Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-19 / 16. szám

TANÁCSKOZTAK A SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁI Nyílt válaszokat — És neked ml tetszett? — Ez volt « leggyakoribb kérdés az elmúlt hét hétfd- jén, amikor szerkesztőségünk összerázódott a szombaton lezajlott SZISZ járási konfe­renciái után. Kint volt mindenki, aki csak tehette, mert hiszen amikor a mozgalom jövőjéről határoznak, Jelen kell lenniük a sajtó képviselőinek is. Hogy nekem ml tetszett Komáromban? Az, hogy a régebben agyonbírált Járásban a nyíltság és a szóklmondás nemcsak pa­píron létezik, hanem ott a teremben szinte szócsatát vívtak egymással a küldöttek, ez nem volt szöcséplés, és a felvetett prob­lémákra azonnal a helyszínen keresték a megoldást. így például a diákok problé­máira a Jelenlevő fiatal pedagógusok ad­ták meg a konkrét választ. Hangsúlyozom, hogy konkrétat, kerülve minden formaliz­must vagy netán kioktatást. Tetszett az is, hogy a fiatalok Járási tanácskozásán a járási párt- és állami tisztségviselők is részt vettek, és a vitában felvetett prob­lémákra Anton Hlaváe, a SZLKP Járási bi­zottságának vezető titkára és Varga Ernő, a Jnb elnöke konkrét válaszokat adott. De nemcsak ők, hanem a SZISZ KB kül­döttségének vezetője Jura] Janóiovský még arra Is kitért válaszaiban, hogy lapunk milyen sokszínűvé kell hogy váljék a Jö­vőben, és így segítse valóra váltani a SZISZ elképzelését. A küldöttek megvitat­ták, hogyan vehetnek részt a környezet- védelemben, foglalkoztak azzal a kérdés­sel, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Plonirszervezete hogyan működhet együtt az állami szervekkel. Bőven szól­tak arról, hogy az ifjúsági szövetség tag­jai, valamint a pionírok miként Járulhat­nak hozzá a komáromi Járás fejlesztésé­hez. Kifejtették véleményüket A ml prog­ramunk az átalakítás,és a demokratizálás című dokumentumról, különböző törvények­ről és törvényjavaslatokról. Csikmák Imre Sok szó esett a szabadidőről Losoncon (Lučenec) a több mint 400 . küldött' és meghívott vendég Jelenlétében Soňa Cepková, a SZISZ Jb elnöke a Járási szervezet tevékenységéről és a rájuk váró feladatokról tömören számolt be, mind­össze húsz percig beszélt, mivel minden küldött már a konferencia előtt pár nap­pal megkapta a beszámolót. Bő teret ka­pott tehát a vita, melynek első felében Mátyus János, a Járási politikai és állami szervek küldöttségének vezetője, a Járási pártbizottság vezető titkára is felszólalt. Sok szó esett a szabadidő szervezésének formáiról és tartalmi felépítéséről. Ehhez adott fogódzót Ladislav Mesiariknak, a SZISZ KB képviselőjének a felszólalása Is. A középiskolások a Radlm bevezetése óta szerzett tapasztalataikról, az „Iskola szó­rakoztatja az iskolát“ kezdeményezés si­keréről, a munkásfiatalok a Méta 90 moz­galom továbbra is Jellemző formallzmueá- ról, az ifjúsági kezdeményezés számlájá­nak bevezetése körüli huzavonáról, a fa­lusi fiatalok pedig a szervezetlenség, ma- gárahagyatottság okairól szóltak. Egy több éve létező, de napjainkban is időszerű problémát feszegetett Rácz Róbert, a Járási tudományos-műszaki, klub vezetőjíe. Már két átadási Időpontot is csúsztattak az épí­tők, így a klub drága felszerelése még napjainkban is csak ideiglenes helyre ke­rült. Titkos szavazással választották meg a A Szocialista Ifjúsági Szúvetség Szlovákiai KBzponti Bizottságának lapig SZERKESZTŐSÉG: Martanovlčova 2S 819 27 Bratislava Fűsserkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMERI SÁNDOR Teiefon: rősserkesztfl — 213744. 2104S43, helyettes főszerkesztő — 2I3B23, 2104541, titkárság - 2104542. 2104544. gazdasági és knlturális rovat — 2104548 szervezeti élet és sport — 2104545. mfiszakl részleg — 2104140 Kiadta a Smnna Kladővállalat 812 84 Brati­slava .Pratská 11 Nyomja a Západnsloveo- ské tIaClarna, 812 82 Bratislava. Odborárske nám 3. Előfizetési dfj: egy évre 52 K6s, tél évra 28 Kőt. Terjeszti a Posta HIrlapszolgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesi- tőnél. A lap kOlfőldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlače 813 81 Bratislava. Oottwal- dnvn ném 8 rttlán rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzBnh meg és nem kill- dünh vissza. Index; 498 82 Járási szervezet új összetételű plénumát, a Járási ellenőrző bizottságot, a plonlrszer- vezet Járási tanácsát és a kerületi kon­ferencia küldötteit. Polgári László Senki sem maradhat közömbös A Lévai (Levice) Járás ifjúsági konfe­renciáján közel kilencezer pionírt és SZISZ- tagot képviseltek a küldöttek. Meghall­gatták a decemberben megválasztott elnök, Štefan Baniar beszámolóját, és megvitat­ták a teendőket. Ezek között akadt nem egy olyan, amihez haladéktalanul hozzá kell látni. Így például az új vezetőség na­gyon sok lazaságot talált a szervezetek gazdálkodásában, sót, a revíziós bizottsá­gok és egyes tagjainak a munkájában. Az elnök szólt arról, hogy a tanácsko­zás szignallzálja a teendőket; hogy az if­júság gondjaiért az ifjúsággal együtt kell síkraszállnl; hogy senki sem maradhat kö­zömbös; hogy nem lehet különbség a sza­vak és a tettek között és a fiatal nem­zedék feladatát nem végezheti el senki más. Németh István Kinyilatkoztatások helyett tetteket Ha röviden össze akarnám foglalni a Szocialista Ifjúsági Szövetség dunaszerda- helyl (Dunajská Streda) Járási konferen­ciájának lefolyását, akkor azt mondhat­nám, hogy az útkeresés jellemezte. Ez de­rül ki a SZISZ Jb elnökének, Halgaš De­zsőnek a beszámolójából és a legtöbb vi­tafelszólalásból. Szinte egybehangzóan meg­állapították, hogy egyszer s mindenkorra szakítani kell a merev, kötött tevékeny­ségi formákkal, a mozgalmak erőltetésé­vel. Úgy kell dolgozni, hogy a SZISZ mun­kája a fiatalok és a társadalom számára Is hasznos legyen, „hogy a fiatalok Jól érezzék magukat szervezetünkben“. — hang­zott el szó szerint a beszájnolóban. A múltban a legjobb szándékú mozgal­mak is hitelüket vesztették, mert a siker egyetlen mércéje az volt, hogy ki és hány órát dolgozott társadalmi munkában vagy a termelésben, hányán vettek részt a politikai oktatásban vagy az egyes ak­ciókon, hány tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Senki sem firtatta, hogy a sokszor öncélú munkának volt-e valami haszma. A fiatalok — szögezték le — természetesen továbbra Is készségesen vállalják a több­letmunkát, 8 társadalmi hozzájárulást,’ ha annak értelmét látják. Napirendre kerültek a gyerekekről és az ifjúságról való gondoskodás állami po­litikája törvénytervezetének alapelvei is. Sokan kifogásolták a felszólalók közül, hogy a vitára bocsátott tervezet megint egy általános politikai kinyilatkoztatás, nem pedig Jogszabálytervezet. A fiatalok kinyilatkoztatások helyett tetteket kérnek. Mások nehezményezték, hogy a tervezet csak az ifjúsági sajtóban látott napvilá­got, mintha az ifjú nemzedék, amelyről gyakran mondjuk, hogy társadalmunk jö­vője, nem is érdekelné a felnőtt társa­dalmat. Jôčlk Edit, a SZISZ KB küldöttségének vezetője, a KB titkára a legtöbb vítafel- szólalóval egyet értett abban, hogy olyan sokrétű munkát kell kifejteni, hogy min­den fiatal megtalálja a mozgalomban a neki valőt. Utalt a párt és az állam leg­felsőbb szerveivel folytatott közös tárgya­lásokra az utóbbi időben, mondván, hogy ezen a szinten valóban partneri kapcsolat alakul ki. Ilyen partneri kapcsolatokat keli kialakítani alsóbb szinten is. Palágyi Lajos Régi gondok — régi formák Sok szó esett a formalizmus elleni harc­ról a SZISZ Kassa-vidékl (Košice-vldiek) Járási konferenciáján. De a szavaknál messzebb nem Jutottak, már csak azért sem, mert a konferencia, az elnöki be­számolótői a vitáig, erősen magán viselte a formalizmus Jegyeit. Mindjárt azzal, hogy a konferencia előtt (nemcsak ebben a Já­rásban] összehívták a küldötteket, hogy megbeszéljék, miről fognak beszélni a konferencián. Igazi elemző vitát nem si­került kezdeményezni, így a konferencia vitának nevezett része Jórészt monologizá- 16 öndicséretből éllt. A SZISZ-tevékenység régi gondjai kerültek „terítékre“: a fia­talok érdektelensége, a bürokrácia stb. De a Javasolt orvoslatok éppen olyanok vol­tak, mint a Jelenségek, amelyeket ki sze­rettek volna velük küszöbölni: a régi sab­lonokat hordozták magukon. Nem volt Jő megoldás az sem, hogy ez alkalommal a plonirvezető'k Is részt vettek a konferen­cián. Sajnos, ha lehet, hozzászólásaik még inkább a régi gondolkodásmódot erősítet­ték fel az egyébként sem túl izgalmas ta­nácskozáson. Valóban Ilyenek lennének a mai fiata­lok? Valőban ennyire nem tudnak meg­újulni? Pedig a Járás specifikumai Igeíy csak ÚJ megközelítési formákat Igényelné­nek, különben tényleg elnyeli a város a Járástl KUnko Róbert A gyermekekről és az ifjúságról „KQIönHsen fontosnak tartjnk az ifjúság ssarepének lényeges növekedését ai étalakitás folyamaténak meggyorsftésában. Kssvetlen részvétele nélkfll a gazdaságpolitika klalakltá- lában és megvalésltéséban nem beszélhetünk valédi értelemben vett ifjúsággal valú mun­káról. Eddigi médszerainkkel, hogy megismertetjük vele a mi döntéseinket, nem leszünk képetek aktivltázát, sem felelússégtndatát elnyerni. Nem akarjuk kész tények elé állítani az Ifjúsigot, tanácskozni akarunk vele a munkáról, a tannlmányokról, az illamigazgatás kérdésairül, a szabadidS kultnrills, technikai és testnevelési aktivitást célsé kihasználésá- rél. Az a feladat vér ránk. hogy meglogalmazznk a fiatal nemzedékkel szembeni állami politika egységes koncepcléját és törvényszinten teremtsünk jogi alapot neki.“ (A CSSZSZK kormányának programnyilatkozatából, melyet a Szövetségi Oyűlée 1988. 11. 10-én hagyott Jóvá.) A SZISZ KB alapanyagát a gyermekekrél és az ltjúságrél való gondoskodás állami po­litikájának törvényes szabályozása alapelveinak kidolgozására megtárgyalta a CSKP KB If­júsággal foglalkozó bizottsága. Nagyra értékelte a SZISZ KB viszonyát e kérdésekhez és támogatta, hogy törvény szabályozza az Ifjúság szerepét a társadalomban és észrevételét e társadalmi életben. Fontosnak tartotta, hogy a törvényjavaslat további előkészítése so­rén legyen kihasználva a nyilvános és a szervezeten belüli vita. A SZISZ KB most a nyilváoosság, főleg a fiatalok elé tárja alapelvjavaslatait A gyer­mekekről és az Ifjúságról valú goodoskodás állami politikája törvényéhez. Előkészítésén jogi és Ifjúsággal loglalkoző szakemberek egész sora vett részt. Figyelembe vettük néhány izoclaliata ét más ország tapasztalatait Íz, ahol hasonló törvényeket már életbe léptettek. A nyilvános vita tonlos része a törvény alB készítésének. Meg kellene mutatnia az alap- elvek kitűzésének helyességét, az egyes cikkelyek megtelelóségét és a Javasolt megfo­galmazások teljességét. A vita lontoi eszköze lesz ifjúságunk Jogi tudata növelésének. As észrevételeket és Javaslatokat az egyének, a kollektívák és szervezetek a SZISZ KB- nak ctmazhetik (nem. M. Gorkélui 24, 116 47 Praha 1), de elküldhetik szerkesztőségünk el­mére Is (0| Itjéség, Martanovlčova ni. 25. 813 27 Bratislava). A SZISZ KB Elnöksége telhivja a fiatalokat és a széles közvéleményt, hogy minél többen vegyenek réizt a törvény alőkészltésébeni A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fia­talsága aktívan részt vesz a szocialista tár­sadalom építésében és védelmében. Ez az 1- gyskezet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével valósul meg, a Nemzeti Front szervezeteinek széles körű részvétele mellett. A gyermekek és a tiatalok a szocialista állam és társadalom védelme alatt állnak, mindkettő megfelelő anyagi, társadalmi-politi­kai és Jogi feltételeket teremt nekik egész­séges fejlődésükhöz; művelődésükhöz, érvénye­sülésükhöz, ugyanúgy szabadidejük célszerű kihasználásához. Az ifjúság elemi kötelessége képességeinek fejlesztése a sikeres munkavégzés érdekében, a felelősség fokozatos étvéteie a társadalmi feladatok teljesítéséért. Az Ifjúság társadalmi aktivitása főleg a Szocialista Ifjúsági Szövetség és annak PIo- nirszervezetében bontakozik ki, ezek képvise­lik az ifjúság érdekeit a szocialista önkor­mányzaton és egyéb formákban, melyek meg­felelnek a szocialista demokráciának. A gyermekek is a fiatalok ellátásának ás érvényasülésl körülményeik javítása végett va­lamint védelmükre, egyszersmind a gyerme­kek és fiatalok védelmére és helyzetének egységes alapokon történő Jogi szabályozására társadalmunkban elfogadásra kerül az alábbi törvény. A gyermekekről és a fiatalokról való gondoskodás állami politikájának alapelvei 1. alapelv Az állem politikája a gyermekekkel és a fiatalokkal szemben a szocialista társadalom fejlesztésének koncepciójával összhangban ar­ra Irányul, hogy megteremtse a feltételeket; — a gyermekek és fiatalok aktfv részvételé­hez az állami és társadalmi ügyek megol­dásában, — a fiatalok szociális szükségletei éllandó figyelembe vételének és kielégítésének a CSSZSZK gazdasági potenciálja növekedésének függvényében, — a fiatalok részvételéhez a gazdasági fel­adatok teljesítésében és a termelés irányítá­sában, — a gyermekek és tiatalok beilleszkedéséhez az életbe és a munkafolyamatba, főleg a csa­ládi életben és az anyagi bebiztosftottságban úgy, hogy az megfeleljen érdekeinknek ét « társadalmi szükségletnek, — a gyermekek és fiatalok személyisége har­monikus, sokoldalú kialakításához főleg az egészségvédelem, a művelődés, a kulturális fejlődés terén, a szabadidő kihasználásához, a kedvezőtlen hatások megelőzésáhsz és azok kiküszöböléséhez, — a gyermek- és Ifjúsági szervezetek tevé­kenységének fejlődéséhez. A gyermekek és fiatalok egészséges testi és szellemi fejlődéséért az állami szervek biz­tosítják az Ifjúság és a gyermekek nevelését és oktatását, megoldják a fiatalok szociális és lakásszüksögletelt, munkafeltételeket te­remtenek munkaaktivitásuk fejlesztéséhez, a gyermekek és fiatalok bekapcsolódásához a tudományos-műszaki haladásba, - teltételeket te­remtenek a szabadidő aktiv eltöltéséhez és további fejlődésükhöz, beleértve a gyermekek­nek és fiataloknak a negatív jelenségektől való védelmét Is. 2. alapelv A gyermakekről és fiatalokról való gon­doskodás állami politikája megvalósítása ér­dekében: — A legfelsőbb képviseleti testületek meg- tárgyaljék A gyermekekről és fiatalokról va­ló gondoskodás állami politikájának alapkér­déseit • területeken; szociális és lakásügy, a fiatalok munkaakttvltása fejlesztése felté­teleinek megteremtése, nevelés és művelődés, az Ifjúság bekapcsolása a tudományos-műsza­ki fejlesztésbe, a gyerakek és fiatalok egész­séges fejlődésének feltételei, az ifjúság vé­delme a negatív jelenségekkel szemben. — A CSSZSZK kormánya ás a köztársasági kormányok a Szocialista Ifjúsági Szövetség központi bizottságaival megegyezve programot fogadnak el a gyermekekről é* az Ifjúságról való gondoskodás állami politikája alapelvel- nek megvalósítására. — A többi szerv és szervezet szociális te­vékenységet fejt ki a gyermekek és fiatalok érdekében. 