Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-12 / 15. szám

Egy sportbúvár sikerei Csukás László sportbúvárt, víz alatti fotóst, a komáromi (Ko­márno) Dunamen- íi Múzeum dolgo­zóját a városban mindenki ismeri és kedveli. Olyan ember 6, akinek mindenkihez van egy kedves szava, akinek szívügye a fiatal sportbúvá­rok nevelése, aki nagyon szereti a természetet, s ahol csak teheti, maga is védi környeze­tét. Hogy közis­mertté vált nálunk és a határainkon túl Is, különös szenvedélyének, a VÍZ alatti fotózásnak köszönheti Ennek a kedvtelé­sének már tizenegy éve hódol. Ismeri Dél-Szlovákla és az ország más területeinek azokat a vizelt, ahol lüktető élet van a víz alatt. Tavaly a sportbúvárok és fotósok első Európa-bajnokságán, az ausztriai Halstattban a nagyon értékes harmadik helyezést ér­te el. Csukás Lászlóval nem véletlenül találkoztam a sln- gellöl lakóháza közelében levő kis „királyságában“. A terveiről, eredményeiről, sikereiről beszélgettünk. — A víz szerelmesei közé tartozom már évek óta — kezdi vallomását. — Évekig aktív kenus voltam, s amikor már egészségi okokból nem versenyezhet­tem, elkezdtem búvárkodni az Akva klubban. Sok évi kitartó munkával lettem mestere a búvársportnak. Rengeteg órát töltöttem a Komárom környéki vize­ken, és így volt alkalmam megfigyelni a megannyi I -szlnben pompázó víz alatti életet. A különös élmé­I nyék, a természet szépsége arra késztetett, hogy azzal, amit a viz alatt láttam, azokkal is megosszam, akik nem lutnak a víz alá. S Így saját készítésű fényké­pezőgéppel elkezdtem a víz alatt fényképezni Az első diafelvételeim nagy örömet szereztek klubtársaimnak és a fiataloknak. Most már a Nlkonos 4A nagy tel­jesítményű fotógép tulajdonosa vagyok A legnagyobb kritikusom, de egyben támogatóm is, a feleségem, Mária. Kodak, Fuji és Agfa filmekre fényképezek, s főleg az édesvizekben. Már több ezer felvételt ké­szítettem a víz alatt, s a legjobbakből témák szerint diaprogramokat állítottam össze. 1980 ban Gottwaldov- ban részt vettem az audiovizuális programok verse­nyén, Ez a fesztivál, de főleg [án Trúneőek' érdekes diaprogramjai nagy hatással voltak rám. Pšenák Ist­ván barátommal elhatároztuk, hogy saját technikával ml is készítünk hasonló diaprogramokat. Így készült el az első diaprogramunk „Élet a víz alatt“ címmel Sohase felejtem el a gottwaldovl fesztivál további év­folyamán, mennyire derült a közönség, amikor kez­detleges technikánkat meglátták. Oe a nevetésük el­halt, amikor a zsűri különdijjal értékelte a munkán­kat. Ez a siker további aktivitásra serkentett, s így készültek el a további diasorozataim, az „Oj élet szü­letése a víz alatt“, az „Egy év a víz alatt“, a „Fel­fedezés a Zsuljanon“ (Jugoszlávia), „Az álmok folyó­ja“ és más tematikák. Fotóim megállták helyüket nemcsak itthon, hanem különböző rangos nemzetközi kiállításokon, így Kanadában, Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban, Angliában és másutt. Sok elismerést kaptam számos külföldi fesztiválon. Meg­hívást kaptam például Albert monacói hercegtől, va­lamint Jaques Plccard-től, a híres tengerkutatótől. Na­gyon örülök a tavalyi első helyemnek, amelyet a ter­mészeti és ökológiai tematikájú „Almok folyója“ című összeállításommal szereztem meg a gottwaldovl feszti­válon. Visszatérve a sporlbúvár és -fotósok tavalyi ausztriai Európa-bajnokságához, ahol Lőrincz Feri barátommal voltam, elmondhatom, hogy itt Is igényes munka várt' ránk. Az Alpokban levő Halstattban 76 tóban négy nap alatt négy filmre vettünk fel két te­matikát, egyiket „Élet a víz alatt“, a másikat „Fény- effektusok a víz alatt“ címmel. Nagy lendülettel lát­tunk munkához, s az értékelés után a zsűri 21 eu­rópai versenyző közül nekünk ítélte oda a harmadik díjat. Nagy volt a boldogságunk, s örülök a meghí­vásnak a II. Európa-bajnokságra, amely .az idén lesz. — Nem félsz soha sem a víz alatt? Történt