Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-26 / 17. szám
' ....................... ^ Kitaláltuk — megvalósítottuk Az utolsó csavarig ismeri a gyárat Nem túlzás, ha azt mondom, Bató János az utolsó csavarig Ismeri a gyár gépeit, gépsorait, hiszen tizenhét éve do-lgozlk a Rimaszombati (Rimavská Sobota) dohánygyár karbantartó részlegén. Nincs az a műszaki probléma, amely miatt főne a feje, s mivel ő a gépi karbantartás vezetője, így tehát felelős azért, hogy a gépek fennakadás nélkül üzemeljenek. A javarészt Import berendezések, gépsorok üzemeltetése bizony sokszor okoz fejtörést a fiatal vezetőnek, mert Itt Is hiányoznak a pótalkatrészek, valutakeret pedig nincs új gépek vásárlására. Sokszor a kényszer viszi tehát rá az újításra a meglévő szerkezetek megváltoztatására. — A gyártó cég szakmai presztízsének megnyirbálása, ha egy- egy gép konstrukciójába beavatkozik az újító. íratlan szabály, hogy ezt nem szabad megtenni, mégis olykor a szükség törvényt bont. Néha olyan patthelyzetek állnak elő, amikor dönteni kell: vagy radikális változtatást eszközölünk, vagy a könnyebb megoldást választva alkatrészhiányra hivatkozva leállunk. Nálam az utóbbi nem szokott megtörténni. Inkább vállalom a kockázatot, végtére is termeléskles'ésről, tehát pénzről van szó. Szerencsére Ilyen a hozzáállása a többi karbantartónak is, így az újítási mozgalom terén Is egy a nézetünk. Jancsi évente három-négy újítási javaslatot ad be, és a többségét el is fogadják. Nemrég egy központi tematikus feladat megoldására nyújtott be javaslatot a dohányfermentáló részleg por- és zajtalanítására. Magát az ötletet ugyan elfogadhatónak találták, de végül is azzal érveltek az Illetékesek, hogy a megvalósítást egy erre szakosodott üzem elképzelése szerint kivitelezik majd. Vannak esetek, amikor a termék- váltás eleve új megoldásokat követel a karbantartóktól. — Nemrég kezdtük meg egy ú) aromájú dohánykeverék, a Dark Blend gyártását. A szigorú recept szerint készülő dohánykeverékhez előírt mennyiségben illatosító port kell keverni, s ez pontos adagolóberendezést kíván. Ilyet nem találtunk a széles környéken, de még a testvérüzemekben sem. Nem volt mit tenni, újból összedugtuk a fejünket, rajzoltunk, számoltunk, s végül megszületett az elképzelés. Így öltött gépi formát a karbantartó részleg fiatal vezetőjének legutolsó ötlete. Érdekes, 4 hónap telt el azóta, de nem tudott sokat mondani az újítás társadalmi hasznáról, és szinte semmit az érte járó jutalom nagyságáról. Mint oly sok helyen, náluk sem elég rugalmas az ügyintézés egy-egy javaslat elbírálása és jutalmazása körül. — Számomra sokszor érthetetlen, miért kell annyit húznl-ha- lasztani az ügyintézést, ha Ilyen sima lefolyású javaslatról van szó: Az, hogy az ötlet bevált, vitathatatlan. Mindenki látja és tudja, egy dolgozó monoton munkáját pótolja, ráadásul jóval magasabb szinten, tehát pontosabban és megbízhatóbban, sőt, a munkabaleset lehetőségét is kizárva. Mivel nálunk amúgy is az egyszeri anyagi Juttatás a jellemző, nem tudom, miért nem lehet a jutalmazást Is, a társadalmi hasznot Is egyszeri számítással elvégezni. Én ugyan az újításnak nem az anyagi oldalát nézem, de ez Is egyik velejárója, sok esetben mozgatórugója Is e közérdekű mozgalomnak. Arról már nem is beszélve, hogy bár nálunk a termelésben nem nagyon hatnak a, piac törvényei, az emberek azért a piacról élnekl Kép és szöveg: -polgáriÄZ átépítés indokai _______________________________________________________I A gyakorlat hozta magával egy olyan gazdasági mechanizmus bevezetésének a szükségét, amely a szocializmus szempontjából újszerű tulajdon- viszonyon, az értéktörvényen, vállalkozási kezdeményezésen, árutermelésen és piaci mechanizmuson alapszik. Ezzel a közgazda- sági elmélet sajátos, mondhatnánk, drámai helyzetbe került. Az, amire most szükség van, nem egyezik a szocializmus politikai gazdaságtanának elveivel. Nem arról van szó, hogy új ismeretekkel bővítsük az eddigi elméletet — mert a betöltendő heplacl mechanizmus egyszerű ‘tagadása alapján született