3. alapelv A nemzeti bizottságok a Nemzett Front vá­lasztási programjának részeként egységes programot dolgoznak ki a gyermekekről és fiatalokról való gondoskodásra. A nemzeti bi­zottságok tanácsadó szerveket hoznak létre, melynek tagjai a képviselők és további, tár­sadalmi szervezkek által Javasolt egyének soraiból kerülnek ki. A szaklrényultsága ré­vén e szervnek legalább az egyharmadát 3.5 évesnél nem Idősebb fiatalok alkotják. Ezek a szervek alapanyagokat készítenek elő, és megtárgyalják a gyermekekről és az Ifjúság­ról való gondoskodás állami politikája vég­rehajtásának fontos kérdéseit. 4. alapelv Az államigazgatás végrehajtása a gyerme­kekről és fiatalokról való gondoskodás terü­letén azon szervek hatáskörébe tartozik, a- melyeket e célból az alkotmánytOrvények, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei megala­pítanak. 5.. alapelv A Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezeteN nek Jogukban áll a törvények és más tör'« vény erejű rendeletek végrehajtását ellenőriz­ni. Információkat kérhetnek a szervek és szervezetek felelős. vezetőitől, ők pedig kö­telesek tájékoztatni. 6. alapelv Minden olyan fontos döntés előtt, amely alapvetően érinti a fiatalok életét, munkáját és szükségleteit, ki kell kérni az illetékes SZISZ-szerv véleményét. Főleg Jogi előírások­ra, kollektív szerződésekre. Iskolatervekre, komplex lakásépítési programjavaslatokra, a környezet alakítására és további, más Jogi előírásokban szabályozott kérdésekrt vonat­kozóan. ■' ■ 5" 7. alapelv A gyermekekről 'és az Ifjúságról való gon­doskodás állami politikája bebiztosításának céljából elsősorban; — közös tanácskozásokat kell szervezni az állami szervek, a gazdasági, szövetkezett és más szocialista szervezetek vezetői és az ille­tékes SZISZ-szervek között; — szerződéseket kell kötniük az állami szer­veknek, állami vállalatoknak, más szocialista szervezetek szerveinek a SZISZ különböző színtű szervezeteivel és szerveivel; — közös munkaszerveket kell létrehozni a SZISZ és az állami szervek és szervezetek részvételével ott, ahol erre a kitűzött célok elérése végett szükség van. 8. alapelv A gyermekekről és az Ifjúságról való gon­doskodás állami politikájának megvalósítására az egyes irányítási szinteken kialakíthatók e célt szolgáló alapok. ELSO RESZ Az Ifjúság részvétele az állam és a társa« dalom Igazgatásában és fejlesztésében 9. alapelv Az Ifjúság részt vesz a társadalom építésé­ben; — Közvetlenül, elsősorban az össznépi viták­ban, a népgyűléseken és manlfesztáclőkon, továbbá a képviselőtestületek választásokon való Jelenlétével és tisztségek betöltésével. — A népképviseleti testületekben képviselői közvetítésével. — A SZISZ és más tárMdalmi szervezetek közvetítésével. — Az önigazgatási szervek közvetítésével. 10. alapelv A gyermek és fiatalok szükségleteit és ér­dekelt a Szocialista Ifjúsági Szövetség fejezi ki mint egységes önkéntes társadalmi szer­vezet. 11. alapelv A Nemzett Front társadalmi szervezetei kül­detésükkel összhangban elősegítik az egysé­ges nevelőhatés kifejtését, az Ifjúság egész-« séges fejlődését, sokoldalú tevékenységének kibontakoztatását, gazdasági, szociális és kul­turális szükségletei és érdekel kielégítését, 12. alapelv A SZISZ szerveinek és szervezeteinek főleg arra 'van joguk, hogy képvlselő(elölteket ja­vasoljanak, tagjelölteket küldjenek a népbí­rósági testületekbe, az ellenőrző szervekbe, a választási bizottságokba, a nemzeti bízott. Ságok és más önigazgatási szervek szakbizott­ságaiba és aktíváiba. Az Ifjúság érdekelnek hatékony és koordi­nált képviselete érdekében a SZISZ szervei megalakítják a képviselőtestületek fiatal kép- vlselöaktlvált. 13. alapelv A szocialista szervezetek önigazgatási szer­veibe a SZISZ Is javasolja Jelöltjeit. 14. alapelv Az alapiskolák és középiskolák tanulói ta- nulőkollektlvát alkotnak, mely SZISZ-szervezet és Plonirszervezete közvetítésével részt vesz az Iskola életének Irányításában. A kollektívák Jogait és kötelességeit általánosan kötelező jogi előírások szabályozzák. <

Next

/
Thumbnails
Contents