e már veled valami rendkívüli? — Ha valaki jól ismeri a sportbüvárkodás rejtel­meit, annak nem kell félnie. S mivel ez is kollektív sport, mindig a barátaimmal közösen merülök alá, sohasem egyedül Sok érdekes élményt éltem át a víz alatt, talán legjobban az emlékezetemben maradt a találkozásom egy nagy harcsával az „Almok folyója“ című sorozatom készítésekor. Éppen egy víz alatti alagutat nézegettem, hogy mi lehet benne, amikor „lakója“ hazaérkezett. Nem tudom, hogyan végződött volna a találkozás, ha az alagútban találkozunk össze. Egy másik alkalommal egy nagy harcsa megtámadta a barátomat. Természetesen ezek ritka esetek, s nem tántorítanak el a víz alatti további fényképezéstől. — Ki mindenki segíti a tevékenységedet, s mik a további terveid? —> A legnagyobb hálával tudok csak gondolni a Honvédelmi Szövetség támogatására, az alapszerveze- tektöl egészen a központig Tudják rólunk, hogy ml is védjük a természetet és vizeinket. Nagy álmaim közé tartozik egy expedícióval eljutni a trópusi vidékekre, talán az idén sikerül alámerülnöm a Vörös tenger vi­zében. Szeretném még sokáig fényképezni a víz alatti élet szépségét és rejtelmeit, s egyben hozzájárulni vizeink védelméhez, A későbbi évek folyamán talán nálunk, Komáromban is sikerű) majd megszerveznünk a sportbúvárok totósok alkotásainak fesztiválját, hi­szen évről évre emelkedik azok száma, akik szeretik a természetet, vizeink szépségét. . Talán csak annyit fűzök hozzá Csukás László si­kereihez, hogy nem mindig az a fontos, hogy vala­kinek mind|árt a legmodernebb múszerel, fényképező­gépei legyenek, ennél sokkal fontosabb az ügyszere­tet. a lelkesedés s az önfeláldozás. Ha ez nem hiány­zik, akkor mindig elérjük azt, amit akarunk. Bende István Milyen volt az I. jégkorongliga 46. bajnoki idénye? Még tavaly szeptember 13-án kez­dődött a 46. jégkorongbajnokság, és klsebb-nagyobb szünetekkel hat és fél hónapig, március 31-lg tartott. Eközben nem sok minden történt a nemzetközi porondon, a fiatal, ta­pasztalatlan játékosokból álló válo­gatott december közepén Moszkvá­ban a hagyományos Izvesztyjla Ku­pán az előkelő harmadik helyen vég­zett. Említést érdemel még a nagy­válogatott március végén aratott 5:2- es győzelme a világbajnok svédek otthonában. Az első előkészületi ta­lálkozó 2:2-re végződött a Globus csarnokban. Ezelőtt azonban sok megrázkódtatás érte a csehszlovák hokit, ám az illetékesek nem kis meglepetésre az I. ligára hivatkozva bizakodnak: az idén ismét a régi si­kereket idéző sportág lesz a jégko­rong. A Calgary! (le)szereplés után ez rá is férne a csehszlovák hoki­ra, amely a közelmúltban inkább a meglepő vereségekkel hívta fel ma­gára a figyelmet. Negyedszer játszották kieséses rendszerben az 1. jégkorongligát. Nem vitás: izgalmasabb, érdekesebb. de hosszabb és fárasztébb lett a baj­nokság. És főleg Igényesebbl Az újí­tást 1985-ben általában mindenki nagy lelkesedéssel fogadta, s most is többen vannak mellette, mint el­lene. A válogatott sorozatos kudar­cát követően viszont egyre többen megkérdőjelezik az igen fárasztó és hosszadalmas hokimaraton szüksé­gességét. Három év alatt két vá­ratlan balsiker Is érte nemzetközi porondon a csehszlovák Jégkorongo­zást. A moszkvai világbajnokság é- remtelen helyezése után szinte bé- nítólag hatott a sportág szerelme­seire a calgaryl vergődés, minden idők leggyengébb olimpiai szereplé­se. Az alacsony színvonalú bajnok­ság az oka — hangoztatták elkese­redésükben a pesszimisták. Minden rosszban van valami |6: ezek a si­kertelenségek rámutattak az eddig elhallgatott és akarva-akaratlan el­nézett hibákra, hiányosságokra, ame­lyekre az 1987-es bécsi világbajnok­ság után derült fény. A bronzérem azonban mindent (?!) megoldott... Calgary viszont mást mutatotti Sokan azt mondják, a válogatott teljesítménye az 1. liga színvonalá­nak a tükörképe. Felvetődik a kér­dés: valóban olyan