és fejlődött. Az olyan értékformák, mint a pénz, ár, bér, kölcsön,, kamat stb. elveszítették önálló szerepüket és a nemzetgazdaságban lévő naturális vlszonyoí egyszerű visszatükröződésévé váltak. Az értékviszonyok egyszerű tagadása lehetővé tette az iparosítást, a földművelés kollektivizálását és a keletkező szocialista társadalom osztálystruktúrájának megváltozását. Az értékviszonyok tagadásával olyan gazdasági mechanizmus fejlődött ki, amelyik serkentette a nincs messze az az Idő, amikor a társadalomban a javak szükség szerinti elosztása elve érvényesül. Ebből keletkezett a terv, hogy a szocialista társadalom a lehető leggyorsabban vesse le magáról osztályjellegét. Ez a gazdaságra Is vonatkozott. A társadalmi tulajdon állami formáját tartották dominánsnak, és egy olyan tendencia uralkodott, hogy lehetőleg ez a forma legyen az egyetlen a társadalomban. Ez az elképzelés — a szükség szerinti elosztás közeli megvalósításának lehetősége — az értékviszonyok tagadásában és a naturális vlszoA TUDOMÁNY FELADATA lyek nem „fehér foltok“ — hanem arról, hogy a most gyakorlati szükségként felmerülő dolgokról az elmélet mást, sokszor egyenesen ellentmondót állít. A politikai gazdaságtan most olyan helyzetbe került, amilyenbe gyakran kerültek a természet- tudományok. Ha a kivételek száma túllép egy kritikus határon, nem marad más hátra, mint újrafogalmazni azt a bizonyos szabályt, amlkorls az, ami eddig kivételnek számított, új szabály részévé válik. A politikai gazdaságtan új koncepciójára van szükség, még ha kezdetben csak fel- tételezésként kezeljük Is. A politikai gazdaságtan átépítésének logikája azonban nem mond semmit az átépítés okairól és Irányáról. Ezt tudatosítani kell nemcsak a politikai gazdaságtan, hanem a politikai, az ideológia, és a gyakorlati gazdálkodás érdekében is. Ha ugyanis a gazdasági mechanizmus átépítése során csak pragmatikusan fejlesztenénk a váilalkozól kezdeményezést, az értéktörvényt, a piaci mechanizmust és áruviszonyokat, ez úgy tűnne, mint az egyszerű visszatérés a gazdálkodás kapitalista formáihoz. Az csak természetes, hogy ebben az esetben növekedne a társadalomban az aggodalom a szocializmus sorsa iránt. Már ez Is mutatja a pragmatikus megoldás veszélyeit, mert ezt csak félmegoldás, tehát semmilyen megoldás nem követné. A szocialista gazdaság az értéktörvény, az árutermelés és a termelés egyszerű expanzióját, ennek alapja pedig a ráfordítá- sos mechanizmus, amikor is az értéket mint társadalmi viszonyt a naturális értelemben vett individuális ráfordítás váltja fel. Ez még most is jelen van, és ez képezi a fő okot, hogy gazdaságunkban még mindig uralkodó az etxenzív gazdálkodási Irányzat. A gazdasági mechanlzmirs nemrég megkezdett átépítése csak akkor lehet sikeres, ha a rátordításos mechanizmust egy olyan mechanizmus váltja fel, melyben társadalmilag elismert érték a forgalom és a nyereség maximalizálása. Ez viszont szükségessé teszi az értéktörvény, árutermelés és piaci mechanizmus érvényesülését. De ez a változás a gazdaság terén csak egy része szocialista társadalmunk átépítésének. A szocialista társadalom azután, hogy kifejlődése során az osztálytársadalom struktúráinak változásán ment át, továbbra Is osztályszempontból megosztott társadalom maradt. Ahhoz, hogy érthetővé váljék a jelenlegi átépítés alapja és minősége, ismerni kell azt a tényt, hogy ennek a társadalomnak további fejlődéséről két, egymással ellentétes elmélet létezik. Az egyik, amelyből Sztálin, majd később Hruscsov Is kiindult, azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a szocializmus egy viszonylag rövid Időszak, amely átmenetet képez az osztálynélküll, kommunista társadalomhoz, hogy nyok fenntartásában nyilvánult meg. A munkát úgy jeilemezték^ mint közvetlen, társadalmi munkát, amelynek nincs már szüksége az értékviszonyok kifejezésére, a munka és értéke közti közvetítésre. A szocialista társadalomról szóló másik koncepció a Szovjetunióban megkezdett átépítéssel lépett a színre. Azon a feltételezésen alapul, hogy a szocializmus egy történelmileg viszonylag hosz- szú Időszak, amikor az osztály« megosztottság, az érdekek sokszerűsége és a belső ellentmon« dások a progresszív fejlődés for* rásal. Ebben a felfogásban elveszíti értelmét az az elképzelés, amely a közeljövő valóságaként ígérte a szükséglet szerinti elosztást, és ezzel az a felfogás Is, hogy a szocializmusban a gazda« Ságnak alapvető szerepe a naturális viszonyokban van, A javak teljesítmény alapján történő elosztása állandó Jelenség marad. Mindebből az következik, hogy az értékkategóriák továbbra is azok a formák, amelyek segítségével irányítani lehet a termelésre fordított társadalmilag szükséges eszközöket, és általuk serkenteni a termelékenységet és a hatékonyságot, A szocialista gazdaság ebben a felfogásban az árutermelésen alapszik, de ez más típusú mint a kapitalista árutermelés. Megmagyarázni ezt a minőségi különbséget és felfedni annak törvényszerűségeit, ez most a gazdasági elméletek feladata.-hrEgységes iskola - egyenlő lehetőségek (Negyvenegy évvel ezelőtt jelent meg az egységes iskoláról szóló törvény) A csehszlovák dolgozó nép februári győzelme után az oktatásügy demokratikus átalakításának a feltételei Is megteremtődtek. Lehetőség nyílott az Iskolaügy demokratizálására, a szocialista forradalom egyik nagyon fontos céljának megvalósítására. Hosszú erőfeszítés • után 1948. április 21-én jelent meg ez az első, igazán szocialista szellemben kidolgozott, alapvetően fontos közoktatásügyi dokumentum. Kidolgozása, jóváhagyása nem ment könnyen. A reakció nem szívesen adta fel állásait az iskolaügy, a kultúra területén sem. J. Strán- sky, a nemzeti szocialista párt képviselője, iskolaügyi miniszter (1948—47) mindent elkövetett, hogy az egységes Iskoláról szóló törvény ne legyen elfogadva. Szlovákiában Laco Novomeský volt az iskolaügyi megbízott, s ez a tény megmutatkozott a két országrész Iskolapolitikájában. A történelmi hűség kedvéért meg kell említenünk, hogy az Iskolaaügy demokrtt- zálásának, az iskolák államosításának igénye már a húszas évek elején, közvetlenül a Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő években Is felmerült. Pl. a Cseh Tanítói Szervezetek Központi Tanácsa már 1919-ben követelte a vallásszabadságot, az Iskolareformot, az egyház és az Iskolák viszonyának rendezését, vlamlnt a tanítóknak főiskolákon való képzését. A haladó pedagógusok vágyát fejezte ki a kommunista pedagógusok 1924-ben megtartott kongresszusának határozata. Amikor 1922- ben a csehszlovák parlament az ún. Kisiskola! törvényt tárgyalta a parlamenti vitában felszólalt Fr. Houser kommunista parlamenti képviselő Is. Élesen elítélte a kormány és a reakciós pártok népellenes kul- túrpollttkáját. Néhány kiragadott mondat a felszólalásából: „A beterjesztett törvényjavaslat nem progresszív, nem szolgálja az egész nép érdekelt... Másutt a vallást az iskolából eltávolítják. Ugyanis meggyőződtek arról, hogy nem szolgálja, nem segíti elő ä gyermekek értelmi, de erkölcsi fejlődését sem, ellenkezőleg, fékezi azt... Az elemi Iskola a szegény nép iskolája marad, a középiskolába, a szakiskolákba a nincstelenek gyermekei nem jutnak be .. A München előtti Csehszlovák Köztársaságban tehát az iskolarendszer nem volt egységes sem szervezési, sem pedig irányítási szempontból. Igen nagy különbségek voltak mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben Csehország, Szlovákia és Kárpát- Ukrajna oktatásügyének színvonala között. Pl. 1931-ben Szlovákiában az elemi iskolák kéthaarmada egyházi volt. Sok volt az egy, 111. kétosztáiyos elemi Iskola, amelyekben érthetően nem tudtak Jó tanulmányi eredményt felmutatni a tanítók. A csehországi elemi iskolák 28 százaléka egyosztályos, 33 százaléka pedig kétosztáiyos volt. Álljon Itt még egy összehasonlítás: 1918-ban az állami és felekezeti Iskolák aránya 1:3 volt, 1931-ben már 2:3 lett. Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságának egyik oka az volt, hogy a lakosság széles rétegei nem jutottak hozzá a műveltséghez. A felszabadulás előtti Iskolarendszer kftt- vágányúsága szembetűnően az iskolák második fokozatán nyilvánult meg. (Ezen a fokozaton tanultak a 11—15 éves fiatalok) Pl. 1944-ben Szlovákiában az elemi iskola 6—8. évfolyamát a gyermekek 53,9 százaléka látogatta. Az elemi iskolák végzősei nem folytathatták tanulmányaikat középiskolákban, még jobb szakmára sem vették fel őket. Falun maradtak, és rájuk is a szüleik sora várt. A gyermekek elég nagy hányada pontosan a 38,2 százaléka az ún. polgári iskolát látogatta. Ez az Iskolatípus bizonyos mértékben nagyobb tudást nyújtott a fiataloknak, mint az elemi Iskole, de ez sem tette lehetővé a középiskolában való továbbtanulást. Végzősei tanonciskolákba, szakiskolákba jelentkezhettek. A polgári Iskola Is — bizonyos mértékben — zsákutcát Jelentett. A 11—14 éves fiatalok közül nagyon kevesen folytathatták tanulmányaikat középiskolákban, gimnáziumokban. Szlovákiában csak a tanulók 7,9 százaléka. A középiskola a középosztály, a vagyonos polgárok gyermekeinek nevelését szolgálta. A munkás-, a kis- és középparaszt csaaládok nem engedhették meg, hogy gyermeküket középiskolában taníttassák, sőt a falusi gyermekek elég nagy százaléka még az elemi iskolát sem fejezte be. Á felszabadulás után nagy méreteket öltött az Iskolaügy jellegéért folytatott küzdelem. A CSKP, a pedagógus szakszervezetek, a haladó pedagógusok, közéleti személyiségek, az egységes Iskolarendszer megteremtéséért szálltak síkra. Ennek a harcnak nagyon fontos része volt az SZNT 1944. szept. 6-1, valamint az 1945. évi 34. sz. rendelete. Ezek a rendeletek megteremtették az egységes Iskolarendszer kl- olakításának jogi alapjait, és széles távlatokat nyitottak az Iskolaügy demokratizálására. Sajnos, e rendeletek értelmében szűnt meg a magyar tannyelvű oktatás hazánkban, 1945 májusában. A köz- társasági elnök 33/1945. Zb. számú alkot- ményrendeletével a magyar nemzetiségű állampolgárok elvesztették csehszlovák állampolgárságukat, és ebből kifolyólag állampolgári és politikai Jogaikat Is. A CSKP KB már 1946-ban létrehozott egy bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy kidolgozza az egységes Iskola törvénytervezetét. Olyan kiváló neveléstudományi szakemberek, kultúrpolltlkusok voltak a tagjaL mint 0. Chlup, G. Pavlovié, 0. Pavllk, J. Váöa, V. Gaűo, J. Schubert és mások. A CSKP művelődéspolitikájának realizálásában meghatározó szerepet Játszott Zdenék Nejedlý, valamüd Laco NovomMký. A csehszlovák dolgozó nép februári győzelme megteremtette a feltételeket a kulturális forradalom végrehajtására Is. Lehetőség nyílott a CSKP művelődéspolitikájának a megvalósítására, az új — említett — Iskolarendszer bevezetésére Is. Ez a törvény határkő a csehszlovák Iskolarendszer történetében. A tankötelezettség 9 év lett. Az Iskolarendszer első fokozatát az ötosztályos népiskola, a második fokozatát pedig a négyosztályos középiskola képezte. Meghatározta a különleges bánásmódot Igénylő tanulók nevelését, intézkedett a diákotthonokról, napközikről, tankönyvekről, tantervekről, az Iskolák megszervezéséről és rendtartásáról. Az egész ország területén megvalósult az Ingyenes oktatás. A csehszlovákiai magyarság számára Is nagy jelentőségű az egységes iskoláról szóló törvény elfogadása, mert lehetőséget teremtett arra, hogy megnyíljanak a magyar Iskolák. Véget ért az a korszak, amelyben a magyar gyermekek tízezrei kényszerültek szlovák Iskolába, vagy egyáltalán nem jártak Iskolába. Már 1949 szeptemberében 154 magyar elemi Iskolai osztályban 5100 gyermek tanult. A magyar tanítási nyelvű Iskolák nagymérvű szervezése 1950-ben kezdődött. 1950 októberében 1260 osztályban már 30 000 magyar gyermek tanult anyanyelvén. 1960-ban 70 000, 1970-ben pedig 3817 osztályban közel 90 000 tanuló járt hazánkban magyar tanítási nyelvű Iskolába. Tíz évvel később már 30 ezerrel kevesebb, megközelítőleg 60 000. Negyvenegy év múlt el az egységes Iskoláról szóló törvény hatályba lépésétől. Jelentősége abban van, hogfy ez a törvény volt Iskolarendszerünk első, alapvető, szocialista szellemben kidolgozott do'ku- mentuma. Dr. Gyömbér Béla
