Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-26 / 17. szám
új|iiság2 Kommentárunk Kongresszus elé A szocialista országokban, ahol a társadalom vezető ereje a kommunista Dárt, különös jelentősége van a pártkongresszus összehívásának, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1990. április 6-ra hívta össze az SZLKP kongresszusát. A központi bizottság a mai helyzetben a kommunisták kulcsfontosságú feladatának tartja, hogy kezdeményezzenek, szervezzenek és vezessenek, példaképül szolgáljanak az újért folytatott küzdelemben. A központi bizottság kongresszust összehívó ülése Is munkajellegű volt. Nem hangzottak Itt el ünnepi szónoklatok, a tanácskozás nyílt, kollektív eszmecsereként zal- lott. A KB első titkárának, Ignác janáknak a beszámolója és a vltafelszólalások Is abból az alapelvböl indultak ki. hogy a gazdasági stabilitás sikerének az alanja: elnyerni a nép bizalmát és támogatását. A beszámoló foglalkozott azzal is, milyen legyen a párt vezető szerepe a megváltozott körülmények között, és Itt hangsúlyozta, hogy Szlovákiában az utóbbi időben jó tapasztalatokat szereztek a Párt vezető szerepének érvényesítése terén, különösképp úgy, hogy a párt a politikai vezetést nem cseréli fel az állami és gazdasági területek közvetlen irányításával. A jiárt nem vállalhatja magára a részletekbe menő állami, kormányzati. Igazgatási és gazdasági ügyek közvetlen eldöntését, viszont egvre hatékonyabban kíván a politikai vezető párt természetes szerepében megjelenni, vagyis olyan erőként, jamely legtöbb figyelmét a gazdaság, a tárfeadalomfejlődés, a stratégia kérdéseinek kidolgozására fordítja. Olyan politikai tényezőként, amely naponta eleven és termékeny kapcsolatban van a társadalom valamennyi jelentős rétegével, s amely főként a demokratikus folyamatok szervezésével, a szocialista viszonyok fejlesztésével foglalkozik. Ebből is látható, hfi.gy a megváltozott körülmények között Is növekszik a társadalmat vezető párt súlya, s ezzel együtt növekszik az állampolgárok szerepe is. A szocialista társadalom nálunk lényegében arra tökeszik, hogy megteremtse a feltételeket az állampolgárok millióinak, hogy a vezetés tárgyából annak alanyává vállanak. A szocialista demokrácia kibontakozása és fejlődése mlndannyiunk számára döntő jelentőségű kérdés. Minőségileg új, demokratikusabb viszonyok kialakításáról van szó, a közélet és a gazdaság egész területén. Az új vállalati törvény lehetővé tette az Igazgatók választását, a vállalati tanácsok és a dolgozókollektfvák szerepének elmélyítését. valamint azt, hogy minden úgv legyen, ahogy a gazdák, vagyis a dolgozók döntenek. A KB ülésen elhangzott az Is. hogy a végbemenő fontos változások közvetlenül érintik a fiatalokat Is. Az átalakítás nem valósítható meg az Ifjú nemzedék nélkül. Hogy a fiatalok öntudatos és aktív állampolgárokká váljanak, hogy határozottabban kapcsolódjanak be a társadalom életébe és az átalakításba, ezért a felelősség elsősorban az idősebbekre hárul. Természetesen Itt senki sem gondol a kioktatásra, ellenkezőleg. A KB beszámolójában ezt olvashatjuk: „Az ifjúsággal végzett munka során nagyobb mértékben kell érvényesíteni a párbeszéd módszerét.