gyenge lett volna a bajnokság az utóbbi három évben? De főleg tavaly, mert kétszer is e- légtelenre vizsgázott a csehszlovák együttes. Hogy milyen is volt az idei pontvadászat, arra leghitelesebb választ az április 15-én kezdődő két­hetes stockholmi világbajnokság ad majd. A tavalyinál nem volt jobb a 46. jégkorongbajnokság. Sőtl Több szak­embernél a ■ rosszabb jelzőt is kiér­demelte. Mindössze két csapat. a Tesla Pardubice és a Oukla Trenčín nyújtott átlagon felülit, a többi e- gyűttes messze elmaradt a várako­zástól Az első, körmérkőzéses so­rozatban még úgy-ahogy hajtottak, teljes erőbedobással küzdöttek a résztvevők, ám a második rész, a páros-páratlan szakasz több langyos, unalmas összecsapást hozott. A Par­dubice magasan a mezőnv fölé nőtt. biztosan nyerte mérkőzéseit, nagy fölénnyel végzett az élen a 3*4. for­duló után. Több edző azt hangoztatta a baj­noki rajt előtt, hogy a nyolc közé jutást tekinti fő célnak. Amikor ezt már néhány csapat teljesítette, jó pár találkozó tét nélkülivé vált. Az idén kevesebb Izgalom akadt a ne­gyed- és az elődöntő találkozóin, mint az elmúlt három évben. Ez és a megcsappant nézőszám is bizonyít­ja: esett a színvonal' 1988-ban 3:2-re végződött a VSŽ Košice — Dukla Jihlava döntő, két éve szintén öt mérkőzésből állt a Pardubice—Jih­lava (3:2) finálé. Tavaly és az idén viszMit „csak“ négyből (Košice— Sparta 3:1, Pardubice—Trenčín 3:1). Kétségkívül most Is a döntőben lát­hattuk a legjobb mérkőzéseket. Ez várható volt, hiszen a mezőny két legütőképesebb csapata küzdött az aranyéremén. Megérdemelten lett bajnok a Par­dubice, mert kezdettől fogva kie­gyenlített, jó teljesítményt nyújtott. A Tesla legjobbja vitathatatlanul Do­minik Hašek kapus volt, aki mér­kőzésről mérkőzésre a bravúros vé­dések egész sorát mutatta be. Tár­sai is remekeltek, mindig maradék­talanul teljesítették Vladimír Marti- nec edző taktikai utasításait, elkép­zeléseit. Az év edzője Igen szeré­nyen a következőket mondta a tren- Cínl negyedik döntő mérkőzést kö­vetően: „Nem történt semmi külö­nös, csak bajnokok lettünk. Annál is inkább nem számit ez csodának, mivel még nyáron ezt tűztük ki cé­lul Megvédeni sokkal nehezebb lesz a címet!“ A Tesla mestere már a jövőre gondol... Minden idők legjobb eredményét érte el a Dukla Trenčín. Abban, hogy ezüstérmes lett, oroszlánrésze van Vladimír RAžičkának, a Dukla és a válogatott csapatkapitányának, aki már évek óta az I. jégkorongliga legeredményesebb játékosai közé tar­tozik. Most is kirobbanó formában volt, főleg az elődöntőben, a cím­védő elleni összecsapásokon szipor­kázott. Az első két összecsapást követően úgy tűnt, a VSŽ Košice korongozól számára nincs rangja a bronzérem­nek. A két megalázó kassal (Koši­ce) vereség és a szurkolók elége­detlensége, tiltakozása után megem­berelte magát a kelet-szlovákiai gár­da, és vert helyzetből (0:2) talpra tudott állni, legyőzte a Spartát, a- melynél tavaly is jobbnak bizonyult az aranyéremért folyó mérkőzéssoro­zaton. Nem sok emlitésreméltó történt a többi helyosztón. Mintha megérezték volna a nézőik: ezekre a találkozók­ra nem érdemes kilátogatni Üres le­látók előtt rendezték ezeket a tét nélküli mérkőzéseket, amelyeket a játékosok amolyan szükséges rossz­nak tekintettek. Éppen ezért gya­koriak voltak a meglepetések, fur­csa eredmények. Nem ártana, ha a Csehszlovák Jégkorongszövetség Ille­tékesei elgondolkodnának azon; van-e értelme ezeknek a formálisnak tűnő összecsapásoknak. Annak nincs ér­telme, hogy mindenáron jégen legye­nek a korongozók és korcsolyázgas- sanakl Soha nem volt még ilyen bonyo­lult a kiesés elleni harc és az osz­tályozó, mint az idén. Ha valaki fi­gyelemmel akarta kísérni az esemé­nyeket, és „fel is akarta fogni“ őket, nagyon oda kellett figyelnie. A 34. forduló után a négy sereghajtó kü­lön csoportban játszott körmérkőzést úgy, hogy a rajt elő'tt a helyezése alapján pontjóváírást kapott. A két legjobb megmenekült, a két gyen­gébb viszont tovább folytatta a CSNL és az SZNL első két helyezettjével. Nehéz percek vártak a Slovanra és a Kladnóra. A 10 fordulóból álló körmérkőzés végeztével a Kladno visszakerült az élvonalba. Vele e- gyütt örült a Zetor Brno Is: egy­éves szünet után ismét 1. ligás csa­pata van. Miért esett ki a Slovan? Egysze­rű a válasz: gyalázatos teljesítményt nyújtott. Valamennyi játékosa ko­molytalanul, fegyelmezetlenül koron- gozott, jóformán mindenki azt csi­nált, amit akart. Az edzők nem tud­tak változtatni az elmérgesedett hely­zeten, elsodorták őket a hullámok. A játékosok dirigáltak, s ennek meg is lett az „eredménye“. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a Smidke utcai stadionban nem tudott új otthonra találni a Slovan. A vi­ták, a belső ellentétek^ az edzői té­vedések fordulóról fordulóra gyen­gítették a csapatot, amelyben az idősebb játékosoknak volt döntő sza­vuk. A bajnokság hajrája siralmas látványt nyújtott, alig kétszázan te­kintették meg a Slovan élvonalbeli búcsúmérkőzését. Épp itt az ideje, hogy a kékek véget vessenek a kí­sérletezésnek, és a fiatalokra épťt- senek. Csak így lehet kikerülni a mély hullámvölgyből. Még sokáig beszédtéma lesz a ne­gyeddöntő hosszabbításbotránya. Tör­tént ugyanis, hogy a Jihlava—Spar­ta mérkőzés döntetlenül végződött, ezért rájátszás következett. Anton Danko játékvezető és a mérkőzés ellenőrének hibájából furcsa dolog történt. Nem 'tíz perccel hosszabbí­tottak, hanem háromszor öt perccel pedig a versenyszabályzatban ez áll: ha a rendes játékidőben egyenlő az állás, akkor 10 perc rájátszás kö­vetkezik. A Sparta a hosszabbítás 13. percében ütötte győztes gólját. Há­romszor is óvást emelt a Jihlava, de a felsőbb szervek helybenhagyták az eredményt. Ki-ki vérmérséklete sze­rint döntse el: helyes volt-e ez vagy sem! Favei Wohl a válogatott vezető­edzője egy éven át azon fáradozott, hogy a szombaton kezdődő világbaj­nokságra ütőképes együttest hozzon össze. Nem volt könnyű dol­ga, mert a közel hét hó­napig tartó 46. jégkorongvllágbajnok- ság — a döntő négy felvonását ki­véve — kevég pozitívummal szol­gált Pesszimizmusra azonban nincs ok. Annál is inkább sincs, mert válogatottunk a vb színhelyén, a Globus csarnokban három héttel a- hókigála kezdete előtt alaposan ki­tett magáért. A stadlonavatón 2:2-re játszott a világbajnok svédekkel, majd két nap'múlva 5:2-re legyőzte őket. Ügy tűnik: borúra derű. Legerősebb összetételben szerepel majd a világbajnokságon a szborna- ja. Sokáig bizonytalan volt Fotyi- szov, Larionov, Makarov és Krutov játéka. A vb' előtt azonban a sztá­rok kebékültek Viktor Tyihonov edzővel, aki szintén örömmel nyug­tázta, hogy elült a vihar. „Csak egy célunk lehet, mégpedig az arany­érem visszahóditása!“ — mondta a szovjet csapat vezetőedzője két hét­tel a világbajnoki rajt előtt. Mint Ismeretes, 1987-ben a bécsi világbaj­nokságon óriási meglepetésre a své­dek végeztek az első helyen. A cím­védőt most is az esélyesek között emlegetik. Talán (csak) azért, mert hazai jégen szerepel. Ha Makarovék hozzák formájukat, akkor aligha le­het kétséges a szovjet együttes győ­zelme. Az ezüst- és a bronzérem­re több csapat is pályázik. Nagy csatát vívhat a dobogóra kerülésért a svéd, a csehszlovák, a kanadai és a finn válogatott. Sok múlik majd a pillanatnyi formán és az egymás elleni mérkőzések eredményein. Egy biztos: izgalmakban bővelkedő jég­korong-világbajnokságra van kilátás. Nagy szenzációnak számítana, ha a skandinávoknak sikerülne dupláz­niuk. Pavel Wohl edző feltétlenül a dobogóra várja csapatát... Zsigárdi László Vladimír RAžiCka, a Dnkla Trenčín és a csehszlovák jégkorong-váloga­tott csapatkapitánya és vezéregyénisége (Milan Richter felvétele) Bonyolult, fárasztó pontvadászat Äpriiis 15-től Stockholmra figyel a hokivilág

Next

/
Thumbnails
Contents