportágban mérhetik össze ere­jüket a felső tagozatosok. Ök az atlétikán kívül labdarúgásban, kosárlabdában és más sportágban is eldönthetik, hogy ki a jobb, teljesíthetik a 100 tavaszi kilométert, ver­senyezhetnek a Csehszlovák Rádió Kupájá­ért. Az események részét képezi a pionírok sportolimpiája, amely június 28. és július 2. között lesz PreSovban. A legkisebbeknek június 1—4. között az eddig bevált gyakor­lat szerint megrendezik az „Utazás a me­seerdőben“ elnevezésű turlstaakclót. Reméljük, hogy addigra a SZISZ és Pio- nlrszervezetének képviselői is élánkebb ér­deklődést tanúsítanak az események iránt és ott is nyitva lesznek a sportpályák és tornatermek, ahol legutóbb még zárva vol­tak. Itt a lehetőség a Javításra. (palágyi) t Rajtolnak a béke hírnökei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents