Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-12 / 15. szám

\

A XXI. századra készülnek

zéplskolát. Másfél húnap után sikerült ide átiépnem, aminek nagyon örültem, hiszen mindig is az egészségügyi pálya vonzott. Már gyerekkoromban Is csak orvososdit, növéresdlt Játszottam, ezért is lett volna nagy csalódás számomra, ha nem sikerül a tervem.

Az évek, az eredmények őt Igazolták, hiszen mindvégig Jeles tanuló volt. A tanárok szerint Csillának minden esélye megvan arra, hogy a kassal orvosi egyetemre bejusson. De nemcsak az Iskolában, hanem a kórházban, a szakgyakorlaton is megállja a helyét. Az elméletet és a gyakorlatot egymástól elválaszthatatlannak tartja, de — mint mondja — még sok minden kell ahhoz, hogy valaki Jó ápolónő legyen.

— Elméleti ismeretek nélkül el sem tudom képzelni a gyógyítást, a betegápolást, viszont hiába magolja be valaki, hogyan kell az injekciót beadni, ha képtelen azt a gyakorlatban is elvégezni, ha remeg a keze, ha nem tudja, hová kell szűrni, vagy netán eltöri a tűt. Véleményem szerint csak abból a lányból lehet Jó egészségügyi nővér, aki mind elméleti, mind gyakorlati téren alaposan felkészül. Aztán van még egy további dolog, ami szintén fontos. Mivel a betegek többsége idősebb ember, ők már mindenre érzékenyebbek, betegségük kínjait-‘'Sökszor tetézi elárvultsá- guk, inagárahagýóttságuk, az ápolónőnek kedvesnek, figyelmesnek, szolgálatkésznek, lelkiismeretesnek, néha még titoktartónak

Is kell hozzájuk lennie. Nem lehet durva, Ingerlékeny, munkájában felületes. Mindig biztatnia kell a beteget, lélekben Is hozzá kell segítenie a gyógyuláshoz. Felelősségteljes pályát választottam, ami sokoldalú embert kíván, ezért is szép és vonzó az ápolónői hivatás számomra.

Csilla az osztályban, a SZISZ-alapszer- vezetben az alelnöki tisztet vállalta. Kezdettől fogva népszerű, a gyűjtési versenyek szervezője és Irányítója. Vetélkedőkön, kulturális megmozdulásokon Is nemegyszer öregbítette már osztálya és iskolája hírnevét. Sohasem hiányzik az orosz szavalőversenyröl, tagja volt annak a sikercsapatnak, amely két éve a Fábry-na- pok vetélkedőjének országos döntőjéig eljutott. Amikor a Rozsnyói járás középiskolásainak válogatott csapatát lengyelországi jutaloraüdülésre vitték, nem véletlenül kapott rá Csilla meghívót. Napjainkban sem tétlenkedik, hiszen újabb kihívások, próbatételek elé néz, de sorolhatnánk még sikereit.

— A legfontosabb számomra most a sikeres érettségi vizsga és az egyetemi felvételi. Bár jeles tanuló vagyok, és most mind a négy év anyagát újragyúrom az érettségire, mégis úgy érzem, ez kevés lesz a felvételire, ezért pótórákat veszek biológiából és kémiából, és igyekszem majd mindent elkövetni; hogy felvegyenek. Ez lenne a pályám, terveim, s ha mindez sikerül, az álmaim beteljesedése.

Kép és szöveg; Polgári László

......................................................................................1

|új ifjúság 5 {

V 1

1 Az átépítés indokai |

Együttműködve váltani

Az átépítésnek, amely a KGST európai országai többségében folyik, két Indíttatása van. Az eddigi gazdasági és politikai mechanizmusok, amelyek a Szovjetunióban alakultak ki a sztálini időszakban, és amelyeket a második világháború után a többi szocialista országban is alkalmaztak, kimerítették lehetőségeiket. Ez néhány államban előbb, máshol később mutatkozott meg. A hetvenes és nyolcvanas évek határán nyilvánvalóvá vált, hogy a külterjes gazdasági fejlődés egy szinte áthatolhatatlan akadályba ütközött mind a termelési források mozgatásakor, mind a meglevő források hatásfokának emelésekor. A társadalmi-gazdasági növekedés tempója lelassult, miközben fejlődés helyett némely országban inkább pangásról lehetett beszélni. Egy sor esetben megtorpant a lakosság reálbérének emelkedése, megmutatkozott ez az egészségügy, az Iskolaügy lemaradásán, a környezet romlásán, lelassult a lakásépítés, és főleg hiány támadt a belföldi piacon. Nagy fékezőerő lett a korlátolt demokrácia. Lengyelországban a növekvő nehézségek nyílt társadalmi válságba mentek át. Egyre világosabbá vált, hogy a létező hiányosságok és az ezeket előidéző mechanizmusok ellentmondásba kerültek a szocializmusnak azzal az alapelvével, hogy sokoldalúan kell fejleszteni az ember egyéniségét.

Nem kevésbé súlyos indítékoknak mondhatók a világban végbemenő vál- tozáso'k. Elsősorban a lázas nukleáris fegyverkezést kell említeni. Ez létrehozta a civiUzáció megsemmisítésének reális veszélyét. A környezetvédelmi problémák tartós elhanyagolása is ilyen veszély felé sodorta a világot. Ezek és még más globális veszélyek hátterében fel kellett Ismerni, hogy csak valameny- nyi állam békés és intenzív együttműködése adhat a szétválasztott, ám mégis szoros kapcsolatban lévő világnak reményt a túlélésre. Ahhoz azonban, hogy az emberiség elérkezhessen ehhez az állapothoz, szükséges kizárni a nemzetközi életből minden konfrontá- / dós sémát és azokat új politikai gondolkodásmóddal kell helyettesíteni.

olyannal, amely az egyetemes emberi Ideálokat állítja előtérbe.

A külső tényezőkből erőteljesen ha“ tott a szocialista államokra a fejlett kapitalizmusnak az a képessége, hogy teret kell adni a tudományos-műszaki forradalomnak és a termelés nemzetközivé tételének, és ezzel legyőzni azokat a nehézségeket, amelyek a hetve- mes években és nyolcvanas évek fordulóján jelentkeztek. A fejlett kapitalizmus, ellentétben a marxista szerzők jóslatával, megtartotta vezető helyét a termelékenységben és a világgazdaságban, elegendő ereje volt a szocialista országok közvetlen és közvetett befolyásolására, és a munkanélküliséget kivéve, előrehaladt a szociális feltételek javításában is. Ennek folytán, ill. annak köszönhetően, hogy a KGST-országok fejlődése lelassult, a szocializmus elvesztett nem egy nehezen megszerzett pozíciót a kapitalizmussal való versenyben. Logikus, hogy a szocialista elmélet és gyakorlat feltette a kérdést: ml ennek az oka? Többek között olyan felismeréshez jutottak, hogy a kapitalizmus sem áll egy helyben, hanem okulva saját hibáin, tudatosan átépíti gazdasági mechanizmusát, hogy az ef- fektívebbé váljék.

Néhány előző társadalmi-gazdasági módszer helyességét a szocialista országokban mindinkább megkérdőjelezték az ún. iparosodó (neoindusztrialls- ta) országok eredményei. Ezek az országok rövid időn belül exportklnála- tukkai fontos helyet foglaltak el a világpiacon. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azokat a nehézségeket sem, amelyek a szocialista országok folyamatos problémái miatt alakultak ki a nemzetközi munkásmozgalomban. Egyértelmű a tanulság, amelyet ezekből és még más jelenségekből, otthon és a világban, a szocialista országok többsége levont: ha nem akarnak egyszer s min- denkorra lemaradni, passiv szerepet játszani a világban, és végleg megfosztani a szocializmust vonzerejéből, radikálisan át kell értékelni társadalmi- gazdasági fejlődésük eddigi módszereit és útjait.

Horváth Rezső

Az első moszkvai szövetkezeti vállalat

Az emúlt három hónap alatt a szövetkezeti vállalattá alakult moszkvai gyengeáramú méróműszerek gyárában 15 százalékkal nőtt a termelékenység és a korábbi tervekkel szemben 400 ezer 'rubellel növekedett a termelési érték. Ilyen növekedési ütemre még nem volt példa a vállalat 60 éves fennállása óta.

— Az elmúlt években a gyár pénzügyi helyzete Igen Ingatag volt — mondta Ko- roljov, a szövetkezet elnöke, a gyár korábbi Igazgatója. — Elmaradó fizetési kötelezettségeink értéke elérte a 2,5 millió rubelt. A vállalati tevékenység elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a dolgozók érdekeltségét munkájuk eredményében leginkább fokozó Irányítási rendszer számukra a szövetkezetté való szerveződés. Az Elektrotechnikai Minisztérium ma már a szövetkezet egyenjogú partnere. Kapcsolataink szerződéses alapokra épülnek. Gyárunknak mintegy ezer szállítója és megrendelője van. A szövetkezet a vele állami árakon folytatott kereskedelemben ma már valamennyi kötelezettségének eleget tesz.

A vállalat nem minden dolgozója vált a szövetkezet tagjává, mindössze 420-an. Köztük túlnyomórészt az alaptermelésben dolgozók és a vállalat vezetői. A többi 1100 dolgozó szerződésesként dolgozik. Napi feladatokat kapnak, amélrt előre meghatározzák a kifizetésre. Illetve nem teljesítés esetén a levonásra kerülő összeget. Az első tapasztalatok alapján a módszer Igen hatékonynak bizonyult, hiszen a szövetkezetben gyakorlatilag megszűnt a selejt, a fizetések pedig mintegy másfélszeresére nőttek.

Jelenleg a Szovjetunióban vagy 35 ezer szövetkezét működik, amelyek teljes dolgozói létszáma kb. 700 ezer fő. Különösen gyors ütemű fejlődésnek Indult a szövetkezeti mozgalom azt követően, hogy a Szov|etunl6 Legfelsőbb Tanácsa tavaly májusban elfogadta a szövetkezeti törvényt. Az azóta eltelt Időszakban a szövetkezetek száma több mint másfélszeresére nőtt.

Rakéták helyett — áruszállítás

Gorkljl megye szállitóútvonalaln szokatlan teljesítményű vontató- és szállítójárművekkel találkozhatunk. Ezeket korábban a közép-hatótávolságú rakéták szállítására alkalmaztak. A fegyverzetcsökkentési program során ezek a nagyteljetísményű gépek is polgári „szolgálatba lépnek“.

Az első két MAZ-7916 típusú gépjármüvet különlegesen súlyos és nagyméretű áruk szállítására állították üzembe. Speciális raktér kialakításával a vontató 90 tonna súlyú teher szállítására alkalmas. Különleges utánfutóval ezer tonija súlyú szerkezetek is szállíthatók. Közúton hasonló teljesítményű szállítójármű a Szovjetunióban eddig még nem üzemelt. A korábbi rakétahordozók a közelmúltban szállították a helyszínre a gorkljl atomerőmű új reaktorát.

Szovjet —

olasz vegyesvállalat

A Moszkvai Nemzetközi Kereskedelmi Központban megállapodást írtak alá a le- ningrádi Szkorohod egyesülés és az olasz- országi Mine Groop vegyesvállalatának megalapításáról. Ez sorrendben a tizennegyedik könnyűipari vegyesvállalat. A Mine Groop Olaszország legnagyobb cipőipari cége. A közös gyártás megindítását 1989. október 1-re irányozták elő. A Szkorohod évente 9 millió pár cipőt készít majd. Az olaszországi cég öntőaggregátok és présformák, cipötalp és sarok szállításával járul hozzá a termeléshez. A termékek egy részét a harmadik országokba exportálják majd, míg a nyereség egynegyed része az olasz partnert illeti meg.

Szovjetunió — USA; traktorok versenye

Ukrajnában és Üzbegisztánban, pontosabban Ogyessza és Taskent környékén rendezik meg a Caterpillar amerikai cég Challenger és az Altájl Traktorgyár T-250 típusú traktorjainak versengését. Az előkészületek megkezdődtek, a kísérletek 1989 végéig tartanak. Szovjet és amerikai traktorgyártási szakemberek nem tartják kizártnak azt a lehetőséget, hogy ha a kísérletek, illetve a verseny során eldől, melyik a jobb, vagy a két típusból hogyan lehet kihozni egy még jobb harmadikat.

CSALÁDI HÁZAK MA

Araikor Nyitrán (Nitra) megláttam a Családi ház ma című kiállítás kicsit bo- hókás hivogatóját — plakátját, mivel volt még egy óra időm, bementem hát a Lenin utcai kiállítóterembe. Nem tudtam eleget csodálkozni a kiállított anyagon.

Jozef Kapusta, Perleczky Lőrinc, Ján Vélek, Milan és Helena Schwarz, Istenes József és a többi fiatal építészmérnök szerzői kiállításán ugyanis a jobbnál jobb, érdekesnél érdekesebb általuk tervezett különálló és társas családi házak tervrajzait és a már kész, lakott házaknak a képét láthatja a látogató. Bemutatják előtanulmányaikat is, azokat a rajzokat, vázlatokat, amelyeket az Udvardon, Érsekújvá- rott, Komáromban, Ögyallán (Dvory nad Žltavou, Nové Zámky, Komárno, Hurbanovo) és más délvidéki falvakban, városokban álló gyönyörű, még ma Is korszerű, s leginkább Ipari műtárgy kifejezéssel illethető családi házak megismeréseképpen készítettek.

Hát Igen, így már érthető egyik-másik űj ház gyönyörű tormája, nagyszerűsége. Ezek a fiatalok, úgy látszik, tényleg tudják, milyennek kell lennie, milyen lehet egy mai, korszerű családi ház, ahol Igazi otthonra talál az, aki megépíti, birtokába veszi.

A családi háznak nemcsak otthonnak, ennél többnek is kell lennie, valami olyasminek, ami élteti, megtartja, alkotásra és életörömre serkenti az embert — vallják híres építészek, filozófusok, akiknek a gondolatait a kiállítás szervezői is idézték.

Hogyan, miképpen töltheti be e küldetését egy családi ház? Valahogy úgy, mint azok, amelyek a századforduló után vagy valamivel később, a harmincas években é- pültek. A tervezők, építők már nemcsak a puszta életfenntartásra szorítkoztak, hanem az ember összetettebb igényelnek a kielégítésére is. Ezeket a családi házakat abban az Időben módosabb, tehetősebb emberek építették, és nem kell, sőt, nem

szabad elvetni e házak formáját és beosztását, mert az építők józan, mértéktartó emberek voltak, célszerűség, otthonosság vezérelte őket munkájukban. Nem bejárhatatlan kastélyokat, várszerű építményeket próbáltak a fejük fölé húzni, hanem lakható, otthonos, ízléses, szép formájú, meleg, szemet és «zívet gyönyörködtető házakat, amelyek mellett még ma Is megállunk, és gyönyörködünk bennük.

A maiak természetesen már nem mindenben hasonlítanak rájuk, de erre nincs is szükség, hiszen azóta változott az ízlésünk, másak az építőanyagok és a kivitelezés feltételei is.

A régiekben már az ajtónak, az ablaknak, a kilincsnek, a tetőnek Is egyedi formája és küldetése volt. Ezek az elemek újra nagy szerephez jutnak. A fiatal építészek elvetik az öncélú díszítőelemeket, de megtalálják mindazt, ami nemcsak célszerű, hanem érdekes, szép Is. Ilyen megoldás például az anyagok kombnáclójából eredő változatosság.

A kiállításnak volt a számomra még egy tanulsága, érdekessége: a mai családi hát zak legjobb variánsai éppen azokon la vidékeken épülnek, ahol nemzetiségünk él. Hogy miért, nehéz pontosan megmmidanl. Talán csak találgatni lehet. Az egyik ok mondjuk az, hogy dinamikusan fejlődnek ezek a falvak, városok. Vagy az építők többet dolgoznak, ezért az Igényeik Is nagyobbak, és meg Is tudják valósítani az elképzeléseiket. De sok más Is hozzájárulhat ahhoz, hogy épp a régi nádfödeles kunyhók helyén épülnek ezek a szép, már-már csodaotthonok.

Akárhogy van Is, mindenképpen fontos, hogy így van, nem maradunk ki a fejlődésből, s hogy épp ezen a vidéken találnak maguknak munkát a legtehetségesebb fiatal építészek. Ott ugyanis, ahol Ilyen szép, érdekes és célszerű családi otthonok épülnek, az emberek is többre lesznek képesek.

Németh István

V

A

FHOG-Í CSIllA »NCSOllAGA?

'Amikor megbetegszünk, és kétségbeesetten küzdünk a kórral, az orvosokban látjuk megmentőnket, a betegágy mellett szorgoskodó egészségügyi nővérkéket pedig a világ legaranyosabb, legodaadóbb lényeinek tekintjük. Kelet- és Közép-Szlovákla magyar nemzetiségű egészségügyi nóvár- kélt a Rozsnyói (Rožňava) Egészségügyi Középiskolában nevelik. Az iskola ódon, „kolostori“ falait látva sokan talán előítéletekkel vannak az intézmény iránt. A látszat azonban csal, ugyanis az elmúlt évben Kelet-Szlovákia öt egészségügyi szakközépiskolája közül az első helyre rangsorolták a rozsnyólt. Az eredményeket, az elismerést a pedagógusok, a szakoktatók és nem utolsósorban a diákok vívták ki.

Karch Csilla, az iskola negyedikes diákja kétszeres kitérővel került ide.

— Először Kassára (Košice) a gyógyszerészetire felvételiztem, de máig sem tudom, miért, nem vettek fel. Mert más megoldást hirtelen nem láttam, a nagykaposl (Veiké Kapušan) gimnáziumban kezdtem a kö-