“ A kongresszust előkészítő Időszak tehát alkalmat ad a fiataloknak Is. hogy tapasztalatokat szerezzenek önmegvalósításuk érdekében. Strasser György A Szocialista Ifjúsági Szóvelség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŰSEG: MartanoviCova 2S, 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMÉRI SÄNDOR Telefon: főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213S23, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és knitorális rovat — 2104548. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Bratislava Pražská 11 Nyomja a Západosioven. ské tlačiarne, 812 82 Bratislava. Odborárske nám 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCs, fél övre 28 KCs. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tIaCe 813 81 Bratislava. Gottwal- dovn nám 8 fttján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzOnk meg és nem kül- dOnb vissza. Index: 4!)fl 02 tanácskoztak a szisz jArAsi konferenciai Szervezésből jeles Kétségtelen, hogy jól meg volt szervezve a SZISZ érsekújvári INové Zámky) lárási konferenciája. Lehet, hogy ennek egyik oka az volt: a SZISZ Központi Bizottságának küldöttségét ezen a konferencián Vasil Mo- horita, a KB elnöke vezette. A tanácskozás küldöttel már egy héttel a konferencia előtt írásban megkapták a hosszú elnöki beszámolót. így ennek felolvasásától eltekinthetett Ladislav Kovács, a SZISZ járási bizottságának elnöke. Rövid beszédében csupán a tanácskozás megnyitása és a kötelező üdvözlő szavak kaptak helyet, majd a konferenciákon szokásos bl- zottságválasztások után rögtön elkezdődhetett a vita. Nem a hagyományos módon, hanem úgy, hogy a küldöttek -öt vitaközpontban. egyldőben, de más-más helyen beszélhették meg a SZlSZ-élet legfontosabb kérdéseit, majd a vitaközpontok határozatait közösen egyeztették, s úgy hozták meg a konferencia határozatait. A tanácskozások szünetében pedig kultúrműsorra] szórakoztatták a résztvevőket a járás népi és társastánc-csoportjai, pionírzenekara. A szervezés tehát kitűnő volt. A vitaközpontok létrehozásával lehetővé vált. hogy az egyes kérdések megvitatására több Idő és hely jusson. Az egésznek csupán csak az volt a szépséghibája, hogy a küldötteket e vitaközpontokba „adminlsztratíve“ osztották be, meg az, hogy a viták, bár a szokásosnál élénkebbek voltak, leggyakrabban csak na,gyón jelentéktelen vagy álproblémákról folytak. Talán csak az úl forma lepte ipeg a küldötteket, de lehet, hogy az érsekúivá- rlaknak ehhez az ú] külsőséghez egyszer majd tartalmat Is sikerül találniuk. Klinko Róbert Ne féljünk nyíltan beszélni Nem egészen olyan légkörben zajlott le a SZISZ járási konferenciája Galántán (Ga- lanta), mint ahogy azt a küldöttek túlnyomó többsége elvárta. Az elégedetlenséghez a konferencia beszámolója — amelyet Ján Šiáäk, a 1b elnöke mondott el — szolgáltatta az alapot. A beszámoló egysíkúnak látszott, nem választotta kellően szét az elért dicséretre méltó sikereket és a kevésbé sikeres eredményeket. A cél sem volt nagyon irányadó, mivel leginkább általános deklarációk síklán mozgott, és így nem nyújtott kellő útbaigazítást. Ez aztán rányomta bélyegét a vitára is, hiszen nem sok alapot nyújtott a véleménycseréhez. Ráadásul a szekciókban való tárgyalás sem volt mentes e fogyatékosságtól, annál Is Inkább, mivel az egyes szekciók ülésének bevezetőjeként megismételték a beszámoló jelentős részét. A SZISZ KB küldöttségének tagla, Igor Mateíný így reagált a látottakra: „Nem lehetünk passzív nézők, és nem ülhetünk karba tett kézzel, hiszen azt, hogy szabad utunk van, lelezte már a Nyugat-szlová- kial kerület fiataljainak találkozója Ladislav Adameccel, a szövetségi kormány miniszterelnökével, valamint Ignác lanák elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának találkozója a fiatal munkásokkal. Vitára bocsátották »A, gyermekekről és az Ifjúságról való állami gondoskodás« törvényének alapelvjavasla- tait. Lehetőségünk van tehát kifelezni nézeteinket a jogainkról, a munkabérekről, a lakáskérdésről vagy akár a gyermekgondozási szabadságról. De ehhez szükséges, hogy legyen saját nézetünk, és ezt a nézetet ne féljünk nyíltan meg is mondani.“ Horváth Rezső Langyos légkörben „Mindennel elégedettek vagyunk,? Ml az. ami szálka a szemünkben?... Min kell változtatni, mit, hogyan cslnállunk?“ — ezekkel a szónoki kérdésekkel nyitotta meg a Bratlslava-vidéki járás SZISZ-konfe- rencláját Gabriela Kostková elnök. „Mi fiatalok nem akarunk a statiszta pózában tetszelegni, igenis részt szeretnénk venni a döntéshozatalokban. Elérkezett az Ideje, hogy nyíltan megmondiuk, mjre vagyunk hatlanriók. hogy nyilvánosság elé tárjuk észrevételeinket.“ Majd következett az elmúlt két esztendőt összegező beszámoló, s a kitűzött feladatok ismertetése. Ennek egyik lényeges pontja volt, hogy a különböző szinten működő tisztségviselők szemléletváltozása elodázhatatlan követelmény. Idősebb elvtársainknak is lobban oda kell figyelniük a fiatalok törekvéseire, s megérteniük azokat. Azt lehetne tehát mondani. hogy a beszámoló megfelelő alapot teremtett ahhoz, hogy a fiatalok lényegi kérdésekről beszéltének. A vitát azonban a langyos, semmitmondó légkör lellemezte. Nyolc felszólaló akadt, abból az egyik a lárási pártbizottság vezető titkára. Mindannyian előre elkészített vitafelszólalást olvastak fel. amelyek többnyire mellőzték az Ifjúságot általánosan érintő legfontosabb dolgokat. Spontán vitázó nem akadt, a küldöttek nagy része nem használta ki a konferencia adta lehetőséget, hogy Igazolja: az Ifjúság részt akar venni az átépítésben és a demokrácia megteremtésében. Sokan könyvet, újságot olvastak a padok alatt. A biztató kezdet után fásult érdektelenség jellemezte a konferenciát. Kár! D. Kovács József Használjuk ki a lehetőségeket Bratislava első városkerületi SZISZ-konfe- renciáján sokan némi nosztalgiával emlékeztek a két évvel ezelőtti konferenciára, amikor olyan parázs vita támadt, hogy a végén idő hiányában be kellett rekesztenl. Ezúttal nem úgy tűnt, hogy a küldöttek Szlovákia fővárosának magvát képviselik, ahol központi hivatalok, egyetemi, főiskolai karok székelnek. Először tartották együtt s pionírvezetők és a SZISZ-tagok konferenciáját. Talán ezért Is tűnt úgy, mintha csak a plontrvezetök konferenciája lett volna. Vehemensen vitatkoztak a legfiatalabbak mozgalmának Időszerű kérdéseiről, miközben nem kímélték a szisz-tagokat sem. Furcsa jelenség ugyanis. hogy ebben a városkerületben a pionír- szervezet állandó kádergondokkal küzd. Ott, ahol az egyetemnek pedagógiai kara van, amely többek között pionírfunkcionáriusokat Is képez, szinte vadászni kell a raj- vagy csapatvezetőkre. Amint azt nem egy küldött hangsúlyozta: a pionírszervezetben végzett munka pedig jő Iskola lenne a leendő pedagógusoknak. Kár, hogy így alakult a tanácskozás, mert a beszámoló tartalmas vitára adhatott volna okot. Jó lenne, ha az alaptalan követelőzések helyett időnként jobban körülnéznénk a saját házunk táján. KvoCék Olga, a városkerületi nemzeti bizottság alelnöka például megemlítette, hogy a fiatalok azt követelik tőlük, utallanak ki számukra helyiségeket. ahol klubmunkát folytathatnának, de amikor megnyílik egy klub, elég sok helyen aztán üres. vagy semmitmondó munka folyik benne. Svetlana Kolesárová önállóbban, színesebben A rimaszombati (Rimavská Sobota) lárási SZISZ-konferencla a választások úl formáját kivéve, a. szokványos keretek között zajlott. Tárgyilagos, konstruktív ötleteket tartalmazó vita nem alakult ki, mert az egyórás beszámoló hosszú volt, s bár az egyhangú tényfelsorolás ló adag önkritikát is tartalmazott, hiányoltuk a kiútkeresés szándékát. A SZISZ-tagok és plonírfunkclonárlusok közös, de viszonylag rövid vitája rutlnfdl- szólalásokat hozott. Kevés volt az eredeti ötlet és javító szándékú okfejtés. Említést érdemel viszont Radovan Seleš. aki a Hrnčiarska Ves-i fiatalok természetvédelmi kezdeményezéséről beszélt, majd felhívással fordult a lárási szervezethez, és a természetvédelmi alap létrehozását sürgette. Alapszervezete nevében háromszáz koronát ajánlott fel a kezdeményezés elindításához, így bizonyítva, hogy amit elmondott, társai nagyon Is komolyan gondolták. A vitában Ján Kasper, a SZISZ SZKB küldöttségének vezetője Is felszólalt. Ö a központi rendelkezések és kezdeményezések jelentőségéről szólt, és hogy mit jelentenek ezek járási viszonylatban. A járási szervezetnek ugyan vannak határozatai, de ezek nem eléggé hatékonyak. A minőségen túl bal van a tevékenység tervezésével is. Szorosabbra kell fogni az együttműködést a Nemzeti Front lárási szerveivel. Legalább havonta egyszer össze kell velük jönni, hogy megtárgyalják a problémákat és megoldást keressenek. A ptonlrmunkának is önálló tartalmat kell adni, nem elég a központi útmutatásokhoz igazodni. A járás sajátosságai mellett voltak és vannak Itt lő kezdeményezések Is. de a lövőben a kockázat, vállalástól, a nézetek és cselekedetek szembeállításától sem szabad visszariadni, növelni kell a járási szervezet akclőképessé- gét“ — mondotta Ján Kasper. A konferencia zárszavában a titkos szavazással megválasztott újdonsült elnök, Ján Kojnok erre ígéretet is tett. Polgári Lászltt Lenin az ifjúsági szövetségek feladatairól Száztizenkilenc éve született Vlagyimir Iljics Lenin. Ebből az alkalomból idézünk abból a beszédéből, amelyet az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországi kongresszusán mondott. Tesszük ezt annál is inkább, mert most, ifjúsági szövetségünk konferenciáinak idején időszerűnek tartjuk. Elvtársak, ma arról szeretnék elbeszélgetni önökkel, hogy melyek a Kommunista Ifjúsági Szövetség legfőbb feladatai, és ezzel kapcsolatban arról, hogy általában milyenek legyenek az ifjúsági szervezetek egy szocialista köztársaságban. Ezzel a kérdéssel annál is inkább foglalkoznunk kell, mert bizonyos értelemben elmondhatjuk, hogy a kommunista társadalom megteremtésének Igazi feladata éppen, az Ifjúságra vár. Hiszen világos, hogy a tőkés társadalomban 'felnevelkedett dolgozók nemzedéke a legjobb esetben Is csak azt a feladatot oldhatja meg, hogy megsemmisíti a kizsákmányoláson épült régi, kapitalista életforma alapjait. Ez a nemzedék a legjobb esetben is csak azt a feladatot oldhatja meg. hogy olyan társadalmi berendezést hoz létre, amely segíti a proletariátust és általában a dolgozó osztályokat abban, hogy a hatalmat megtartsák, és lerakják azokat a szilárd alapokat, amelyeken csak az a nemzedék tud majd építeni, amely már úl körülmények között lát munkához, olyan körülmények között, amikor nincs kizsákmányolási viszony az emberek között. Nos, ha ebből a szempontból vizsgáljuk az Ifjúság feladatainak kérdését, azt kell mondanom, hogy az Ifíúság feladatait általában, a ( kommunista ifjúsági szövetség és mindenféle más szervezet feladatait pedig különösképpen egyetlen szóval lehetne kifejezni: a feladat az, hogy tanullanak. Ez persze csak „egy szó“. Ez a szó még nem ad választ a legtöbb és leglényegesebb kérdésekre — mit tanuljunk, és hogyan tanultunk. Márpedig itt éppen arról van szó, hogy amikor a régi tőkés társadalom átalakul, azoknak az út nemzedékeknek oktatása. nevelése és képzése, amelyek meg fogják teremteni a kommunista társadalmat, szintén nem maradhat a régiben. Az ifjúság oktatásának, nevelésének és képzésének abból až anyagból kell kiindulnia, amelyet a régi társadalom hagyott ránk. A kommunizmus építésénél az Ismereteknek, szervezeteknek és Intézményeknek csak abból az összességéből Indulhatunk ki, az emberi erőknek és eszközöknek azon készlete mellett, amely a régi társadalomból ránk maradt. Csak ha az iftúság oktatását, szervezését és nevelését gyökeresen átala- kítluk, akkor érhetjük el, hogy az Ifjút nemzedék erőfeszítéseinek eredményeképpen létrejöjjön az a társadalom, amely nem hasonlít a régihez,- azaz a kommunista társadalom, Ezért részletesen kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy mire kell tanítanunk Ifiúságunkat, és hogyan kell ifiúsá- gunknak tanulnia, hogy valóban méltó legyen a kommunista Iflúság elnevezésre, és hogyan kell előkészítenünk Ifjúságunkat arra, hogy tovább tudja építeni és be tud la tetőzni azt. amit ml elkezdtünk. Meg kell mondanom, hogy az első és nyilván legtermészetesebb feleletnek az látszik, hogy az ifjúsági szövetségnek és általában az egész Ifjúságnak, amely át akar térni a kommunizmusra, a kommunizmust kell tanulnia. De az a felelet, hogy „a kommunizmust kell tanulnia“, túlságosan általános. Mire Is van szükségünk ahhoz, hogy megtanuljuk a kommunizmust? Mit kell klvélaszta- . nunk az általános ismeretek összességéből, hogy megszerezzük a kommunizmus ismeretét? Itt útón-útfélen a veszedelmek egész sora fenyeget bennünket, mihelyt a kommunizmus tanulásának feladatát helytelenül tűzzük ki. vagy pedig túlságosan egyoldalúan fogjuk fel. , I Első pillantásra természetesen az jut az ember eszébe, hogy a kommunizmust tanulni nem más, mint elsajátítani a tudásnak azt az összességét, amely a kommunista tankönyvekben, brosúrákban és müvekben ki van fejtve. A kommunizmus tanulmányozásának Ilyen meghatározása azonban túlságosan durva és hiányos volna. Ha a kommunizmus tanulmányozása csak annak elsa- iátításában állna, ami a kommunista művekben, könyvekben és brosúrákban ki van fejtve, akkor túlságosan könnyen megeshetnék, hogy akadnának kommunista betűrá- gők vagy szájhősök. ez pedig lépten-nyomon ártana nekünk, és kárunkra lenne, mert kiderülne, hogy ezek az emberek, akik megtanulták és elolvasták azt, ami a kommunista könyvekben és brosúrákban ki van fejtve, képtelenek mindezeket az ismereteket egybefoglalni, és nem tudnak úgy cselekedni, ahogy azt a kommunizmus valö- ban megköveteli. I
